Kiemelt témák

Hormonok-hõmérés

HSG_1
HSG_2

Endo

Egyenlõre ennyit.

Nikie

Röviden:
A "Hasznos linkek" topictól annyiban más ez a topic, hogy itt csak a terhességgel bármiképpen is összefüggõ anyagokat gyûjti össze.
És még egy csomó mindenrõl lehet ide belinkelni.(pl.candida,különbözõ vizsgálatok,gyulladások,egyéb akadályozó tényezõk)
Nikie

Pszichés meddõség!

Nemcsak mi, nõk tudjunk errõl, hanem orvosoknak is ajánlom, márcsak a 70%(!) miatt is!

Nikie

Kedves Nikie!
Csak azért írok névtelenül, mert többszöri próbálkozás után sem hajlandó a rendszer az általa megadott jelszóval befogadni.
Elolvastam a cikket amit belinkeltél fentebb a pszichés meddõségrõl, nagyon hasznos volt. Akár rólam is szólhatna,
nem szervi eredetû hyperprolaktonémia, stb. Amelynek okát, amíg nem csináltattam MR vizsgálatot, a nõgyógyászom a hypofízis daganataként emlegetett.
De nem akarlak ezzel untatni, csak arra lennék kíváncsi, hogy ki írta a cikket, illetve hozzáférhetõ-e ez a doki.
Elõre is köszönöm:
Sára

Kedves Sára!
Igen, írj a mail címemre, és írok infókat.
Nikie

Ébredési hõmérséklet diagram

[url=http://www.ezpics.com/gh/PredictiMoonPhase" TARGET="_top]Hold Fázisai Képekben[/url]
[url=http://aa.usno.navy.mil/data/docs/MoonFraction.html" TARGET="_top]Hold Fázis adatok[/url]

Remélem jól irtam õket, mindjárt kiderül.
Barbi

[url=http://www.infertility.hu/ferfibody.htm" TARGET="_top]http://www.infertility.hu/ferfibody.htm[/url]

Remélem sikerült beillesztenem, egy cikk a férfiak termékenységérõl.
Virág

Ezt a cikket a babanetes lányoktól kaptam, a Kaáli honlapján volt:
AZ ASPIRIN TERHESSÉGI RÁTÁT NÖVELÕ HATÁSÁRÓL
Az Aspirin hatóanyagát képezõ acetilszalicilsavat 1897-ben szintetizálták. A gyógyszer a „napi” rutin terápiában, mint gyulladásgátló, fájdalomcsillapító és lázcsökkentõ szer alkalmazott. Az acetilszalicilsavnak a prosztaglandinok (a szervezet szinte valamennyi életfontos mûködésében szerepet játszó anyag) szintézisében játszott szerepének felfedezése után, a 70-es évek elején felismerték a véralvadásra gyakorolt hatását is. Így nem véletlen, hogy ettõl a pillanattól kezdve elõszeretettel alkalmazták (és alkalmazzák ma is) a szív- és keringési rendszer megbetegedéseinek kezelésében is.
A szülészeti hasznosíthatóságát régóta ismerjük: növeli az újszülött súlyát azokban az esetekben, amikor a magzat elmaradt fejlõdése (un. méhen belüli retardáció) a lepény csökkent keringése következtében jön létre. Tudott dolog az is, hogy használata kimutathatóan csökkenti az ismétlõdõ vetélések gyakoriságát is.
Egy közelmúltban megjelent tanulmányban arról adnak hírt, hogy kis dózisú Aspirint a lombikbébi program során alkalmazták és azt találták, hogy közel kétszeresére növekedtek a teherbeesés esélyei az acetilszalicilsavval is kezelt csoportban. A fejfájás elleni gyógyszer azonnal komoly „fõtörést” is okozott: vajon véletlen-e a hatás, milyen lépéseken keresztül képes segíteni a gyógyszer az embriók beágyazódásai arányát, hogyan képes csökkenteni a korai veszteséget?
Miután a keringésben betöltött jótékony szerepe közismert volt, errõl az oldaláról volt kézenfekvõ a kérdést megközelíteni. A petefészek gyógyszeres kezelése, a petefészek stimuláció számos tüszõ (follikulus) érését segíti elõ, ami a petefészken belül csak új erek létrejöttével valósulhat meg, magának a petefészek keringésének is jelentõs mértékben fokozódni kell a többszörös tüszõérés optimális létrejöttéhez. Ezzel párhuzamosan a méhnyálkahártya is fejlõdésnek indul, vastagszik, és alkalmassá válik a megtermékenyített petesejt, a préembrió befogadására. A kutatók megvizsgáltak az említett szervek vérellátását és megállapították, hogy az Aspirinnel kezelt csoportban fokozódott a méh, a méhnyálkahártya és a petefészek keringése. Mindez lehetõvé tette, hogy a kezelések hatására több tüszõ érjen meg, így szignifikásan több petesejtet szívhassanak le a follikulusok ultrahangvezérelt punkciója során. Az már logikusan következik az elõbbiekbõl, hogy így több préembrió fejlõdését lehetett megindítani, a visszaültetés elõtt nagyobb volt a választási lehetõség, a létszámfeletti embriók mélyhûtve tárolásával és késõbbi ciklusokban történõ felhasználásával pedig az un. kumulatív terhességi rátát lehetett tovább javítani. Áramlásvizsgálatokkal azt is meg lehetett mérni, hogy a méhnyálkahártya alatt futó piciny artériák és vénák keringése is fokozódott, ami a megtermékenyített petesejtek beágyazódásának egyértelmûen elõsegíti.
A keringés fokozásán kívül számos, egyéb jótékony hatást is tulajdonítnak az Aspirinnek. A bevezetõben említett prosztaglandinok szintézisének gátlásán keresztül csökkenti a méhösszehúzódások számát, így az embrió-visszaültetések utáni kilökõdések valószínûségét is csökkenti. Miután a prosztaglandinok a lokális gyulladásos reakció mediálásában is komoly szereppel bírnak, ennek meggátlása a beágyazódási rátát szignifikánsan növelheti.
Nem lenne okos dolog azonban azt hinnünk, hogy a válogatás nélküli Aspirin terápia minden meddõ házaspár gyermekhez jutását megoldja, itt a panácea. Számos tanulmánynak kell még elkészülni, hogy a hatás minden részletét tisztázni lehessen. Azt mindenestre megállapíthatjuk, hogy autoimmun megbetegedésekkel szövõdött meddõségekben, ismétlõdõ vetélésekkel terhelt gyermektelenségek esetén, illetve azon pároknál, ahol családi anamnézisként trombózissal szövõdött megbetegedések fordulnak elõ, a megfelelõ ideig és dózisban alkalmazott acetilszalicilsav terápia jótékony hatású lehet a meddõség elleni kezelésben, a terhesség létrejöttében."
Virág

Barnás folyás_1
Barnás folyás_2
Barnás folyás_3
Fogamzás_1
Fogamzás_2
RH összeférhetetlenség
Pszichés meddõség_1
Pszichés meddõség_2

"A leggyakoribb kórkép: A stressz (vagy szorongás) eredetû peteérési elégtelenség. Ilyenkor a stressz letiltja a szaporodást, így a tüszõrepedést is. A meg nem repedt tüszõ tartósan magas ösztrogénszintet tart fenn, mely nem engedi a méhnyálkahártyát elsorvadni. Ezt az állapotot mindenképp gyógyítani kell, mert meddõséggel jár és számos késõbbi szövõdménye is lehet (endometriózis, myoma, méhtestrák, cisztás emlõbetegség, emlõrák, kismedencei gyulladásos betegség, petefészek-ciszta, spontán vetélés, stb.). A gyógyításához szükséges a megfelelõ felvilágosítás és kombinált gyógyszeres kezelés."

Az ígért holdnaptárak:

[url=http://tycho.usno.navy.mil/vphase.html" TARGET="_top]http://tycho.usno.navy.mil/vphase.html[/url]

[url=http://aa.usno.navy.mil/data/docs/MoonFraction.html" TARGET="_top]http://aa.usno.navy.mil/data/docs/MoonFraction.html[/url]
Sok sikert!
Virág

Cickafark

Akár fiatal lányról van szó, aki hajlamos arra, hogy rendszertelenül menstruál, akár idõsebb asszonyról, aki a változás éveinek közepén tart, nagyon fontos mindenkinek, hogy alkalmanként megigyon egy-egy csésze cickafarkfû teát.
Minden szempontból a lehetõ legkedvezõbben befolyásolja a nõi medence szerveit.
Petefészek-gyulladásnál gyakran már az elsõ cickafark-ülõfürdõ megszünteti a fájdalmakat, és fokozatosan elmúlik a gyulladás is. Hatásos fehérfolyás kezelésében is. Ezekben az esetekben kiegészítésként napi két csésze cickafarkfû teát is meg kell inni.
Méhelõesés esetén is ülõfürdõ kúra javasolt, kiegészítésként palástfû teát kel inni és pásztortáska tinktúrával masszírozzuk az altest tájékát.
Miómákat szintén cickafark ülõfürdõvel szüntethetünk meg.
Vértisztító hatása miatt olyan betegségeket is ki tud ûzni a szervezetbõl, amelyek évekkel ezelõtt fészkelték be magukat oda.
Több betegségnél is használható: tüdõvérzés, gyomorvérzés, vérzõ aranyér, gyomorégés, gyomorgörcs, puffadás, keringési zavarok, hüvelyviszketés, szédülés, hányinger, orrvérzés, szúró szemfájdalmak.

Felhasználási módok:
Teafõzet: 1 púpozott teáskanál cickafarkfüvet adunk negyed liter vízhez, leforrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk (egy-két perc).
Ülõfürdõ: 100 gramm cickafarkfüvet éjszakára hideg vízbe áztatunk, másnap felforraljuk és hozzáöntjük a fürdõvízhez.


Palástfû

A palástfû menstruációs zavarok, fehérfolyás, alhasi panaszok, klimaxos rosszullétek esetén kedvezõen hat a szervezetre cickafarkkal együtt alkalmazva. Ha fiatal lányoknál a menstruáció orvosi gyógyszerezésre sem áll be havi rendszerességre cickafarkkal keverve (50-50 százalékban) egyenesbe hozza a dolgot.
Szülés utáni sérülések, nehezen szülõ nõknél alhasi petyhüdtség esetén, koraszülésre hajlamos nõknél a terhesség megtartásában és a méhszalagok megerõsítésében sokat segít a palástfû. Egyetemes gyógyszer az összes nõi bajokra, betegségekre, pásztortáskával együtt még a méhelõesés és a lágyéksérv esetén is segít.
Gyógyít minden altesti gyulladást, lázat, égést, gennyedést, fekélyt és törést.
A palástfûnek összehúzó hatása van, használják foghúzás után, vízhajtóként, szíverõsítõ szerként, fekélyek, sebláz, vérszegénység esetén.
Teakészítés: ua., mint a cickafarknál.

