Szia!
Kriszti! Jaj, szegény kicsi Nelly!
De egy kis hős tényleg! Hol vágta el a kezét? Gyógypuszik a kis kezére!
Alíz! Néztem a képeiteket, a Te gyerkőceid is, mint két tojás!
Vikike nagyot nőtt, lassan Neki is szülinapja lesz! Micsoda nagy szeme van, tündéri! Sajnálom a betegséget, ugye meggyógyultatok teljesen?
Zsebi! