Szia Andi!
Teljesen értem amit mondasz és meg is értem, hiszen voltam már én is hasonló mélyponton
Nem egy nagyszerű élmény...5 évvel ezelőtt biztos, hogy azt hitted,hogy a házasélet mindig olyan szerelemmel és élménnyel teli, mint az esküvő napján!És lehet, hogy ez valóban így is van, csak éppen valami változott egy kicsikét:napról napra együtt vagy a férjeddel és lett egy szép gyerkőc is ebből a szerelemből
Persze semmi sem olyan,mint esetleg 6 évvel ezelőtt...Most már tenni kell azért, hogy a házasság szépen működjön,legyen benne érzelem és lelki tartalom is...Persze!Mint, ahogyan semmi,ez sem működik csak úgy magától.A kis Bence meg gondolom másfelől kiszívja minden energiádat!
Nem tudsz majd ovija alatt valami 4 órás munkát bevállalni? Vagy ennyire nincsenek lehetőségek? Én sejtem milyen lehet,mi is ezért ragadtunk itt az anyaországban, mert nekem még lett volna odahaza munkám,taníthattam volna, de a férjem informatikusként nem keresett volna annyit, hogy gyes alatt is el legyünk belőle hárman.Itt maradtunk mi is,pedig néha nagyon vonzz haza Erdély
Nektek van otthon gondolom nagyi,aki néha vigyáz a Bencére és el tudtok menni kettesben egy kicsikét...nekünk ez nincs sajna.
Lelki világunk is nagy mértékben függ attól, hogy a mindennapok mennyire szívják ki az energiánkat; de kell néha a csend és a pihenés,a társaság,ami nevetéssel telít, a munka, amitől jobban érezzük magunkat stb. sorolhatnánk még !Én is elkezdtem most egy posztgraduális képzést pont ebből a megfontolásból...hát ezt sem egyszerű,de csinálom,mert szeretem.
Nem tudsz valami távoktatásra jelentkezni,akár itt Magyarországon ??Van egy csomó lehetőség és csak vizsgázni kell jönni...ha meg levelezőre jössz,akkor havi egyszer_kétszer van oktatás+vizsgák.Gondold át és nézegesd interneten a lehetőségeket.Ha érdekel szívesen segítek majd
Biztos , hogy neked is hiányzik a szellemi élet,ha elkezdtél egy sulit anno...ismerős az érzés!De sose késő!!!
Barátaitok vannak?Jártok valami közösségbe?
A vajdasági emberkékről nekem egyetlen élményem van: 10éve voltam egy táborban,amit megírt dolgozattal lehetett nyerni...ott volt két vajdasági srác:Gábor és Edvin-annyira jófejek voltak, hogy azóta is előttem van mindkettejüknek az arca,vonásaik,hangjuk
Sokáig leveleztem is velük,Gábor meg volt is Székelyudvarhelyen nem sokkal utána és úgy alakult, hogy találkozni is tudtunk! Nagy élmény volt a két srác...emberileg, érzésvilágban és tartásban nagyon hasonlítottak az erdélyi emberhez! Ezt csak azért mondtam el most neked, mert azóta se találkoztam vajdasági emberkével,se valójában se virtuálisan...erre most meg itt vagy te
Most mennem kell mert tanulok a holnapi sulira,én is feltöltődök ezeken a napokon: Most pláne 4 napja ki se mozdultunk, mert a Tamás betegeskedett,hát tegnap azt hittem bekattanok!
No pusza:
Brigi