Sziasztok,
bocs, ha már valamelyik fórumban volt errõl szó. A hívó kérdésem az, hogy szerintetek az õssejtek kinyerése az újszülött köldökzsinórjából majd Svájcban való tárolása, stb. csodaszer, vagy szélhámosság?
A babanet.hu-n olvastam, hogy van rá lehetõség, majd a sejtbank.com oldalon néztem körül. Majd 300.000 forintba kerül, ugyanakkor nem tudom, hogy az egész nem egy nagy humbuk-e (személy szerint nem valószínû, hogy beugrok)...
Tapasztalatok, vélemények, javaslatok?
Új privát üzeneted érkezett!
Oldal: 1 / 1
2002.09.22 11:41
Kedves Haympapa!
Ez az egészségbiztosítási módszer már Németországban elég régen mûködik. Nálunk szerintem csak az ára befolyásolja, hogy nem terjedt el. Szerintem többet ér, mint a félretett pénz a bankban, mert rengeteg súlyos betegséget lehet vele gyógyítani. Például alcheimer kór, rákos betegségek. és ha nincs donor a csontvelõ átültetéshez, ez szóbajöhet.
Testvérnek is adható, de szülõnek, nagyszülõnek már nem.
Én spórolós típus vagyok, de az betegségmegelõzésre szeretek áldozni. Nincs érdekeltségem, tehát ez itt nem a reklám helye. De ha több gyerkõc van, egytõl le lehet venni születéskor és a többinek is jó. Ha már elõfordult a családban egy-két rákos beteg (nálunk ez így van) érdemes kiadni rá. Ha belegondolsz (elnézést, hogy imeretlenül tegezek, talán így közvetlenebb), annyi mindenre elmegy a pénz, ami sokkal kevésbé fontos:::
)))))
Szia, Móni::))
Ez az egészségbiztosítási módszer már Németországban elég régen mûködik. Nálunk szerintem csak az ára befolyásolja, hogy nem terjedt el. Szerintem többet ér, mint a félretett pénz a bankban, mert rengeteg súlyos betegséget lehet vele gyógyítani. Például alcheimer kór, rákos betegségek. és ha nincs donor a csontvelõ átültetéshez, ez szóbajöhet.
Testvérnek is adható, de szülõnek, nagyszülõnek már nem.
Én spórolós típus vagyok, de az betegségmegelõzésre szeretek áldozni. Nincs érdekeltségem, tehát ez itt nem a reklám helye. De ha több gyerkõc van, egytõl le lehet venni születéskor és a többinek is jó. Ha már elõfordult a családban egy-két rákos beteg (nálunk ez így van) érdemes kiadni rá. Ha belegondolsz (elnézést, hogy imeretlenül tegezek, talán így közvetlenebb), annyi mindenre elmegy a pénz, ami sokkal kevésbé fontos:::
))))) Szia, Móni::
))2002.09.30 09:55
Móni: köszi az infókat .
Ha nem is a mostani babánál, de a következõnél mindenképpen elgondolkozom a dolgon (addigra talán több pénzem is lesz..., meg hát jó lesz majd a nagytesónak is :-)).
Az biztos, hogy a betegség megelõzése sokkal jobb dolog, mint a betegség kezelése...
Üdv: Hayimpapa
. Ha nem is a mostani babánál, de a következõnél mindenképpen elgondolkozom a dolgon (addigra talán több pénzem is lesz..., meg hát jó lesz majd a nagytesónak is :-)).
Az biztos, hogy a betegség megelõzése sokkal jobb dolog, mint a betegség kezelése...
