Szüléstörténet....
Készüljetek fel, hosszú leszek, mert szeretnék mindent megosztani Veletek és segíteni ha tudok egy két jó ötlettel tanáccsal.
Szóval:
2003.07.15-én délután , pihiből felébredve kimentem Wc-re és úgy éreztem mintha nem tudnám abbahagyni a pisilést. Vissza visszmentem , és teljesen víz szerű valami (magzatvíz volt, most már tudom
)folyt alul.Mivel sok helyről azt hallottam, hogy a magzatvíz rózsaszínes esetleg lehet véreskés is , így megilletődötten fogadtam.Hívtam az orvost, de akkor már erőteljesen folydogált. A mennyisége nekem soknak tűnt .Az orvosom tudjátok pont szabadságát töltötte és nem is tartózkodott itthon Bp-en volt, pont a felesége térdét műtötték.( gondolom örült, hogy hívtam)Nagyon aranyos volt amúgy, mondta menjek be a kórházba, de készüljek úgy, hogy bent is kell maradni bárhogyan is lesz. majd az ügyeletes felvesz és ő ahogy tud jön.
Párom pont nem volt itthon, de szerencsére nem a munkahelyén volt
Gyors telefon és párom sietet haza. Szerencsére a csomag már elő volt készítve.
Tipp: a csomag legyen mindig jóval előtte összekészítve.
Attól függetlenül csak totyogtam ide-oda, azt sem tudtam mit vegyek fel stb...
Volt izgalom, mert erre nem voltunk felkészülve még.Nagyon gyorsan jött minden.
Párom bevitt a kórházba és ott az ügyeletes orvos megvizsgált, a méhszáj 1 újnyira nyitott volt, de semmi fájás nem kisérte. A szülésznő (aki nagyon unszimpi volt), felcsatolta az NST-t de talán egy aprócska összehúzódás volt kimutatható 1/2 órra alatt, amit nem is éreztem.Közbe végig riogatott ilyen dolgokkal: nagyon pici a hasam, megmérte hogy kb mekkora lehet a baba, erre szintén, hogy ez nem lehet, hogy ennyire kicsi babám legyen, meg hogy az orvosom szabin van és biztosan nem tud majd bejönni. Erre én mondtam, hogy már beszéltem vele, de ő csak azt hajtogatta, hogy nem jön be., Persze elég csalódott volt, mikor neki is fel kellett hívnia értesíteni és mondta az orvos, hogy siet be
.Aztán meg azt mondogatta, hogy ebből még nem lesz me baba, talán holnapi reggelig szenvedhetek és talán akkor kötnek majd be infúziót, és talán valamikor másnap lesz csak szülés, és készüljek fel nagyon hosszadalmas lesz.Ekkor kaptam tőle egy beöntést, amit szintén nagyon durván adott be
. Ettől kitisztultam teljesen.
Gondolhatjátok mit éreztem. Eddig elég nyugodt voltam , de rendesen rámijeszett a drága
.Kimehettem a folyosóra és anyáéknak már sírva mondtam el mi történt és mondtam menjenek haza, mert semmi értelme virrasztani a folyosón. egyedül nővérkém maradt.
Visszamentem ,itt már át kellett már öltöznöm hálóingbe.
Tipp: ne vadi új hálinget vigyetek be!
Innen átmentünk a kedves párommal a vajúdó alternatív szülőszobára, ami klasszul be volt rendezve , de sok hasznát nem vettem , ugyanis semmi fájásom nem volt. Ekkor mit látnak szemeim
, azt a szülésznőt aki egy hete az NST-t nézte és őt akartam felfogadni csak már nem volt rá időnk
.Szóval 19 órai váltáskor már ő volt bent
.
Párommal jól elbeszélgettünk a szobában , néha még tesómhoz is kimentem és beszélgettünk.
Az orvos kb 1/2 21-re ért be. Megvizsgált és megnyugtatott, hogy nagyon szép tiszta magzatvizem van és egyáltalán nem kell koraszülött babócára gondolni
.
Ekkor már apróbb hátfájások voltak már.Nagyon érdekes volt, mert azokat a fájásokat vártam , amiről hallani lehet, hogy olyan mint egy menstruációs görcs csak erősebb. Nekem alhasi fájásaim a szülés közben egyáltalán nem voltak, csak tolófájások.
Az orvos megvizsgált és akkor már 3 újnyiak voltunk.
Enyhe fájásaim voltak csupán.Mindig kérdezgettem, hogy mikor jönnek már az igazi fájások, mire az orvosom mosolyogva mondta, hogy kedves, maga már vajúdik
.
9 körül bekötötték az infúziót és járkálgattam, beszélgettünk az orvossal és a szülésznővel .Semmi kellemetlen hatás nem ért tényleg.A fájások a medencém környékén igaz erősödtek, amit a párom erőteljes mozdulatokkal maszírozgatott. Olyan érzés volt mintha leszakadna a derekam és szegénykémnek nagyon erős nyomásokkal kellett maszírozgatni engem.Olyannyira, hogy még a hálóing is kikopott
.
A fájások ekkor már egyre sűrűbben jöttek.Közben cseppentett az orvosoma számba homeopátiás készítményeket.
