Én is úgy szerettem az ilyen könyveket meg újságokat olvasgatni.
Rengeteget felhalmoztam már én is! Pocakosnaplót vezetsz? Én kaptam Imitől amikor megtudtuk, hogy terhes vagyok,szerintem nagyon jó,tudom ajánlani.Lehet bele képeket ragasztani,mindent leírni bele,és még a kispapa baírásainak is van hely
És mellesleg tele hasznos infókkal hétről hétre.
Van benne egy olyan rész,hogy az apukának be lehet írni,hogy mit érzett amikor megtudta.Mondtam Iminek írja le az akkori érzéseitAzt mondta erre,hogy ő azért nem izgult,idegeskedett, mert biztos volt a terhességben a tesztek nélkül is!
Ez olyan természetes volt neki.
Tudjátok,ő nagyon gyerekbolond,és már nagyon régen szeretett volna gyereket. Ez,hogy nekünk összejött az elsó hónapban nagy szerencse,de nagyon letört volna, ha sokáig nem sikerül.
Furcsa erről így írni,hogy közben meg már itt rugdosódik bennem Pocaklakó! (Fura,de még nem tudom a nevén szólítani!
)
Eni, az elején is olyan rossz volt -legalábbis nekem-,hogy mindennféle fura fájdalmaim voltam.Nem is az,hogy olyan elviselhetetlen,hanem inkább,az volt a baj,hogy nem tudtam,hogy mit érzek.Néha el sem tudtam mondani. Nekem az is érdekes volt,mikor elpanaszoltam a dokinak,hogy mi, hol fáj,és mondta,hogy csak nő a méh,nyúlnak a szalagok,izmok!
Oké,csak ezt én nem tudtam.
Utána már szinte természetes volt!