Sziasztok!
Edith!
Nagyon jó a sztori a vasalóval riogatásról. Hiába hát, mindent bevet az ember.
Nekem is vannak néha fura ötleteim, de újabban a cél szentesíti az eszközt.
Nálunk a vasaló annyira kedvenc (főleg Marcinak), hogy már el kellett tennem a szokásos helyéről, és nagy szervezést igényel az is, ha vasalok. Ugyanis olyankor rángatja a vasalódeszkát, a zsinórt, meg a ruhákat. Ilyenkor ki szoktam tenni a deszka elé a halom vasalatlant, abban turkál, azzal elvan egy ideig. És úgy vasalok, hogy a vasalót soha nem engedem el, érdekes kivitelezni a ruhák hajtogatását, de muszáj.
drev!
Remélem nem tart sokáig ez a fogfájás nálad, talán ez a legrosszabb fájdalom, úgyhogy együttérzek.
Julcsi!
Köszi a bíztatást, igyekszem megfogadni. Ma azért eddig jobb a helyzet, most pl. alszanak. Utána meg sétálni megyünk, aztán majd csak kihúzzuk estik. Viszont apa mégsem ment Bp-re ma, úgyhogy egy fokkal jobb a helyzet.
Pénteken meg elvileg délután miénk a pálya, Veszprémbe készülünk, így nagymamázás lesz.
Egyébként az egészben az a vicces, hogy néha tényleg lefáradok, meg türelmetlenebb vagyok, és nagyon örülök, ha jön valaki hozzánk, vagy beugrok valamelyik nagyihoz velük (bár néha ez is elég macerás, nagy szervezést igényel így, hogy apa viszi az autót), és a múlt héten kis vita próbált kialakulni anyósomék részéről, hogy hozzájuk soha nem viszem a gyerekeket, stb., stb. Pedig ezerszer elmondtam, hogy nyugodt szívvel bízom bármelyik nagyira, egyetlen feltételem, hogy soha nem hagyom ott őket valakivel, aki egyedül van, mert tudom, hogy mennyire nehéz tud lenni. És én örülnék a legjobban, ha 3-4 naponta egy órára el tudnék menni valahova, bárhova, akár vásárolni is, egyedül. De valahogy nem ez jön le, ezek szerint.
Barbi, Zsu!
Ismerős ez a hiszti dolog, nálunk Marci profin csinálja, már én is mondtam, hogy ebből lassan ereszd el a hajamat lesz, hogy már 10 hónaposan így megy neki.
Na csajok, itt aztán össznépi fogyás lesz, úgy látom. Én már tegnap délután végiggondoltam a könnyelmű kijelentésemet, hogy csatlakozom hozzátok. Valóban rövidnek látszik ez az 5 nap, de lehet, hogy meg fogja haladni az erőmet. Na nem baj, hétfőig még kitalálom, hogy mi legyen, max. belekezdek, jól feladom már az elején, nektek meg erőt adok ezzel, hogy csináljátok tovább.
Ja, és mi van akkor, ha én se a teát, se a kávét nem szeretem? Akkor szomjan fogok halni?
Kétszersült nálatok mit jelent? A sima toastkenyér is az? Vagy csak azok a kemény akármicsodák?
(Nem vagyok egy koplalós, diétázós fajta, gondolom ez látszik. )