Sziasztok!
Itt egy nagyon régen elveszett bárányka...
Az, az igazság, hogy Gabi nagyon jól időzített a kérdésével, ugyanis nem igazán szoktam már olvasgatni erre felé. Igaz, máshol sem, mert semmi időm nincs általában. Van, hogy 2-3 napig a számítógép sincs bekapcsolva, ha meg igen, akkor valami "fontos" ügynek kell utána nézni, vagy e-mailt-t küldeni.
Szóval, ma délelőtt, amíg a férjem gondolkozott, hogy mit írjunk az árajánlatba, amit e-mailen küldtünk el, én szörföztem és a beidegződések előjöttek, megnyitottam a babanetet.
És erre ott van Gabi kérdése a fiamról.
Köszi, jól esett, hogy eszedbe jutottunk...
Nos, ha már így lebuktam a kukkolással, írok... jó?
Sajnos, visszaolvasást nem vállalok, nem is tudnék bekapcsolódni ilyen hosszú távollét után a beszélgetésbe, de azért egy pár gondolatot:
Először is, Tincsi!
Azt a mindenit, hogy elrohant az idő már a finishben vagy!
De jó neked!
Biztos nagyon boldog vagy, hogy nemsokára a kezedben lesz a kislányod. Na, meg gondolom a párod is és a család többi tagja is várja nagyon a kis jövevényt.
Dina!
Amikor én legutóbb írtam ide (jó régen), akkor is ilyen paranoiáid voltak.
Biztosíthatlak, én nem a Te jelenléted miatt nem írtam eddig, és természetesen senki személye ellen nincs kifogásom.
Dolgozol, mint olvasom. Az jó!
Most, hogy olvasom a rántott karfiolt eszembe jutott, nekem a karfiol ott lapít a hűtőben, elfelejtkeztem róla....
Nika!
Jól értelmezem, hogy költöztök? Ha igen, akkor gratulálok, bátor és okos döntés lakhelyet változtatni munkalehetőség miatt. Persze, sok mindent mérlegel az ember, gondolom Ti is ezt tettétek..
Szuzy!
Hízás:
Azért vigyázz, nehogy a végén fogyóznod kelljen!
Aggódnak érted a lányok, tényleg reméljük nincs baj...
És akkor most megpróbálok válaszolni Gabi kérdésére. Nyugodtan átugorhatjátok, mert lehet egy kicsit off lesz.
Iskola: Nagyon tetszik Beninek. Teljesen odavan, hogy ő már iskolás. Szokta is mondani: "ugye csak álmodom..."- olyan aranyos.
Büszke, hogy eljutott eddig és természetesen mi is azok vagyunk rá.
Várakozásaimon felül teljesít. Szinte minden tantárgy eddig szuperül megy neki. A matekot különösen szereti. Az íráselemei gyönyörűek, mindig oda van írva a füzetébe, valami dicsérő mondat a piros pont mellé. Sok-sok pirospontja van már, meg arany pont is és nyomda is.
Nem ragozom tovább, ügyes. Bár én féltettem, mert ő a legfiatalabb az osztályban, a többség az idén a 7 évet már betöltötte. Viszont be kell látnom, hogy nem feltétlenül "okosabb, odafigyelőbb" egy 7 éves, mint egy 6. Ez inkább alkaton múlik.
Meg egyébként is olyan képlékenyek még a gyerekek ilyen idős korban, hogy nem is sokat számít.
Megkapta a szeptember hónapi értékelést. Furcsa volt számomra ezt így látni, de biztos van haszna. (egyenlőre nem sokat számít szerintem)
Az első matek felmérője 98%-os lett. Örültünk!
Annak örülök a legjobban, hogy szorgalmas, igyekszik. Bár néha kiakaszt a maximalizmusával (rám hasonlít ebben, ő sem tudja félvállról venni a dolgokat. Ami nem is baj, csak az ember nem tökéletes és kell(ene) egy kis lazaság is)
Viszont nagyon elfárad estére, kimeríti a koncentrálás gondolom. már fél 8-kor aludna. Neked is így volt Adri? Mondjuk korán is kelünk, mert már 7. 10-kor indulunk Dáviddal együtt.
Egy dolog nem igazán tetszik nekem a suliban, a módszer, ahogy az olvasást tanulják: képolvasás. A Ti sulitokban is ez a módszer van? Állítólag pedagógus függő, hogy ki melyik módszert alkalmazza. Nekem a szótagolós egyszerűbbnek tűnik. Szerinted?
Tincsi! Te kicsiket tanítottál? Hogy van ez az olvasás tanítás dolog?
Még tudnék mit írni, de fáradt vagyok ... és úgyis egy regényt írtam már
Puszi Mindenkinek!
Vigyázzatok magatokra és a gyerekekre!
Timi