Sziasztok!
Ez borzasztó! Mostanában, hogy Lacika éjszakánként ilyen sokat cirkuszol, rendszeresen elalszom vele, mire a délutáni alváshoz le sikerül tepernem. Soha nem érlek így utól benneteket!!!
Bár a mai éjszakánk mintha valamivel jobb lett volna már, nem 1/2 - 1 óránként, hanem 1,5 - 2 óránként ébredt
, de sokkal nehezebben aludt vissza.
Egyik éjjel, amikor túl kómás voltam, és nem jutott eszembe megitatni, rájött, hogy ha felül az ölemben, ahogy a szopi-fotelben dajkálom, akkor eléri a fotel melletti asztalkán az itatóját. Azóta ez nagyon tetszik neki, és visszaalvás helyett hasizmozik.
Menta! Nem is hallottam róla, hogy direkt ilyen is van, hogy szemklinika! Azért remélem, akkora baj nincs, hogy oda kerüljek!
Mi "direktben" hoztuk össze Lacikát, és nekem akkor azt mondta a nõgyógyászom, hogy nem szabad úgy nekifogni, hogy most akkor gyermeket nemzünk. A lényeg továbbra is a kölcsönös örömszerzés, az esetleg beköltözõ Pocaklakó meg a hab a tortán.
Azért persze ad egy különös meghatottságot az együttlétnek a tudat, hogy talán most van a pillanat, amikortól eggyel többen leszünk, de azért nem ezen volt a hangsúly.
Persze könnyû volt nekem lazának lenni, elsõ ciklusban terhes lettem, amikor zöld utat kapott a baba-projekt. Ha már hónapok óta próbálkoztunk volna hiába, biztosan más érzés lett volna. Remélem, te is úgy leszel, mint én, és mielõtt görcsösen kezdenéd akarni, már be is költözik Helena kistestvére a pocakodba!
Bogancsi! Jöttek a Szüleim igen, de a Nagybátyámék már nem jöttek át, mert eléggé késõ volt. Azért a hurkát és a kolbászt megsütöttük, igaz, két napig ettük utána, mire elfogyott.
Fogyókúra RULEZ!!!
Lacika annyira aranyos volt, adott puszit Apukámnak és Anyukámnak is, amikor indultak haza, és édesen integetett is nekik. Meg kellett zabálni!
Szila! A tó körüli sétában benne lennék, és persze a Máltain is szívesen találkoznék veletek! Mikor jöttök legközelebb? (Ctrl F-fel én is rá szoktam keresni a direkt nekem írtakra, bármennyire le vagyok is maradva!
)
Gorsi! A Babyland merre van Újpesten? Bár kicsit messze van nekünk, illetve elég rossz arra a közlekedés, de talán egyszer Életem Párjával el tudok menni.
Danimama! Ha egyszer neki ülök írni, akkor úgyse tudom kisregény alatt abbahagyni, szóval nem azon múlik, hogy a vita összefoglalása hosszú lenne.
Egyébként nincs is túl sok újság felénk, Lacika eddig egyszer az én szemem láttára, egyszer meg az Apjáéra tett 2-3 lépést kapaszkodás nélkül, és annyi. Többen írták, hogy az elsõ 1-2 alkalom után neki fog lódulni, de azok nem ismerték Lacikát.
Õ aztán nem az a meglódulás fajta. Most a LEGÓ-zás a mániája, rakja egymásra a kockákat, meg minden mást is, ami a keze ügyébe kerül.
Õ is imádja a TV-t nézni, bár ennek én se örülök. A szókincse a gyere után az anya és az inni szavakkal bõvült. Babát és mamát is mond, de azt nem igazán célzatosan. A multkor egyszer gyönyörû tisztán mondta azt is, hogy cica (saját magára, miközben bújt hozzám), ezt akkor többször is elmondta, de azóta se. Ja, és szépen hangosan tud fütyülni, felkapják a csajok rá a fejüket az utcán.
