Sziasztok!
Áfonya! Nagyot bölcselkedni nem akarok, de ha valamire megtanított engem a 3 év gyermekért való küzdelme, mire összejött Bogi, akkor az éppen az alázat, és annak elfogadása, hogy a gyermekáldás - esetünkben biztos - nem úgy megy, ahogy azt mi előre megtervezzük. Nagyot akarásnak nyögés a vége! Én is úgy vágtam neki, hogy gyorsan jöjjön össze, mert utálom a munkahelyemet.
Azóta két munkahelyem is volt (vagyis most van a 2.) és csaknem elvégeztem a PhD tanulmányi szakaszt. Bogi lelkecskéje gondolta, hogy "nem úgy van az, hogy te csettintesz, mert neked most így fér bele a karrieredbe a dolog", és azt kell mondanom, talán jogosan.
A laparba, hormonokba dettó ugyanezzel a mentalitással vágtam neki, mint most te, azzal a különbséggel, hogy még gyermekem sem volt, tehát a türelmetlenségem még nagyobb is volt. Az igazság az, hogy még csak 1 éve próbálkoztunk, amikor már megműttettem a petefészkeimet, és rá 2 hónapra már tömtek hormonokkal, miután ezt követően sem volt spontán pé-m. Egyáltalán nem volt. Sőt, hormonokkal is elég nehezen.
Csak leírom, hogy miután kudarcot kudarc követett, nagyon könnyen végigsodródtam az inszemeken és a lombikokon. És lassan már nem volt előre. Hová? Mit csináljak?
Ezután jött össze spontán a metforminos-Clostys baba. Visszalépés? Annak is vehetjük... de megspórolhattam volna egy csomó szarságot, amin gyorsan (!) felkiáltással végigrohantam ész nélkül. Persze nem is volt, aki vezessen engem, a metforminról alig tudtam valamit...
Mert le kell írnom, hogy azon kívül hogy az idegeimet tönkrevágta a hormonozás, és rengeteg pénzbe került. A hormonképem úgy romlott, hogy az LH szintem nem nőtt ugyan (nem is csökkent), de az FSH szintem megduplázódott.
A doki szerint ez a lapar következménye és a hormonozásé, egyfajta petefészek-öregedésnek tudható be.
Aztán hogy még színesebb legyen a kép, beleestem a műtéti szövődményesek pár %-ba, ami azt jelentette, hogy gyulladt volt a petevezető a laparkor, vagy ezután gyulladt be, sose tudjuk meg, összenövések keletkeztek, és tavaly augusztusban 2 órás műtéttel raktak rendbe, de egyik petevezetékem ma sem átjárható már.
(Igaz, a Bogi-féle tüsző azon az oldalon nőtt, tehát valahogy levándorolt a petike.)
Áfonya, ezt csak azért írtam le, hogy mérlegelj. Az alapbajt meg kell szüntetni, tehát a Meforalnak mindenképpen kell egy kis kifutási idő, mire belekezdesz bármibe is, a 2 hónap szerintem kevés. És ha ezt követően mégis nekiugrasz gyorsan a következő lépcsőfoknak, lebegjen a szemed előtt, hogy sajnos így is járhatsz, mint én, tehát sajnos így van vesztenivalód. Míg ha türelmesebb vagy, úgy nincsen, sokszor a kis lépések a nagy lépések. És utána még mindig léphetsz tovább.
Annak ellenére hogy Kavicskánál még mindig nem hozott sikert a metformin, én úgy gondolom, hogy igenis volt haszna mindenképp a szedésnek, még akkor is, ha neki tovább kell mennie esetleg a hormonok felé. Hiszen pont ő emlegetett egy lányt, aki metforminozást követően az első szurizásra azonnal babás lett!
Természetesen ez csak az én véleményem, ezt csendben megjegyzem, nem akarok én már a stílusommal bicskát nyitogatni.
pusz Norka