Kiemelt témák

Csengo!

En foglalkoztam vele es megis ilyen volt.

Szoval ne hibztasd magad.

Egy kis siras!

Magi

en is csinaltam kepet, nehogy elfelejtsem milyen is volt...
miki

Anita

Lehet, hogy félreérhtően írtam. Az én környezetemben is csak az unokahugim volt az, aki Bálint-szintű tombolásig vitte a hisztit, viszont minden általam ismert kisgyerek (viszonylag sok ) hisztizik, hisztizget 2-3-4 éves kora körül. Ez egyébként a személyiségfejlődés egy természetes és szerintem fontos állomása.

Azt hiszem, én még csak magamban gratuláltam neked a pici pocakmanódhoz, úgyhogy most itt is megteszem! És nagyon jó, hogy apa is ilyen büszke a babára

Magi!

Az unokahuginál a te módszeredet is próbálták ám a nővéremék. 3-4 év kemény hisztizés alatt, azt hiszem, nem hagytak ki semmilyen "kezelési módot" . Úgyhogy tessék megbecsülni a Te gyönyörű kisfiadat is, mert mindabból, amit róla írtál, úgy tűnik, hogy ő egy nagyon is jól kezelhető, együttműködő kisgyerek. Még a hisztijét is megtanulta kezelni .
Úgy gondolom, hogy az unokahugimnál is lesznek gondok serdülőkorában, mint ahogy az is egy tipikusan "problémás" korszaka minden embernek, viszont remélem, hogy nem lesz extrém gázos. Majd megírom néhány év múlva, ha még itt leszek .

Csengő
Kitartás a hátra lévő hetekre! Ekkora pocakkal már tényleg nem tudsz kűzdeni Mikivel. És az is biztos, hogy bárhogy is próbálkozik az ember, a nagyobb gyereknek meg kell élnie azt a "traumát", hogy a kicsi miatt már nem csak az övé anya. De ez is egy természetes esemény.

Hogy ezek a gyerekek milyen szépek még ordítás-bömbölés közben is!!! :D:D

Egyelőre csak Reditke hozzászólását volt időm elolvasni.
Edit! Szeretnék valami okosat mondani, de nem tudok, csak annyit, hogy szerintem klassz anyuka vagy és jól csinálod (tényleg így gondolom!), és hogy szerintem normális Bálint viselkedése, vannak a gyerekek között végletesek (végletes türelem, nyugalom és végletes hiszti), és hogy tényleg nagyon szar érzés, amikor mások tudatlanul ítélkeznek és teszik a megjegyzéseket, és nem is mondom, hogy ne törődj velük, mert mondani persze könnyű, de elviselni, az egy más dolog.
Nem tudom, nem vagy-e híve annak, hogy szakember véleményét megkérdezd, én mindig ezt teszem. A Babázón van egy nagyon aranyos gyerekpszichológus, Benda Viki, ő 1-2 napon belül válaszol a kérdésekre, én a helyedben azt, amit ide írtál nekünk, elküldeném neki.
És kitartás!

Puszi, Liv

VAn véleméynem némelyik, itt is leírt módszerről, de nem írom le, mert - hála Istennek - nincs hisztis gyerekem, így pofázni sincs jogom, mert nem tudhatom, én mit tennék a ti helyetekben.

(Mindenesetre 20-30 perc után szerintem még jobban kiakadnék, mint te, Edit, szerintem te amúg ynagyon is türelmes vagy, kevesen bírnának egy ilyen kitartó és aktív hisztit ilyen türelemmel.)

Bölcsibe mindenesetre én biztosan nem adnám Bálintot. én egyáltalán nem hiszem, hoy az megoldásgt jelentene.

Erika, 1-2 héten belül meyünk az I. gyermekklinikára, leírom majd, mi volt!

ANi, Dávid szűz.

Magika-Ágnes (ezt is megtdutuk végre, hogy hogy hívnak ), szerintem az, hogyh ogyan "nevelnek" egy gyereket pici korában, persze rengeteget számít, de nem lehet kijelenteni, hogy ha így, akko rilyen kamasz és felnőtt lesz, ha pedig úgy, akkor meg olyan. Ez nagyon sok mindentől függ, nemcsak a neveléstől. (Érzelmi támasz, egyéb érzelmi kötődések, amik később alakulnak ki, iskola és tanárok hatása, szülők eymáshoz való viszonya, milyen társaságba kerül, alapvetően milyen a jelleme stb.)

Liv: gondoltam hogy David szuz! Az az egyik legkonnyebben kezelheto gyerek jegye ahogy en olvastam, hala egnek az en fiam is szuz de messze nem olyan hisztimentes mint David de ne is olyan veszes..

Zsombi: KOSZONOM a gratulaciot!

SZUPIK A FOTOK!!!

Liv!

Igaz, hogy nem csak a mostani korszak hatarozza meg, hogy milyen lesz a gyerek.

Ellnben kihat az egesz eletere. Ez en velemenyem az es ez az en velemenyem, masnak lehet mas velemenye.

Egyszoval. A gyerek egyik legjobban befolyasolhato eletciklusa az elso par ev, amikor szocializalodik.

Amit ebben az idoszakban lat, erez, tanul nagy reszben vegigkiseri az eletet. Termeszetesen kivetel erositi a szabalyt.

Volt regen egy sorozat a spektrumon meg volt nekem videokazin, de draga apukam letorolte.

Az pont errol szolt. Sokminden befolyasolja a gyerek fejlodeset. Pl.: Ha most azt tapasztalja, hogy nyugodtan meguthet mast ember, allat, szulo stb..., mert nincs kovetkezmenye semmi nem fogja kesobb sem visszatartani.
Az is igaz, ha valakit vernek verekedos lesz.
A musor szuletestol 14 eves korig mutatta be a szocializaciot es milyen tipusu gyereknel, milyen neveles valhat be es hogy mar a par honapos baba is kepes arra, hogy a meglevo korlatokat tudatosan atlepje.
Szerintem meg kell talalni, hogy kinek mi jon be. Minden gyerek mas. De szerintem sokszor keves az orakig tarto magyarazat.
Nem azt mondom, hogy agyon kell csapni, de korlatokat kell szabni. Mi az amit megtehet buntetlenul es mi az ami nem.

Nelunk rendszerint mikor duhos volt Zoli, tudta, hogy mit nem szabad. Pl.: Kirohant az etkezobe es a pultrol lerangatta a poharat es kiontotte ami benne volt. Beszalatt a szobaba es kihuzta azt a fiokot, amit nem szabad. Rohant a konektorhoz es feszegette a vakdugot.
Most is pont ma fordult elo, hogy mikor be kellett jonni a kertbol aludni nem akart. Kitepte magat a karombol es beleugrott a kerti toba, amiben pont ezert nincs viz, de benne volt a sar.

Sarasan felkaptam es bevittem a lakasba, ahol direkt mindent megtapogatott a saras kezevel, mig hurcoltam a furdobe, majd ahogy mostam a kezet, ossze vissza frocsogott mindent.
Utana mikor letettem ronhant a pulthoz .....

Ilyenkor meddig engedje az ember, mert hat szepszoval es magyarazattal nem lehet megoldani.

Ekkor jon a kiabalas es a fenekrecsapas es a sarok. 2-3 perc es vege. Ha ezt nem tennem meg eltartana 1-2 orat a rongalas.

Hivjuk ezt ugy, hogy megszabom, hol vannak a vegpontok, korlatok. Mi az amin tul, mar nem lephet.

Van olyan gyerek, akinek eleg az amit a csaladban lat es van olyan gyerek, akinek ez keves.
Szerintem ha ezt most megtanulja, kesobb hasznara valik nagyon.

Magi

Magika: a Mibol lesz a cserebogar sorozatra gondolsz? Az nekem is nagyon tetszett es szerintuk a felnottkori enunket 80 %-ban a neveles es csak 20 %-ban az orokolt tulajdonsaink hatarozzak meg!!!

Nagyon fontosnak tartom a hatarok megszabasat es betartatasat de szerintem csak rugalasan es szivvel!

Mi van nem tudok irni???

tulajdonsaink=tulajdonsagaink

rugalasan=rugalmasan

Tonica!

Nem a Mibol lesz a cserebogar.

Nem emlekszem a cimere, kb. 4-5 eve ment a spektrumon.

Es nem a fejlodesi folyamatokat mutatta be, hanem a viselkedest es annak esszeru kezeleset.

Nem erzem, hogy szivtelen lennek ezzel Zolihoz.
Ha befejezi, akkor koveteli a maga kis oleleset es puszijait.
Ezt meg is kapja a sok "szeret a mama" mondogatassal.

Magi

Hello csajok
Látom jól felpörgettem a topikot

Köszönöm mindenki hozzászólását és igazán jól esett, amiket írtatok.
Annyi mindent szeretnék írni, de félek most nem lesz mindenre és mindenkire időm reagálni.

Liv Köszi szakembert megkérdezem, aztán beírom ide nektek mit válaszolt.

Csengő Húúú, de nehéz lehet most neked főleg így pocakkal. Hát én nem mondhatom, hogy Bálinttal nem foglalkoztam vagy foglalkozom eleget, mert teljes mértékben övé az elsőbbség. Amikor a terhesség utolsó hónapjaiban feküdnöm kellett, akkor is nonstop játszottunk és most is inkább a pici van "elhanyagolva".
Mikivel ellentétben, a hisztis periódusokat leszámítva, Bálint rettentő szófogadó gyerek. Hiszti nálkül van alvás, evés, öltözés, pelenkázás. Sokat játszik egyedül, mostanában rákapott 1-2 mesefilmre, amit mindig a délutáni alvás előtt engedek neki nézni. Ha épp nincs bekattanós hisztiszakasz, akkor egy tündér tényleg, lehet vele sétálni, gyerekek közé menni, vásárolni stb. Már nagyon értelmes, megérti hogy mi az ami veszélyes és ha épp nem gázos, akkor nem csinálja. Pl tudja hogy az autók veszélyesek, így ő mondja ha kilépünk az utcára, hogy "Állj!", és nem is lép le az úttestre. Szóval azért nem teljesen renitens, csak vannak ezek az aránylag sűrű és erős akarat kitörései. Anyukám azt mondta én ugyanilyen voltam 1 éven keresztül, azon nevetnek apuval, hogy kár hogy anno nem volt videó, most megnézhetném, hogy mit műveltem

Tontica értettem, hogy arra gondolsz én hogy viselkedjek, azt kérdezzem meg a szakitól. Fent nevezett topikban rengeteg érdekes elmélet, tanács, a dackorszak pszichés háttere, kezelési ódok stb van. Jó tudni legalább ezeket, aztán kiderül meddig tudom alkalmazni a nekem szimpatikusat.

Magika Szerintem is be kell tartatni a szabályokat-korlátokat és nekem a fő alapelvem, amit meg is tudok valósítani kivétel nélkül az a KÖVETKEZETESSÉG. De én azért még próbálkozom azzal, hogy igenis tanulja meg ő kezelni a hisztit és türelemmel kezelni azt. Nálunk az erőszak erőszakot szül, ha ráordítunk, csak fokozza a dolgot, fenekére is ütöttem már, csak erősebb lett a reakció és ő is elkezdett durváskodni, de örülök hogy nálatok ez jó megoldás volt. Ez az, hogy nagyon nem egyformák a gyerekek, de nagyon nem.

Tényleg eszméletlen sok okosságot írtak, párat idemásolhatok, ami nekem tetszett nagyon?

