Nagyon offolom a topikot, bocsi....
Képzeljétek, most hívott a sógornőm pasija, hogy valami ürüggyel foglaljam már le a sógornőmet ma 1 órára kb. meglepit akar neki (szobáját teletömni lufival és hasonlók) 2 éves évfordulójuk van.
Felhívtam a sógornőm, hablatyoltam neki hogy miért olyan nagyon fontos nekem hogy ma eljöjjön és elmenjünk a templomba (ő lesz a keresztanya) pont ma leadni az igazolását, hogy lehet kereszanya meg befizeni az egyházi adót.
Nagyon húzta a száját, nem ér rá, fogorvoshoz megy, aztán évfordulót ünnepelnek (haha....
) és menjünk inkább holnap.....ehhh....
Próbáltam még győzködni, de olyan szánalmas voltam
Nem tudok hazudni, na.
Végül abba maradtunk, hogy majd még felhív ha mégis be tud szúrni az életébe 1 szabad órát ránk.
Most irigylem őket
Engem még sose lepett meg senki, na jó egyszer a férjem (akkor még nagyon az udvarlás kezdeti stádiumában voltunk), mert bedurciztam rá (megbántott), és hazamentem szó nélkül.
Ja mindez a házuk előtt volt, ő gyalog, én biciklivel voltam, és fölpattantam a biciklire és elhúztam a csíkot. Aztán otthon még keresett egy csomószor telefonon (vezetékesen, akkor még nem volt mobilom-ezer éve volt
), de letagadtattam magam a lakótársaimmal. Aztán reggel 7-kor meg mikor mentem egyetemre, a troli megállóban ott volt kialvatlanul, egy saját kezűleg szedett virágcsokorral (egész éjjel nem bírt aludni mert ideges volt, hogy megbántott, és biztos soha többé nem állok szóba vele, és elindult Szegedszerte virágokért, persze virágárús nem volt nyitva hajnalban, ő meg kitalálta hogy reggel azonnal találkoznunk kell, mert ő nem tud enni, aludni, semmit ha én haragszok rá, és úgy lopkodta össze a virágokat a terekről
, ráadásul ez valamikor ősszel volt, és alig volt virág, fél Szegedet körbebiciklizte mire összejött egy kis csokornyi virág
)
Na, lényeg a lényeg, reggel ott álltam a trolimegállóba, egyszercsak megjelent (egy fa takarásában volt, mert fogalma nem volt mikor megyek egyetemre-ciki lett volna ha csak délben, de mondta hogy addig várt volna....
) és átadta a virágokat sűrű bocsánatkérés közepette
Na, az olyan jól esett.
Ráadásul nem is sértődtem meg rá nagyon, meg én nem is úgy gondoltam, hogy örök harag, csak eljöttem, hogy gondolja meg mit beszél, amúgy nem gondoltam komolyan. Ráadásul olyan hülyeségen "sértődtem meg, hogy mondta, hogy: "xy brassóija finomabb mint a tiéd" (csináltam brassóit és vittem neki kóstolót).
Ráadásul xy a munkatársa barátnője, és egyszer "munkaebéden" volt náluk.
Ezenkívül semmi meglepi nem volt.
Bea