Nõi hormontábla

Aviva-torna nôknek — és férfiaknak
(Tánc)lépések a gyógyulás felé

Aviva Gabriella Steiner, egy Izraelben élô magyar hölgy világviszonylatban is híres módszere számtalan egészségügyi panaszra nyújt megoldást, nôk számára pl. a fogamzás szabályozására, havi ciklust megelôzô fájdalmakra, menstruációs zavarokra, súlytöbbletre, a változó kor tüneteire, férfiak számára pedig prosztataproblémákra és — nem utolsó sorban — a férfiasság megôrzésére.

S.O.S. nôknek
A torna elsajátítása érdekében Aviva könyvet (* Az Aviva módszer S.O.S. nôknek I kötet, Az Aviva módszer S.O.S. (nem csak) nôknek II. kötet, magyar nyelven Tóth Lívia magánkiadásában, Bp., 1998–1999) is szerkesztett, amelyben pontosan leírja a különbözô gyakorlatsorozatok elvégzésének módját.

A torna lényege
A módszer valójában egyszerû tornagyakorlatok sorozata, amelyeket minden nô el tud végezni.
A módszerben az jelent újdonságot, hogy megadja a nônek a lehetôséget, hogy a már említett bajokkal minden külsô eszköz nélkül, csupán saját erejébôl, testi energiájának bevonásával, önállóan birkózzon meg.
A gyakorlatok hatására a fokozott vérkeringés több hormont, vitamint, oxigént visz a nemi szervekbe, és ezek hatására megindul a gyógyító tevékenység. A korunknak, állapotunknak megfelelôen alakuló hormonszint visszahat a hipofízisre, amely ezután egészséges utasításokat ad.
Rendszertelenség esetében a módszer hatására rendezôdik a ciklus. Megszûnnek a kísérô görcsök. A gyakorlatoktól lerövidül a menstruáció idôtartama és mennyisége.
Súlytöbblet esetén, amely esetenként a hormonháztartás felbomlása miatt alakult ki, az optimalizálódó hormonszint csökkenti az étvágyat, ugyanakkor megszünteti a frigiditást, növeli a fogamzóképességet.
Ovulációhiány esetén az ovulációs gyakorlatok hetenként kétszeri vagy kétnaponkénti elvégzése szükséges.
Többszöri vetélés után szánjunk hat hónapot a méh megerôsítésére. A gyakorlatok megszüntetik a petevezeték-elzáródást.
Túl rövid ciklus esetén (18–20 nap) naponta 5 perces speciális tornagyakorlat szükséges. Minden hónapban kapunk egy plusz napot, így lassan elérjük a 28-at.
Heti kétszeri gyakorlatozástól megszûnik az indokolatlan tejelválasztás, a szülés utáni tejelválasztás viszont növekszik.

Ha gyermeket szeretnénk, elsôsorban kerüljük az ecetes savanyúságokat, valamint a savasító ételek fogyasztását (pl. a zsírban, olajban sült ételeket, a hormonnal kezelt húsokat). Fogyasszunk sok lúgosító zöldséget és magas fehérjetartalmú olajos magvakat. Öltözzünk melegen, fekhelyünk is meleg legyen! A szûk farmer tilos öltözet!

Ha a 28. nap reggelén felébredünk, és nem jött meg a menstruációnk, mi azonban nem kívánjuk a másállapotot, akkor a Pánik gyakorlat (legalább 15 percig) tartó végzése szükséges. (A kívánt hatás 24 órán belül jelentkezik.)
Ha megfogantál, és babát szeretnél, ajánlatos a könnyû másállapot és szülés érdekében megtanulni a várandósok tornáját. Szülés után pedig a szülés utáni gyakorlat végzése ajánlott.
Változó korú nôknek az egyszerû módszer 18 gyakorlata ajánlott, ezek rendezik a hormonszintet, megszüntetik a hôhullámot, a depressziót, a beszáradást, a szôrösödést. A megemelkedett ösztrogén hormonszint lassítja a csontritkulás folyamatát. A visszatérô regeneráló erô megszünteti a cisztát, csökkenti a miómát.
Idôsebb nôknél a sokéves menstruáció-kimaradás után a heti kétszeri gyakorlatozás nem fogja azt visszahozni, hanem a klimax kellemetlen kísérô tüneteit szünteti meg.

Az inkontinencia ellengyakorlatai természetesen vizeletveszítésre, a leesett méh helyretételére és egyéb problémákra hoznak megoldást-gyógyulást. Az egyszerû módszer 18 gyakorlata férfiak számára is ajánlatos prosztata-problémákra, potenciazavarokra, székletrendezésre.
A férfiak számára kidolgozott gyakorlatokat hetenként egyszer-kétszer végezhetik 25–30 percig, de a gyakorlatok egész napra is feloszthatók, beépíthetôk a mindennapi tevékenységbe. Ezek a gyakorlatok a prosztata- és potenciagondokon kívül a spermiumok életképességét is növelik.
A nôk számára a folyamatosan végzett torna ajánlott, a vérkeringés serkentése érdekében.
Hormonterápia helyett — torna!
A világ számos országában ma Aviva-módszerként ismert gyakorlatsor összeállítása csaknem tíz évig tartott. Steiner Gabriella munkája eredményeként ma már minden nô elôtt nyitva áll a ciklus mûködésének befolyásolása.
Avivának Magyarországon egyetlen tanítványa van, aki hivatalosan oktathatja ezt a tornát. Tóth Lívia talán azért vállalta fel e módszer terjesztését, mert szenvedô alanyként végigélte az asszonysors számos kínját: évekig várt gyermekáldásra, volt vetélése, abortusza, végül a méheltávolítást éppen csak megúszta. Állítása szerint manapság minden vegyes táplálkozást folytató hölgy akaratán kívül ösztrogén hormonokat szed. A nagyüzemi állattartásban ugyanis ezzel kezelik a csirkéket. A kívülrôl bevitt szintetikus ösztrogén megzavarja a szervezet saját hormontermelését. Hónapokig, évekig próbálkozunk például, hogy megfoganjunk, de az elégtelen hormonszint miatt semmi esély rá. Kétségbeesetten fordulunk nôgyógyászhoz, aki rögtön "hormonbomba-receptet" ír elô. De vajon tényleg csak gyógyszerekkel érhetünk el eredményt?
Sokan azt gondolják, hogy nehéz testi erôfeszítéssel meg lehet indítani a havi vérzést, pedig ennek az ellentéte az igaz. A testi erôfeszítés folytán a menstruáció akár el is maradhat.
A természetnek saját törvényei vannak. Ezért a gyakorlatok nem hoznak menstruációt egy kislánynak, ill. egy nagyon idôs asszonynak.
Egy egészséges és termékeny asszony havonta csak egyszer fog menstruálni, még ha naponta végzi is a gyakorlatokat.
Tóth Lívia 1997-ben tanulta meg a tornát személyesen Avivától. A magyarországi oktató tanfolyamain már sokan megfordultak, közülük jó néhányan azóta is rendszeresen végzik a gyakorlatokat. A gyakorlatok többsége mozgás közbeni csípôbillentések elvégzésén alapszik. Ezáltal az alhasban feszülés következik be. Minden alkalommal ezt a belsô szorítást kell elérni. A gyakorlatokat Aviva táncomozdulatokba építette bele, hogy ne legyen unalmas, és hogy minél több irányból mozgassa meg magát a gyakorlatokat végzô egyén. Ez a mozgás a természeti népek termékenységi táncaihoz hasonló. Léteznek olyan törzsek a nagyvilágban, ahol a nôk a fogamzásgátlás "természetes módszerét" már évszázadok óta gyakorolják.
Aviva nem tõlük tanult, hanem saját tapasztalatai által talált rá a megoldásra.
Az elmúlt években az egyre népszerûbb tornát az Aviva-mesterek vezetésével a világ számos országában alkalmazzák a nôk — és a férfiak.

Sokmindenrõl

Sperma:

Minimum:
lombikhoz: 15 Mió
normál: 20 Mió
spontás fogantatáshoz: 40 Mió

Mozgás:
jó: 80% felett
elfogadható: 60% felett
rossz: 60% alatt

Infó a fogamzóképesség zavarairól(Könyv)

A fenti értékek tévesek, helyesen az alábbiak:

Spontán fogamzáshoz 2-5 ml ondó, legalább 20 millió/ml életképes és fertõzésmentes sperma kell.
Lombikhoz akár egyetlen egy egészséges sperma is elegendõ lehet.
A mozgás 70% felett normális.

A terhességre fel kell készülni!

A terhességre felkészülés mára már szinte egy önálló tudománnyá vált, melyet "perikoncepcionális (fogamzás körüli) gondozásnak" nevezzük. Lényege az alábbiakban foglalható össze:

I.Ki kell szûrni minden olyan nemi szervi betegséget (mind a férjnél, mind a feleségnél), melyek veleszületett rendellenességet vagy vetélést, koraszülést okozhatnak. Ezek között fõleg a fertôzések kiszûrése a fontos.

II.Gondoskodni kell arról, hogy normális, ovulációs ciklusai legyenek a nõnek. Ennek érdekében érdemes mérni az ébredési hômérsékletet.

III.3 hónapig gondoskodni kell e szervezet egészének optimális állapotáról, így nem szabad alkoholt, koffeint
fogyasztani, a dohányzást teljesen abba kell hagyni.

IV.Kerüljön sor részletes nõgyógyászati vizsgálatra, beleértve a rákszûrõ vizsgálatot is.