Zsombi pont most fogadtam el az iwiwes jelölésed és akartam jönni írni, hogy rég voltál, mi újs?
antib: igazad van, én is hívtam múltkor kardiológust és mondta ha 1 hétnél tovább tart a cucc, akkor hajrá! ezért kapjuk. Tuti hogy minden doki más vérmérsékletű ezügyben.

na most ennyi, mert kerti party lesz ma nálunk és még millió dolgom van (legelőször elfújni az esőfelhőket )

Lanyok!

Egy kicsit mas!

Jovore szeretnenk tervezni a kovetkezot. Mivel azt szeretnem, hogy marcius elejen szulessen a halak jegyeben jovo ev junius elejen kellene teherbe esnem.

Szerintetek ossze fog jonni? Zolinal sikerult a Merleg es jol be is jott. Most kicsit izgulok, hogy mar csak egy ev van hatra ujra es tervezhetjuk.

Raadasul jol is jon ki, mert a honap elejen szokott megjonni, igy pont a halak kozepebe esik.

Ha nem sikerul kimarad egy honap, mert kost nem szeretnek.

Tudom, hulye vagyok, hogy igy gondolkodom es nem is nagyon hiszek a horoszkopba, de az ismeroseim kozul a merleg, szuz, halak azok az emberek, akik a legnyugodtabbak. A kosokat nem birtam sokaig. Persze a legjobb baratnom kos, de Belfastba lakik, igy egy evben 2x talizunk. Pont jo is igy. Ezert a legjobb.

Nemreg meg olyan messzinek tunt a tervezes, most meg olyan kozelinek.

Magi

Edit, másold majd be ide az "okosságokat", engem érdekelnek.

Magi, nem lehet tudni, mennyi idő alatt sikerül, annyi minden befolyásolja! A halak tényleg jó természet (lásd: Liv... khm... ), de pl. a nyilas is! A férjem az, és hihetetlen türelmes, intelligens, nyugodt stb. A szűzről meg nem is beszélve, ugye...
Különben arról, hogy nem bírtad a kosokat: anyósom és apósom is skorpió, pár nap van köztük (és pár év), de ég és föld, nagyon különböző természetűek! Tehát erre szerintem azért nem lehet teljes mértékben alapozni.

Sziasztok

Reditke
Ne haragudj, de ahogy olvastam az írásod, még a hideg is kirázott!! Le a kalappal elötted, hogy ezt el bírod viselni. (jó tudom nem tudsz mást tenni) Nekem nem hisztis a kisfiam ezért igazán nem akarok tanácsokat osztogatni. Csak egy ötlet: mi is megyünk néha a Camponába és én ilyenkor bérelek neki egy olyan kisautót amibe bele tud ülni! 150 Ft egy órára. Ő boldog, hogy vezet és meg simán el tudok nézelődni a könyvesboltba meg ahol szeretnék. Így hamar be tudjuk járni az egész helyet, megnézzük a kiskutyákat stb... Egyszer talán próbáld meg lehet, hogy Bálintnak is bejönne! Ha meg újra rájönne a hoppáré akkor szerintem tedd be rögtön a babakocsiba aztán vidd ki az autóba, mert amúgy csak hallgathatod a nézőközönség "kedves" és "megértő" hozzászólásait!!! Hozzá kell tennem, hogy a kedves emberek már akkor is ferde szemmel néznek egy gyerekre, ha az jókedvében kiabál és ugrándozik. RÖgtön kinéznek a boltból. Ez egy nagyon gyerekbarát ország!!!
Kitartás!!!

Sziasztok !

Lanyok!

Ez az 1000. hozzaszolasom.



Magi

Magi, nyomás pezsgőt bontani!

Magika: en detto ilyen "orult" vagyok es mar most azon gondolkozom hogy jo lenne ha egy kicsit elobb szuletne a kisteso mondjuk januar 20-ig hogy Bak bebi legyen /febr. elejere vagyok kiirva/ majd adhatjatok az otleteket akkor hogyan lehet elinditani a szulest. A fiam is 2 hettel elobb szuletett.


A Bak bébi szemlélődő, megfigyelő, szereti a nyugalmat. Ne aggódjunk, ha hosszú csendbe burkolózik, ez tartózkodó természetének a jele.

Vizonto: Az eredetiség és különbözés vágya hamar megnyilvánul a Vízöntő havában született babánál, aki egészében véve boldog, magabiztos, és erős vágy él benne, hogy a saját útját járja. Őszinte tekintetű, nyílt, impulzív természet. Nehéz fegyelmezni a kis Vízöntőt. Rossz alvó, általában korán ébred, és idegességre utaló jeleket mutathat. Szereti, ha körülveszik, a magányt nem tudja elviselni. Ne erőltessünk rá semmit, mert ezzel ellenállásra, lázadásra ösztönözzük. Sokkal jobb, ha kedvességgel próbálkozunk.

Lanyok gratisz kepek Rate felfedezte a legnemesebb testreszet:

Tontica! Igen, ezek a pasik ilyenek. Miki is amiota felfedzte, azota mindig ellenorzi hogy megvan e, ha nem venem eszre, akkor szol hogy kuak =kukac.

Reditke! En azert gondolkodom, hogy tenyleg megkeresek egy szakembert, de nekem es nem a gyereknek. Azt tudom, hogy kovetkezetesnek kell lenni es a gyereknek tudnia kell, hogy ki az ur, de nem akarok eroszakot. En eleg agressziv vagyok, nem akarok duhbol nevelni...megutni nem akarom, szavaimra nem hallgat...mit tegyek? Azt tenyleg nem szeretnem, ha 10 ev mulva mar levegot sem vehetek az engedelye nelkul. Azt is tudom, hogy ujra ugynigy csinalnam, vagy csinalom az ocsinel, tehat nem hagyom sirni, foglalkozom vele, szopi ameddig akarja...stb. Nem hiszem hogy azt kene keresnem, hol rontottam el, mert nincs elrontva, fennall egy szitu, amit meg kene oldanom...
Tapasztalt anyukak?

Amugy Miki is egy ennivalo kis tunder, aki neha puszilgat es nagyon szereti apat es engem is.Nagyon tud orulni minden jateknak es jol is eszik (persze nem 40 fokban) es altalaban nem tartom problemas fiunak.

csengo

Tontica, szerintem az ne riasszon el, hogy a Vízöntő baba – állítólag – kiskorában rossz alvó meg korán ébred. Később egyéniség lesz, a Vízöntők általában kreatívak és tehetségesek, rengeteg pozitív tulajdonságuk van, tehát lehet, hogy megéri a kezdeti nehézség. (Ami szerintem nem általánosítható, mert én nem hiszem, hogy az összes Vízöntő bébi pl. rossz alvó.)
Kuki (2. kép): És hogy örül neki! 


Csengő, én úgy gondolom, hogy Miki később (évek múlva) meg fogja hálálni a most felé irányuló türelmet és – jó értelemben vett – kényeztetést!
Én is engedékeny vagyok (nem ésszerűtlenül), megengedő, ha kell, alkalmazkodom hozzá, nem várom el, hogy ilyen picurka létére ezt ő tegye meg (bár ezzel sokan nem értenének velem egyet, de szerintem nem lehet elvárni egy ekkora gyerektől, hogy mindig ő alkalmazkodjon a szülőhöz), és belátom, ha igaza van! És már most meghálálja azzal, hogy nagyon jó természete van, megértő, és ha valamit viszont tényleg nem lehet, azt el fogadja. Értelmesen, érvekkel elmagyarázom neki, ha valamit nem lehet (de előbb átgondolom, hogy biztos nem lehet-e, mert indokolatlanul nem tiltok), és egy idő után látom, hogy tényleg megérti! Nemcsak elfogadja, de érti, belátja, hogy ebben most anyának igaza van. Szóval nálunk a „kényeztetés”, az, hogy szinte minden meg van engedve Dávidnak (persze azért nem minden!), már most meghálálja magát! És most nem túlzok, hanem tényleg azt látom, hogy cserébe ő is toleráns, türelmes, elfogadó, megértő, és nekem ez visszajelzés, hogy ez így jó, működik, de persze attól, hogy ez így van nálunk, nem biztos, hogy másnál is így lenne, mert én eleve egy áldott jó alaptermészettel rendelkező kisfiút kaptam. 
Jó hosszúra nyúlt, de a lényeg, hogy szerintem nem feltétlen üt vissza később, hogy engedékeny vagy, amennyiben vannak ésszerű korlátok, amik viszont következetesen be vannak tartva.

Tontica, szerintem az ne riasszon el, hogy a Vízöntő baba – állítólag – kiskorában rossz alvó meg korán ébred. Később egyéniség lesz, a Vízöntők általában kreatívak és tehetségesek, rengeteg pozitív tulajdonságuk van, tehát lehet, hogy megéri a kezdeti nehézség. (Ami szerintem nem általánosítható, mert én nem hiszem, hogy az összes Vízöntő bébi pl. rossz alvó.)
Kuki (2. kép): És hogy örül neki! 


Csengő, én úgy gondolom, hogy Miki később (évek múlva) meg fogja hálálni a most felé irányuló türelmet és – jó értelemben vett – kényeztetést!
Én is engedékeny vagyok (nem ésszerűtlenül), megengedő, ha kell, alkalmazkodom hozzá, nem várom el, hogy ilyen picurka létére ezt ő tegye meg (bár ezzel sokan nem értenének velem egyet, de szerintem nem lehet elvárni egy ekkora gyerektől, hogy mindig ő alkalmazkodjon a szülőhöz), és belátom, ha igaza van! És már most meghálálja azzal, hogy nagyon jó természete van, megértő, és ha valamit viszont tényleg nem lehet, azt el fogadja. Értelmesen, érvekkel elmagyarázom neki, ha valamit nem lehet (de előbb átgondolom, hogy biztos nem lehet-e, mert indokolatlanul nem tiltok), és egy idő után látom, hogy tényleg megérti! Nemcsak elfogadja, de érti, belátja, hogy ebben most anyának igaza van. Szóval nálunk a „kényeztetés”, az, hogy szinte minden meg van engedve Dávidnak (persze azért nem minden!), már most meghálálja magát! És most nem túlzok, hanem tényleg azt látom, hogy cserébe ő is toleráns, türelmes, elfogadó, megértő, és nekem ez visszajelzés, hogy ez így jó, működik, de persze attól, hogy ez így van nálunk, nem biztos, hogy másnál is így lenne, mert én eleve egy áldott jó alaptermészettel rendelkező kisfiút kaptam. 
Jó hosszúra nyúlt, de a lényeg, hogy szerintem nem feltétlen üt vissza később, hogy engedékeny vagy, amennyiben vannak ésszerű korlátok, amik viszont következetesen be vannak tartva.

Gigi aranyos vagy, de azért a hideg ne rázzon köszi az ötletet, de ha hiszti van, lehet ott a világ bármilyen kölyöktaxija. Szoktunk mi is bérelni, de ő jobb szeret szaladgálni. Egyébként elég sűrűn járunk a Campiba, és ez volt az első igazán komoly hisztije ott, úgyhogy azért még majd próbálkozunk.