A fájások ekkor már 1/2 percesek voltak. Ekkor már kb 21.50 lehetett. A fájás egyre hasonlított ahhoz mintha Wc-ni kellene.Mikor már majdnem olyan érzés volt, hogy ki is jön vmi , akkor fel kellett feküdni a szülőágyra és próbáltun pár próbanyomást csinálni az orvos segítségével.
Fontos!!!:
Jah! Nagyon kell figyelni a levegő vételre. Én vajúdás közben olyan fújtatás féle légzést csináltam, a szüléskor pedig a levegőt lefelé kell írányitani, úgy , hogy az arcom ne telítődjön levegővelés nyomni lefelé, mintha székelni kéne.Ezt lehet gyakorolni otthon is előrre.
A szülőágyon a lábam egy lábtartóra helyezték , közben a párom simizett, borogatta a szám , szóval nagyon sokat segített.A szülésznő és az orvosom is végig ott voltak és nagyon kedvesek , odafigyelőek voltak velem, ami megnyugtatott. Mindig lépésről lépésre mondta az orvos, hogy most mi fog következni.Ez nagyon jó, mert nem ért váratlanul semmi.
Tipp: ha csak tehetitek a párotok legyen veletek, agyon sokat segített nekem is
.
Szóval próbanyomás után következett a kitolási szakasz , ami tényleg pillanat alatt megtörtént.
Hármat négyet nyomtam és ekkor már a kisfejét már a szülésznő látta. Meg is kérdezte, hogy biztosak vagyunk e benne, hogy kisfiú, mert akkora haja volt
.
Ekkor én igaz nem éreztem, csak a párom mondta, hogy egy lóadag szurit kaptam és gátmetszést csinált az orvos.
Még két nyomás , és a picike kint is volt. Az orvos nyomást gyakorolt a hasamra és már ki is cusszant Robóka .Jóformán semmit nem éreztem, csak már azt hallottam , hopgy pindurkám felsír.Gyönyörű, csodálatos érzés volt. Tényleg szinte teljesen elfelejt mindent az ember .A kicsikém száját és légjáratait kitisztitották és utánna a mellemre helyezték.
Hát ezt ne hadjátok ki!!!Kérjétek, ha nem teszik meg!
Ennél csodálatossabb érzésben még nem volt részem!
Azután elvitték lemérték, letisztították és elvitték
. 2600 gramm és 50 cm jött világra Robika
. Számomra a legszebb és legaranyosabb kisfiúcska a Világon!!!
Azután elég rossz volt, mert nem lehettem vele.
A szülés harmadik szakaszában a méhlepényt "szültük" meg. A szülésznő megmutogatta, hogy milyen is és ellenőrizte, hogy minden darab haladéktalanul megvan e. Mert ha kicsi is bent marad, akkor csúnya gyulladást lehet kapni.
A doktor bácsi összevart ezt követően.
Több féle külső varrat van, van olyan ami nem szívódik fel és van ami felszívódik. Erről én sem tudtam .
Tipp: jó előrre megbeszélni az orvossal melyik a jobb.
Igaz engem nem is kédreztek meg , összevartak ( olyan külső varrattal, ami nem szívódik fel). Ennek előnye, hogy 3 napon belül kiszedik, hátránya pedig , hogy iszonyatosan húzódik addig.
A másik féle varratról azt hallottam, hogy hosszadalmasabb a gyógyulása, de az nem húzódik annyira.
De azt a három napot ki lehet bírni.
Tipp: ha ilyen varratotok lesz, akkor sűrűn áztassátok a zuhany alatt, mert úgy puhul, és nem húzódik annyira.
Ezután még 2 órát kellett a szülőágyon egy párnát tettek a pocimra és úgy kellett feküdni. Ekkor már a doktor bácsi hazament és a szülésznő volt végig velünk.Ekkor már kezdtem éhes is lenni.
Utánna a szülésznő segítségével lezuhanyoztam, és 1 órakkor már ágyba voltunk.
A hiedelmekkel szemben bugyit is sikerült felvenni
igaz csak a második nap került rá a sor.
Tipp: első napon nem használtam betétet csak papírvattába cxsomagot vattát, mrt így jobban lehetett látni a vér mennyiségét és "minőségét". Ugyanis nem nagyon lehet alvadt vérdarabos...
Következő napokban a vérzés csökken és csak akkor lesz ismét több, ha beindul a tejtermelés és szoptatás, de akkor sem vészes mennyiség.
Következő nap székletlazítót kaptunk. Nekem tejem csak kb harmadik nap volt de ez még nagyon előtej jellegű.
Jaj lányok most be kell fejeznem és rohannom kell, de majd innen folytatom holnap.
remélem nem fáratatok el az olvasásban és sikerült megnyugtatni mindenkit , na és persze remélem segítettem is egy picit.
Megjegyzem készüljetek fel, nekem könnyű szülésem volt, de voltak bent sajna olyanok is akik tényleg majdnem egy napot vajúdtak
.
Van ám még folytatás a kórházi negatív élményekről, de azt már holnapra hagyom...
Jóéjt mindenkinek:
Anita