Sziasztok!
Na, úgy döntöttem, hogy visszaállok a régi rendszeremhez, azaz két-három hetente jelentkezek inkább be egy-egy rövid beszámolóval magunkról (ha már benne vagyok a táblázatban, nem szívesen tűnnék teljesen el
), ugyanis túl sok energiát kivesz belőlem, hogy esténként átrágom magam az egész napi termésen, és aztán megpróbálok hozzászólni, arról nem is beszélve, hogy egy csomó téma már lecseng akkorra, szóval majdhogynem feleslegesen tépem a számat.
Meg aztán olyan hosszúkat írok, hogy szerintem a felét sem olvassátok el.
Inkább csak olvasgatok, amikor van időm. De legalább megpróbáltam.
Most azért még néhány sort utoljára
:
Zsófi,
én a profilodban néztem a korodat, aszerint még csak 25 vagy.
De persze 27 évesen már nem vagytok nagy előnyben, én 28 voltam, amikor a lányom született.
Alvás: én a bal oldalamon nem tudok, mert fáj a mellkasom tőle, már a lányomnál is így volt, főleg a jobb oldalamon feküdtem.
Apás szülés: nálunk mindenképpen az lesz, nem is bírnám végigcsinálni a férjem nélkül (a múltkor nélkülözhetetlen volt, és valahogy természetes volt mindkettőnk számára, hogy bejön). És bár a férjemnek nem volt túl jó élmény az előző, most is bejön majd velem lelki támaszt adni, így tartja helyesnek, hogy együtt csináljuk végig, ne csak én szenvedjek.
Remélem, most jobban mennek majd a dolgok, és mindkettőnknek szép élmény lesz.
Szüléstől való félelemre:
http://www.szuleteshete.hu/cikk.php?id=97&cid=46891 . Én fel akarom venni kazira, és naponta 2-3 alkalommal lejátszom magamnak, hátha segít túltenni magam a félelmeimen.
Az is eszembe jutott, hogy valami jó kis meditatív zene kéne aláfestésnek, és majd azt kéne bevinni a szülőszobára...
Babaolló: mi vettünk, de semmit sem tudtam vele csinálni, bár lehet, hogy én vagyok ügyetlen. Ezért inkább a mi ollónkat használtam, előtte alkohollal fertőtlenítettem.
Angelangi,
totál egyetértek veled sterilizálás ügyben.
Fejésről: nekem szerencsém volt, hogy az elején nem fejtem minden szopi után, ugyanis így is annyira bedurrant a mellem a harmadik napra, hogy borzasztó. Azért kellett fejnem két hétig napi egyszer, hogy a csomókat ki tudjam masszírozni, és ne gyulladjon be, annyira túltermeltem (két hét után állt be a kereslet-kínálat). Azt mondjuk hozzá kell tennem, hogy én az első naptól kezdve fél-egy órát (amennyit akart, annyit) hagytam cicizni a lányomat egy-egy alkalommal, tehát bőséges inger érte a mellet mellszívó nélkül is. Szóval szerintem óvatosan kell bánni az elején a fejéssel.
Mérleg: látom, mindenki csak a súlyt méri, úgy látszik csak én centizek néha-néha.
Azért érdekességként leírom, hogy amellett, hogy 13 kilót híztam, a mellbőségem eddig 6 centit, a derék 33 centit, és ami a legérdekesebb, a csípőbőségem 12 centit nőtt.
Nyúlnak a szalagok.
Mell-lemosás: én sohasem mostam le szopi előtt, ugyanis anno mikrobiológia laboron azt is megnéztük, hogy a vizes lemosás az égvilágon semmit sem ér. Persze, ha leizzad az ember, akkor a sós ízt le lehet mosni, de az én lányom sosem panaszkodott miatta.
Szappannal nem jó lemosni, mert nagyon szárítja a bőrt, és sokkal könnyebben kisebesedik. Szerintem a természetközeli népek asszonyai sem mossák semmivel.
Szilvi,
sajnos nagyon sokan adnak kéretlenül tanácsot, ráadásul úgy, mintha az lenne az egyedüli üdvözítő megoldás a dolgokra. Ja, nálunk a védőnő is azt tanácsolta a lányom két hetes korában, hogy ha túl jól gyarapodna a baba, akkor éjjel ne szoptassam, hanem adjak neki cukros vizet, hogy ne hízzon el. (???????) Egyébként általában jó tanácsokat ad, de ezzel a megjegyzésével jócskán sikerült lerombolnia a róla addigra kialakult képet, azóta cenzúrázok (szerencsére tényleg nem sokat kell
).
Matracvédő: kókuszmatracra szerintem felesleges, pont a lényegét veszi el a matracnak, azaz hogy szellőzik. Meg aztán az a jó benne, hogy nagyon hamar megszárad, ha átmosod. Amit Penna írt, az is nagyon logikus.
Szilvi,
én akarok gátmasszázsolni, mert a mostani kórházamban inkább a gátvédelem a gyakori. De szerintem akkor is érdemes lehet használni az olajat, ha biztosan vágnak, mert így jobban kitágulsz, és kisebbet kell vágni, ami nem mindegy egyáltalán.
Hari,
sajnálom a kutyátokat, drukkolok a műtéthez!
Viki,
a pici képen is nagyon cuki a babó!
Na, megyek, mert már megint másfél órája itt ülök, holnap meg kelt a kiscsajszi.
Jó dumcsizást a továbbiakban is, írjatok sokat sokmindenről, hogy tudjak olvasni, amikor van időm!
Kóbor