Sziasztok!
Kicsit megint eltűntem, de – és ez nem mentegetőzés – nagyon rosszul vagyok napok óta. Szédülök, fáj a fejem, homályosan látok, remegek. Szerdán megyek a dokinőmhöz, nem tudom, mit szól hozzá. Manóval semmi bajom nem volt, egy kis gyomorégésen kívül.
Képzeljétek Manóm „beszél”.
Persze nem szó szerint kell érteni, de néhány napja tudatosan fejezi ki magát. Pl. berreg; úgy pörgeti a nyelvét, mint mikor az „r” betűt mondjuk, és ezt akkor csinálja, ha valami nem tetszik neki. A másik, hogy csettintget a nyelvével, ha valami ízlik vagy tetszik neki. Azt már régóta csinálja, hogy nyújtja a karjait felém, ha azt akarja, hogy felvegyem, sőt néha már int egyet, ha mondom, hogy „pá-pá”. Nekem már puszit is ad, persze még nem cuppanóst, csak hozzá nyomja a száját az arcomhoz, néha úgy is, hogy nem is mondtam neki, hogy adjon puszit. Ezen kívül, ha fáradt, akkor lefekszik, és az oldalán összegömbölyödik, mint egy süni, vagy ha kartávolságon belül van a cumija, akkor a szájába teszi. Bocsánat, hogy így ömlengek, de hihetetlen számomra, hogy egy ilyen idős baba ennyi mindenre képes már.
Gemini! Tök jó az új autó, meg a ház, gratula hozzá. Én is tavaly vettem egy új autót, életem első vadiúj, 0 km-es autója, és annyira örültem neki.
Nekem is nagyon tetszik a Turan, csak itt MO-on megfizethetetlen.
Gratula a sikeres vizsgához is.
Amaryl! Én is szenvedek. Állandóan fáradt vagyok, meg ahogy fentebb írtam rosszul is vagyok.
Bár a párom szerint én tehet róla, hogy fáradtabb vagyok, mint tavaly, mert nem tudom leállítani magam. Valahol igaza van, állandó pakolási, meg takarítási mániám van. Ez volt tavaly is Manóval, de azért akkor többet tudtam pihenni. Pedig a 20-dik hétig dolgoztam, akkor írtak ki, veszélyeztetett terhesnek nyilvánított a dokinőm.
Drumka! Én sem híztam még – ami persze nem baj – viszont fogytam 3 kg-ot, ami már nem túl jó. Persze ez nem csoda, mert most kezd lenni étvágyam, de nagyon sok étel van, amit nem kívánok. Viszont a tejet minden mennyiségben, Manónál pedig hányingerem volt a tej gondolatától is. Gratula a jó eredményhez, az én babóm a 12 hetes képen még ennyire sem látszik.
Solymosy! Gratula a jó eredményhez. A méhlepény megtapadásának, ahogy Cas is írta nem sok jelentősége van. Nekem Manóval mellsőfali volt, most hátsófali. Nem tudom, mitől függ, hogy hol tapad meg.
Cas! Az én pocakom is szokott keményedni, de nem is csoda, hisz mint fentebb írtam nem tudok nyugton maradni. Ezen kívül még reggelre olyan érzésem van a pocim felső részén, mint mikor hasizomláza van valakinek. De valszeg ez azért van, mert ugyebár én Manót elég sokat cipelem, és legtöbbször a pocimon „ücsül”. Osztom a véleményed a második babavárással kapcsolatban. Néha szégyenlem is magam amiatt, hogy Pocaklakóra mintha nem figyelnék annyira, mint Manóra.
Benszi! Neked is gratula a jó eredményhez. Az én babóm is nagyon mozgékony volt az UH-on, kíváncsi vagyok a jövő hetin hogyan viselkedik. Manóm kis nyugodt baba volt már a pocakban is, de mikor UH-ra mentünk még a szokásosnál is kevesebbet mozgott.
And! Az én hasam is nagyobb, mint „kellene”, de nekem is nagy volt Manóval is, meg ugyebár nem volt ideje „eltűnni”, gyorsan rádupláztunk.
Szilvi! Én is tornáztam régebben RR-ra, de én sem bírtam elviselni a hangját, aztán én áttérnem Norbira. Azt végül azért hagytam abba, mert 6 hét alatt fogytam 8 kg-ot, és az már sok volt. 55 kg voltam, és nem a fogyás, csak a mozgás miatt tornáztam, de aztán mikor rádöbbentem, hogy úristen úgy nézek ki, mint egy anorexiás abbahagytam. Nekem inkább olyan érzés van kétoldalt a hasamban, mint mikor futás közben szúr az ember oldala. De az biztos, hogy a méhszalagok nyúlása miatt van. Meg persze a császármetszés hege néha pokolian tud fájni.
Fúúú, jó hosszú lettem, de hát ez van, amikor az ember ilyen ritkán tud jönni.
Szép napot mindenkinek.
Anita