Sziasztok!
Borzasztó nehéz lépést tartani veletek, ezért nem név szerint, inkább csak témákra reagálnék. Viszont úgy tűnik, én eléggé kilógok közületek a viselt dolgaimmal.
Hordozókendő: én nagyon szeretem. A lányom utált babakocsizni, fél éves koráig üvöltött, ha beletettük, és nem hagyta abba (többször próbálkoztunk bizonyos időközönként, de mindig sírt, amit pár perc után nem bírtunk, és kivettem), ezért én kis kora óta kendőben sétáltam vele, egészen fél éves koráig, amikortól már nem a mélykocsiban, hanem a sportkocsiban vittem. Ekkor is reklamált egy keveset (sokáig úgy mentünk, hogy ott volt a kendő a kocsi hálójában), de már fél órát elviselt (többet nem, volt, hogy kocsival indultunk, kendőben érkeztünk). Békávézni meg irtó jó vele. Szóval nekem csak pozitív tapasztalataim vannak a kendővel (van kengurunk is, de nekem az sokkal kényelmetlenebb volt, a párom viszont használta párszor). Én azt is szeretem a kendőben, hogy sokféle megkötési mód van, amiből ki tudod választani, hogy melyik ideális a babádnak és neked, és van olyan is, ami nagyon jól tartja a fejét újszülöttkorban.
(Egyébként a lányom autózni is utált, már nem emlékszem, mikor tört meg a jég, de azt tudom, hgoy még egy évesen is kész rémálom volt számomra, amikor autózni kellett, vittem ezer csörgőt, kaját, könyvet, mindenféle játékot, és mégis...)
Hol aludjon a gyerek: nálunk evidens volt, hogy a mi szobánkban, lévén összesen két szobánk van, amiknek olyan a beosztása, hogy az egyik nappali-dolgozó, a másik háló-gyerekszoba, máshogy nem is lehet elrendezni. Először a kiságyat a mi ágyunktól pár méterre tettük, aztán ezt rögtön az első nap korrigáltuk, és odahúztuk az ágyunk mellé, ugyanis ott akartam tudni teljesen a közelemben, hogy tudjam, ha valami gond van. Az én lányom pontosan három óránként ébredt éjjel, és én a mi ágyunkban szoptattam (próbáltam ülve is, de mivel sokáig szopott, borzasztóan kényelmetlen volt, és eszméletlen fárasztó számomra, ezért három nap után abbahagytam a kísérletezést). Mivel a szopiba gyakran belealudtam még közben, ezért a lányunk a kvázi mi ágyunkban aludt, egy idő után már meg sem próbáltam az ágyába tenni. Most matracon alszik, ahová mellé lehet feküdni, ugyanis most is gyakran szüksége van rám éjjel (igazából hajnalban, mert szerencsére az éjszakát hajnalig legtöbbször átalussza most már), és ilyenkor mellette kell, hogy legyek, akkor pillanatok alatt visszaalszik. Ezt megbeszéltük egyébként a lányokkal az alvás topikban, hogy általában magunkból indulunk ki az altatás terén, pl. én mindig utáltam egyedül aludni egy szobában, ezért rosszul érezném magam, ha a lányom egyedül aludna. Persze egy idő után eljön annak is az ideje, hogy külön szobában legyen, de addigra úgyis a tesóval alszik majd egy szobában (ha elköltözünk valamikor végre), szóval nem lesz egyedül.
Babakocsihoz még egy dolog, amire érdemes figyelni: nekem borzasztóan rossz az, hogy hiába van nagy bevásárlóháló, ebbe szinte lehetetlen bepakolni a kocsi vázrúdjai miatt. Szóval ezt is nézzétek meg (persze nem ez a legfontosabb szempont
). Meg a miénket egy kézzel nem lehet tolni egyáltalán, ugyanis két karja van (ma már olyat vennék, aminek a két rúdja egy rúddal van összekötve felül).
Intim szappan: van egy Sába nevezetű márka is, az olcsóbb, mint a népszerű márkák (én mondjuk, Lactacydot használok, szerintem ahhoz képest nem drága, hogy nem kell belőle sokat használni, tehát sokáig kitart, persze ez az összes intimszappanra igaz
).
Na, most már megyek, mert millió dolgom van még, pedig olyan álmos vagyok (ami nem is csoda ilyen későn), erre itt írogatok regényeket. Bocsi, hogy így osztom az észt, csak gondoltam, jó több oldalról is látni a dolgokat.
Még rólam: tegnapelőtt és tegnap sokat keményedtem, de ráfogom a frontra, ugyanis ma sokkal jobb volt, ki is mentünk a Margitszigetre, néztünk frizbiedzést (dunsztom sincsen, hogyan kell írni).
Kóbor