Üdv: Hayimpapa
Hayim Apuka
2002.10.01 13:39
ha csak egyszer is segít valamiben a gyerekeimen, akkor biztos olcsóbb, mint azokra a betegségekre -esetleg hiábavalóan-költött gyógyszerek, amikre ez az õssejt-dolog állítólag jó.
mivel nekünk nem kenyérre kell ez az összeg, sosem bocsájtanám meg magamnak, ha egyszer szükség lenne rá, de hitetlenségembem v. spórolás miatt nem csináltattam meg. akkor aztán nem tudnám meg, hogy ért-e volna valamit.
mások cigire elköltenek ennyit 3 év alatt.
mivel nekünk nem kenyérre kell ez az összeg, sosem bocsájtanám meg magamnak, ha egyszer szükség lenne rá, de hitetlenségembem v. spórolás miatt nem csináltattam meg. akkor aztán nem tudnám meg, hogy ért-e volna valamit.
mások cigire elköltenek ennyit 3 év alatt.
2003.04.19 04:45
[url=http://ma.hu/page/cikk/aa/0/37153/1" TARGET="_top]http://ma.hu/page/cikk/aa/0/37153/1[/url]
Hátrányba kerülhet a magyar gyermek, csak azért, mert magyar
Nem is hatóság, mégis elveheti az esélyt a betegektõl egy tanács hazánkban. Ez kész vicc. Menjen csak szülni külföldre a magyar vagy legyen akár gyógyíthatatlan beteg, neki esélye sem lesz, mert magyar. Vagy gyarapítsa a gyógyszergyárak kasszáját élete végéig valaki? A Magyarországon születendõ gyermek köldökzsinórvégbõl nyerhetõ õssejtjeit az Egészségügyi Tudományos Tanács döntése értelmében nem lehet eltetetni.
2003.04.18 10:09
Hazánkban mindig nehéz volt újszerû gyógyító módszereket bevezettetni. Ott a csökkentett deutérium tartalmú víz, Flavin cseppek stb., ezen utóbbi árusítását például nem végezhetik gyógyszertárak. Gondoljunk a Celladam, vagy a Béres-csepp hányatott sorsára, vagy a rák kezelésének új módszereire. Ezek ellen szakmai oldalról nagy támadások vannak. Tovább folyik a pazarlás az egészségügyben. Bizonyos esetekben drágább gyógyszerrel, hosszabb kezeléssel, a páciensnek akár élete végéig is eltart.
Nincs kormányzat, aki ezeknek a lobbiknak, - amelyeket a gyógyszergyárak mozgathatnak vagy az irigységnek vagy szakmai féltékenységnek - gátat vethet. Gondoljunk csak a nemrég kirobbant megfigyelési ügyre, melybe egy gyógyszergyár már belekeveredett. A gyanú szerint a cél elsõsorban az volt, hogy a megfigyelést kérõ cég késõbb az esetleges piaci gyógyszerár-tárgyalásokon lehetõleg minél kedvezõbb pozíciót érjen el. Ezer más célja is lehet egy gyárnak. De a végsõ, a profit. Ez tény.
Ugyan kinek árthat néhány levett és lefagyasztott sejt? Ha nem használható, maximum a szülõ kidobott pénzét sajnálhatja. De ha érdemben használható ez a módszer? Akkor bizony senkinek, mert akár elveszi az esélyt egy gyógyíthatatlan betegtõl. Csak ezért, mert magyar. Csak azért, mert ilyen emberek ülnek a tanácsban itt. Mert ilyenek ülhetnek. Ez szégyen. De jól belegondolva, valakiknek segíthet. A gyógyszergyáraknak. Ugyanis ha nem lehet gyógyítani majd õssejtekkel, majd lehet drága gyógyszerekkel. A mi zsebünkbõl természetesen. Vagy segíthet ez a döntés a külföldi klinikáknak. Ott majd levehetik a sejteket, hiszen nem tiltja törvény. Ott hozzáértõ és segítõ embereknek van hatalma ilyen ügyekben.
A Magyar Hirlap értesülése szerint a Magyarországon születendõ gyermek köldökzsinórvégbõl nyerhetõ õssejtjeit az Egészségügyi Tudományos Tanács döntése értelmében nem lehet eltetetni.
