Sziasztok!
Na, most talán tényleg van időm írni rendesebben is.
Ayse, Barbi, Tünde!
Köszi! Aranyosak vagytok, rá is fért Bendegúzra a drukkolás. Annyira szörnyű volt ez a kórházban töltött hat nap, és rohadt hosszúnak tűnt. Az első két nap volt a legrosszabb, mert akkor Bendegúz tényleg nagyon betegnek nézett ki, csak elhevert, olyan kis elesett volt, állandóan aludt, nem volt ereje játszani se. Néha felült, hogy játszon, aztán visszafeküdt mint aki nagyon fáradt. Annyira sajnáltam, és közben folyt a lábickójába kötött kanülbe az infúzió. És ő, aki tudjátok milyen hiperaktív, megmaradt a kiságyban nyugisan, nem akart kimászni, és nem cincálta ki az infúziót, olyan kis okos volt. Aztán persze egyik éjszaka kimozdult neki, és újra bökték, hát összevissza bökdösték mindkét kezét, mire találtak neki egy jó kis vénát a másik lábijában. Szegénykém ordított mint a sakál, hárman fogták le.
Az első éjszakát bent töltöttem vele, de nem lehet ott aludni, csak nekem megengedték hogy ott üljek az ágya mellett, de aztán nem volt erőm minden éjjel ott gubbasztani, úgyhogy éjfél előtt elhúztam aludni, kivettünk egy szobát egy közeli panzióban (Laci is ott volt végig, merthogy szabin volt), és reggel hatra már ott voltam, hogy ha ébred akkor ott legyek. De biztos sokat sírt éjszakánként, mert tökre berekedt, alig volt hangja a végére. Persze a nővérek azt mondták, nem volt semmi gond, nem sírt sokat. Ja, persze.
Egyébként még mindig misztikus az egész betegség, hogy a lábán lévő kis csípésszerű valamiből, ami begennyesedett ilyen szepszist kaphatott? Először aki látta és leküldött minket Pécsre (egyébként a gyerekklinika professzora) azt mondta lehet még szövődményes bárányhimlő is, mert vannak ilyen ritka esetek is, hogy csak egy vagy két kiütés, esetleg a szájában (és volt is neki valami aftaszerű dolog előtte). De aztán a laborok egyértelműen bakteriális fertőzést mutattak. De olyan volt, mintha nem igazán jól reagált volna az immunrendszere az egészre, mert az elején nem volt magas a fehérvérsejtszáma, valószínűleg ezért tudtak a bacik ilyen nagy bajt csinálni, és aztán viszont felment neki, de még az utolsó vérvételkor is magas maradt a fehérvérsejtszám. Remélem ez tényleg csak ilyen reaktív dolog, és semmi rosszabb ki sem mondom micsoda. Azt mindják lehet hogy az előző lázas kiütéses cucc miatt legyengült az immunrendszere és azért lehetett ez, de mindenesetre ritka az ilyen.
Közben kiderült, hogy baromi vérszegény, úgyhogy mától szedjük a vasat meg fólsavat. Ja, és amit addig felszedett, azt a klinikán le is adta mert alig evett szegénykém. Most már megint jó az étvágya szerencsére, úgyhogy etetem minden jóval, friss gyümivel, joghurtokkal, főzelékkel, babapisivel.
És képzeljétek ma megevett tízóraira egy fél szelet kenyeret kis katonákra csipkedtem neki, és baracklekivel adogadtam a kis falatokat a szájába. Tökre ízlett neki, de a lekvárt már otthon is kóstolta, és imádta nagyon.
Viszont megviselte a kórház, mert utána éjszakáko át 8-9szer ébredt fel sírva, engem keresett. És iszonyú anyás lett, ha eltűnök előle és nem foglalja el magát éppen valami jó játékkal, akkor úgy sír utánam. Biztos azt hiszi megint otthagyom. De talán majd javul ez is, ma már csak kétszer ébredt fel éjjel.
Na, ennyit a kórházasdiról.
Amúgy megtanult tapsolni, megmutatja az okos fejét, kinyújtja a nyelvét ha kérjük rá (ezt a kórházban tanultuk
), és mondja hogy apa, papa, ana (ez vagyok én), de néha egészen anyára sikeredik. És egy jópár játékát megtanulta már beazonosítani név alapján, és a patkány lett az egyik fő éjszakai hálótárs a kórházban. És ha mondjuk hogy hogy csinál a boci múúú, ő is mondja hogy mmmmm, olya édes meg kell zabálni.
Vizsont még kapaszkodás nélkül nem áll meg egyedül, és éppen csak araszolva lépeget. De majd ráérez az ízére, van még időnk.
Ja, és közben hétfogú lett, csak az egyik alsó kismetsző nincs még kint a sorból.
Basszus valaki elkezdett kalapálni alattunk, Bendegúz meg alig félórája alszik, de már mocorog. A francba.
Majd rakok fel pár új képet is, nem igazán sok nyaralós van, de azért akad az is.
Még jó, hogy megyünk ősszel is egy hétre (remélem tényleg megyünk, és nem lesz semmi betegség) Olaszországba, talán az a nyaralás jobban sikerül majd.
Timi, Manka!
Nektek jó pihit. Bár Manka már elutazott, de talán néha olvas minket.
Tünde!
Klasszak a képek Rólatok! Jól áll a rövid haj!