"Toxoplazmózis

Baba Patika 2001. április 1-i szám 38. oldal
Írta: Dr. Fodor Kinga állatorvos

A toxoplazmózis az egész világon elterjedt, emberben és állatokban elõforduló fertõzõ betegség. Okozója a Toxoplasma gondii nevû egysejtû élõlény. A kórokozó mikroorganizmus csak a macskafélékben szaporodik, viszont meg tud telepedni bármelyik melegvérû élõlényben, az emberben is.
Az emberi fertõzõdés fõ forrását a macskaürülékkel szennyezett tárgyak és élelmiszerek jelentik.
Amikor a macska elfogyaszt egy fertõzött állatot (pl. egeret) vagy fertõzött nyers húst, a kórokozó szaporodni kezd és pár nap elteltével immáron megsokasodva tömegesen ürülni kezd a székletével. A külvilágra került "spórák" rendkívül nagy ellenálló képességük miatt sokáig fertõzõképesek maradnak és ezáltal szennyezik a környezetüket. Ha egy ilyen "spórával" szennyezett növényt egy állat vagy az ember elfogyaszt, akkor a kórokozó a szervezetébe kerülve, a test bármely sejtjében megtelepedhetve, a sejt pusztulását okozhatja. Ennek ellenére a fertõzõdés általában észrevétlen marad, mert a megjelenõ tünetek a betegségre nézve nem specifikusak (enyhe láz, kisfokú nyirokcsomó duzzanat), és az egészséges, erõs ellenálló képességû emberekben nem keletkeznek súlyosabb szervi elváltozások sem. Azonban az elsõ fertõzõdést követõen a szervezet "áthangolódik", képes lesz arra, hogy egy késõbbi újrafertõzést követõen a kórokozót idõben felismerve meggátolja abban, hogy az a szervezetben ismét megtelepedjen.
A toxoplazmózis jelentõsége mégis azért nagy, mert ha a fertõzõdés pont egy terhes nõnél következik be, akkor a kórokozó a méhlepényen áthatolva a fejlõdõ magzatban súlyos károkat okozhat. A terhesség elsõ trimeszterében bekövetkezett fertõzõdés általában vetélést, a második-harmadik trimeszterben pedig néha koraszülést, halvaszületést, különféle súlyosságú és megnyilvánulású magzatkárosodást okozhat.
A toxoplazmás fertõzöttség a vérbõl kimutatható, erre várandós nõk esetében akkor lehet szükség, ha másállapot ideje alatt állatokkal (különösen, ha macskákkal) vannak körülvéve. A szûrõvizsgálat akkor is indokolt, ha a terhesség elõtt tipikus városi életet élt, azaz állatoktól távol töltötte gyerekkorát.
A méhen belüli fertõzõdés következményei csak évek múltán jelentkeznek (szellemi fejlõdésben való lemaradás, szemkárosodás, stb.). Azonban azt is tudnunk kell, hogy ezek csak akkor következhetnek be, ha a fertõzõdés éppen a terhesség alatt jön létre, azaz a szervezet a terhesség ideje alatt találkozik a kórokozóval. Mivel a macskák többsége életében legalább egyszer megfertõzõdik és környezetébe nagy számmal üriti a kórokozót, az emberek többsége már gyermekkorában találkozik a betegséget okozó mikroorganizmussal, így az élet további részében védetté válik a fertõzõdéssel szemben. Ennek ellenére nem árt az óvatosság, és a terhes nõk védelme érdekében tudnunk kell, mik jelentenek veszélyforrásokat.
Ragadozó állatok (macska) fertõzött hús nyers vagy félnyers fogyasztásával, a növényevõk pedig a "spórát" tartalmazó növények megevésével fertõzõdhetnek meg. Az emberek leggyakrabban macskaürülékkel szennyezett mosatlan zöldség vagy gyümölcs elfogyasztásával, ill. a higiéniai rendszabályok be nem tartása miatt fertõzõdnek.
Kerülni kell a nyers hõt fogyasztását, ill. macskákkal való föletetését. Kézzel végzett talajmunka, kertészkedés, gyermekek homokozóban való játszása után kezet kell mosni. Lehullott zöldség, gyümölcs csak nagyon alapos mosás után fogyasztható nyers állapotban. A kertben levõ macskaürülékeket távolítsuk el, a lakásban tartott macskák esetében a "macska-WC-t" naponta ürítsük, fertõtlenítsük.
Egyes országokban (USA, Franciaország), a várandós nõk toxoplazma szûrõvizsgálata ma már kötelezõ és az anyasági segély feltétele. Nálunk a vizsgálatot csak a kismama külön kérésére végzik." SAJNOS.
De azért lehet kérni.

Nikie

HSG (Hiszteroszalpingográfia)

A méh és a petevezetékek kontrasztanyagos röntgenvizsgálata. A beavatkozást rögtön a menstruáció után, de a tüszõrepedés elõtt, vagyis a ciklus 6. és 12. napja között végzik.
Radiológiai intézetben vagy kórház radiológiai osztályán végzik. A nõgyógyászati vizsgálaton szokásos helyzetben egy állathító asztalra kell feküdnie. A hüvelyi tükör elhelyezése után az orvos egy szondát vagy katétert vezet a méhnyak nyílásához és azon át lassan feltölti az üreget egy jódos folyadékkal, amely kitölti a méh üregét, majd a petevezetékeket. A feltöltõdést és a petevezeték átjárhatóságát monitor segítségével követik és röntgenfelvételeket is készítenek. Ha a petevezetékek teljesen átjárhatók, a folyadék a szabad végükön kifolyik és szétoszlik a hasüregben. A folyadék+visszatartás ellenõrzésére késõbb - mintegy 20 perc múlva - készítenek még 1 utolsó felvételt. A vizsgálat ált. 10 percig, sõt néha ennél is rövidebb ideig tart. A felvételeken nem a méh látható, hanem belsõ ürege jelenik meg, az azt körbefogó izomzat nem látszik. A vizsgálat tájékoztat a méh, a méhnyak és a petevezetékek méretérõl és formájáról. Lehetõvé teszi egy méhûri mióma vagy esetleg egy nagyobb polip, méhfali összetapadás és a petevezeték rendellenességeinek kimutatását.
Megjegyzés: az eljárás többnyire fájdalmas, hangsúlyosabban, ha a petevezeték elzáródott.
Dr. Kõrösi Tamás szülész-nõgyógyász fõorvos cikke ebben a témában:

A MEDDÕSÉG KIVIZSGÁLÁSA
A gyermektelenség okának megállapítására számos módszer áll rendelkezésünkre, alkalmazásuk nagymértékben függ attól, hogy milyen a beteg kórtörténete, anamnézise. Leggyakrabban a kismedencei fájdalom és a kóros tapintási lelet jelzi elõre a meddõség hátterében álló anatómiai elváltozásokat.
Figyelemre méltó, hogy komolyabb „petefészek-gyulladás” (ezek soha nem csupán a petefészek gyulladásai, leginkább a petevezetõk elváltozásai dominálnak) egyszeri elõfordulása esetén 11 százalék, háromszori ismétlõdést követõen 54 százalék a méhkürt elzáródásának valószínûsége.

Nõknél elvégzendõ vizsgálatok
A szervi eredetû meddõség kizárására mindenekelõtt ábrázolni kell a méh üregrendszerét, tisztázni a petevezetõk átjárhatóságát, illetve a méhkürtök környezetét a lehetséges összenövések kizárása miatt. Mint említettük, vannak olyan megbetegedések, amelyek hajlamosítanak szervi eredetû meddõség kialakítására. Ezek részint korábbi gyulladások következtében jönnek létre (vakbélgyulladás, a petevezetõk gyulladása, szexuálisan átvitt megbetegedések, szövõdményes terhességmegszakítás után), illetve lehetnek nem gyulladásos eredetûek, mint pl. a petevezetõ veleszületett hiánya, a méh jóindulatú daganata (mióma), vagy endometriosis miatt létrejött kismedencei összenövések.

Kontrasztanyagos vizsgálatok
A ciklus elsõ felében végezhetünk úgynevezett kontrasztanyagos röntgenvizsgálatot (hiszterosalpingográfia – HSG): megbízható képet ad a méhüreg és a petevezetõ átjárhatóságáról. Az esetek kb. 85–90 százalékában a méhkürt nyitottságát helyesen jelzi, sokszor terápiás hatása is van: a kontrasztanyaggal történõ átfecskendezés szabaddá teheti a petevezetõ üregrendszerét. A vizsgálat hátránya, hogy nem tud képet adni a petevezetõk környezetérõl, sugárhatásnak teszi ki a medencét és petefészkeket, a petevezetõ izomzatának összehúzódása miatt gyakrabban jelez lezáródást, mint ez valójában jelen van.
Korszerûbb módszernek számít a szintén a ciklus elsõ felében, kórházi bennfekvés nélkül elvégezhetõ hiszteroszalpingo-kontraszt-szonográfia (HyCoSy). A vizsgálat során ballonkatéteren keresztül ultrahangos kontrasztanyagot juttatunk a méh üregébe és egyidejû hüvelyi ultrahang segítségével végezzük a vizsgálatot. Az eljárás alkalmas a petevezetõk átjárhatóságának kimutatására és a méh üregének ábrázolására, anatómiai rendellenességeinek kiderítésére. A módszer elõnye, hogy altatás nem szükséges hozzá, igen rövid a vizsgálati idõ, sugárterheléssel nem jár, jól és azonnal vizsgálható a méh és a petefészkek szerkezete is.

A has és a méh tükrözése
Amennyiben az említett vizsgálatok során gyanú merül fel, hogy a kismedencében meddõséget okozó eltérés van, az altatással és pár napos kórházi bennfekvéssel járó hastükrözés (laparoszkópia) elvégzése válhat szükségessé. (Megjegyezzük, hogy az amerikai meddõségi társaság minden 35. életévét betöltött meddõ nõbetegnél elsõ lépésként ajánlja ezen vizsgálat elvégzését.) A hastükrözés során a petevezetõket színes folyadékkal áramoltatják át (kromohidrotubáció), amely alkalmas az esetleges lezáródás pontos helyének, illetve hosszának meghatározására. A módszer elõnye, hogy a petevezetõk átjárhatóságán kívül a kismedence egészében vizsgálható: olyan elváltozásokra deríthet fényt, amelyek más eljárásokkal nem igazolhatók. A mûtét során – hasnyitás nélkül – kisebb nõgyógyászati mûtétek (pl. összenövések oldása, kis miómák, petefészekciszták eltávolítása) is elvégezhetõk. A hastükrözés során egy külön mûszer bevezetésével lehetõség nyílik a petevezetõk belfelszínének vizsgálatára is, azonban az ehhez szükséges optikai rendszerek rendkívül drágák, csak kivételes esetekben alkalmazzuk ezt a módszert (pl. mikrosebészeti mûtétek eldöntése elõtt).

A petevezetõk átjárhatósági vizsgálatának feltétele a hüvelyváladék I–II. tisztasági foka, kismedencei gyulladást kizáró tapintási és laboratóriumi lelet. Menses vagy vérzés, véres folyás ellenjavallja a vizsgálatot. Az is fontos, hogy a korai terhességnek még a lehetõségét is kizárjuk, ezért az említett vizsgálatokat mindig a várható petesejt kilökõdése elõtt, tehát a menstruáció befejezõdése utáni napokban végezzük. A méhûr, a méhnyálkahártya, a petevezetõk kezdeti szakaszának vizsgálatára kiválóan alkalmas a méhtükrözés (hiszteroszkópia). A beavatkozás történhet a hastükrözés kapcsán vagy akkor, ha HSG, HyCoSy során eltéréseket gyanítunk a méh üregében. A több alkalommal sikertelenül elvégzett lombikbébi-eljárás után szintén indokolt lehet a méhtükrözés. Hasonlóan, mint a laparoszkópia során, kisebb operációk is elvégezhetõk a méh üregében a mûszer segítségével.

