Sziasztok!
Köszi mindenkinek az aggódást, és hadd kezdjem azzal, hogy nagyon jól sikerült kórházas napunk volt! Levi makkegészséges, nem is kell elvégezni a holnapra beütemezett vizsgálatokat sem! Annyira jól viselte az egészet, csak akkor sírt, mikor felrakták a katétert, aztán a röntgen alatt jól lekakilta a vizsgálóasztalt, közben meg bölcs képpel cummogott a röntgengép alatt. Végig vele lehettem, a röntgenasztalon is én fogtam a röntgenezés alatt, aztán meg megszoptattam és végig aludt amíg az eredményeket vártuk. Akkora kö gördült le a szívünkröl... és most akkor jövö hét pénteken végre hazajöhetünk!!! Már alig várom, hát még a szüleim! Lányok, olyan jó otthon lenni Magyarországon, tudjátok?
Gerikém, ne mentegetözz az off-topicságért, nekünk fontos, hogy mi van veled, szerintem itt mindannyian leírhatjuk, hogy épp mi foglalkoztat minket! Remélem anyukáddal minden rendben, majd azért írd meg, hogy ment a dolog!
Dia! El tudom képzelni a csalódottságodat... de én is csak azt mondom, de jó, hogy vannak lelkiismeretes dokik! Inkább 3 nap feleslegesen ott, mint egy otthon, amikor még esetleg nincs minden rendben! Hamarosan visszakapod a kis akrobatádat!
Kati! A vitaminokra azt tudom mondani, hogy a finnek aztán nagyon kis precízek ilyen téren, de K vitamint itt sem adatnak a babával! A kórházban minden újszülött kap egy K-vitamin szurit, aztán már nem kell adni. Ezzel szemben a D-vitamin cseppeket 2 éves korig 5 cseppet az anyatejes babáknak. Hozzá kell tenni, itt a tél sötét és hosszú.
Pankamama! Nálunk speciel egyáltalán nem jött be a kenguru, Levi utálja, nem látja az arcomat és mozogni sem tud benne rendesen. Persze lehet, hogy a kengurunk a rossz, de kissé drága mulatság lenne minden fajtát megvenni, hogy hátha ez az... gondolkozom a kendön is, de ha azt sem szeretné?
Képzeljétek, ma a kórházban megmérték Levit, 6,760 kg és 62 centis. Tegnap lett 3 hónapos. Édes kis Gombóc Artúr. Köszi a hasrafordításos válaszokat, már nem érdekel a védönö, szerintem erös a kisfiam, pár napja amikor az autósülésben van, elörehúzza magát, a kezeit meg a kis fejét, meg egy picit már a hátát is, mint aki épp kiszállni készül a fotelböl. Annyira kis édes!
Mindenkinek jó éjszakát!
Puszi:
egy nagyon megkönnyebbült, boldog Adri