A köldökzsinórvégbõl nyert õssejt alapanyaga segítségével sok súlyos betegség gyógyítható lenne. Külföldön végzett kísérletek szerint ezzel az anyaggal egy két évtizeden belül gyógyíthatóvá válna a leukémia és a szervátültetésnek is alapanyaga lehetne. Jelenleg Magyarországon ez az anyag a szülés során veszendõbe megy, mert a köldökzsinórvég tárolására nincs kialakított rendszer és hely a magyar szülészeteken. Ennek köszönhetõen a most születendõ gyermekek a kárvallottjai a nemrégiben kelt egészségügyi döntésnek.
Jogosan merül fel a kérdés a szülõkben, hogy azért, mert én magyar állampolgár vagyok megvonják a gyerekemtõl a lehetõséget, hogy késõbbiekben súlyos betegségekbõl legyen kigyógyítható? És amennyiben ez így van, mégis miért? Az ETT technikai és szakmai okokat jelölt meg kifogásként, de ebbõl vajon mennyi igaz? Miért van az, hogy más nyugati országokban bevett szokásként megjelenõ eljárás, nálunk még tudományos kutatási stádiumban van. Miért van az, hogy egy évig mûködött nálunk is ez a lehetõség, majd hirtelen úgy döntenek ezt még kutatni kell. Akkor egy évvel ezelõtt mikor a lehetõséget megadták rá tévedtek? Akkor még nem volt kutatási fázisban? Esetleg az elmúlt egy évben megszületett gyermekeke köldökzsinórvégével kísérleteztek, és valami hiba csúszott a gépezetbe? Milliónyi kérdés merülhet fel az emberekbe, de a lényeg mégis az, hogy azért kerülünk egészségügyi szempontból hátrányos helyzetbe, mert mi magyarok vagyunk, és tõlünk megvonják a lehetõséget, amit más nyugati országban nem.
A Egészségügyi Tanács nem pénzügyi okokra hivatkozott a döntése nyomán, sokkal inkább technikai , és szakmai kérdõjelekkel tûzdelt indokot fogalmazott meg.
Az új helyzet azt követõen állt elõ, hogy a hazai szülészeteken levett vérmintát a belgiumi Cryo-Cell központba húszéves megõrzésre továbbító Sejtbank Kft. több mint egyéves szolgáltató tevékenysége márciusban leállt.
A leállás oka, hogy az egészségügyi miniszter tanácsadó testülete, az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) ez év januárjában úgy foglalt állást, hogy "az összegyûjtött, izolált és tárolt köldökzsinórõssejtek lehetséges felhasználása tudományos kutatási stádiumban van, ezért a köldökzsinórvér-õssejtek gyûjtésével és tárolásával kapcsolatos tevékenység egyelõre nem tekinthetõ megállapodott, rutin egészségügyi szolgáltatásnak".
A szakmai grémium állásfoglalása szerint "a köldökzsinórõssejtbank-vállalkozás lehetséges tevékenysége jelenleg emberen végzett kutatási tevékenység, ezért végzéséhez az egészségügyi törvényben foglaltak, továbbá részletesen a 23/2002. egészségügy-miniszteri rendelet elõírásai szerint kell eljárni".
Egy évig mûködött hazánkban a rendszer, melyet leállított az ETT, amely hivatalról kiderült, hogy nem hatóság, de irányelveit az egészségügyi tárca elfogadja.
Az egészségügyi minisztérium illetékese ezek után törvénytelennek ítélte az egy éve folyó hazai gyakorlatot, s ezért az uniós engedélyek birtokában másfél évtizede sikeresen mûködõ svájci Cryo-Cell hazai brókercége, a Sejtbank Kft. leállította tevékenységét.
Kolláth György alkotmányjogász elemezte a kérdést, és megállapította, hogy: " köldökvér a magzathoz tartozik és nem az orvoshoz, vagyis ellentétes az egészségügyi törvény szellemével, hogy a szülõk nem rendelkezhetnek róla."