Inszemináció

Technikai kivitelezése: a maszturbációval nyert spermát a méhnyakba vagy a méhûrbe juttatják vékony szonda segítségével a tüszõrepedés idején. A spermiumok származhatnak férjtõl vagy ismeretlen donortól.

Akkor alkalmazzák, amikor a zavarok szexuális és nem biológiai eredetûek, ilyenkor a sperma normális, az eredmények kiválóak, szinte azonnal bekövetkezik a terhesség. Ha a férj spermája kevés mozgékony spermiumot tartalmaz, az ejakulátum elsõ felét fogják fel üvegedénybe, amely gazdagabb spermasejtekben, és ezzel végzik a megtermékenyítést. Történhet a megtermékenyítés elõkezelt spermiumokkal is.
Egy ciklus esetében a siker valószínûsége csupán 10%. A terhességek zöme az elsõ hat ciklus során következik be. Vetélések, koraszülések, magzati ártalmak gyakorisága nem magasabb az átlagosnál, pontosan ugyanolyanok a kilátásaik az ily módon született gyermekeknek, mint a többieké.

Dr. Boga Péter szülész-nõgyógyász szakorvos cikke ebben a témában:
MESTERSÉGES ONDÓBEVITEL
A méh üregébe történõ mesterséges ondóbevitel (intrauterin inszemináció) a megtermékenyítés olyan formája, amely során az egészséges, jó mozgással rendelkezõ hímivarsejtek (spermiumok) mesterségesen vannak feljuttatva a méhszájon keresztül a méh üregébe.
A meddõség problémájával küzdõ pároknál számos megoldás van az áhított terhesség elérésére. A mesterséges ondóbevitel egy lehetõség a mesterséges megtermékenyítés módszerein belül, amelyet megfelelõ javallat esetén meg kell kísérelni az olyan nagyobb beavatkozást igénylõ kezelések elõtt, mint a lombikbébi-kezelés.

Mikor ajánlott a beavatkozás?
A mesterséges ondóbevitel a következõ esetekben ajánlott:
– közösülési képtelenség szervi elváltozás vagy pszichés ok miatt,
– a sperma minõsége és/vagy mennyisége nem megfelelõ,
– a sperma a méhszájon keresztül nem tud feljutni a méh üregébe (nem megfelelõ minõségû és/vagy mennyiségû a méhszájat kitöltõ nyák, spermiumellenes ellenanyag van a nyákban),
– ismeretlen eredetû meddõség (teljes körû kivizsgálás után a meddõség tényleges okát nem sikerült kideríteni).
Melyek a beavatkozás elvégezhetõségének feltételei?
Az elvégezhetõség alapfeltétele a petevezetõk kontrasztanyagos vizsgálattal bizonyított átjárhatósága, mert elzáródott petevezetõk mellett a teherbeesés ezzel a módszerrel nem lehetséges. További alapfeltétel a peteérés ultrahangsorozat-vizsgálattal való nyomonkövetése. A kezelt pár tagjainak házastársi, vagy közjegyzõ által igazoltan élettársi kapcsolatban kell lenniük.

Mi a mesterséges ondóbevitel célja?
A beavatkozás célja a megfelelõ minõségû és mozgású hímivarsejtek petevezetõig való feljuttatása, ahol adott a petesejttel való találkozás. Normális esetben az ondókilövellés (ejakuláció) során a hüvelybe jutott hímivarsejteknek csak körülbelül egy százaléka jut fel a méh üregébe és a petevezetõbe. A mesterséges ondóbevitel biztosítja a legegészségesebb, legjobb mozgáskészségû spermiumok méh üregébe történõ feljutását anélkül, hogy a méhszájat kitöltõ nyákkal érintkeznének. A nyák kóros esetben a hímivarsejteket megbéníthatja, vagy feljutásukat nehezítheti.

A mesterséges ondóbevitel lehetõségei
Amennyiben a férj vagy élettárs ondója hímivarsejtet tartalmaz, a beavatkozás kizárólag a férj, vagy élettárs ondójával végezhetõ el. A felhasznált hímivarsejtek közvetlenül a feljuttatás elõtt maszturbációval nyert ondóból származnak. Ezt a beavatkozást homológ inszeminációnak nevezzük. Ha a férj, vagy élettárs ondója hímivarsejtet nem tartalmaz és életképes spermium valószínûleg a hereszövetben sincs, a pár kérésére megfelelõ jogi elõírások betartásával idegen (donor) spermával donor inszemináció végezhetõ. Ez jelenleg hat hónapig mélyhûtve tárolt hímivarsejtekkel történhet, miután az ismeretlen donor személy 6 hónap elteltével újra elvégzett laboratóriumi szûrõvizsgálatai a fertõzõ betegségek (fõleg HIV) lehetõségét kizárják. Az ismeretlen (anonim) donor személy szûrése kiterjed a szexuálisan átvihetõ, valamint az öröklõdõ betegségekre.

Hogyan történik a beavatkozás?
A kezelés lényege, hogy szájon át szedendõ tablettával és/vagy injekcióval történõ petefészek-serkentõ kezelést követõen a laboratóriumban mosott és megfelelõen elõkészített hímivarsejteket tápoldat kíséretében egy finom mûanyag csövön (katéter) keresztül a méh üregébe juttatják. Hagyományos eljárásnál a hímivarsejtek 0,5 milliliternyi tápoldat kíséretében kerülnek a méh üregébe. A lombikbébi-kezelésnél alkalmazott speciális tápoldatok és optimális környezetet biztosító tenyésztõszekrények („boxok”) felhasználásával lehetõség van arra, hogy a hímivarsejteket 4 milliliternyi tápoldatban juttassák fel. A spermiumok ilyenkor rögtön a petevezetõbe, illetve a hasüregbe kerülnek, a terhesség esélye közel kétszer nagyobb. A kezelés akkor járhat sikerrel, ha a spermiumok feljuttatását a petesejt petefészekbõl való kilökõdése (ovuláció) idejében végzik. Az ideális idõpont kiválasztása hüvelyi ultrahangvizsgálatok segítségével történik. A beavatkozás után legkevesebb harminc percig alápárnázott csípõvel vízszintesen kell feküdni. A továbbiakban a megszokott életmódon nem kell változtatni. A beavatkozás után a terhesség létrejöttét további hormonális kezeléssel lehet segíteni.

Mennyi az esélye a terhesség létrejöttének?
Ha az ondófeljuttatást megfelelõ javallat mellett megfelelõ idõpontban végzik, akkor a teherbe esés esélye egy beavatkozásra számítva 15–20 százalék, hat beavatkozásra számítva 30–40 százalék. Az ikerterhesség esélye az átlagosnál nagyobb, körülbelül 5–10 százalék. Amennyiben a kezelés hat alkalommal sikertelen, további próbálkozástól eredmény nagy valószínûséggel nem várható, emiatt a betegnek fel kell ajánlani a lombikbébi-kezelést.
A kezelés mellékhatásai és veszélyei
A beavatkozást megelõzõ petefészek-serkentõ kezelés csak hüvelyi ultrahang-ellenõrzés mellett lehetséges a petefészek túlserkentésének veszélye miatt. Amennyiben az inszemináció megfelelõ laborháttérrel, steril körülmények között történik, a méhüreg fertõzõdésének esélye minimális. A beavatkozást követõen ritkán enyhe alhasi fájdalmak jelentkezhetnek, amely fél-egy órán belül magától megszûnik.

Dr. Boga Péter szülész-nõgyógyász szakorvos (Kaáli Intézet, Gyõr)

Méhen kívüli terhesség

Dr. Kõrösi Tamás szülész-nõgyógyász fõorvos cikke ebben a témában:

A HASÜREG INFARKTUSA: A MÉHEN KÍVÜLI TERHESSÉG
Talán meghökkentõ, hogy a meddõségrõl szóló fejezetünkben egy látszólag „sikertelen” szülészeti történésrõl írunk. Fontosságát e témának az adja, hogy két méhen kívüli terhesség elõfordulása után szinte biztosan lombikbébi-eljárásra szorul a beteg, de számos esetben már egy méhen kívüli terhesség után is el kell végeznünk a beavatkozást.
A méhen kívüli terhesség alatt az esetek 99 százalékában a petevezetõben elhelyezkedõ terhességet értjük. Az elmúlt harminc év alatt gyakorisága a fejlett nyugati államokban a fertilis nõk körében egyértelmûen növekedett, az emelkedés 0,5 százalékról 1–2 százalékra tehetõ. Hazánkban az 1931–1995 közötti adatokat Sziller munkássága nyomán ismerhettük meg. Amennyiben elõfordulási gyakoriságát 1000 terhességre vonatkoztatva adjuk meg, akkor az elmúlt ötven év alatt mintegy 190 százalékos növekedést könyvelhetünk el. A méhen kívüli terhességekhez kapcsolódó anyai halálozás a vizsgált periódus alatt szignifikáns csökkenést mutatott, de az elmúlt évtizedben még mindig 16/10.000 volt a gyakoriság, ami azt jelenti, hogy a szülészeti eseményekhez kapcsolódó halálokok 8,7 százalékát teszi ki. Szomorú számok ezek.
Mivel lehet magyarázni az esetek számának növekedését? Mindenekelõtt az egyre gyakrabban elõforduló, szexuálisan átvihetõ kismedencei gyulladásos megbetegedésekkel, mindenekelõtt a Chlamydia trachomatis által kiváltott fertõzésekkel. (Nem véletlen, hogy Svédországban, ahol szûrõprogram mûködik, csökkent a méhen kívüli terhességek száma). Az ilyen jellegû elváltozások után közel hatszorosára növekszik a tubáris (tuba = petevezetõ) terhességek rizikója, míg két-három gyulladás után 35–75 százalék valószínûséggel záródnak le a petevezetõk, amely állapot „egyenes út” a lombikbébiprogramhoz vagy a mikrosebészeti mûtéthez. Hasonló módon növekszik az elõfordulás gyakorisága terhességmegszakítások után, de a méhen belüli eszköz viselése is elõsegíti a méhen kívüli terhességek létrejöttét. Számos tanulmány számol be egyéb rizikófaktorokról, mint pl. a dohányzás, a petevezetõkön végzett mûtétek és a petefészek-stimulációs kezelések után, de az endometriózist is az elõidézõ tényezõk között tartják számon.

Szegényes tünetek
A betegség tünettanának részletes ismertetése messze meghaladná ezen rövid ismertetõ lehetõségeit, de annyit meg kell említenünk, hogy a menstruáció megléte vagy nemléte nem differenciáldiagnosztikai jel. Általában pár napos vérzéskimaradás után elhúzódó, barnás vérezgetés lehet az elsõ tünete, a terhességi teszt általában pozitív. Az érzékeny tesztek „kettõs csíkja” sokszor megnyugtatja a terhességre vágyókat, csak a fokozódó alhasi panaszok jelentkezésekor indulnak orvoshoz.

