Na eljutottam ide én is, aki rezidens volnékb (ha nem lennék GYED-en a kislányommal
.)
Szóval: A rezidens, hivatalos nevén központi gyakornok valóban lediplomázott végzett doktor, aki az elsõ két évét tölti. Ez alatt a 2 év alatt az egyetem még mindig a munkaadója, de csak úgy lehet rezidens ha van egy elõszerzõdõ munkahelye, ahol megígérik (írásban), hogy a 2 éve letelte után oda mehet dolgozni és persze a rezidens is "megígéri", hogy oda is megy. Addig pedig az Egyetem által kijelölt helyen tölti a különbözõ idejû és minõségû gyakorlatait. Ez annak függvényében változik, hogy ki milyen szakorvos szeretne lenni, mert ezt már az elején el kell dönteni. Én pl. belgyógyász leszek (kiváncsi vagyok mikor
) és pl. az elsõ fél évben belgyógyászati osztályon voltam, majd a második félévben különbözõ intenzív osztályokon. A mentõzésrõl már lemaradtam, mert akkor már nagy pocakom volt és nem engedélyezték, hogy mentõzzek. A következõ évben meg különbözõ osztályokon kell dolgoznom, olyanokon, amik a belgyógyászat tárgykörébe tartoznak (pl. kardiológia, onkológia, haematológia, pulmonológia, gastroenterológia....stb.)
Ha jó helyet fog ki az ember, akkor gyakorlatilag osztályos orvosként dolgozhat. Ez persze sok munkával jár, de hát így lehet tanulni, hogy ne csak doktorok lehessünk, hanem idõvel orvosokká váljunk.
Az osztályos orvosból lehet több is, attól is függ mekkora a kórház. Egészen addig osztályos orvos valaki, amíg nem szerez (a szakvizsgályán kívûl, ami pl. belgyógyászat esetén min. 6 év)valami címet a ranglétráról, kezdve az adjunktussal, majd, docens, fõorvos, osztályvezetõ fõorvos, professzor. A PhD-t "soron kívül" meg lehet szerezni.
Szerintem a Tidrenczel nem rezidens, de még "osztályos orvos".
Na eldugulok, mert hosszú lett a magyarázat.
Menta