Baba tervezős lányok Hát ilyet!!! Szóhoz sem jutok!!! Ti nagyon ügyesek vagy szerencsések vagytok, ha akkor estek teherbe, amikor tervezitek. Én örülök, hogy összejött a 2 fiú és eszembe nem jutott így tervezni

Csengő remélem nem én írtam neked olyat, hogy te rontottad el....illetve hogy egyáltalán el lenne rontva.
Sztem az én kis akarnakom sincs. Ő ilyen oszt ezt kő szeretnyi
Ma a vendégség oda volt meg vissza, hogy milyen édes és "huncut", ők ezt így élték meg, bár nem is volt most komolyabb törpediktátorkodása.

Tontica gondolom apája örül, hogy fickó ilyen fickós

Liv másolok párat, akit nem érdekel lépjen, mert hosszú lesz. Próbálom becsatolni mindazt az innen-onnan hisztivel kapcsolatban összegyűjtörr dolgokat, amiket én összeraktam word dokumentumba. Egy csomó az itteni dackorszakos topikból van, ami nekem érdekes volt.
[/quote]

MÁR MEGNT HISZTIZIK!!!

Üvölt, rúgkapál, tiltakozik, vagy éppen teljes hangerővel követel valamit...
akár látatlanban is megmondjuk; a produkció két-három éves gyerektől származik.

A hiszti kérdése dobogós helyet foglal el a kisgyerekes szülőket foglalkoztató problémák között, legalábbis erre utal postaládánk és telefonbeszélgetéseink tartalma. Némelyik anyuka kifejezetten megretten a jelenségtől: az eddig békés, jól kezelhető gyerek mintha meghibbant volna. Kiszámíthatatlan akaratérvényesítési rohamaitól már-már felborul a család élete. Első lépésben megnyugtatom a mamát: a gyerek teljesen normális. A második lépés már nehezebb. Meg kell tudnom, mit is neveznek a családban hisztinek.

Derült égből?
A hisztit a legtöbb szülő - főleg az, aki már a saját bőrén is tapasztalta, milyen a tomboló csemetével egy légtérben tartózkodni - valami misztikus, ok nélküli, kifejezetten a gyerek rossz szándékáról tanúskodó viselkedésként éli át. Sokan azt is hisztinek titulálják, amikor a gyereknek jól látható oka van a �kiborulásra�: fájdalmas sérülést szerzett, megoldhatatlan feladat elé állították (döntse el, hogy a nagyihoz vagy oviba akare menni), becsapták (mégsem eheti meg a gyümölcsös joghurtot az utcán), rettentő álmos, vagy nem érzi magát biztonságban. Ilyenkor általános (a pszichológus szülő sem mindig kivétel ez alól!), hogy ahelyett, hogy beismernénk a saját hibánkat, és megvigasztalnánk a kicsit, még jobban legorombítjuk, majd kiborulunk, hogy ennek ellenére (!) sem hagyja abba a bőgést. Maradjunk abban, hogy ezeket a reakciókat nem nevezzük hisztinek. És most térjünk a tárgyra!

A varázsló bánata
Az apróság hosszú hónapokon át teljesen bizonyos abban, hogy - mint egy nagy mágusnak - korlátlan hatalma van a világ felett. Egészen addig, amíg meg nem tanul ülni (ezzel fölszabadul mind a két keze) és mászni (ami a gyors és hatékony helyváltoztatás kezdete). Ilyenkor a világ kifordul a sarkaiból. A szülők, akik eddig csak babusgatták, mosolyogtak rá, és mindenben rendelkezésére álltak, hirtelen elkezdenek furcsán viselkedni. Rászólnak, amikor hozzáfog, hogy falatozzon a virágföldből - pedig eddig mindig örültek, ha �ügyesen", kézzel evett. Összeszaladnak és kiabálnak, ha rángatni kezdi a lámpa zsinórját, ami alig különbözik a zenélő maci madzagjától. Pánikba esnek, ha elindul egyedül lefelé a lépcsőn, pedig hogy örültek, amikor először négykézlábra emelkedett! Ki érti ezt? �Ide nekem a régi szüleimet!!!" - mondhatná teljes joggal, és mondja is. Sír, sír, sír. De még nem hisztizik.

Tudóspalánta
Ahogy közeledünk a kétéves kor felé, a gyerek kezd gyanússá válni. Biztosan tudjuk, hogy az eszével már felfogta, hogy nem szabad húzkodni azt a nyomorult lámpazsinórt. És mégis! Ha megfigyeljük, rájöhetünk, hogy egy fikarcnyit sem érdekli a vezeték. Dacos tekintetével a mi arcunkat kutatja: vajon hogyan viselkedünk, ha újra lerántja a lámpát? Nemrég ébredt tudatára annak, hogy a különböző emberek szándékai eltérhetnek egymástól: anya, apa, nagyi - és főleg ő - másképp gondolkozhatnak ugyanarról a dologról. Most ellenállhatatlan kényszert érez, hogy a végére járjon: vajon komolyan gondoljuk-e, amit mondunk? Hol a határ, meddig mehet el? Ha mindig ugyanazt az eredményt kapja, hamarosan berekeszti a vizsgálatot. Ha a kísérleti alany (a felnőtt) következetlen, a kis tudós újabb és újabb próbáknak veti alá, nem adja fel. Nem öncélúan �roszszalkodik", egyszerűen meg akarja érteni, hogy működünk. Ugyanez a cél vezetheti, amikor nem hajlandó beszállni a babakocsiba, és a legnagyobb esőben hatodszor is a földhöz vágja a sapkáját - vagyis kihúzza a gyufát. Nem ritka, hogy a dorgálás után jön a hiszti, a jól ismert hangeffektusokkal és akciójelenettel. A dackorszak három-négy éves kor táján véget ér. A hiszti azonban nem tűnik el végképp (ugye látott már hisztiző felnőttet?), főleg, ha a gyerek a kísérletek eredményei közt azt is számon tarthatja: ez az a módszer, amellyel anyánál (apánál) elérheti a célját.
Az örök tanulság tehát az: a legjobb következetesnek lenni.

Én, én, én!
Amikor a fejlődés során ébredőben van az éntudat, a gyerek teljes gőzzel hozzálát, hogy megerősítse. �Én akarom!", �Egyedül!", �Az az enyém!" A család bajban van, nem tudja senki, melyik mozdulatra vagy megjegyzésre tör elő a tűz a kis vulkánból. Felnőtt ésszel fel nem érhető, hogy miért nem jó, ha összevágva kapja a kenyeret, hogy miért nem bírja ki, hogy anya húzza fel a cipzárt a kabáton. Folyamatosan méri énerejét, újra és újra bizonyosságot akar szerezni arról, hogy képes hatni a világra. Mivel ebben a korban még érzelmei irányítják, észérvek nem, vagy alig hatnak rá (lásd keretes írásunkat). Ha már belesodródott a hisztibe, úgyis hozzáférhetetlen. Egyszerű szavakkal, határozottan beszéljünk hozzá. Próbáljuk megőrizni hidegvérünket (bár joggal érezhetjük, hogy eddig kígyót melengettünk a keblünkön), és kivárni, hogy lecsillapodjon a kicsi. Talán beválik, ha ilyenkor szorosan magunkhoz öleljük, de az sem rossz megoldás, ha elhagyjuk a helyszínt pár percre, esetleg valami rémesen izgalmas dologgal eltereljük a figyelmét. A lényeg, hogy ne �jutalmazzuk" ezt a viselkedést, se ajándékkal, se azzal, hogy kizárólag a hiszti alkalmával szenteljük teljes figyelmünket a gyereknek. Hiába van még a tojáshéj a fenekén, ahhoz elég okos, hogy megtanulja: hisztizni érdemes.

Csak annyit tudok hozzátenni a témához, hogy ebben az évben (a 2. és 3. életév között) alakul ki a gyerek én-tudata (ilyenkor kezd 1. szám 1. személyben beszélni, már nem "baba megy", hanem "megyek"), mégpedig azáltal, hogy elhatárolja magát mindattól, ami nem ő. Ismerős, ugye, hogy mindent egyedül akar csinálni? Kifejezetten az akarat feljődik ilyenkor, és kell, hogy fejlődjön. A gyerekeknél a "nem" élettani jelenség ebben a korban, ez is az elhatárolódás része. Ismerős, hogy valamit mondasz, arra "nem" a válasz, mondod a szöges ellentétét, arra ugyanolyan heves "nem"-et kapsz? Pont ezért vitatkozni, érvelni nem érdemes, nem célravezető. Csak kiborul a gyerek tőle, aki bizony maga sem érzi jól magát ebben a helyzetben, hogy mindig ellent kell mondania. Tényleg az egyetlen megoldás az empátia (szegény, milyen sz.r lehet neki, hogy nem tudja eldönteni, mit is akar), hiszan nem NEKÜNK kell átvészelni ezt az időszakot, hanem NEKI, és ebben segítségre van szüksége. Hogyan segíthetünk? Humorral, fantáziával, kreativitással, akár trükkel.

Ez az elmélet. Gyakorlatban maradnak a hisztik, mert vannak dolgok, amiben nem LEHET kompromisszumot kötni, meg vannak a szülőknek is rosszabb napjai. Erőt adhat viszont a sikerélmény, amikor a sikerül "átjutni" a hisztin, pl. amikor mindenféle próbálkozásom után Abigélből egyszer csak kibuggyan egy pici nevetés, ami után már nem tud olyan erővel sírni...

Fontos, hogy ne próbáljunk "erővel" véget vetni a hisztinek. Itt nem erőszakot értek, hanem a felnőttek fegyvertárát, pl. a zsarolást, lekenyerezést, és minden olyasmit, aminek a végeredményeként a gyerek "legyőzöttnek" érzi magát, és ahelyett, hogy erősödött volna (az önbizalma, én-tudata), csak a saját kicsiségét és kiszolgáltatottságát tapasztalta meg.


Eszembe jutott még valami: egy trükk, hogy HOGYAN szólunk a gyerekhez.
Nagyon sok esetben kell kérnünk, vagy utasítanunk, de egy kis odafigyeléssel ezek számát drasztikusan csökkenthetjük.
Pl. "Gyere ebédelni" helyett mennyivel más a "Kész a finom ebéd, ehetünk."
Hiába mondjuk a dolgokat kedvesen, azért mégis ütközési felület, hogy "hozd, légy szíves, a sapkádat". De "ha felöltözünk és felvesszük a sapkát, ki tudunk menni", itt a gyerek úgy érzi, hogy választási lehetősége van, hogy Ő akarja megtenni az adott dolgot.
Továbbfejleszthető a dolog, ha a "nem" helyett másképp próbáljuk rábírni a csemetét, hogy valamit ne csináljon. Bámulatos volt számomra, amikor egy barátnőmnél a nagyfiam a játék vasalódeszkán kívánt lovagolni és a barátnőm, ahelyett, hogy rászólt volna "szállj le, mindjárt eltörik, és akkor...", csak ennyit mondott csendben "nehéz vagy te annak". A 7 éves fiam megállt a levegőben egy pillanatra, szó nélkül leszállt és elkezdett mással játszani. A sértettség legkisebb jele nélkül!!!! Ez számomra egy nagy tapasztalat volt!