A méhen kívüli terhesség diagnosztikája az elmúlt években jelentõs fejlõdésen ment keresztül. Korábban az esetek 85 százaléka súlyos, kivérzett állapotban, petevezetõ-repedéssel került felismerésre, csupán 15 százalék volt az intaktan diagnosztizált terhesség. Mára ez az arány megfordult.
Ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen, két módszer jelentõs fejlõdésének kellett bekövetkeznie: az egyik a terhességi hormon (human chorialis gonadotropin hCG) gyors meghatározásának lehetõsége, a másik az ultrahang-diagnosztika fejlõdése. Az ultrahangvizsgálat során fel lehet ismerni a petevezetõk várható vetületében elhelyezkedõ terhességet, sokszor szabad folyadék is van a hasban. A hCG-meghatározás esetén a 48 órán belül kétszer elvégzett vizsgálatnak van diagnosztikus jelentõsége.

A kezelés lehetõségei
A méhen kívüli terhesség korai felismerése tette lehetõvé, hogy a kezelésben radikális változások következhessenek be. Míg korábban a megkésve felismert esetekben csupán a petevezetõ eltávolítása lehetett a megoldás, a korszerû módszerekkel idejében diagnosztizált esetekben a hastükrözés (laparoszkópia) segítségével konzervatív eljárásokat alkalmazva, a petevezetõ bennhagyása mellett evakuálni lehet a tubáris terhességet. Hasonló korszerû módszernek számít az, amikor ultrahang által vezérelve terhességet elölõ anyagot juttatunk a petezsákba, amely ezt követõen felszívódik. Csökkenõ terhességi hormonszint esetén, szoros kórházi ellenõrzés mellett esetleg várakozni is lehet: szerencsés esetben a petevezetõ hasûri szájadékán keresztül kiürül a terhesség és enyhe alhasi panaszok kíséretében vetélés következik be.

A mûtét után mi a betegek esélye a méhen belüli terhesség létrejöttére? Nos – bár ez függ a kortól, a nem érintett petevezetõ állapotától, a korábbi terhességek számától, az elõzõ gyulladásoktól – a betegek 55–60 százalékánál pár cikluson belül méhen belüli terhesség jön létre. Sajnos, az esetek 10 százalékában ismételten méhen kívüli terhesség alakul ki. Ezen párok a késõbbiekben csak a lombikbébiprogramtól várhatnak segítséget a gyermektelenség megoldására. Az is elképzelhetõ, hogy ismételt mûtét szükséges a petevezetõ(k) funkciójának helyreállítására, de a legtöbben ekkor már az in vitró fertilizációt hívják segítségül a várva várt gyermekáldáshoz.
Dr. Kõrösi Tamás szülész-nõgyógyász fõorvos (Kaali Intézet, Gyõr)

Endometriosis

Dr. Kõrösi Tamás szülész-nõgyógyász fõorvos cikke ebben a témában:

AZ ENDOMETRIÓZIS
Az endometriózis egy „modern”, mindmáig az egyik legbonyolultabb és leghomályosabb nõgyógyászati megbetegedés. Magyar neve nincs, az elnevezés az endometrium (méhnyálkahártya) szóból származik. A kórkép lényege a méh nyálkahártyájának a méh üregén kívüli elhelyezkedése.

Leggyakrabban a méhet körülvevõ hashártyarészen, a hólyag felé esõ úgynevezett mellsõ áthajlási redõben, a végbél felé esõ ún. hátsó áthajlási redõben, a méhet tartó szalagokon, valamint a petefészekben helyezkedik el. Menstruáció alatt itt is termelõdik kevés váladék, de mivel kiürülni nem tud, ez okozza a típusos panaszokat.
Gyakorisága a népességben pontosan nem ismert: korábban úgy gondoltuk, hogy az endometriózis meglehetõsen ritka betegség. Ma azt valljuk, hogy a kismedencei fájdalomról és meddõségrõl panaszkodó nõbetegek esetén a gyakorisága akár 20–90% között is lehet. Tudnunk kell, hogy nem az élettel összeegyeztethetetlen elváltozásról van szó, bár az általa okozott meddõség kezelés nélkül „életre szóló” lehet, ugyanakkor a ciklusról ciklusra történõ terjeszkedése, növekedése miatt szervkárosodásokhoz, összenövésekhez, gyógyszerekkel is alig befolyásolható szövõdményekhez vezethet. Mindezek miatt fontos az idejében történõ felismerés és hathatós kezelés. Keletkezésére nézve meglehetõsen szegényesek az ismereteink. Számos elmélettel találkozhatunk az irodalomban. Az egyik ilyen genetikai elmélet, amely szerint bizonyos családok génállományában hajlamosító endometriózis kialakulását szabályozó gének lennének. A másik teória szerint a méhnyálkahártya, a nyirok- és vérkeringés útján terjedne szét. A legnagyobb valószínûsége azonban az ún. transzplantációs elméletnek van: a menstruáció során a nyitott méhkürtökön keresztül a hasüregbe kijutott méhnyálkahártya-szigetek kismedencei megtapadása és beágyazódása okozza a kórképet. Mindehhez természetesen a hormonális és / vagy az immunrendszer eddig pontosan nem tisztázott elváltozásai teremtik meg a feltételeket.

Melyek azok a tünetek, amelyek fennállása esetén endometriózisra kell gondolnunk?
Sok esetben teljesen tünetmentes a „beteg”, leggyakrabban a gyermektelenség vezeti a házaspárt a nõgyógyászhoz, és egy kivizsgálássorozat végén vetõdik fel az endometriózis lehetõsége, valamint az ismeretlen eredetû meddõségben végzett hastükrözés (laparoszkópia) során lehet megállapítani az endometriózis tényét és diagnosztizálni súlyosságát. Számos nõnél a különbözõ erõsségû és a menstruáció idején fokozódó deréktáji és alhasi panaszok vethetik fel az endometriózis gyanúját. A fájdalom gyakran a házasélettel is összefüggésben van. Nõgyógyászati vizsgálat során gyakran tapinthatjuk az endometriotikus csomókat a hasüreg legmélyebb pontján, a hátsó áthajlási redõben, míg a petefészekben elhelyezkedõ ún. „csokoládéciszták” ultrahang segítségével is megbízhatóan diagnosztizálhatók.

Mit tehet az orvostudomány a gyógyulás érdekében?
Ma Magyarországon valamennyi, az irodalomból ismert és sikeresen alkalmazott gyógymód a rendelkezésünkre áll. A terápia célja, hogy a rendellenes helyen lévõ endometriózisos csomókat elsorvasszuk vagy mûtétileg eltávolítsuk, esetleg a folyamat következményeként létrejövõ összenövéseket oldjuk, így a beteget megszabadíthatjuk alhasi panaszaitól és/vagy meddõségétõl. A gyógyszeres kezelés során két lehetõség áll rendelkezésünkre. Az egyik kezelés során hormonális úton sorvasztjuk el az endometriózist, míg a másik lehetõség, hogy bizonyos hormonok termelését gátló anyagokat adunk ciklusosan a betegnek. A mûtétek során lehetséges hõvel vagy lézerrel „kiégetni”, vaporizálni a kóros szövetet vagy, mikrosebészeti módszerrel (pl. a petefészkekben elhelyezkedõ endometriózis) eltávolítani. A mûtétet hastükrözés vagy nyitott hasi mûtét során egyaránt elvégezhetjük. Általánosan elfogadott, hogy a mûtétek elõtt érdemes három hónapig elõkezelni a beteget, majd az operáció után – stádiumtól függõen – 3–6 hónapig utókezelni a beteget. Felismerve a betegség gyakoriságát, egyéni és társadalmi következményeit, a társadalombiztosító az egyetemi centrumoknak bizonyos összegû keretet biztosított, amelynek segítségével a pontosan diagnosztizált és gyógyszeresen kezelhetõ esetekben térítésmentesen a betegek rendelkezésére bocsátja a szükséges gyógyszereket. Meg kell jegyeznünk, a gyógyszeres kezelés nem teszi szükségtelenné a mûtétet, de a tünetmentes gyógyulást a két módszer közel 100%-osan elõsegítheti.
Dr. Kõrösi Tamás szülész-nõgyógyász fõorvos (Kaali Intézet, Gyõr)

Mikromanipuláció: A spermium a petesejtbe juttatása (ICSI)

Dr. Kõrösi Tamás szülész-nõgyógyász fõorvos cikke ebben a témában:

Az intracitoplazmatikus spermium injiciálás (ICSI) egyetlen spermium petesejtbe történõ bejuttatását jelenti speciális mikromanipulátor segítségével. Az elsõ sikeres terhesség ICSI-t követõen, 1992-ben jött létre olyan esetben, amelyben a férj hímivarsejtjeinek a száma igen alacsony volt, mozgása pedig kifejezetten szegényes.
Hatalmas lendületet adott a módszer elterjedésének annak a ténynek tudományos megerõsítése 1995-ben, hogy az intracitoplazmatikus spermium inji- ciálás (ICSI) segítségével hasonló terhességi rátát lehet elérni, mint normális spermiumkép esetén a hagyományos lombikbébi-eljárást alkalmazva.

Rövidesen fény derült arra is, hogy nemcsak ejakulátumból lehet ondósejteket nyerni a petesejtbe (oocyta) történõ bejuttatáshoz, hanem a mellékherébõl (MESA-ICSI), vagy közvetlenül a hímivarsejteket termelõ, a hereszövetben lévõ dajkasejtek felszínérõl is (TESE-ICSI).

Ezen „felfedezésekkel” párhuzamosan változtak a beavatkozás indikációs körei is. Kiterjesztették alkalmazását azokra az esetekre is, ahol a spermium nem tudott felkötõdni a petesejtek felszínére (akroszómareakció hiánya), aminek következtében elmaradt a megtermékenyülés. Az immunológiai eredetû meddõségekben (a férj a saját ondósejtjei ellen termel ellenanyagot, vagy a feleségben lévõ spermiumellenes antitestek gátolják a megtermékenyítést) magas terhességi rátát lehetett elérni ICSI segítségével.

Bevezették azokban az esetekben is, amikor a hagyományos lombikeljárás során kevés petesejt termékenyült meg - nem magyarázható módon. A mellékherébõl vagy herébõl nyert spermiumok ott is megoldást nyújtottak a gyermektelenségre, ahol az ondóvezeték korábbi gyulladás miatt lezáródott, vagy veleszületetten nem fejlõdött ki. Szélesítette a módszer elterjedését az, hogy már 1995-ben kidolgozták a hereszövet és a mellékherébõl aspirált spermiumok fagyasztásának technikáját, így nem volt szükség minden beavatkozás elõtt mûtétet végezni férjen.

