Sziasztok!
Ági! Én is Laevolac-ot akartam írni, minden "szorulós" fórumon ezt ajánlják. Sajna tudom, mert Réka végül is a 13. napig húzta kakilás nélkül, úh volt időm nézelődni.
4. nap szóltam a védőnőnek, 8. nap látta a saját dokinénink, 12. napon telefonon tanácskoztunk, és 13. napon bementünk a Madarászba. Nem volt kemény a pocija és felfúvódva sem volt, ennek ellenére addig matatták szegénykémet, míg nem sikerült kakit-fakasztani.
Ezután(!) átküldtek uh-ra, és megállapították, h minden rendben van, én meg azóta is lelkibeteg vagyok. Réka meg azóta sem kakil.
Az viszont biztos, h én többet nem viszek gyereket a Madarászba. Eddig sem voltam oda érte, de ezek után mindent meg fogok tenni, h elkerüljük. Semmiről nem tájékoztattak azzal kapcsolatban, h mire készülnek Rékával kapcsolatban, és nem is kérték hozzá a beleegyezésemet, pedig úgy gondolom, h mindehhez JOGOM lenne. Ha egy kicsit agresszívabb (asszertívabb?) lennék, akkor mennék panaszra a betegjogi képviselőhöz. Na mindegy.
Szóval fütyi: szintén Madarász. Ott voltunk 2 évesen, ahol azt mondták, h várjunk 3 éves koráig. Azóta annyit változott a helyzet, h én egyre idegesebb és dühösebb vagyok, mert javulás nem történt, bizti, h vmilyen beavatkozásra lesz szükség, Gergő viszont sokkal értelmesebb lett tavaly óta, úh jó eséllyel nagyobb traumát fog neki okozni a beavatkozás, mintha tavaly túlestünk volna rajta. Arról nem is beszélve, h kis terhesen még jóval egyszerűbb lett volna kórházazni, mint egy csecsemővel.
TGYÁS: Ahogy Lorca írta, minél előbb le kell mondani. Mi 12 napot csúsztunk vele, úh durván félhavi tgyást buktunk, ráadásul még se híre se hamva a Tgyásnak, mert a MÁK meg az OEP még "lelevelezik" egymás közt, h a családban ki mit vesz fel, mit és mikor mondtunk le, stb.
Tesófellépő: gondoltunk rá, de a helyi terepviszonyokat sztem nehezen tolerálják a fellépők kisméretű kerekei, úh egyelőre nincs.
Balcsi: egyszer voltunk egy hetet, meg majd szeptemberben megyünk még egy hetet. Kisprücsök jól bírta, köszöni szépen, végül is neki még mindegy, h hol fekszik a mózesében. Ilyen szempontból még könnyebb is, mint 2 éve a Gergővel volt, akinek a nyári időszak pont a hempergős korszakába esett. (Na vééégre találtam egy pozitívumot a nyári születésben!
)
Gergő és a Balcsi: nagy a szerelem, ki sem lehet rángatni, az a klasszikus már remeg a szája, de még mindig maradni akar szituáció szokott előállni.
Ditke! Én már feladtam a nyaralásról alkotott elképzeléseimet. A gyerek nyaral, nem mi. Nekünk ez tényleg uakkora vagy rosszabb esetben még nagyobb meló, mint otthon lenni.
...talán majd pár év múlva....vagy? Rita?
Helga! És mennyire nyílt ki a méhszáj? Ha nem túl indiszkrét a kérdés...
Feküdni persze nem lehet egész nap, de ha nem emelgetsz (Áront sem!
) és amikor tudsz pihizel, akkor azért csak-csak lepörög az a pár hét, ami még hátra van! Szorítok nektek!
És nem mellesleg, te jó ég, így repül az idő?!? Már 31. hét!
Adél: szép név, én fel is dobtam itthon annak idején, de nem jött össze. (És senki ne mondja, h majd legközelebb!
)
Na most ennyi, elküldöm, csoda, h eddig nyugi volt. A Kisvakond tényleg csodákra képes.