Szóval azt olvastam erről a "gyereken kiborulásról", hogy úgy tudjuk kontrollálni a legjobban, hogy a robbanás előtti tizedmásodpercben feltesszük a kérdést, hogy MI AZ, ami VALÓBAN feldühít, mert nem a GYEREK az.
A te utóbbi esetedben az, hogy "szabotálta a tervet", mármint a sétát. Nálam gyakran van, hogy a pluszmunka miatt vagyok dühös (pl. kiszórt virágföld), vagy az anyagi veszteség zavar (pl. eláztatott méregdrága biomosópor), vagy egy-egy dolog eszmei értéke (kedves könyv lapjának kitépése). Most direkt kisgyerekes példákat mondtam, ezeket inkább tudom "kezelni", de a szőnyegen tört diót-mogyórót, az összefirkált emeletes ágyat vagy pakolás címén mindennek az ágy és polc alá söprését és mindenzek miért-jére a "nem tudom"-ot kevésbé. Pedig kellene, sőt.
És ott vannak a gyerekkel nem kapcsolatos okok is: párkapcsolat, munkahely (ha van), fáradság, stb.

Ami nekem már mindig megy: UTÓLAG megtalálni a dühöm valós okát. Szerintem ez az első (megvalósítható) lépés.
Ja, és nem a düh elfolytásáról beszélek, mert a gyerek azt ugyanúgy megérzi.
Mint ahogy megérzi őszinte szomorúságunkat is, ami dühkitörés esetén nem tud látszani, és az maradandóbb "lecke" számára, mint a szülő kiborulása.
SZilvi! Köszönöm a válaszodat. Ebben már én is gyakorlott vagyok, utólag rájönni, hogy miért borultam ki. Az okok is hasonlóak, mint amiket te leírtál.
Néha már dühöngés közben is tudom az okokat, de nincs erőm megállítani a folyamatot. Sokkal egyszerűbb a rutin szerint cselekedni, mint változni. Sajnos a változtatás rengeteg energiát igényel, pedig tudom, hogy kéne.
margó

Sziasztok lányok!
Végig olvasván a leirtakat,kissé megnyugodott a lelkem,bár ez nem megoldás az adott eseti idegbaj kezelésére!Föleg itt Margó utolso hozzászólása volt az, amivel szinte sajna azonosulni tudok.Fél pillanattal azután miután borul a bili,már tudom hogy igy nem lenne szabad.Több türelem kellene,nálam ez sajnos főként kiabálás szinten tör föl,de volt már olyan hogy tehetetlenségemben földhözcsaptam a cumisüveget!Ez utóbbi pont a tegnap eseménye mivel a pici fiam mindehová hurcibászná!Lassan 2 éves,éppen ideje lenne letenni és nem folyton rágni,de ezt olyan szinten müvelte hogy öltöztetni sem lehetett!Aztán besokalltam egy de.sétához való készülés közben,és durr.-szégyellem magam,és nagyon sajnáltam a meglepődött kis arcát látni,de azóta nem is kéri az üveget.Ma is jön és olvadok ahogy mondja "anya kérek inni pojárból"
Szóval emberek vagyunk,anyák,-és esendőek!Próbálunk a legjobban cselekedni,és közben hibázunk,de ettől szerintem minden más tökéletes a gyermekeimmel kapcsolatban!-és szerintem ezt mindannyian tudjuk!Köszi hogy meghalgattatok!evetke

Mindenben csatlakozom az előttem szólókhoz! Az én Gergőm is már kb egyéves kora óta igen akaratos, de kedves sorstársak, ne gondoljátok, hogy ez már a dackorszak. Kétéves korára sokkal rosszabb lett!! Sokszor azt gondolom, rosszat teszek neki azzal, hogy jót akarok neki: ugyanis járunk babaklubokba, ahol kortársaival lehet, együtt játszhatnak és mondókákatis tanulnak. Ám ez azzal jár, hogy hetente háromszor időre kell mennünk valahova. Jó ötlet a "sportos vagy a röfis pulcsit akarod felvenni?", én is sokszor használom, de sajnos nem mindig válik be. Ha Gerus nagyon nem akar valamit, akkor hajthatatlan. Pocok más ötletei is tetszenek, pl "na jó, ha nem akarsz öltözni, nem megyünk a babaklubba" vagy a "ha hamar felöltözöl, a kismotorral tudunk menni", de sajnos nem mindig használhatók a fenti ok miatt. Igen ám, de ha ilyenkor azt ráhagyom, és tényleg nem megyünk vagy nem motorral, akkor amiatt van a balhé.

Más pl: nem mindegy, hogy melyik pohárba töltöd neki a "bubuvizet" (=ásványvíz), adjál hozzá szívószálat, és csak az adhatja oda neki, akit arra megkér, ha mástól kapja, képes visszavinni a konyhaasztalra. Ezt mind ráhagyom, csak ne nyafogó hangon adja elő a kéréseit, mert attól felmegy a pumpám, főleg, ha már sokadik órája hallgatom ezt a hangszínt. Ilyenkor mindig elmondom neki (napi kb ezerszer), hogy elég értlemes, és eléggé tud beszélni ahhoz, hogy érthető, normális hangon mondja el, mit kér.

A leginkább egyébként olyankor nem lehet vele bírni, ha fáradt. Azaz minden délután, mert hiába holtfáradt, nem hajlandó aludni. Mesélek, énekelek, megszoptatom (2 1/2 éves!), meglepit ígérek, fenyegetem - semmi nem használ. Délután meg pesze hozzá se lehet szólni. Meg hozzám se, mert kiakadok attól, hogy még fél órám sincs gyerek nélkül, meg el is fáradok, úgyhogy ilyenkorra én is beszámíthatalan vagyok. Legrosszabb a pocsék idő, amikor nem lehet kimenni játszótérre vagy csak úgy, a szabadba, madarakat, fákat, autókat lesni, otthon meg már nem tudunk mit kezdeni magunkkal.

Szörnyű, de én is ki tudok fordulni önmagamból, pedig megretenek attól, amit a kisfiam arcán látok olyankor. Igen, Szilvinek igaza van a tipikus okok felsorolásakor, és mégegyet hozzátennék: az utcai/közlekedési eszközön eljátszott hiszti esetében a vadidegen közbeszólók, akik vagy azzal bosszantják a tehetetlenül vergődő anyukát, hogy segíteni akarnak(mintha én nem tudnék magamon, hát olyankor nem is), vagy azzal, hogy szidnak, amiért ennyire nem tudok bánni a kölkömmel.

Azt hiszem, ilyenkor semmi mást nem érzünk, csak tehetlenséget és félelmet, hogy még ennyit se tudunk megtenni a gyerekünkért (mert ő nem hagyja), akkor mi lesz komoly helyzetekben. Attól tartok, a düh, a dühből elkövetett csapkodás és kiabálás nem használ. Gondolom, Evetke, a Te kisfiad is inkább azért kéri a poharat, mert FÉL a cumit kérni, nem azért, mert BELÁTTA, hogy neki már inkább a pohár való. Szörnyű, hogy a gyerekünket dühünkben épp nem akként az értelmes emberként kezeljük, akinek ismerjük és akivé nevelni akrjuk.

Pocok és Szilvi, a Ti gondolataitokat tartom jó megoldásnak: nagy levegő, és megmondani a gyereknek, hogy "dühös vagyok, amiért pluszmunkát okoztál nekem" vagy "bosszant, hogy elkésünk", és a fenyegetőzésről, zsarolásról leszoktatni magunkat. Amit én még mellőzni szeretnék a magatartásomból, az a megtorlás, pl "te nem teljesítetted, amit kértem tőled, ezért én se teszem meg, amire kérsz". Ezt még a mondat vége előttmeg szoktam bánni, hiszen éppen azzal kellene példálóznom, hogy "tessék, én is megtettem, amire kértél, légyszíves te is teljesítsd, amit kérek" - természetesen az általánosságok (amiket a gyerekek nem értenek), szabadon behelyettesíthetők a konkrét helyzetekkel, pl játékpakolás.

Tök jó látni, hogy más anyuka szernit is a gyereknevelés az önneveléssel kezdődik! Tudtok még valami módszert a saját dühkitörésünk megfékezésére?

Mindenkinek sok sikert kíván sorstársatok: Niki
Sziasztok!
Tudom,hogy rondan hangzik,de annyira orulok annak amiket olvastam az archivba !Marmint,hogy akkor megsem neveltem el a gyerekem,csak egyszeruen a dackorszakba van
Az en kislanyom is most lesz 2 eves,es neha iszonyuan viselkedik.Ahogy Ti is irtatok fentebb megszegyenit az emberek elott!Tegnap pl.az apjat ugy megmarta,hogy verzett is az orra alatt.Es ez mindazert mert mar mennunk kellett haza a jatszohazbol ahol mar 2oraja tombolt !
Tenyleg ilyenkor mit lehet tenni? Ez a (verekedese) szornyu!Most azt talaltam ki,hogy mikor utesre emeli a kezet ram,elkapom es jol megszoritom!Ettol jobb nem jutott eszembe.Nektek????A multkor az Ikeaba egy neninek vagott oda az arcaba mert az szolt ra,hogy fejezebbe be a hisztit!Hat azt hittem elajulok a szegyentol!
Viszont azt eszrevettem,hogy magyarazassal mar egy/ket hisztis szitut meguszok! De nem mindet
Ja!Nalatok is van olyan hogy a foldon elhever arccal a foldnek es a labaval kapalozik es uvolt hozza???
Raadasul lepcsohazban vagy utcan ?!
Adjatok tanacsot !!!!!Mar nagyon elkenodtem, neha eszembe jut,hogy ilyen gyerek melle nem kerek kistesot sem
Csilla

Kedves Csilla,
mi is átmentünk ezen a Zozival, de csak az idõ hozott gyógyirt a dolgokra. A kezét én is megszoritottam néha (, de a hiszticsúcson az vált be, hogy egyszer arconprickoltuk virágsprickolóval vagy mivel- és úgy meglepõdött rajta, hogy azonnal lehiggadt. Utána ha néha még örjöngött akkor elég volt vele megfenyegetni, és abbahagyta. Tudom csúnya dolog, de inkább ez mint hogy agyonverjem, vagy a fejét üssem.

Csilla! Nálunk az õsrégi módszerek váltak be. A lakásban egy kis zugot kineveztünk "saroknak". Ha bármi olyasmit mondott, vagy csinált, akkor nem álltunk le nevelni, hanem beküldtük a sarokba és megkértük, hogy gondolkodjon el azon amit csinált, vagy mondott (azért lehet, hogy veszekedtünk egy kicsit, hogy be kell állnia- de egy pár alkalom után természetes volt)Akkor jöhetett elõ, amikor átgondolta a kérdést és a tanulságot megosztotta velünk.
Nyugodt pillanatokban, játék közben, pedig beszélgettünk arról, hogy egy szülõnek mi a feladata (megtanítani, megóvni stb...) és arról, hogy nagyon szeretjük egymást.