Részletes kromoszómavizsgálat elõzi meg
A petefészkek gyógyszeres, stimulációs kezelése, a ciklusmonitorizálás, a petesejtek leszívásának ultrahangvezérelt technikája teljesen megegyezik a hagyományos lombikbébi-eljárásnál leírtakkal. (Talán annyit érdemes megemlíteni, hogy ICSI elõtt számos esetben a leendõ apánál részletes kromoszómavizsgálatot végzünk.)
Alapvetõen más azonban a petesejtek elõkészítési technikája és a megtermékenyítés módja. A sztereomikroszkóp alatt megtalált petesejteket rövid érlelés után enzimatikus kezelésnek vetjük alá, megtisztítjuk az oocytát az õt körülvevõ sejtektõl. Ezt követõen történik maga az injiciálás: 400-szoros nagyításban az elõkészített petesejtet elõbb tartókapillárissal rögzítjük, majd egy vékony (5 mm belsõ átmérõjû) szúrókapilláris segítségével a mozgásképtelenné tett spermiumot a petesejt citoplazmájába juttatjuk. A megtermékenyítés ellenõrzése egy nappal késõbb történik, és a préembriókat a 3. napon juttatjuk vissza a méh üregébe - mint a hagyományos lombikeljárás esetén.
A várható sikerráta megegyezik a hagyományos IVF terhességi rátájával, sok intézetben pár százalékkal magasabb terhességi arányról számoltak be, mint IVF során.

Testileg és lelkileg egészséges gyermekek
A leírtak után mindenkiben jogosan felmerül a kérdés, hogy miután az ivarsejtek számos mechanikai és biokémiai behatáson mennek keresztül, az újszülöttek egészségesek lesznek-e. Nem kell-e a veleszületett rendellenességek számának emelkedésétõl tartanunk? Mivel „idegen” örökítõ- anyag (DNS) kerül bejuttatásra a petesejtbe, nem növekszik-e meg a kromoszóma-rendellenességek száma?
Nos, az elsõ tanulmány 1996-ban látott napvilágot, amelyben 877 ICSI-t követõen világra jött újszülött adatai dolgozták fel. Ebben igazolták, hogy a fejlõdési rendellenességek száma a mikromanipulációval fogant újszülöttek körében nem növekszik, hasonló az átlagpopulációéhoz. A második nyomkövetéses tanulmány 1999-ben már 2955 IVF-bébi és 2840 ICSI-újszülött adatait dolgozza fel. A kihordás ideje, a születési súly, a koraszülések gyakorisága hasonló volt mind a két csoportban. Nem volt statisztikailag értékelhetõ különbség a veleszületett fejlõdési rendellenességek gyakoriságában, vagy a frissen keletkezett kromoszóma-rendellenességek arányában.

A vizsgált gyermekek fejlõdése, tanulási problémái, a környezetükhöz való alkalmazkodásuk, beilleszkedésük semmiben nem tért el a normálpopulációtól. A tanulmány teljes ismertetése messze meghaladná lehetõségeinket, de összefoglalóként annyit elmondhatunk: semmi jele nincs annak, hogy az ICSI-vel, vagy IVF-fel fogant újszülöttek bármiféle szellemi vagy testi problémával bírnának az átlagpopulációval összehasonlítva. A beavatkozásoknak nem célja, nem is lehet célja, hogy a törzsfejlõdés fáján egy olyan ágat hozzon létre, amely asszisztált reprodukciós beavatkozások nélkül képtelen további hajtásokat hozni. A törekvés azonban az, hogy az orvostudomány mindenkori állásának megfelelõ, biztonságos technikákat alkalmazva testileg-lelkileg egészséges gyermek(ek)hez juttassuk a meddõ párokat.

Dr. Kõrösi Tamás szülész-nõgyógyász fõorvos (Kaáli Intézet, Gyõr)

[url=http://www.babapont.hu/babavar/fert/pco.html" TARGET="_top]http://www.babapont.hu/babavar/fert/pco.html[/url]

PCO ról

Szex terhesség idején (2002. december 12., Patika Magazin)

Az aggodalom, hogy állapotosság idején a szex károsíthatja a magzatot, megalapozatlan. A szerelmeskedés, a meghitt együttlét talán ilyenkor még fontosabb, így, ha nem veszélyeztetett terhes, ne mondjon le róla!
Felesleges aggodalmak
Az aktus során kórokozók jutnak a méhbe, és megfertõzik a magzatot.
A méhszáj csak fogamzóképes idõszakban átjárható az ondósejtek számára, viszont terhesség idején nyákdugó zárja el, így a félelem megalapozatlan.
A penis lökései a baba sérülését idézhetik elõ.
A hüvely alakja csak kivételes esetben teszi lehetõvé, hogy a hímvesszõ elérje a méhet, így nem kell tartaniuk attól, ártanak a babának.
A babára túlzott súly nehezedik az aktus alatt.
A magzat a méhben, magzatvízzel védelmezve lebeg, és nem fenyegeti õt a szeretkezésük közben az “összenyomódás” veszélye.

Az ondóban található prosztaglandin megindíthatja a szülést.
A prosztaglandin valóban megindíthatja a szülést, mivel az orvostudomány is erre használja, ám az ondó olyan alacsony koncentrációban tartalmazza a hormont, hogy egyáltalán nem képes megindítani a fájásokat.

A kismama és a szex
Normális körülmények között tehát a szex kedvezõ hatással van az állapotos nõ szervezetére. A szexuális izgalom fokozza a nemi szervek vérellátottságát, és ez a magzatra jó hatást gyakorol, a méh orgazmus alatti összehúzódási pedig erõsítik a méh izomzatát, és felkészítik a szülésre.

A terhesség elsõ idõszakában – a nemi szervek fokozott vérrel való ellátottsága okán – sokkal intenzívebben reagálnak a szexuális izgalomra. Ha a kismama érzelmileg is szexre hangolt, akkor élvezze azt kedvére. Vannak azonban olyanok, akik nyûgösek, levertek, kedvetlenek, és bármire szíveseb-ben gondolnak, mint a szexre, ez sem kivételes – semmiképp ne erõltessék, ugyanis mindkét jelenség a fokozott és csökkent szexuális vágy is teljesen normális terhesség idején.

Vannak tehát, akik kivirágoznak, energikusakká, lendületessé válnak, és tele vannak életkedvvel, és olyanok is, akiket a terhesség elõ ideje igen megvisel, és pont ennek ellenkezõjét tapasztalják magukon, állandó émelygés és fárad-tság kínozza õket. A kellemetlen tünetek az elsõ hónapok után megszûnnek, de az igény a szeretõ támogatásra, a babusgatásra a terhesség idején minden nõben erõsebb, fokozottabban keresik a partner szeretetteljes támogatását.

Amikor valóban kerülni kell a szeretkezést
- Ha az orvos veszélyeztetett terhességet diagnosztizált, és vetélés vagy koraszülés fenyegeti a kismamát
- A leendõ anyának elõzõ terhessége vetéléssel végzõdött
- A méhlepény rosszul fekszik a méhben
- A terhesség idején fellépõ hüvelyi vérzés esetén
- A kismama alhasi fájdalmakra panaszkodik
- A terhesség utolsó heteiben

Mintagörbe Az ív számít, és a 0,4-0,5 tizedfokos emelkedés meg legyen, és ott is maradjon!

Nincs tüszrepedés, anovulációs görbe

Nincs tüszrepedés, anovulációs görbe

Babás görbék A Kata görbéje szájban lett mérve, nem mérvadó!

Életmód és egészségügyi magazinok

Cickafark

Immunrendszer aktivizálása - Stresszoldás: KAMILLA

Amirõl még nem beszéltünk:

"Ahhoz, hogy valaki megszülessen, 3 szûrõmechanizmuson kell túljutni:

1. Fogamzás elõtti kiválasztódás: A petesejt képes kiválasztani a számára legmegfelelõbb spermiumot. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzék, több 10000 spermium együttes jelenlétére van szükség. Az ivarsejtek találkozásakor nem mindig következik be fogamzás!

2.Az anyai szervezet genetikai és/vagy immunológiai
szempontok alapján elutasíthatja a megtermékenyített petesejt beágyazódását.A vérzés néhány napig kimaradhat,a terhességi teszt is pozitívvá válhat, mégis a zigóta menstruáció formájában kilökõdik.

3.Születés elõtti szelekció: Egyet jelent a spontán vetéléssel.

Ez a 3 szelekciós mechanizmus olyan kiválóan mûködik, hogy a veleszületett rendellenességek döntõ többségét kivédi. A spontán vetélés nem mindig tragédia, de az esetek egy részében MEGELÕZHETÕ, máskor viszont természetes élettani folyamatok áldásos következménye. Ez utóbbit csak akkor jelenthetjük ki, ha minden, a vetélésért felelõs betegséget kizártunk!!!!! Szerencsére a szelekció nem csapható be, pl.terhességet védõ sárgatesthormonok adásával.Csak az a terhesség tartható meg, melyet a szervezet is hajlandó elfogadni...."

Azaz a terhességre fel kell készülni! (ld.fentebb)

A kamilla tea terhesség esetén kerülendõ

A Billings-módszer

A Billings-módszer (ovulációs módszer) alapja az a tudományosan ellenõrzött és igazolt felfedezés, hogy améhnyakban termelõdött nyák a fogamzóképesség legmegbízhatóbb jele. E nyák minõségének megváltozása a tüszõrepedés bekövetkezését mutatja, valamint jelenléte nélkül a hímivarsejtek a nõ szervezetében életképtelenek!!!

A tüszõérés megkezdõdését jelzi a nyák termelõdése. A nyák a hüvelyen végig haladva mindig kijut a vulvára, így soha nincs szükség a nyák hüvelyen belüli vizsgálatára. (Ez azért fontos, mert a nõk többsége idegenkedik a belsõ vizsgálattól.) a nyák síkossága, csúszóssága, nyújthatósága jelzi a nõnek, hogy amit érez, az nem hüvelyváladék. (A hüvelyváladék sohasem síkos, nem csûszós. A síkos érzet teszi lehetõvé, hogy vakok is sikeresen megtaníthatók erre a módszerre.)

A tüszõ megrepedését a nyák síkosságának a megszûnése jelzi. Ennek az az oka, hogy a tüszõrepedés után termelõdõ sárgatesthormon a nyák biofizikai jellemzõit megváltoztatja. Ez abban nyilvánul meg, hogy a nyák síkossága, csúszóssága észrevehetõen megszûnik.