A januári döntést követõen az ETT-ben jelentõsen felgyorsultak az események. Egy Kft-nek adták ki a kutatási engedélyt. 2001 elején elindította az elõzetes üzleti tervezést az Elsõ Magyar Õssejtbank Projekt munkacímet viselõ munkatervében.
Kilóg a lóláb.
Hátrányba kerülhet a magyar gyermek, csak azért, mert magyar
Nem is hatóság, mégis elveheti az esélyt a betegektõl egy tanács hazánkban. Ez kész vicc. Menjen csak szülni külföldre a magyar vagy legyen akár gyógyíthatatlan beteg, neki esélye sem lesz, mert magyar. Vagy gyarapítsa a gyógyszergyárak kasszáját élete végéig valaki? A Magyarországon születendõ gyermek köldökzsinórvégbõl nyerhetõ õssejtjeit az Egészségügyi Tudományos Tanács döntése értelmében nem lehet eltetetni.
2003.04.18 10:09
Hazánkban mindig nehéz volt újszerû gyógyító módszereket bevezettetni. Ott a csökkentett deutérium tartalmú víz, Flavin cseppek stb., ezen utóbbi árusítását például nem végezhetik gyógyszertárak. Gondoljunk a Celladam, vagy a Béres-csepp hányatott sorsára, vagy a rák kezelésének új módszereire. Ezek ellen szakmai oldalról nagy támadások vannak. Tovább folyik a pazarlás az egészségügyben. Bizonyos esetekben drágább gyógyszerrel, hosszabb kezeléssel, a páciensnek akár élete végéig is eltart.
Nincs kormányzat, aki ezeknek a lobbiknak, - amelyeket a gyógyszergyárak mozgathatnak vagy az irigységnek vagy szakmai féltékenységnek - gátat vethet. Gondoljunk csak a nemrég kirobbant megfigyelési ügyre, melybe egy gyógyszergyár már belekeveredett. A gyanú szerint a cél elsõsorban az volt, hogy a megfigyelést kérõ cég késõbb az esetleges piaci gyógyszerár-tárgyalásokon lehetõleg minél kedvezõbb pozíciót érjen el. Ezer más célja is lehet egy gyárnak. De a végsõ, a profit. Ez tény.
Ugyan kinek árthat néhány levett és lefagyasztott sejt? Ha nem használható, maximum a szülõ kidobott pénzét sajnálhatja. De ha érdemben használható ez a módszer? Akkor bizony senkinek, mert akár elveszi az esélyt egy gyógyíthatatlan betegtõl. Csak ezért, mert magyar. Csak azért, mert ilyen emberek ülnek a tanácsban itt. Mert ilyenek ülhetnek. Ez szégyen. De jól belegondolva, valakiknek segíthet. A gyógyszergyáraknak. Ugyanis ha nem lehet gyógyítani majd õssejtekkel, majd lehet drága gyógyszerekkel. A mi zsebünkbõl természetesen. Vagy segíthet ez a döntés a külföldi klinikáknak. Ott majd levehetik a sejteket, hiszen nem tiltja törvény. Ott hozzáértõ és segítõ embereknek van hatalma ilyen ügyekben.
A Magyar Hirlap értesülése szerint a Magyarországon születendõ gyermek köldökzsinórvégbõl nyerhetõ õssejtjeit az Egészségügyi Tudományos Tanács döntése értelmében nem lehet eltetetni.
A köldökzsinórvégbõl nyert õssejt alapanyaga segítségével sok súlyos betegség gyógyítható lenne. Külföldön végzett kísérletek szerint ezzel az anyaggal egy két évtizeden belül gyógyíthatóvá válna a leukémia és a szervátültetésnek is alapanyaga lehetne. Jelenleg Magyarországon ez az anyag a szülés során veszendõbe megy, mert a köldökzsinórvég tárolására nincs kialakított rendszer és hely a magyar szülészeteken. Ennek köszönhetõen a most születendõ gyermekek a kárvallottjai a nemrégiben kelt egészségügyi döntésnek.