Csak azt kepzeld el egyszer Csilla hogy te nagyon szeretnel valamit es egy nalad sokkal nagyobb leny nem erti mit akarsz mondani, nem beszelitek korrektul egymas nyelvet, de megakadalyozza amit akarsz. Vagy ugy tesz mintha nem ertene vagy altalad teljesen erthetetlen szabalyokra hivatkozva elutasitja, megtiltja es amikor te egyetlen fegyveredhez, a sirashoz nyulnal akkor nyakon ragad (megteheti, sokkal nagyobb nalad) es bedob valahova egyedul. En kurv@ merges lennek (mar bocs). Mivel tanacsokat varsz, en is elmondom a magamet. Ne hagyd uvolteni. Probald meg megerteni mit akar. Ha az, amit szeretne megvalosithato, akkor hadd tegye. Vagy kossetek kompromisszumot. Most haza kell menni a jatszohazbol, de otthon o valaszthatja ki melyik tesztat fozzetek meg ebedre. Adj neki sok sok valasztasi lehetoseget, kerdezd meg melyik ruhajat venne fel, melyik gyumolcslevet keri, milyen pizzat, melyik konyvet olvassatok elalvas elott. Vasarlaskor, vegye o el a narancsot, a banant. Valasszon o WC-papirt. Erezze hogy fontos a velemenye es valaszthat. Kerdezd meg mindenrol mintha veled egyenrangu lenne, hiszen az. Nem alarendelt, csak kicsi. Nem buta, csak keves az ismerete. Nem megalazni kell, hanem lehetove tenni szamara is hogy reszt vegyen az eletetekben amennyire kepes. Ezt most kell elkezdened mert 12 evesen mar hiaba varod majd el hogy rendbe tegye a szobajat. Az eljarasodat meg minositsd te, senki masnak nincsen hozza joga



Én nem értek egyet Pelével miszerint a túlkorlátozott gyerek illetve akire kevesebb figyelmet fordítanak az lesz túlzottan hisztis. Úgy érzem, hogy én nem korlátozom túlzottan a 2,5 éves kisfiam pl. ha az asztalra felmászik vagy a játékait dobálja azért igen is rászólok elmagyarázom hogy miért nem szabad, de nem érzem úgy, hogy ezzel túl van korlátozva, sokat játszunk együtt és szerintem eleget foglalkozom vele hisz ezt igényli is.
Nálunk a dackorszak elég korán 1 éves korban elkezdõdött. Ez úgy kb. 2 éves korától csak rosszabb lett. Sok tanácsot kaptam már, hogy hagyjan hisztizni ne foglalkozzak vele és majd abbahagyja, volt aki azt mondta üssek a fenekére - bár megmondom õszintén szerintem az aggresszióval nem érünk el semmit- tehát sok mindent kipróbáltam, de az én fiam olyan akaratos, hogy ha valami nem úgy van ahogy õ elképzelte, vagy ha valamit nem engedünk meg neki és elkezd hisztizni akkor hiába próbálom neki elmagyarázni, hogy miért nem szabad nem is figyel rám csak ordít. Ha otthagyom a szobába, hogy lehiggadjon akkor jön utánam és csimpazkodik rám és nem enged el. Hiába emelem fel a hangom az sem használ.
Nálunk nem is annyira a hisztivel van a gond mert szerencsére azért ezek nem mindennaposak. Fõleg az a gond, hogy bármit kérem tõle - pl. jöjjön felöltözni, kezetmosni, - minden re az a válasza hogy nem. Bármit mondok neki biztos, hogy az ellenkezõjét csinálja. Sokszor zsarolni kell, hogy valamit megcsináljon, bár tudom hogy ez nem jó megoldás, de ha már egy fél órája könyörgök valamiért akkor már nem tudok mit csinálni. Nem tudom meddig tart ez az idõszak, de szerintem õ alapjába véve is egy akaratos személyiség. Olvastam egy babahoroszkópot (oroszlán) és mindha a fiamról írták volna, meg is írta, hogy e jegy szülõttének a szüleinek nem lesz könnyû dolga, mert mindig megprobálja elérni és kiharcolni amit akar. Szóval szerintem sokat számít már eleve a gyerek személyisége, temperamentuma, génjei stb.
Bocs ha kicsit sokat írtam, sok kitartást. Kata




Az en fiam is oroszlan es nagyon hasonlit abbol amit leirtal a te fiadva. raadasul a kor is stimmel.
Talan ez segit, amit en csinalok, nalunk neha bevalik. Ha megkerem valamire es nem akarja csinalni, megprobalom elterelni a figyelmet, peldaul oltozkodeskor, odaviszem az ablakhoz es elkezdem neki mutogatni a madarakat, az autokat stb. Kozben amig beszelek hozza, feloltoztetem. Talan nem helyes, de elkerulok neha egy husz perces vitat. Raadasul ha reggel a munkaba menet elott csinalja, nem igazan szeretem megdorgalni, hiszen tudom, hogy egesz nap lelkiismeret fordalasom lenne. En Franciaorszagban elek es itt csak 8 het szulesi szabi van, ezutan mint nalunk is a baba dadahoz vagy bolcsibe kerul. Furcsa egy dolog az is, hogy a dadanal nagyon aranyos, egyedul oltozik, eszik es alszik el. Sajnos otthon minden a fordittottja. Tudom, hogy ez egy bizonyos dac, Velem szemben, hiszen egesz heten nem vagyok vele, de megprobalom elmagyarazni neki, hogy miert kell igy lennie.
Hosszura sikeredtem es eltertem a tematol elnezest. Szoval szerintem, neha jobb elterelni a figyelmet, kitalalni valami elfoglaltsagot es vita nelkul megprobalni .
Masik megoldasom, ami szinten bevalik, NEHA, mivel az enyem is mindig az ellenkezojet teszi az altalam kert dolgoknak. Pl: Legyszives vetkozz le es gyere furodni.
Ha nem akar, AH, Matthieu nem is tud levetkozni egyedul, oh milyen nvetseges (es itt nevetek), egy ket es feleves gyerek,es meg nem nem oltozik egyedul. Tudod mit, holnap megkerdezzuk ( egy baratjatol) , vajon o oltozik-e mar egyedul. En biztos vagyok benne, hogy igen. Nana, O mar sokkal ugyessebb mint te...... es itt mindenki a sajat otlettarara hagyatkozhat. Az en fiam aki nagyon buszke, mint egy oroszlan, szinte azonnal el kezd vetkozni es mikor vegzett, meg o orul a legjobban, hiszen egy cuppanos puszi kozben nagyon megdicserem.

köszönöm a tanácsaidat. Az, hogy elterelem a figyelmét sajnos nálunk már nem mûködik. Amikor kissebb volt még nálunk is bevált, de már olyan kis eszes, hogy ez nem mûködik.
A másik dolog, hogy azt mondon neki, -nem is tudod megcsinálni, ezt mostanában én is alkalmazom és többé kevésvé hatásos. Én még azt szoktam csinálni, hogy ha pl. mennénk a boltba és nem akar jönni öltözni, akkor azt mondom neki, hogy jó Gergõ te maradj itthon és vigyázz a házra én megyek a boltba. Persze ilyenkor rögtön mondja hogy õ is jön.
Egyébként nálunk is úgy van, hogy a nagyszülõknél minta gyerek és szótfogad, de szerintem ez minden gyereknél így van.
Bízom benne, hogy elõbb utóbb túl leszünk ezen, és próbálok a jó és szép dolgokra odafigyelni, hisz ebben a korban azért szinte naponta pródukál valami új dolgot, és amikor odajön hozzám átölel és azt mondja, hogy anya szeretlek, vagy anya szép vagy, akkor teljesen elolvadok és elfelejtek minden más dolgot.

Ugyanebben a cipoben jarok, mint az elottem szolok.
Fiam 30 honapos volt most januarban es a dackorszak kb ket honapja kezdodott.
Mint olvastam a helyzet ismert. Jo elolvasni, hogy masok is hasonlo problemaval kuszkodnek. Nekem mindig lelkiismeret furdalasom van. Mert, koszi a tanacsot bigacsiga, hogy haragunk ne legyen nagyobb a gyerekenel, ha tehetetlenul hagyom a gyereket uvolteni egy bevasarlokozpontban, gondolvan,csak rajonnek, CSAK hisztizik a gyerek, azert neha
uvolteni lenne kedvem, mert nem nem lehet nem elkapni a "sajnalkozo" tekintetet.
DE Itt, mert velem sokszor elofordult, van egy jo tanacsom. A sajnalkozoan bameszkodoknak jo hangosan oda kell mondani.
Ugye milyen aranyos? Most lesz harom eves, ugye erti!
Sok tanacsot en sem adhatok. Sokszor van lelkiismeret furdalasom, mert neha csattan a feneken a kezem, neha en is kiabalva MAGYARAZOM el, mennyire szegyellem magam miatta.
De azt hiszem, a legfontosabb, ha a hiszti lecsilladt, magyarazzuk a csopsegnek, hogy mi is csak emberek vagyunk, mi is lehetunk faradtak, idegesek, termeszetes dolog, hogy nem reagalhatunk minden kivansagara azonnal es az o javara, de meg kell ertenie, hogy az eletben KORLATOK vannak es ezeket el kell fogadni.
Egy pelda: Mint irtam a fiam sokszor cirkuszolt bevasarlas kozben. Megoldas: Elmagyaraztam neki, hogy teljesen felesleges hisztizni, mert nem lehet mindig azt tenni amit o akar s ha o nem orul,s nem okoz oromet neki velem jonni es lenni, akkor otthon marad es egyedul fogok vasarolni. Bejelentettem neki, hogy vasarolni megyek es otthon hagytam
Erdekes modon nem uvolt tobbet, ha elviszem magammal.
Azt hiszem a legfontosabb dolog, hogy rengeteget beszeljunk nekik, es mindig magyarazzuk el, hogy mit miert teszunk. Haza kell menni a jatszoterrol, mert, ne kiabaljon a boltban mert, peldaul miert ne mondjuk el az igazat, hogy szegyenbe hoz bennunket????
A legfontosabb, amit szerintem nem szabad elfelejtenunk, az az, hogy yerekunkbol teljes erteku ember valjon aki tudja, meddig szabad elmennie. Az elet szabalyait pedig nekunk kell megismertetni veluk, barmilyen kemenyfeju legyen is a gyerek.
Elnezest, ha kicsit zavaros voltam, legkozelebb megprobalok egy kicsit vilagosabb lenni. °)))