A fentiekbõl következik, hogy a Billings-módszerrel biztonságosan meg lehet állapítani a tüszõérés megindulását, az érés idejét, valamint az érett tüszõ megrepedésének, ezáltal a petesejt szabaddá válásának a megtörténtét. Így teszi lehetõvé a nõi ciklus élettani jelenségeinek tudatos nyomon követését. Mivel a vizeletürítés minden embernél élettani szükséglet, így a vulvánál történõ megfigyelés nem igényel külön idõt. Vizeletürítés e l õ t t (!) papírzsebkendõvel vagy toalettpapírral kell a hüvelynyílást megtörölni. Akkor érezhetõ, hogy van-e síkkosság, csúszósság, van-e valamilyen váladék a papíron. Ha van, akkor a síkosság, nyújthatóság dönti el, hogy nyák, vagy hüvelyváladék, amit észlelni lehet.

" S z a b á l y o k " c s a l á d t e r v e z é s e s e t é n :
Fogamzóképes a nõ a nyák észlelésének ideje alatt, valamint a tüszõrepedést jelzõ síkosság megszûnésétõl számítva még három napig. Akik gyermeket szeretnének, csak az ez idõ alatti közösülés(ek)bõl várhatnak fogamzást.

Akik el akarják kerülni a teherbe esést, ez idõ alatt tartózkodjanak a közösüléstõl.

A tüszõrepedést követõ harmadik nap után a nõ terméketlen a kb. két hét múlva jelentkezõ menstuációs vérzésig. Teherbe esés lehetetlen. A közösülések lehetõsége korlátlan.

A menstruáció ideje alatt megkezdõdhet a következõ tüszõ érése,, amit a nyák jelezne, de ezt a vérzés elfedheti. Tehát a teherbe esés lehetõségét a nõ nem tudja ez idõ alatt egyértelmûen, biztonságosan megállapítani. A terhesség elkerülése végett ne közösüljenek!

A menstruáció után, a nyák termelõdésének megkezdõdéséig a nõ terméketlen. Mivel a maradék ondó elfedheti a nyák megjelenésének észlelhetõségét, a nyák termelõdésének megkezdõdéséig a minden második napon való közösülés teszi lehetõvé a síkos nyák biztonságos észrevehetõségét. Amíg a maradék ondó kiürülése után síkos, csúszós nyákot nem tapasztal a nõ, addig terméketlen, nem tud teherbe esni, még ha akarna sem. (A nyák észleléséhez kellõ idejû fentlét szükséges!)

A fentiekbõl következik, hogy Billings-módszerrel biztonságosan meg lehet állapítani a fogamzóképes napokat. Ezek ismerete segít a várt fogamzás elérésében, ill. a felesleges önmegtartóztatást kiküszöböli a fogamzás elkerülésének szándékakor.

Részletes ismertetés "A Billings-módzser" c. könyvben található, amely utánvétellel is megvásárolható Szegeden az Egyetmi Jegyzetboltban.
Címe: Egyetmi Jegyzetbolt, 6722 Szeged, Dugonics tér 12.

A nõi termékenység

A nõi termékenységgel kapcsolatos alapvetõ tudnivalók a következõképpen foglalhatók össze:

A nõi szervezetben a petesejtek a petefészkek tüszõiben képzõdnek. Minden menstruációs ciklus során a mintegy 400.000 elsõdleges tüszõbõl néhány hormonális hatásokra fejlõdésnek indul. A tüszõrepedés (ovuláció) során általában már csak egy-egy petesejt szabadul ki. Természetes körülmények között a petesejt a petevezetõbe jut. Ennek kiszélesedõ részében az ún. ampullában történik a megtermékenyülés. A megtermékenyített petesejt (zigóta), illetve az abból fejlõdõ embrió továbbvándorol a méh ürege felé, ahová a megtermékenyítés utáni 4-5. napon érkezik. Optimális körülmények között az embrió kb. a 7. napon ágyazódik be a méhnyálkahártyába, létrehozva ezzel a terhességet.

A férfi termékenység (a Kaáli Intézet honlapján)

A férfiaknál a spermiumok képzése, az ún. spermatogenezis pubertáskorban kezdõdik. A spermatogezis során a diploid spermatogóniumokból elõször spermatociták képzõdnek, majd ezekbõl meiotikus osztódások során ún. kerek spermatidák keletkeznek, amelyek már haploidok. A kerek spermatidákból aztán az ún. spermiogenesis során alakulnak ki a spermiumok. A teljes folyamat - ami kb. 72 napig tart - a here tubulusaiban játszódik le. Az érett spermiumok innen a mellékherébe vándorolnak, ahol érési folyamaton esnek át, majd az ejakuláció során távoznak.A teljes folyamat bonyolult hormonális szabályozás alatt áll.

Férfieredetû meddõség esetében a spermiumok száma, mozgékonysága vagy szerkezete nem megfelelõ a megtermékenyítéshez.

A WHO által elfogadott normál értékek:

min. 20 millió spermium milliliterenként
min. 50% motilitás
min. 30% normális szerkezetû spermium
Amennyiben nincs eltérés egyik paraméterben sem, normozoospermiáról beszélünk. A különbözõ spermaparaméterekben mutatkozó eltéréseket az alábbi szakkifejezésekkel emlegeti a szakirodalom:

Oligozoospermia - alacsony spermiumszám.
Asthenozoospermia - kevés mozgó spermium.
Teratozoospermia - sok kóros szerkezetû spermium.
OAT szindróma - mindhárom paraméter eltér a normálistól.
Azoospermia - nincs spermium az ejakulátumban.

Férfiaknál, hasonlóan a nõkhöz szervi, hormonális illetve genetikai eltérések is okozhatnak meddõséget.

A meddõség okai

A teherbeesés valószínüsége egy menstruációs ciklus során termékeny partnerek esetében sem nagyobb 20-25%-nál. Száz egészséges pár közül, akik semmiféle fogamzásgátló módszert nem alkalmaznak, az elsõ próbálkozásra 20-25 nõ lesz terhes.

Amennyiben a kívánt terhesség egy-másfél éven belül nem következik be, úgy indokolt felkeresni a gyermektelenség gyógyítására specializálódott intézetet. Magyarországon a párok kb. 15%-a meddõ. A meddõség nagyjából hasonló arányban (40-40%) vezethetõ vissza nõi- vagy férfieredetû okokra.

Nõknél leggyakrabban a petevezetõk elzáródása vagy hormonális zavarok állnak a meddõség hátterében. Férfiaknál az alacsony spermiumszám illetve gyenge spermaminõség (mozgás, szerkezet) általában szintén szervi vagy hormonális okokra vezethetõ vissza. Elõfordulhat, hogy az ejakulátumban nem található egyetlen spermium sem. Ilyenkor a hereszövetbõl nyert spermiumokkal esély lehet saját gyermek vállalására (lásd. Különleges eljárások).

A meddõségnek lehetnek immunológiai okai is. A nõ szervezete (alloimmunitás) vagy a férfi szervezete (autoimmunitás) is képezhet nagymennyiségû ellenanyagot a spermiumok ellen, amelyek megakadályozhatják az ivarsejtek egyesülését.

Bakteriális vagy virális fertõzés is okozhat meddõséget. A stresszhatások is jelentõsen befolyásolhatják a termékenységet. Ebben az egyik legfontosabb tényezõ paradox módon éppen a gyermek utáni fokozott vágy. Amennyiben valakinél a szexuális élet kizárólag a "gyermeknemzésre" irányul, úgy ez a szexuális funkciók és a termékenység károsodásához vezethet.

A meddõ párok egy részénél (kb. 12%) semmilyen szervi, hormonális vagy immunológiai eltérést sem lehet kimutatni. Ilyenkor ismeretlen eredetû meddõségrõl beszélünk.

A kezelés tervezésénél figyelembe kell venni a termékenységet befolyásoló összes lehetséges okot. Ezek ismeretében lehet dönteni a kezelés menetérõl.

A meddõség bizonyos fajtáit gyógyszeres vagy mûtéti eljárással orvosolni lehet. Ilyenkor a kezelés követõen spontán is kialakulhat terhesség.

Amennyiben nincs lehetõség egyéb kezelésre vagy a korábbi kezelések nem jártak sikerrel, az IVF (lombikbébi módszer) jelenti a megoldást. A lombikbébi program sikerességét számtalan tényezõ (életkor, hormonértékek, életmód stb.) befolyásolja. Az IVF-programban résztvevõ párok általában folytathatják napi életritmusukat. Amennyiben a páciensek szoros kapcsolatot tartanak az IVF-munkacsoporttal, az utazgatás is minimálisra csökkenthetõ. IVF-kezelésben részesülõknek számolniuk kell azzal is, hogy esetenként ismételt kezelésre lehet szükség.

Nõi nemi hormonok

Tüszõérés hormonális kapcsolata

A petefészek egy belsõ elválasztású nemi mirigy, ami szteroid típusú nemi hormonokat termel: tüszõhormonok (ösztrogének) és sárgatest hormonokat (legfontosabb a progeszteron) termel.

A petefészek hormontermelését a hipofízis elülsõ lebenyének tüszõserkentõ (FSH) és sárgatestserkentõ (LH) hormonja szabályozza. A hipofízis hormonokat a hipotalamusz neuroszekrétuma befolyásolja.

Az FSH hormon mennyiségének növekedésére a petefészekben fejlõdésnek indul egy tüszõ, amelynek belsejében érik egy petesejt . A tüszõ fala ösztrogént termel. Ez gátolja az FSH termelést, így a hipofízisben az LH termelés kezd fokozódni. Ennek hatására a petefészekben bekövetkezik a tüszõrepedés (ovuláció), kialakul a sárgatest, ami progeszteron hormont termel. Ez gátolja az LH termelést, ezért újra az FSH-termelés kezd fokozódni.

Az ösztrogén hormon szerepe: a nõi másodlagos nemi jellegek kialakítása, illetve fenntartása. Segíti a méhnyálkahártya regenerációját.

A progeszteron felkészíti a méhnyálkahártyáját egy esetleges megtermékenyített petesejt befogadásásra. Emeli a testhõmérsékletet is. Ha a megtermékenyítés elmarad, a megduzzadt nyálkahártya felsõ rétege elhal, és vérzés kíséretében lelökõdik. Ez a menstruáció.

Terhesség elõtti vizsgálatok felsorolása

Ez egy másik topic, keressetek rá a "Terhesség elõtti vizsgálatok-ra" vagy keressétek a doktornõ hosszászólását: 2002 December 30 hétfõ - 01h 40
Így hitelesebb, nem másolom ide be a különbözõ vizsgálatokat és leírását.

