Marcianyu!Sok-sok boldogságot kívánok a családodnak!!!
Tvera!Megértelek,hogy még egy kicsit úgy érzed várni szeretnél,túl sok dolog történt veletek mostanában.Előbb szépen épülj fel testileg ,lelkileg,egy-két hónap múlva már másképp fogod érezni magad,teljesen meg kell érnie bennünk az elhatározásnak,mert bizony az alkalmassági vizsgálódásnál érhet bennünket egy-két kellemetlen élmény és aki teljesen elszánta magát azt nem tántoríthatja el semmi sem!!!
A pszichológus például biztosan ráérezne,hogy még túl friss a vér szerinti gyermek nem lehetséges volta miatti "gyászod".Mert meg kell gyászolnunk és le kell tudnunk zárni magunkban ezt,hogy számunkra úgy tünik ez nem járható út.Én például a 3. lombiknál 20 hetes ikerterhesként vetéltem el,szenvedtem,mint a kutya,főleg,mert szülésznőként egy hónap múlva már dolgoztam.Ezt követően még kétszer belevágtam a lombikba,de talán azért sem sikerült mégegyszer,mert végig bennem dolgozott tudat alatt,hogy mégegyszer nem bírnám elviselni,hogy ennyi éves küszködés után elveszítsek egy nagyobb magzatot.
Nagy szerencsémre a lombikos fórumon az egyik kedves sorstársunk kezdett el nekünk beszélni arról,hogy nekik kétszer elég is volt a lombikból és ők most örökbefogadnak majd.Annyira aranyosan és természetesen kezelte az örökbefogadás gondolatát,hogy akkor kezdtem el magamban gondolkozni,hogy elég a szenvedésből a meddő évekből,hiszen van megoldás.igaz azt tisztába kellett tennem magamban,hogy bármily szép állapot a terhesség arról biza le kell,hogy mondjak.Ez nem is volt olyan nehéz azért,mert rettenetes megrázkódtatás volt a 20 hetes vetélésem,igaz előtte a mennyországban jártam amíg el nem veszítettem a babákat.
Szóval nálam így ért meg az elhatározás és már nem fáj,hogy így kellett lennie!
Nagy kő estt le a szívemről.
Kívánom,hogy te is szépen rendbe tudd magadban tenni a titeket ért megrázkódtatást,ezt nem lehet időhöz kötni majd te érzed mikor jelentkezel be a TEGYESZ-hez.
Renóca!Mikor elkezdtem olvasni ezt a fórumot pár hónapja,akkor a profilodnál az összes hozzászólásodat végigolvastam és így követtem hogyan került hozzátok Miklóska!Nagyon jó helyre került ez a kislegényke!!!Tényleg nagyon aranyosak a sogórnődék,másfél éves szülinapi torta
!
Tviky!Akkor ti is hozzánk hasonlóan hosszú utat tettetek meg,amíg megérlelődött bennetek az elhatározás.
Sokszor eszembe jutott,hogy a legszebb éveinket a férjemmel evvel a végelátthatatlan lombikozással szenvedtük át,de amit írtál,hogy mikor mondta nektek Gabika,hogy itt mindenkinek lesz gyermeke most már csak végre azt látom,hogy igenis van tovább és van megoldás a reményvesztettségből!!!Lesz jövőnk,boldogságunk,mert lesz gyermekünk!!!
Tirza!Én is 31 éves vagyok és érdekes,hogy milyen sokan vagyunk ennyi idősek itt a fórumon!
Tirza,Csöppke!Drukkolok nektek,hogy mielőbb ti legyetek az 1-es sorszámúak!
Kajla!Nagyon édes a kis Regina!
Magunkról annyit,hogy hétfőn írja alá a vsz anya nekünk a családba fogadáshoz a papírokat a hivatalban,majd ha megvan teljesen az örökbefogadási alkalmasságunk akkor aláírja,hogy lemond a nevünkre.
A múltkor írtam nektek,hogy nem tudom mitévő legyek,de úgy érzem oka van,hogy ezt a kicsifiút a sors az utamba sodorta és megküzdök érte.Haza csak akkor vihetem a csecsemő osztályról ha megjött a határozat ami akár még egy hónap is lehet,de mindennap látogathatom és dajkálhatom őt.
A vsz anya most már nem volt többször a kicsinél és megígérte nem is megy többé.