Ezt meg én írtam kb tavaly ilyenkor
Hiszti: Háát, nem is tudom hogy írjam, hogy ne tűnjek okoskodónak, mivel először is ugye az én babám még nincs ebben a korban, úgyhogy alapvetően milyen jogon dumálok én, hiszen csak elméleteket tudok (ebből pedig biztos van mindenkinek millió és tuti ezer könyvet olvastatok), másodszor pedig amit tudok, azt nem tudom jó-e, hiszen mástól hallottam.
Na mindegy leírom, aztán vagy plusz info valakinek vagy mindenki tudja és volt néhány sor, amit figyelmen kívül kell hagyni.
Szóval, én jártam egy kreatív baba-mama tanfolyamra, ahol sok más témán kívül a hiszti korszakot, mint olyat is érintettük. Mivel másfél órán keresztül volt szó róla, így csak nagyon dióhéjban összefoglalom, ami nekem megragadt és amit jó lenne majd akkor, mikor szükség lesz rá betartani, persze, simán lehet, hogy bekrepálok és verem a fejem a falba, hiszen könnyű a partvonalról kiabálni és megint más berúgni a gólt. Mindenesetre úgy gondolom, jó ha van néhány követendő vagy betartandó elv.
Hiszti: szükséges a gyerek egészséges fejlődéséhez. Az estek nagy részében a gyermek maga sem tudja mi a baja, tehát konkrétan nem megfogható dolog miatt kezdi el, ezért ne próbáljuk mi sem megérteni és megfejteni és főleg ne érezzük azt, hogy rosszul csinálunk valamit, hiszen a nevelési módszereinkhez semmi köze.
Minden gyermeknél másképp jelentkezik, valaki összvissz 1-2 alkalommal, szinte alig észrevehető módon, mások naponta 10x nagyon erőteljesen végzik ezt.
Ha elfojtjuk benne és letörjük, sose fog rájönni hogyan tudja saját maga túltenni magát rajta és ezért felnőttkorában is elő fog jönni, amikor "hiszti"-zik, de maga sem tudja mi a baja. Ez a felnőtt korban is hisztizés, kiborulás sajnos a mi korosztályunkra erősen jellemző, hiszen a poroszos nevelés dívott anyáink idején, tehát ha a gyerek hisztizett, kinevelték belőle.
Amit tenni érdemes: hagyni a gyereket mindaddig, amíg nem önveszélyes (erősen veri a fejét a falba, fuldoklik lila fejjel, valami olyan eszközzel csapkod ami megsértheti stb). Amit az irodalom még nem tart önveszélyesnek: összehányja magát, veri a hátát a földre stb. Ha az önveszélyes kategória van, akkor nekünk kell segíteni kijönni a manónak a hisztiből. Ilyenkor jöhet a hideg zuhany és társai.
Amit az anya tehet, bár sejtem ez a legnehezebb. Megőrizni a nyugalmát, nyugodt hangon beszélni hozzá, mégha nem is hallja és érti a jelen helyzetben akkor is eljut hozzá. Mikor még nem durvult el a hiszti, megpróbálni elterelni figyelmét. Amit sose tegyünk, leszídni érte, azt a tudomására adni, hogy a hiszti rossz és nem szabad csinálni. Amit viszont mindenképp mondjunk meg neki, hogy mi mit érzünk. Pl.: anya nagyon dühös, hogy most azért mert hisztizel, nem tudunk elindulni vagy pl mikor befejezte: örülök, hogy abbahagytad, mert rosszul éreztem tőle magam, hogy a bolt közepén vergődtél a földön.
Amit nehéz lehet legyőzni, ha ezt nyilvános helyen csinálja, hiszen mindannyian tudjuk, hogy mindenki más okosabb a gyereknevelésben és mint a véres rongyra néznek az emberre ha a baba sír, hát még gondolom ha hisztizik. Az emberek hajlamosak azonnal a világ legrosszabb szülőjének kikiáltani valakit és bezzeg ő....
Amit sose tegyünk, magára hagyjuk a gyereket hiszti közben. Legyünk mellette 1-1,5 méternél távolabb ne menjünk. Ami jó megoldás lehet, ott lenni, néha próbálni hozzá beszélni, de közben valami mással lekötni a figyelmünket. A tanfolyam vezető elmondott egy személyes példát:
Kisfiával ment az utcán, ő gyalog, fia motorral. Egyszer csak gyerek leugrott és elkezdett hisztizni, hogy anyja cipelje őt is motort is. Odáig fajult, hogy gyerek rugdosta motort, földre dobálta sapkát és megtapostta és a földön fetrengett. Anya nyugtatta, de elővette a magánál tartott újságot és el kezdte olvasni, közben mindig kitekintett megkérdezte hogy mehetnek-e már vagy még olvasson meg hogy szóljon ha befejezte. Persze járókelők jöttek/mentek, feltettek 5x gyerek fejére sapkát, felháborodott megjegyzéseket tettek stb. Több mint 20 percig hisztizett a lurkó, amikor is megszólalt, hogy anya befejeztem, mehetünk.
Hirtelen csak ennyi, aztán majd meglátjuk mit tudok belőle hasznosítani, mindenesetre nekem jó, hogy van egy ilyen mankóm és elhiszem és nem fogok parázni, hogy úristen azért hisztis a gyerekem, mert rosszul nevelem.

Edit
Nekem is eszembe jutott ez a szöveg, amikor írtál Bálint Camponás jelenetéről. Meg az is, hogy ezt pont Te írtad le . Lehet, hogy nem véletlenül készülétél fel ebből jó korán?
Egyébként én is úgy gondolom, hogy ügyes anyuka vagy, és jóval több türelemmel +humorérzékkel kezeled a helyzetet, mint sok más szülő. A nővéreméket például annyira megviselte Bianka dac- és hisztikorszaka, hogy azóta sem sikerült rászánni magukat a kistesó-projektre: először csak ki akarták pihenni ez első 4-5 év "fáradalmait" , aztán meg már olyan jó a kapcsolatuk a lányukkal, hogy nem merik "megkockáztatni", hogy újabb ilyen nagy akarattal megáldott gyerekük legyen . (Azért még nem mondtak le róla, de mehezen mernek lépni ezügyben )

Milán antibigyó-kúrájával kapcsolatban azért sejtettem, hogy nem hagyod, hogy csak úgy, indokolatlanul tömjék gyógyszerrel, de azért mégiscsak belepofáztam a dolgokba

Mi sajnos augusztusban újabb nagy műtétre vonulunk majd be a kórházba, bár szerencsére, Zsombin semmi jele annak, hogy egy-két dolog nincs rendben odabent.
Nagyon okos, teljesen szabályosan dumál, nagyon jól ragoz, többnyire egyes szám 1. személyben válaszol a kérdésekre. Már azt is mondta, hogy "Zsombi én vagyok" . Imádja a Balcsis nyaralást, mindig összehaverkodik a többi kiskölyökkel. Valószínűleg ott tanulhatta azt is, hogy: "én játékom", "én anyukám", és tegnap pl, mikor az egész napos cicincsüngése után épp viccesen elutasítottam az újabb cicizési igényét, nagyon határozottan rámutatott a mellemre, és azt mondta: "én cicim" (Ő is nagyon hapsi )

Tontika
A fent említett kedvenc unokahugim is február elején született, és egy az egyben illik rá a leírás. Nagyon okos, kedves, kreatív, tehetséges és jó fej kislány És egyáltalán nem csak az elfogultságom mondatja ezt velem. Aztán majd meglátjuk, Bak vagy Vízöntő gyerek lakik-e a pocakodban .

Liv
Jó olvasni, hogy hasonló nézeteket vallasz gyereknevelés, engedékenység ügyben, mint én. Lehet, hogy a fiaink is hasonló karakterűek, mert Mackóval is szinte mindent meg lehet beszélni. Bár azért ő mostanában már szépen próbálgatja az akarata erejét, de nagyon jól megértjük egymást
Fütyit szerintem mi is megnézetjük a jövő héten, mert nagyon "lufisan" pisil...

Csengő
Úgy gondolom, hogy az az anyuka, aki komolyan azon gondolkodik, hogy hogyan tudna még jobb szülője lenni a gyerekének, máris jó anyukája neki .

Erika!Koszi.

Reditke, vegolvastam. Vegulis laikuskent, akkor azt megereztem, hogy higgadtnak kell maradnom, nem mergesnek lenni a gyerekre, hanem turelem es kovetkezetesseg.
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de most hogy huvosebb van, a gyerek is jobban alszik, eszik, viselkedik. Persze en huje tegnap hagytam hogy elnyomja az alom a gyereket este 6-kor, igy persze reggel lett ajnali 2-kor, aludtunk delben es en meg olyan vagyok mint akit kimostak.....

Magi, szerintem is klassz, hogy igy uralod a helyzetet, viszont en nem merem fegyelmezni, mert tudom, hogy ha bepoccenek, akkor abbol komoly dádá lenne. Felek, hogy az nem legyintes es felrehuzas lenne. Akit ugymond pororszosan neveltek, annak nehez lazabbnak lenni....

Tobbi pocakosnak kitartast, nem tudom torvenyszeru e, de ez a masodik baba mindenbe nehezeb az elsonel.

csengo

Zsombinak drukkolok!

Sziasztok,

az óriási hőségben nekem sem volt túl sok energiám, így csak olvasgattam.
Maccs tökre büszke vagyok ám rád, hogy meló éa Lili mellett elvégezted a sulit.


A sírós képek nagggyon tipikusak, Kornélról is lehetne már sorozatot gyárteni.

Hiszti ügyek

Nos, nálunk is elkezdődött, és bár idő szerint Kornél szűz, de szerintem erős oroszlán:) vonásokkal.
Reditke ne esss kétségbe, nálunk is volt már pár ilyen helyzet. Nálunk a konkrét hón alá csapás és elvitel segített.
Én azt szoktam mérlegelni első sorban, hogy szerntem jogos-e a sírás. Pl. ő még nem akarja abbahagyni a jól kitalált játékát. Ilyíenkor nem leőődök meg és magasról leszarom a többi érdeklődőt és lesajnálót.

Kornél az én fiam, nálam jobban nem ismeri senki. Ha tehá én nem tudok vele mit csinálni, akkor vagy csináljon vele ő valamit, hogy csöndben legyen vagy húzzon a vérbe el( már bocs).
Kornélnál legtöbbet egyébként az öregek használnak. Egy öreg néni/ bácsi látványa azonnali idegcsillapítókénrt hat a fiamra. Ki is használom őket

Van amikor totál nincs igaza, ilyenkor üvöltés földhözverés van. A figyelemelterelés vagy bejön ( kb 25 %)n vagy nem.Ha nem akkor keresek egy kényelmes párnát a feje alá, hogy ne verje be a fejét miközben földhöz veri és elmegyek a játékával játszani. Ez is beön néha. Az a baj, hogy én sajnos néha kifejezetten viccesnek találom a hisztijeit, szóval van, hogy nézem picit.

Sajna Kornél most is csak jelbeszéddel hajlandó kommunikálni, de azt elég hatásosan, így van, hogy nem értem elsőre, ami szintén hiszti forrás. Ennek ellenére azt gondlom, hogy a kiborulás oka nálam is mindig az, ha fáradt vagyok. Így Kornél hisztije ellene a legjobb orvosság, ha én alszom egy jót:)

Egyébként apája nálunk si rábólintott a kistessó projektre a közeljövőben.) Nőgyógyimnál is jártem, remélem minden okés lesz és akkor jöhet a ketteske:)

Kornél szeptembertől bölcsis:) Remélem beválik majd nála.

Most megyek mert fürcsi tájm van:)

Vera

Lanyok!

SEGÍTSETEK!!!!!!!!!!

Mitevo legyek. Majd meg halok.

Zoli agyat athoztuk a mi szobankban a nagy hoseg idejen, mert nalunk van legkondi. Most hogy huvosebb van, vissza vittuk a szobajaba. A ket szoba ajtaja egymas mellett van es merolegesen egymasra, mert az eloszobaban masik falon. Ellenben annyira hianyzik, hogy nem latom. Nem hallom a szuszogast.

De ha itt hagyjuk ide szokik es akkor meg nehez lesz visszaszoktatni.

Most annyira hianyzik, hogy teljesen belebetegszem. De kesobb meg nehez lesz visszaszoktatni.

Itt nalunk nehezebben aludt el, ami nevetseges, mert nem 2 perc alatt merult alomba az agybarakas utan, hanem 15-20 perc volt.

De olyan jo volt hallgatni, hogy mikozben szamitogepeztem, hogy Zoli beszelget magaba 3 meterre tolem, majd egyszer csak eldol.

Az embernek is hianyzik, mert 5 percenkent a szobaban megnezi, hogy alszik. Regen leraktunk es csak mikor vegleg ment aludni akkor nezett be hozza 1x.
Most meg mar vagy 20x bent volt.

Ti mit tennetek?
Most rossz, mert hianyzik nagyon.
Kesobb meg az lenne rossz, hogy nem tudnank kulon szobaba szoktatni.



Magi

Erika, már nekem is feltűnt, hogy a gyerek"nevelést" illetően sok mindenben egyetértünk.
Milyen műtét vár rátok augusztusban? A kisfiad - amennyire lehet - jól viseli a sok "macerát"? És te?