Nikie

Egy nagyon jó német cím, rengeteg mindenrõl:
[url=http://9monate.qualimedic.de/" TARGET="_top]http://9monate.qualimedic.de/[/url]

Nikie

a Maca Vibe-ról

[url=http://www.hazipatika.hu/store/product?pid=390" TARGET="_top]http://www.hazipatika.hu/store/product?pid=390[/url]

a méh morfológiai elváltozásairól (pl. méhsövény. méhkinövés)

[url=http://anno.vitalitas.hu/olvasosarok/online/oh/2001/1/3.htm" TARGET="_top]http://anno.vitalitas.hu/olvasosarok/online/oh/2001/1/3.htm[/url]

Hormontáblák(nem teljesen azonosak az értékek...):
1
2
3

Gynevac alkalmazása

Németül:
A hõmérséklet helyes mérése
Különbözõ görbék
Férfiak egészsége

DUPHASTON avagy Dydrogresterone

Szintetikus hormon hasonló a természetesen termelödö progreszteron hormonhoz. Széles körben használatos, menstruációs panaszoktól kezdve a szervezet progreszteron hiányáig. A nöi szervezetben a progreszteron felelös az egészséges endometrium kialakulásáért (méhnyálkahártya). A szervezet a ciklus adott szakaszában termel progreszteront, melynek során a méhnyálkahártya megfelelö vastagságú lesz. Amennyiben a megtermékenyített petesejt nem tapad meg a ciklus utolsó napjaiban a progreszteron szint lecsökken és mensi formájában távozik. Amennyiben a petesejt megtapad a progreszteron szint magas marad.
Mindezeken felül Duphason használatos különbözö menstruácós panaszokra, mint pl. kimaradás, rendszertelen, fájdalmas mensi esetén, meddöség esetén, elömensi esetén (trutyi), és endometrosis esetén. Továbbá használatos az ösztrogén szint csökkentésére (vagyis a férfihormon csökkentésére) és menopauza esetén hormonkezelésként.
A méhnyálkahártya megvastagításával megelözi a vetélést és a sorozatos vetélést (tudom erre van egy szó csak most nem jut eszembe). Ja igen habituális vetélést.
A Dydrogesteron általában adott napokon szedhetö attól függöen, hogy mi a probléma.

Mire használják?
- hasi fájdalom, terhességi vérzés alatt, veszélyeztetett terhesség esetén, habituális vetélések esetén
- hasi fájdalom menstruáció alatt - dysmenorrhoea
- menstruáció elmaradása esetén
- endometrosis
- nöi meddöség
- rendszertelen mensi esetén
- elömensturációs szindróma esetén
- magas ösztrögénszint esetén.

Figyelmeztetés:
- nincsenek ellenjavallatok
Nem használható
- nincsenek ellenjavallatok
(megjegyzés: máshol olvastam, nem ajánlott cukorbetegség, szívpanaszok és egyéb szervi panaszok esetén)

MelléktüneteK.
fejfájás, szédülés, börviszketés, mellérzékenység, menstruációs pecsételö vérzés a ciklusok között.

Még máshol olvastam: Európában a leggyakrabban alkalmazott hormonpótló gyógyszer.

Jaj, most találtam rá, csúcs

[url=http://www.szulo.hu/csalterv/terh.htm" TARGET="_top]http://www.szulo.hu/csalterv/terh.htm[/url]

Az ösztrogén nõi hormon!

Kérésre:
A fentebbi ébredési hõmérséklet diagram csak annak kinyomtatása után manuálisan tölthetõ ki, de az alábbi:

<A HREF="http://www.nexus.hu/nikie/grafikonok/minta.xls">
Letölthetõ és kitölthetõ táblázat ébredési hõmérséklet méréshez</A> (Excel95-2000)

/Miután bejön az Excel, a File menü Mentés másként használva mentsétek el a táblázatot, aztán már lehet is kitölteni!/

{red{Vérzészavarok}

"Szemben a menstruációkor jelentkezo tünetekkel, igen fontos, hogy betegségként kell kezelni a vérzészavarokat mindaddig, míg nem sikerül kizárni annak rosszindulatú eredetét. Minden vérzészavarral forduljanak szakorvoshoz!
A vérzési rendellenességek tüneti felosztása gyakoriságuk, tartamuk és rendszerességük alapján történik.
Azonnal a pubertás után jelentkezo vérzészavar lehet a vérzés teljes hiánya (amenorrhoea). Ennek primer formája az, amikor a 18. életév betöltéséig vérzés egyáltalán nem jelentkezik, szekunder amenorrhoeáról pedig akkor beszélünk, ha a korábban meglévo vérzés legalább három hónapig kimarad.
A primer amenorrhoea leggyakoribb oka a késoi nemi érés. Vannak olyan családok, ahol a lányok az anyához hasonlóan 17-18 éves korukban válnak nemileg éretté.
Szintén szerepet játszhat a nemi érés késésében a nagyfokú soványság, a túlzott fizikai megterhelés. A versenyszeruen sportoló atléták, tornászok, balerinák között gyakori a serdülés késése. Ezen esetekben nem találunk kóros elváltozást a panaszok hátterében. Hízókúrával, a fizikai terhelés csökkentésével a pubertás késobb ugyan, de zavartalanul zajlik.
A vérzés hiányának azonban más oka is lehet, például fejlodési rendellenesség, anyagcserezavar, genetikai rendellenesség. Ezek tisztázása orvosi vizsgálatok sorozatát teszi szükségessé.
Az elso menstruációk megjelenését a serdülokorban gyakran követi két-három, sot néha hat hónapos vérzésszünet. Másfél-két év telik el, mire a peteérés rendszeressé válik, szabályos ciklusok alakulnak ki.
A szekunder amenorrhoea gyakori oka a túlzott fogyókúra. A serdülok hormonháztartása még igen labilis. A tartós kalóriamegvonás a zsírszövet olyan hirtelen csökkenéséhez vezethet, amely már befolyásolja a noi hormonok termelodését, s ezen keresztül a petesejt érését.
Az anorexia nervosa a lelki betegségek egyik igen súlyos formája, mely szintén kóros soványsággal, a vérzés elmaradásával jár, s gyógyítása csak kórházban, pszichológus segítségével, nagy nehézségek árán valósítható meg.
A kövérség szintén oka lehet a vérzés tartós elmaradásának. Ennek hátterében leggyakrabban csak "jó étvágyat" találunk. Elofordulhat azonban hormonzavar, esetleg daganatos megbetegedés oki tényezoként. melynek feltárása szakorvos feladata.
A vérzészavarokhoz soroljuk az úri. anovulációs vérzést, amikor szabályos ciklikus vérzések jelentkeznek, de ezt nem kíséri peteérés és tüszorepedés. Gyakori vérzésrol beszélünk a 23 napnál gyakrabban, ritka vérzésrol pedig a 36-38 napnál ritkábban jelentkezo menzeszek esetén. Ezek a ciklus ritmuszavarai.
Hypo-, ill. hypermenorrhoea a rövid ideig tartó, kevés, de rendszeres, ill. a hosszú ideig tartó, nagy mennyiségu, de rendszeres vérzés. Ezek a havi vérzés mennyiségi rendellenességei.
Az ún. járulékos vérzészavarok az ovulációs vérzés, mely az ovuláció idopontjában órákig, esetleg egy-két napig tart, valamint a pre- és postmenstruációs vérzés: a szabályos menzesz elott, ill. után jelentkezo kevés vérzés vagy barnás folyás.
A ciklustól függetlenül jelentkezo rendszertelen vérzés minden esetben alapos kivizsgálást igényel.
A vérzészavart okozhatja szervi (organikus) vagy muködésbeli (funkcionális) kóros elváltozás, lehet valamely más szerv betegségé-nek következménye vagy kíséro tünete, eloidézheti fogamzásgátló vagy egyéb hormont tartalmazó gyógyszer, illetve méhen belüli eszköz.
Mindezek kiderítése szakorvos feladata, és szintén szakembernek kell eldöntenie, hogy a vérzészavar igényel-e valamilyen gyógykezelést. Ezért igen fontos, hogy három hónapnál tovább tartó, a ciklikus vérzésben jelentkezo bármilyen rendellenesség esetén kérjék nogyógyász szakorvos segítségét."

Egészséges nõ szeretnék maradni c.könyvbõl
http://www.extra.hu/DRRAK/

Terhesség és vakbélgyulladás

Egy archívból:
Erazmusz (erazmusz) 2001 November 29 csütörtök - 02h 13

A petesejt hasüregi vándorlása

"Valóban van ilyen. Persze, ez nem úgy történik, hogy elindul az egyik irányban a petesejt, aztán észreveszi, hogy ott elzáródott, visszafordul, és átmegy a másik petevezetékbe. Úgy van ez, hogy a petefészek és a petevezeték között csak egy ponton van szilárd kapcsolódás. Tüszörepedésnél a hormonok hatására a petevezeték hasüri vége ráborul a petefészekre, és a kiszabaduló petesejt mint egy harangban találja magát, ahonnan szintén a hormonok és a petevezeték belsejében található csillószörök segítségével vándorol a méh ürege felé. Közben a petevezeték közepén találkozik a spermiumokkal, megtermékenyül, aztán így vándorol tovább. Elöfordul viszont, hogy ez a beborítás nem sikerül teljesen, és a kiszabaduló petesejt nem a harangban találja magát, hanem a szabad hasüregben. Innen sokkal hosszabb úton jut el valahogy a hormonok hatására a másik petevezetékbe. De meg kell mondanom, hogy ez nem éppen jó dolog!Igy keletkezik a hasüri terhesség: a petesejt a hasüregben termékenyül és tapad meg, ami nagyon veszélyes, de szerencsére nagyon ritka dolog.
Én magam is láttam saját szememmel egy ilyen átvándorlást, még gyakornok koromban. Egy asszonyt méhen kívüli terhességgel operáltunk, amelyik a jobb oldali petevezetékben tapadt meg. A has megnyitásakor láttuk, hogy a baloldali petefészkén van egy kb. 25 mm-es cystának tünö képlet, amit eltávolított a fönök. A szövettanból derült ki, hogy az volt a terhességi sárgatest. Tehát a petesejt a baloldali petefészekböl szabadult ki, és a jobboldaliban termékenyült meg. De a vándorlás ideje olyan hosszú volt neki, hogy már nem tudott eljutni a méh üregéig, hanem a petevezetöben ágyazódott be, és így lett méhen kívüli terhesség. Nem tartom igazán nyerönek azt az ötletet, hogy a hasüregi vándorlásra számítva próbáljanak meg gyereket csinálni, mert így a méhen kívüli terhesség veszélye sokkal nagyobb, mint a rendes terhesség lehetõsége!
Jobb inkább kihagyni azt a hónapot, amikor az elzáródott oldalon érik a petesejt.
Üdv. Erazmusz "