Falja a könyveket, a szó szoros értelmében, még a kemény táblás baba-könyveket is szétrágja. Igazi, vékony papírt gyûrögetni, tépkedni, és persze eszegetni a kedvenc szórakozásai közé tartozik, úgyhogy én minden "igazi" könyvet bababiztos magasságokba mentek elõle. Éjszakánként õ is szörnyen sokszor felsír, a rágó fogaira gyanakszom, és kicsit taknyos is még mindig, így az orra is gyakran eldugul, amitõl kiszárad a szája, szóval ok (ürügy?) van bõven az ébredezésre. Evés ügyben nálunk nincs gond (kopp-kopp-kopp), egyik kanállal etetem én, a másikkal próbál enni õ, és ez tûrhetõen elszórakoztatja. Néha már sikerül neki a saját szájába találni a kanállal úgy, hogy még van is rajta valami. Az ám a boldogság!
Gyakran adok neki olyasmit is, amit kézzel eszegethet, azt különösen szereti. Ennyi volt a gyors hírösszefoglaló
, és majd írok e-mailt, ha kicsit utólérem magam!
Kalinta! Nem emlékszem, hogy a te kisbabád milyen idõs, de az enyém elmúlt 15 hónapos, és a háztartás terén néha még a tûzoltásra se jut idõm. Mondjuk nálunk ez most extra vacak idõszak, már több, mint egy hónapja betegeskedik, közben 2 foga kibújt, de az elsõ 4 rágó is egytõl-egyig mindenórásnak látszik. Voltak jobb periódusaink, amikor éjjel csak néha - néha ébredt meg, akkor én is kipihentebb voltam, meg õ is kevésbé volt nyûgös és anyás napközben. Olyankor azért jutott egy kis idõm a háztartásra is, de mostanában az a maximum, hogy szinte minden este fõzök, de sokszor el már csak másnap mosogatok. Szóval nálunk hullámzó, hogy mennyi idõm és energiám jut a háztartásra, de amióta Lacika elfoglalja magát körülöttem pakolászással, sokat javult a helyzet.
Márti! Nagyon megértelek, nekem a férjem ilyen. Lelkesen segít, de vagy olyasmit csinál meg, ami piszkosul ráér, miközben én ki se látszom az égetõen sürgõs tennivalók alól, vagy olyasmit és úgy, amit én nem úgy akarok. Az utóbbit ne úgy értsd, hogy pl. nem a kék, hanem a fehér abroszt teszi fel, ami egyébként mindegy, csak én nem úgy akartam. Sokszor kimondottan olyasmit mûvel (információ hiányában), ami nem jól van úgy, és nekem végül dupla munka rendesen megcsinálni. Ráadásul még csak le se tolhatom, mert szín tiszta jószándékból csinálta.
Azért az különösen durva, ha emiatt elúszik a megbeszélt programod.
Nem lehetne finoman elõre figyelmeztetni Anyukádat, hogy programod van, idõre mégy, fontos neked, hogy pontosan érkezzen?
Dzsili! A te férjed mindenkirõl tud egy-két kedves szót szólni? Én is akarok találkozni vele!!!!
Szuperek a képek, nagyon szépek voltatok! Különösen az tetszett, ahol te ülsz, és a fiaid állnak melletted, mint az apródok egy királynõ mellett.
Persze Napsugár is gyönyörû, de tõle ezt már megszoktuk.
BMárti
kívánunk!!!! 
a kékcsík-váróknak (remélem, sikerül beilleszteni!)
Amikor próbáltam az étlapon rábökni, hogy mit is szeretnék, akkor látványosan nem nézett oda. 
Hosszas alkudozás után sikerül Lacinak rávennie engem egy máltai nászútra, és mit ad Isten, a máltaiak bármit és mindent megértettek, amit csak megpróbáltam nekik mondani vagy mutogatni. 
