Jóreggelt!
Köszönöm a kedves fogadtatást, a jó tanácsokat, és a kedvességet!
A páromat ész érvekkel próbálom csak meggyőzni, nem eröltetem egyáltalán, mert tudom, hogy az a legtöbb embernél, de nála főleg nem segít. Így aztán elég keveset is beszélünk róla, mondjuk napi 1x, fél óránál nem többet. Én persze legszívesebben egész nap erről beszélnék, és papolnék neki, de tudom, hogy nem szabad!
Én is reménykedem, illetve talán én is így gondolom, hogy most nagyon nagy a félelem, és az ellenállás, mert elég hirtelen jött ez az egész, és még nagyon újkeletű. Egyébként a párom imádja a gyerekeket, és az életben is minden területen felelősségteljes, és szó nélkül elvégzi a kötelességét minden negatív gondolat nélkül. Csak most egyelőre retteg a saját gyerek gondolatától, mert félti a szabadságát, fél attól, hogy ez mostmár évekre szóló állandó kötöttség lesz, és a gyereknek kell lennie az elsőnek a bakelitlemezekkel és a bulikkal szemben...és pelenkát kellene vennie más helett, amit szeretne esetleg.
Én egyébként biztos vagyok benne, hogy elolvadna, amint a kezében tartaná a babánkat, és rövid időn belül nem tudna szabadulni a "kis hercegnőjétől" vagy a "kis trónörököstől", mert tipikusan olyan típus. De ezt egyelőre nem tudja elképzelni. És mondjuk benne van a pakliban az is, hogy amiért ennyire nem akarja, nem fog tudni majd szeretettel nézni rá. Ezt persze én nem tudom elképzelni róla, de teljesen biztos én sem lehetek...a pszichológia elég érdekes dolog.
Szeretném még megkérdezni tőletek, hogy UH-ra éhgyomorra vagy tele hassal kell mennem? Úgy tudom, hogy kezdetben még hüvelyi UH-t csinálnak, és tudom, hogy a hasinál pont az ellenkezője...csak nem tudom melyik melyik.
Vagy szerintetek létezik olyan doki, aki csak hasi UH-t csainál már a kezdetektől? Bocsi, ha hülyeséget kérdeztem, de erről nekem fogalmam sincs. Lehet, hogy okos lenne mégegyszer felhívnom a dokit vagy az asszisztensét, hogy mire készüljek?!
Én még azért szedek csak folsavat, mert csütörtökig várni szeretnék az Elevittel. Ismerem azt is, és szeretnék szedni én is, de meg szeretném várni, hogy minden rendben van-e a babával. Nagyon rossz ezt kimondani, de ha pl. már felszívódott, akkor felesleges lenne az egész. Állítólag a folsav is jó szolgálatot tesz. Tegnap mikor elmentem venni, kicsit kigúvadt a szemem, mert igaz nem sok rá az a 960Ft, de én valamiért abban a tudatban éltem, hogy nem lehet több 300-400Ft-nál. Ezzel szemben az Elevit 2000Ft ill. 5500Ft körül van. Ha a dokinéni mindent rendben talál, akkor szeretném megvenni a 100db-osat, mert mindent meg akarok adni neki, amit csak lehet...de addig nem, mert elég drága.
Szeretnék még vmt említeni. Tegnap előtt éjjel észrevettem kis halvány rózsaszín folyást, ami nem sokkal később picit barnásabbra változott. Tegnap egész nap jelenvolt, ám a nap végére majdhogynem teljesen megszűnt. Este megszeretgettük egymást "apával", akkor volt még egy hajszálnyival több és sötétebb rózsaszínezés, de 10 percel később már abszolút semmi, és ma reggel sem, még mindig semmi. kopp-kopp
Az egésznek a mennyisége kb. ugyanannyi volt, mint a normális hüvelyváladék, és tényleg nagyon-nagyon halvány volt. Ezt nevezik a babanetes (meg gondolom mások is) lányok barnázásnak? Mert olvastam már ezt a kifejezést sokszor. Szerintetek ez normális, és nincsen semmi baj? Elnézést azoktól, akik nem szeretnek ilyeneket olvasni...de muszáj volt megkérdeznem.
Egyébként hányingerem szinte egyáltalán nincsen, néha csak nagyon minimálisan, de ha nem figyelek rá, nem is érzem. Valaki írta, hogy ő 6 hétig azt hitte, hogy megússza, de ezután környékezték a rókák ezerrel...hát gondolom, akkor még engem is utolérhet, és őszintén szólva meg is nyugtatna! A hasam az puffad ezerrel már vagy 10 napja, főleg estére úgy érzem magam, mint aki lenyelt egy focilabdát. A melleim is megnőttek, picit jobban, mint amikor csak mensi van. Na és úgy érzem, hogy nem tudok eleget enni, mintha mindig üres lenne a gyomrom. Ilyenkor megnyomkodom kicsit, mert - gondolom most sokan nevettek- ez nálam szokás, mikor nem tudom eldönteni, hogy éhes vagyok-e, és így jobban érzem, hogy üres vagy sem. Tehát ha megnyomkodom, akkor viszont nem érzem, hogy annyira üres lenne, mint ahogyan érzem. Vagy zet hívják gyomorégésnek?
Huhh, mostmár tényleg eldugulok!!! Ne haragudjatok, hogy ilyen sok voltam, de gondoltam most mindent leírok, ami eszembe jut...hátha tudtok segíteni! Ezt előre is köszönöm!
Szép napot mindenkinek! Réka