Magi, szerintem tudod, én mit fogok mondani. Mi még együtt alszunk Dáviddal, és teljesen megértelek, mert nincs is ennél jobb, valóban, hallgatni a szuszogását, percenként ránézni, milyen szépen, békésen alszik. Én rendületlenül hiszek benne, hogy majd elalszik külön ágyban, külön szobában (sőt, igényelni is fogja azt, hogy ne együtt legyünk), amikor itt lesz az ideje, és én kihasználok minden pillanatot, amit együtt tölthetünk.

Liv

Ui.: Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni Zolika igényeit! Dávid igényli a közelségünket, de te ismered Zolit, az persze egy más helyzet, ha neki jobb külön, ha ő jobban alszik úgy, és jobban érzi magát. Szal beledumálni nem akarok, mert ezt tényleg csak te tudhatod, én csak azt írtam le, hogy nálunk mi a helyzet.
Írd majd meg, hogyan döntöttetek!

Edit, jó, hogy betetted ezeket az írásokat, egy csomó érdekesség és hasznos tanács, gondolat van bennük.

Puszi, Liv

Sziasztok lányok! Rég jártam itt, illetve olvastam én bőszen, csak írni nem jutott idő, energia. De ezt a témát nagyon is jól ismerem. Elsőszülöttem igazi hisztigép volt. Bizony néha egy-egy nagyjelenetnek a hideg zuhany vetett véget. De álltalában hagytam, próbáltam szép szóval megoldani a dolgot. Anyósom akkor akadt ki, amikor egy ilyen akcióban megrugdosta őt a gyerek. Ákos is tud hisztizni, de meg se közelíti a bátyját. Múltkor mégis megkaptam az egyik rokontól, hogy na ez is olyan akaratos, hisztis lesz. Mert elkényeztetitek, mindent ráhagytok. Szóval nem csak az idegenek beszólásait kell elviselni
Én mindig azon voltam, hogy amikor túl vagyunk a balhén, beszéljünk róla, hogy ez nekem milyen rossz, kellemetlen, és tudom, hogy ő is rosszul érzi magát ebben a helyzetben. És ez milyen jól jött, amikor jött a következő dackorszak, meg a következő és még ki tudja mennyi. Úgy érzem a most 14 éves fiam már 12 éve éli a dackorszakot, csak hullámzó intenzitással.
Idővel a sok beszélgetés és támogatás mellett megtanulta kezelni a dühét (többé-kevésbé). Az esetek nagy részében félre vonul és kitombolja magát. Van, hhogy ennek az eredménye egy rakás összeaprított fa bográcsozáshoz:) És van, hogy csattan az ajtó úgy, hogy reped mellette a fal, szegény papírkosár repül át a másik szobába egy jól irányzott rúgástól, vagy egyszerűen kiabál a legszebb szóra is. Ezek után megkérdezem tőle: Most jobban érzed magad? A válasz általában ez: Igen, de bocs. És jön a beszélgetés, hogy mi is az igazi probléma, amiért borult a bili. Nagy, őszinte beszélgetések. Ide vezetett a családom szerinti rossz hozzáállásom, és én ezt egyáltalán nem bánom.

Az alvas eredmenye, hogy Zoli hajnali 3-kor felsirt en meg fogam es athoztam hozzank az agyba.

Eredmeny, hogy hulla vagyok, mert Zoli onnantol kezdve ramfekudt, igy mozdulni sem tudtam. De olyan jo volt. Fekudtem hanyadt, o meg gombocban a hasamon, a labai es kezei lelogva, mert nem fert el rajtam.
Aludt reggel 7-ig, majd megitta a tejet es most megint alszik.

Lehet, hogy a rossz alvasom eredmenye, hogy azt almodtam, hogy anyukam lezuhant egy repulovel es meghalt. Igy most en is letargias vagyok.

A ferjem meg ugy ment el dolgozni, hogy a szememre hanyta, hogy azt almodta, hogy elhagytam.

Tiszta kavalkad.

Na jo megyek mosni, holnap jon a takcsineni nagytakaritani es meg kell szaradnia a ruciknak, hogy tudjon vasalni is.

Magi

Sziasztok

Nem tüntem el teljesen,csak mindig volt valami intézni való,de jelentem jogerős építési engedélyünk van !Elindítottam az OTP-ben a hitelkérelmet is,már volt értékbecslés remélem az FHB-és "mókát" mégegyszer nem kell átélnünk ...Hónap végén ha minden jól megy kezdődhet az építkezés.külső homlokzat átcsúszik jövőre,de jó lenne decemberre lakhatásit szerezni.Míra imád kint lenni a telken,szomszédunkban egy 2.5 éves kisfiú lesz,már most együtt homokoznak és szedegetik a csigákat .Majd beszámolok a fejleményekről.

Macs

Nagy gratula az államvizsgádhoz!!!

Erika

Remélem az augusztusi mütét után már minden renben lesz,nem kell pici fiadnak több tortúrán átmenni.

Liv

Te tényleg igazi türelmes anyuka vagy,bár tény hogy Dávidnak nagyon jó természete van .Mírám továbbra is ördögfióka,most meg még a 4 szemfog kibújása rá tett egy lapáttal,nagyon húzos napjaink vannak.Én még ennyire senkit nem szerettem mint Mírát,de így kiborítani sem tudott senki ...

Reditke

Bőszen olvasom az idemásolt dolgokat a hisztiről .Míra még ennyire erős jeleneteket nem produkál,de biztos hogy fog.Egyenlőre hónam alá vágom és viszem a kocsihoz ha a boltban jön rá az 5 perc.Itthon bizony sokszor kiabálok vele,persze utána elmondom neki hogy anya fáradt ezért türelmetlen,aztán többnyire elnyugszik ideig-óráig.Pont ma beszéltem egy anyukával aki azt mondta,hogy 1.5-2.5 korig tartott náluk ez a hisztis,akarnokos időszak szerinte ez a kor a legnehezebb.

Míra minden második szava:egyedül és nem.Borzasztóan erőszakos ugyanakkor sokkal többet bújik és puszilgat spontán,ilyenkor majd elolvadok.Egyszerű mondatokban beszél,szinte mindent mond már.Tegnap pl vacsorakor mondom Andrásnak:elfogyott a paradicsom,kérsz még?Míra:megyek a konyhába,hozok Apának paradicsomot .Persze,hogy az ember ilyenkor minden kiakasztását elfelejti és büszke hogy milyen okos nagy lánya van már.Ettől függetlenül,továbbra is valószínű hogy Míra egyke marad,mire végzünk az építkezéssel 37 éves leszek nem biztos hogy bevállaljuk a kistesót.Persze lehet,hogy ha végre nyugalmunk lesz a saját kis kuckónkban már másképp fogjuk látni a dolgokat .

Magi

Míra féléves korától külön aludt,most hogy pótanyumnál együtt alszunk felszínesebb lett az alvása,neki kimondottan a külön szoba jött be.Persze most 3-an alszunk 11nm-en,és nincs redőny ezért fél 5-től világos van tehát több minden is közrejátszik ebben...

Felébredt a kisasszony mennem kell,sok puszi MINDENKINEK!!!

Viola

Lányok, most csak nagyon gyorsan, mert nincs időm.

Nagyon köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat és biztos vagyok benne, hogy ez még egy jó darabig téma lesz.

Zsombinak nagyon szorítok. Van már fix időpontotok? Ő már megérti valamennyire mi történik majd vele vagy inkább csak közvetlen bevonulás előtt mesélsz neki róla?

Viola építési engedély hurrá!!!!

Mi most elutazunk a nagyikhoz egy hétre, mert aptyuk elmegy motoros túrára az olasz hegyekbe. Nem lesz netem, utána jelentkezem.

Szép napokat mindenkinek!!!

Még egy kép emlékeztetőül !

Csak egy gyors kérdés: Dávid nagyon náthás, egyfolytában folyik az orra, muszáj folyton törölgetni, de szegénynek már nagyon piros, szinte sebes, fáj is neki. Mivel lehetne bekenni?

Liv!

Kend be neogranormonnal, mert az hamosit es mentolos is.

En babyluff-fal szoktam kenni, mikor latom, hogy nathas kezd lenni, mert a mentol kitisztitja a legutait es zsiros, igy a bore is birja.

Magi

Sziasztok!

Megjöttünk Horvátországból. csodás időnk volt!
Majd igyekszem visszaolvasni, most csak pár sort rólunk:
Márk eleinte visított attól is, ha pár csepp víz érte a lábát, a végén meg ki sem lehetett szedni a tengerből. Rengetegett homokozott, kavicsozott és egyszerre 4 embert ugráltatott (nagyszülőkkel voltunk). Itthon nehéz lesz vissza szoknia ahhor, hogy anya nem tud százfelé szakadni és úgy pattogni, ahogy neki tetszik. Hiszti korszak beindult, résen kell lennünk, hogy ne nőjjön a fejünkre. Sokat gyarapodott a szókészlete is, pár új szava: Mák = Márk, ák=rák, szüni=süni, ten = tenger, Buda=Budapest. Tisztán mondja: szia, nyuszi, maci, inni, nyami, csoki stb. Képzeljétek a nyaralás alatt rákattant a csokira, pedig nem sokat ettünk és úgy, mint itthon, nem tudni mitől gőzölt be rá. Egyszer csak nekiállt kiáltozni, hogy csoki, csoki, nem hittük, hogy tényleg azt akar, de végül kiderült, hogy igen. Szerencsére viszont nem eszik sokat belőle 1-2 falatkával beéri.

Majd még jövök!

Macsek

Sziasztok!

Macsek
De jó, hogy jól nyaraltatok!
Márk szavaihoz gratula!
Hol voltatok pontosan?

Liv
Én magamnak is, Lilinek is labelloval kenem az orrom alját.
Te tényleg szuper türelmes vagy, minden tiszteletem a Tiéd!
És Dávidé is, aki tényleg nagyon jó kisfiú lehet!

Reditke
Jó nagyszülőzést!
Tudom, most nem olvasod, de Lilit végül nem vittem el bőrgyogyihoz, mert pont akkor nem volt kint pötty, viszont apjának az orrából tenyészett ki baci, tehát lehet, hogy ez van Liliben is...valszeg szükséges lesz az antibogyó.

Viola
Nagyon jól néztek ki a képen!
Már bocs, hogy ezt írom, de egyáltalán nem látszik az a nemsokára 37 év , amit írtál

Hiszti nálunk kezelhető, valami oka mindig van.
Az idézet közt volt olyan, hogy nem értjük, miért nem jó, ha felvágja kapja a kenyeret...na ez tipikus nálunk.
Van, hogy nem eszi meg a kiflit, ha kettétöröm, az almát ha felvágom, ő veszi ki a kekszet a zacsiból, máshogy nem jó...

Nem mindegy ki adja neki a kaját, az innit, ki tezsi tisztába, és ezt a választási lehetőséget meg is hagyjuk neki(persze ha mindketten itthon vagyunk).
A zoknit félig szabad csak lehúzni a lábáról, teljesen ő veszi le, ő választja ki, melyik ruhát veszi fel, milyen mintájú pelust adjak rá.
Így elkerülhetők a súrlódások.
Ha boltban vagyunk, általában kiflit kér, amit képes addig mondani, hogy kifit, kifit...., amíg tényleg kap(már miért ne kapna?), és azzal elvan, amíg vásárolunk.

