Sziasztok!
Most van egy kis időm amíg a pici alszik, tudok írni nektek egy kis beszámolót!
Április 11-én 17:10-kor megszületett a kisfiam, Dániel, 3810gr, 51 cm-el.
Szülésem története:
Szerda reggel bekellett feküdnöm a kórházba, a reggeli ctg-nél leesett a baba szívhangja, ami aggasztotta a dokimat. Utána rögtön csinált magzatvíz vizsgálatot ahol rendben talált mindent, de a rossz ctg és a toxémia miatt azt javasolta, hogy megindítják a szülést. Lementem a szülészetre ctg, infúziók (ha netán császár lenne) persze a baba ismét nagyon inaktív volt, megint rossz ctg-k. Előkészítés beöntés stb... Majd délután 13-kor burokrepesztés, ahol nem sok magzatvíz folyt el. Vártam a fájásokat,sétálgattam a folyosón, persze a párom és anyukám velem voltak a vajúdóban AZ elejétől fogva. Aztán 5 perces fájások jöttek, ctg-re tettek ahol sajnos nem voltak mérhetőek a fájásaim, amik számomra viszont erősek voltak. Dokim megviszgált olyan fél 5 körül és megállapította hogy nem tágultam még kellőképpen (2 ujjnyi)a burokrepesztés után sem,a fájások sem indultak be, és a baba feje sem volt eléggé lent. A baj elkerülése végett, mert vmi biztos nem tetszik a babónak, császározni kell. Szerinte a sima szülés nagyon hosszadalmas és nehéz lenne az esetemben és nehogy későn vegyék észre, ha baj van. Betoltak a műtőbe, epidurális érzéstelenítőt kaptam és 17:10-kor megláttam az én Drágaságomat, Dánielt, amikor a dokim felemelve megmutatta. Attól a pillanattól a boldogságtól csak folytak a könnyeim, még akkor is amikor a csecsemős nővér visszahozta nekem egy puszi erejéig miután már megmosdatták, felöltöztették. A nővér aranyosan megjegyezte, hogy nemtudják hogy fogják kifésülni a haját.( hatalmas hajjal született) 10/10-es lett az Apgart értéke. Sajnos tényleg indokolt volt a császár, mivel a kicsi nyakán volt a köldökzsinór és ráadásul még rövid is volt. Olyan 6 körül toltak ki a műtőből a megfigyelőbe. 2 órát kellett volna ott lennem,de mivel felment a vérnyomásom (vérnyomáscsökkentőt is kaptam) csak éjfélkor toltak fel az osztályra, vagyis a férjem, mert a műtősfiú megkérte, hogy besegítene-e, mert akkor ő felviszi a másik anyukát. Másnap reggel 5-kor már ébresztettek minket a szobában( mivel fél6-kor már hozták a babákat szoptatásra), ahol csak császáros anyukák voltak, aznap amikor én szültem előttem 1-1 óra különbséggel 2 anyukát is császároztak. Mondanom sem kell, borzasztó nehéz volt az első felkelés az ágyból. Azt hittem, hogy örökre az ágyban maradok. Nagyon fájt a seb. Látva, hogy a többiek már felálltak és tettek már néhány lépést, muszáj volt erőt vennem magamon, de iszonyúan fájt a hasam. Én elhiszem, hogy nehéz a sima szülés, meg minden, de látva a simán szült anyukákat akik csak 1 napja szültek és már szaladnak a folyosón én meg még az 5.napon is csak vánszorgok a hasamat fogva a wc-ig, hát egy kicsit irigykedtem. De ez a kis csöppség, úgy érzem minden szenvedést megért!!!!
A szopizással kicsit hadilábon álltunk a kórházban, mivel Danikám nem tudta eléggé bekapni a mellbimbóm. Szombaton hozott anyukám bimbóvédőt és azzal már cumizott, de még mindig csak előtejem volt, míg a többiek már 40-50 et szopiztak. De szerencsére az utolsó nap, vasárnap elindult és 10, majd 20-at már evett a Picim. Vasárnap délben engedtek haza minket, varratszedés után, amitől eléggé beparáztatott az egyik szobatársam. Ennek ellenére nem fájt úgy ,mint amire számítottam, még kaptam is a damilból egy kis darabot emlékbe. Délben a büszke apuka már alig várta, hogy a karjaiban foghassa szeme fényét. Hazaérve is alig lehetett kivenni a kezéből.
Napról napra jobban vagyok, már nem úgy közlekedek, mint egy rokkant csiga, de azért még fénysebességgel sem. Az első éjszakán is nagyon jó volt csak éjfélkor és hajnal 5 kor kelt fel szopizni a pici.
Tegnap voltunk 2 hetesek, már egyre aktívabb napközben és olyan édes. Egész nap csak gyönyörködnék benne, a kis pofijában...
Megpróbálok feltenni képet, de nemtom sikerül-e.
Még annyit szeretnék mondani, hogy a magándokimmal, Kopár főorvossal, teljes mértékben megvoltam elégedve és hálás vagyok neki, hogy ilyen szép és a legfontosabb, hogy egészséges babám született.
Ha időm és a pici engedi jövök és írok nektek!
Sziasztok! Szép napot mindenkinek!
Betty és Dániel