Sziasztok, én is felírattam a szert a dokimmal, de Ő is tiltakozott, mondván, az nekem nem szükséges, mert azt olyanoknak kell szurizni, akinek rendszeres folyása van, gyulladása, vagy méhszájsebe. Hát nekem van méhszájsebem, ami sajnos időről időre visszajön, úgyhogy erősködtem. A doki feje vörös lett, de felírta a Gynevacot, csakhát nem hajlandó beadni. Persze lehet, hogy csak azért, mert most megy majd szabira, de akkor is. Úgyhogy most megpróbáltam a védőnőnél, azt mondta, tud valakit, aki beadja, de még nem szólt vissza. Hát remélem, megoldódik az ügy, és használni is fog, mert hiszek benne! Azt nem értem, az orvosok miért így állnak hozzá a nőkhöz, akik már minden szalmaszálba kapaszkodva hinnének abban, hogy gyermekük lehet. Talán támogatniuk kéne az amúgy is kissé reményvesztett hölgyeket lelkiekben is, akik hisznek egy ilyen készítményben, hogy meghozza a várva várt bébit. Ez miért fáj nekik? Nem is Ők kapják a szurit! Lehet, hogy attól tartanak, hogy valakinek baja lesz, és Őket perelik be ezért? Vagy attól, hogy nem az Övék lesz a dicsőség? Esetleg túl hamar lenne sikere a nőnek, és nem kapnak több pénzt? Persze az is lehet, hogy rosszul látom! Bocs, ha túl hosszú voltam! Remélem, mindenkinek sikert és babát hoz a sok szuri!