Jogosan merül fel a kérdés a szülõkben, hogy azért, mert én magyar állampolgár vagyok megvonják a gyerekemtõl a lehetõséget, hogy késõbbiekben súlyos betegségekbõl legyen kigyógyítható? És amennyiben ez így van, mégis miért? Az ETT technikai és szakmai okokat jelölt meg kifogásként, de ebbõl vajon mennyi igaz? Miért van az, hogy más nyugati országokban bevett szokásként megjelenõ eljárás, nálunk még tudományos kutatási stádiumban van. Miért van az, hogy egy évig mûködött nálunk is ez a lehetõség, majd hirtelen úgy döntenek ezt még kutatni kell. Akkor egy évvel ezelõtt mikor a lehetõséget megadták rá tévedtek? Akkor még nem volt kutatási fázisban? Esetleg az elmúlt egy évben megszületett gyermekeke köldökzsinórvégével kísérleteztek, és valami hiba csúszott a gépezetbe? Milliónyi kérdés merülhet fel az emberekbe, de a lényeg mégis az, hogy azért kerülünk egészségügyi szempontból hátrányos helyzetbe, mert mi magyarok vagyunk, és tõlünk megvonják a lehetõséget, amit más nyugati országban nem.
A Egészségügyi Tanács nem pénzügyi okokra hivatkozott a döntése nyomán, sokkal inkább technikai , és szakmai kérdõjelekkel tûzdelt indokot fogalmazott meg.
Az új helyzet azt követõen állt elõ, hogy a hazai szülészeteken levett vérmintát a belgiumi Cryo-Cell központba húszéves megõrzésre továbbító Sejtbank Kft. több mint egyéves szolgáltató tevékenysége márciusban leállt.
A leállás oka, hogy az egészségügyi miniszter tanácsadó testülete, az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) ez év januárjában úgy foglalt állást, hogy "az összegyûjtött, izolált és tárolt köldökzsinórõssejtek lehetséges felhasználása tudományos kutatási stádiumban van, ezért a köldökzsinórvér-õssejtek gyûjtésével és tárolásával kapcsolatos tevékenység egyelõre nem tekinthetõ megállapodott, rutin egészségügyi szolgáltatásnak".
A szakmai grémium állásfoglalása szerint "a köldökzsinórõssejtbank-vállalkozás lehetséges tevékenysége jelenleg emberen végzett kutatási tevékenység, ezért végzéséhez az egészségügyi törvényben foglaltak, továbbá részletesen a 23/2002. egészségügy-miniszteri rendelet elõírásai szerint kell eljárni".
Egy évig mûködött hazánkban a rendszer, melyet leállított az ETT, amely hivatalról kiderült, hogy nem hatóság, de irányelveit az egészségügyi tárca elfogadja.
Az egészségügyi minisztérium illetékese ezek után törvénytelennek ítélte az egy éve folyó hazai gyakorlatot, s ezért az uniós engedélyek birtokában másfél évtizede sikeresen mûködõ svájci Cryo-Cell hazai brókercége, a Sejtbank Kft. leállította tevékenységét.
Kolláth György alkotmányjogász elemezte a kérdést, és megállapította, hogy: " köldökvér a magzathoz tartozik és nem az orvoshoz, vagyis ellentétes az egészségügyi törvény szellemével, hogy a szülõk nem rendelkezhetnek róla."
A januári döntést követõen az ETT-ben jelentõsen felgyorsultak az események. Egy Kft-nek adták ki a kutatási engedélyt. 2001 elején elindította az elõzetes üzleti tervezést az Elsõ Magyar Õssejtbank Projekt munkacímet viselõ munkatervében.
Kilóg a lóláb.
Oldal: 1 / 1
