Sziasztok!
Gyorsan írok, míg Manó mamázik. Imádja a mamákat, anyut is és anyósomat is. Le se lehet vakarni róluk.
Szerencsére, így legalább nyugodtabb leszek kicsit, míg benn leszünk Kornél babával a klinikán. Merthogy az általatok említett félelmek mellett nálam még ez is bejön, hogy az én kis Manómmal mi lesz addig, míg én a klinikán fekszem.
De a párom engem is nyugtat, hogy ne aggódjak, majdcsak ellesz a mamákkal. Ja, és valamelyik nap éjjel azt álmodtam – már sokadszorra – hogy befektettek korábban a klinikára, és mikor hazaengedtek Manó nem ismert meg. Sírva ébredtem.
Cas! Nem akarlak meggyőzni, csak véleményt nyilvánítottam.
Igen, a csontfogaknál tapasztalta a fogrövidülést, sőt most jutott eszembe, hogy azt is mondta, hogy az előre álló fogak is az ujjszopásnak „köszönhetők”. Ez azért van, mert nyomja az ujjával előre a fogait a gyerek, mikor szopja. Egyébként a szomszédunk unokájának felül az első 4 foga eléggé előre áll, és emlékszem rá, hogy még iskolás korában is szopta az ujját. De mindegy is, kár ezen filózni, hogy miért nőnek rosszul a fogak, fogszabályzóval meg lehet oldani a dolgot.
Gratulálok a névhez, apukám engem is Csillának szeretett volna keresztelni, de nekem a vezetéknevem is Cs-vel kezdődik, és ezért nem lettem Csilla. Beírom a táblázatba, ha hazamegyünk.
Amary! Örülök, hogy jelentkeztél. Komolyan aggódtam, hogy mi van veled. Mi volt az NST-n? Elküldöd a telefonszámod priviben? Vagy valakinek már elküldted?
Szilvia! Örülök, hogy nektek is megvan a babó neve, ezt is beírom a táblába otthon. Jó, hogy megnyugtatott a dokid, és sajnálom, hogy nem szülhetsz nála.
Az írásaidból úgy veszem ki, hogy benne megbízol, míg a másik dokidban nem. Na, nálam hasonló a helyzet. Igazság szerint én sem bízom 100%-osan az új dokinőmben, pedig figyelmes, minden kérdésemre válaszol, rendesen megnézi mindig Kornél babát, mégis valami hiányzik belőle, ami a másik dokinőmben megvolt.
De lehet, hogy csak azért érzem így, mert a másikhoz már évek óta járok, őt pedig csak pár hónapja ismerem. És valamiért napok óta azt érzem, hogy fel kell hívnom a régi dokinőt, hátha sikerült valamelyik környékbeli kórházban állást szereznie. Nem tudom, miért érzem ezt, de egyre erősebb ez az érzés, lehet, holnap fel is hívom.
Titti! Jól döntöttél, hogy befejezed a takarítást. Tényleg a babó a legfontosabb, és igazad van, Te felelsz érte, vigyáznod kell rá nagyon. Semmi nem ér annyit, hogy ne adj Isten hamarabb szülessen meg. Én is van úgy, hogy elsírom magam, mikor a párom kicsit „erőteljesebb” hangon próbál nyugtatni, de tényleg igaza van, mer én annak ellenére, hogy már van egy gyerekünk néha túlparázom a dolgokat.
De ezt is rá lehet fogni a hormonokra, mint ahogy sok minden mást is a terhesség alatt.
And! Esztinek jobbulást! Az én páromból is előtört Pató Pál Úr, pedig ő nem ilyen.
Sőt tavaly ő volt az, aki mindent meg akart időben venni, így kb. a 30-32-dik hétre mindenünk megvolt. Most meg a ruhákon kívül semmi. Azokat én mosva, vasalva raktam el, mikor Manó kinőtte, de azért – bár még csak 1 éve tettem el őket – ki fogom öblítőzni őket. De ezen kívül semmi, és már komolyan aggódom, mert nagyon sokat fáj a hasam, és elég durva jósló fájásaim vannak.
Manóval még a rendes fájásaim – az a 4-5, ami volt a műtét előtt – sem voltak ilyen erősek.
Gem! Muszáj még dolgoznod? Nem hagyhatod abba még? Én már rég nem dolgoznék a helyedben. De persze Te érzed, hogy bírod, azért vigyázz nagyon magadra és Zsófi babára.
Szilvi! Kezdtem érted is aggódni, de szerencsére még egy bugyiban jártok babóddal.
Nem akarok beleszólni, de ne azt a kódot tedd be az aláírásodhoz, hanem a hosszabbat, akkor megjelenik a ticker, nem pedig csak a kódja. Vigyázz nagyon magadra, és üzenj, ha van valami, illetve valaki. De azért bízom benne, hogy még bírja benn Picúrkád.
Na, megyek is, mert Kornél baba nem nagyon szereti már ezt az ülő helyzetet. Ezen kívül ma vacsorára vagyunk hivatalosak az egyik vadász barátunkhoz, muflon paprikás lesz. Nyami!
Ja, még annyit akartam kérdezni, hogy nektek vannak már jósló fájásaitok? Nekem nagyon komolyan fájdogál néha, és van úgy, hogy akkor sem múlik el, ha lefekszem. Egész sokáig görcsöl, és olyankor fáj a medencém is, meg egész kisugárzik a derekamba is. Arról nem is beszélve, hogy olyankor úgy érzem, mintha a császármetszés helye szét akarna belülről szakadni.
Ma még nem éreztem, de az elmúlt napokban többször is, elég félelmetes volt. Remélem csak az időváltozás miatt volt, de ha megismétlődik fel fogom hívni a dokinőmet.
Na tényleg megyek, Manóm alsófertálya kissé szaglik.
Csók mindenkinek, vigyázzatok magatokra és a babókra.
)
[/
[/
a pici lány majdnem pontos volt. Mára volt kiírva, de 1 nappal hamarabb jött.
)
hétvégi pocikép
Apa nem bírta otthagyni, bár 62-es...
Ezer dolgot kéne még csinálni, de tegnap megint majdnem leszakadt a derekam, alig tudtam totyogni fel-alá. 
