Ágci!
Köszönöm! Majd megírom mi lett belõle. Kicsit nekem soknak tûnik a 2 dl ecet, de lehet, tényleg van benne olyasmi, mint Napocska mondja, hogy a hõmérséklet és a savanyodás között is van öszefüggés.
Tócsi.
Nálunk csak így. Apropó, ki milyen nevét ismeri még? Hallottam már macinak is nevezni.
MI a nagy reszelõn reszeljük a krumplit, lustaságból.. És csak símán, só, meg liszt. Viszont nagyon feldobja egy kis reszelt sajt is.
Ja. Nekem az volt a természetes, hogy az ember ezt tejföllel eszi. De lehet lekvárral is!
Meg olvastam olyan verziót is, amibe mindenféle zöld fûszereket tesznek. És joghurttal fogyasztják.
Nagyon hasonló alap a sztrapacskáé, csak ott totál pépesre kell a krumplit reszelni (négyzetalakú, kisebb méretû reszelõn), liszt, tojás, mint a galuskába, kifõzni, mint a galuskát, túróval és füstölt szalonnával (sült) enni. Részemrõl sósan és tejföllel, apósom cukrosan szereti.
Ha már krumpli. GÁnca. Vagy másképp dödölle. Vagy másképp nyögvenyelõ. Imádom.
Krumplit kockára vágni, ujjnyira ellepi víz, totál puhára szét fõzni. Ekkor liszt bele, hogy nagoyn sûrû legyen, kis láng marad alatta, és kevergetni. Legjobb, ha a pároddal együtt, mert elég keményre kell. (ja, természetesen sós vízben fõtt.) Közben vöröshagymát apróra vágva zsírban megfonnyasztunk. Hõálló tálba hagymás zsírban zsírozott kanállal galuskákat szaggatunk a krumplis masszából, egy réteg ha benne van, azt a hagymával meghintjük. Tetejére szintén jusson hagyma, meg zsiradék. EZután sütõbe teszük és megsütjük (szánj rá egy félórát legalább). Sok-sok tejföllel meglocsolva melegen fogyasztjuk. (Tejföllel már nem nyögve nyelõdik
)
Ildi