Ha nem akar hazajönni a játszóról, hónom alá csapom és elhozom. Előtte megbeszélem vele, hogy egy utolsót csúszhat, hintázhat, mászhat, stb, de utolsót, szigorúan. És azt nem követi még egy utolsó . Ezt megérti és nagyon ritkán van probléma.
Itthon akkor balhézik, ha nem nézhet mesét, és ez az én hibám, hogy "rászokott", de máshogy nem igazán tudom elvégezni a házi munkát.
Na ennyit Liliről.

Magi
Szerintem ha mindannyian jól alszotok együtt, miért ne alhatnátok egy szobában?
Szerintem később is lehetőség lesz arra, hogy külön legyen, amikor nagyobb, önállóbb lesz, még ki is kéri majd magának a külön szobát. Szerintem a lényeg a későbbi különalvás tekintetében, hogy tudjon elaludni egyedül, és ha felébred, ne féljen, ha nem vagy ott.

Tontica
Fütyis kép nagyon jó Rate meggyógyult?

Most ennyi, mindenkinek puszi:
Móni

Móni, dicséretet köszi, jólesik, de - nem álszerénység - nem igazán érdemlem meg, mert nem én vagyok extratürelmes, hanem Dávid az, akinek extra jó természete van.

Emlékeztek, írtam, hogy kb. 2 hónappal ezelőtt bejelentkeztünk HRG-re? (Mert a neurológus azt mondta, hogy jelenleg ugyan nincs rá szükség, de azért biztos, ami biztos alapon elmehetünk, mire megkérdeztem, mi van, ha nem megyünk, erre azt mondta, hogy majd 1 év múlva tudja megmondani, hogy kellett volna-e, tehát döntsek én). Akkor minden összejött, nem tudtunk elmenni, és ezt valamiféle "jelnek" tekintettem, mert mi minden kontrollon, vizsgálaton, oltáson mindig pontosan ott vagyunk, ez pedig nem jött össze. De csak nem hagyott nyugodni a dolog, így újabb időpontot kértem, mára kaptunk, du. 2-től 1/2 4-ig. Ez a lehető legrosszabb időpont volt, mert pontosan Dávid alvásideje. Direkt felébresztettük reggel 1/2 8-kor, hogy 11-kor le tudjam tenni aludni, hogy aztán 1-kor el tudjunk indulni. Persze - újabb "jel"? - kivételesen nem dőlt ki 3-4 óra után, ahogy szokott, tehát délben elindultunk, hogy majd a kocsiban alszik. El is aludt, fél óra után felébredt. Közben ellenérzéseim voltak, küzdöttem magammal, nem tudtam megmagyarázni, hogy miért. De úgy voltam vele, hogy ha már bejelentkeztünk, most már elmegyünk. Miért akartam elmenni? Hogy mondják azt, hogy semmiben sincs lemaradva (én biztos vagyok benne, hogy nincs, tökéletesen fejlődik, ezt megerősíti a gyerekorvos, védőnő, ortopéd orvos stb.), na de ezen ne múljon. Mitől féltem? HOgy azt mondja: biztos, ami biztos, kezeljük, vigyük hetente 1x... Ezt nem akartam.
(Hú, bocs, hogy ilyen hosszú vagyok.)
Szóval odaértünk már 1/2 2 előtt, baromi lepukkant volt az épület, szerintem a város egyik legrosszabb környéke, nem volt túl bizalomgerjesztő, bár nyilván attól maga a kezelés lehet szuper, ez csak egy mellékes megjegyzés volt, hogy a környezettől nem éreztem jobban magam. Fél órát vártunk, sétáltunk, 3/4 2-re visszamenünk, de még várni kellett. Dávid is kezdte elveszíteni a türelmét, én is, mert 2-kor még mindig várakoztunk. 2 előtt pár perccel a tornateremben - nem tudom, mi történt - egy gyerek (nem baba, hanem nagyobb gyerek) elkezdett őrjöngeni. Nem sírt, hanem őrjöngött, üvöltött, nem tudom, hogy valamilyen rohama volt-e, vagy csak hisztizett, a lényeg, hog yhallottam, hogy hiába énekelnek neki meg minden, nem tudják lenyugtatni. Ezt hallgattuk tíz percen keresztül. Amikor dévényezni jártunk, akkor is mindig nagyon sírtak a gyerekek, és az is rossz érzés volt, de akkor valahogy tudtam, hogy ott kell lennünk. Most meg elfogott nagyon erősen egy olyan érzés, hogy NEM KELL, sőt, megkockáztatom, valamiért "nem szabad" itt lennünk. Tíz percig hallgattuk az őrjöngést, akkor már baromira remegett a kezem, és az volt bennem, hogy ki innen, azonnal. Szóltam a recepciósnak, hog ymi ezennel lemondjuk a vizsgálatot (kezelést), és távoztunk. Tudom, hogy ez most ésszerűtlenül hangzik, de azt súgta a megérzésem, az ösztönöm, hogy el kell mennünk, semmi keresnivalónk itt, és olyan megkönnyebbülés volt eljönni onnan. Tudom, hogy a gyerekemmel minden rendben, tudom, hogy semmiben sincs lemaradva, látom, hogy tökéletesen fejlődik, minden orvos elégedett vele, egyszerűen valamiért azt éreztem, hogy el kell jönnünk onnan.
Nagyon hülyén hangzik?
Ezt le szerettem volna írni.

Liv

sziasztok
itt vagyok én is de sajna nagyon rossz kedvvel Minden összejött mostanában elindultunk lefele a lejtőn,de azt hiszem ma elértük az alját

Viola
Szupi hogy így rendbe jöttek nálatok a dolgok

Maccs
Gratula nagyon ügyi vagy

csak hogy megcáfoljam a szűz,halak nyugodtságát Bandó szűz halak aszcendenssel,hát sajna vagy mégse nem a megtestesült nyugalom,ezerrel pörgő energikus baba,a hisztik már 1 éves kora óta tartanak,amik kicsit már rosszabodtak,de nálunk sok esetben elég ha rászólok,vagy beviszem a szobájába ahonnan persze kijön azonnal de abbahagyja a hisztit is.nekem is ismerős a nyilvános helyen hisztizés,multkor a metrón egyszer csak úgy döntött hogy neki elég és elkezdte kifeszíteni magát a kezemből,végén a földön ülve utazta végig a hátralévő időt.én hagytam,mert igazán nem tudom hogy kezeljem mások előtt a hisztit,mert hiába beszéltem hozzá nem hatott,rászólni meg ne akartam,elég volt így is hogy mindenki minket nézett,de miután leült a földre már nem volt gond.

Nikk, mi a baj?

Liv
A női megérzés mindig fontos!
Különösen, ha Anyaként is érzed! Mármint, ha úgy érzed, hogy nem kell ott lenned, ne legyél ott!
Kár, hogy ennyi energiát beleöltetek...
Ha mindenki azt mondja, hogy Dávid jól fejlődik, és a Te belső hangod is úgy mondja, akkor az úgy is van!

Nikk, tényleg, mi a baj?

M.

Liv:)
Nagyon jól tetted hogy eljöttetek, a leírtak és az anyai "ösztön" alapján is.


Heléna is szűz, az aszcendensét nem tudom, makacs és határozott lány, a hiszti nem szokott vészes lenni.Energiagombóc
Így látatlanba nyilas aszcendensre tippelek, érdekes hogy a szűz jegy első napján született.


Csirkesz, Pledit, Cedit,Beszti, Vasani mi van veletek, legalább annyit írjatok hogy ti és a gyerkőcök jól vagytok!


Noémi

Sziasztok!

Liv,
szerintem is jó, hogy eljöttetek, én anno a sebészetet hagytam ott egyszer Márkkal, mert nem volt szimpi a doki. Hiszek a megérzésekben.

Márk is szűz, de nem túl nyugodt gyerek. Ennek ellenére velünk összepasszol és én majd újra őszi babát szeretnék, ha összejön, szűz vagy mérleg jegyűt.

Reggel a sógornőm magzatvize elfolyt, várjuk a hírt a 3. unokatesó érkezéséről! Nosztalgiás hangulatban vagyok!

Nikk,
tudunk segíteni?

Móni,
Rab szigeten voltunk, jó volt, mert a homokos beach-en is tombolhatott Márk és szép apró kavicsos öblöket is találtunk.
Ruha kiválasztás: nálunk is kezdődik, nem szeretném, ha nagyon rákapna. Kolléganőm kisfiánál odáig fajult a dolog fiú létére, hogy pl. gombos ruhát nem vesz fel, cipőt nélküle nem lehet venni, mert ha nem tetszik neki nem hordja, és a tarkább dolgokat sem szereti. És csak 4 éves!

Edit,
hiszti ügy Te szegény! Vígasztaljon, hogy a kisgyerekesek tudják, te nem tehetsz semmiről! Az ember nyílvános helyen mindig ég, mint a rongy, pedig nem kéne. Csak hülyék az emberek.

Mennem kell, felébredt a fiam.

M.

Hali

Mi is megjöttünk a nyaralásból. Szupi volt két hét a Balatonon.
Meglátogattuk Csirkeszéket is Veszprémben. Botesz továbbra is nagy kópé, nagyon jó fej, Csengebaby pedig egy tünemény, szép kékszemű és nagyon kis türelmes bébicsek

Edit
nem semmi lehetett a hisztiügy én is tuti kiborultam volna
nálunk nincs ilyen szinten, max 1-2 perc. mind2 utódómnál csakis a figyelemelterelés jön be, énis bizony felkapom és elvonszolom a tetthelyről, akárhogy is ordít, rúgkapál, őrjöng.pnz azért, mert útálom a nézőközönséget. és mindjárt találunk valami más érdekességet. kitartás nem volt nagyon fáradt B? nálunk akkor vannak sokkal nagyobb hisztik, ha a délutáni alvás nem jól alakul.

Nikk
remélem nincs nagy baj

Macsek
drukk a 3. uncsitesóhoz

nálunk a 3-ból két pasi skorpió, a legkisebb is majdnem , de ő még mérleg. én pedig vízöntő vagyok. a skorpiót nagyon szidják, a páromnak szerintem jó természete van, Gergőnek vannak bolondériái, de lehet, hogy ez életkori.
a mérlegem, hááát, nem mindig tűnik túl kiegyensúlyozottnak

ruhaügy: tényleg el tud durvulni, Nagygé a legocsmányabb ruháiban érzi csak jól magat, alig lehetett rávenni, hogy a kedvenc randa farkasos pulcsijától váljon már meg a kánikulában és még sorolhatnám, nem mindegy a zokni, bugyi sem pedig fiú.

pusz

Sziasztok!

Liv: teljesen nyugodt lehetsz mert Daviddal minden rendben van, ugyanazt (vagy meg tobbet) tudja mint a kortarsai.

Hat, nalunk meg nincsen ilyen ruhamizeria, azt hiszem egy kicsit el vagyunk maradva, en fiam meg mindig "babas" nem nagyon akar onallosodni, pl. a bili szo hallatatol mar rosszul lesz, enni se akar nagyon egyedul, szerintem lustacska es kenyelmeske. De sebaj!!!

Nikk: Kitartas! Minden rendbe jon, egyszer fent, egyszer lent. Ezutan mar csak jobb johet!!!

Judy: Hu de jo lehetett a balcsin, bar ugy hallom nincs valami jo ido otthon.

Bolcsis tablokep, kisse komolyra sikeredett mert nem volt Vele az anyukaja: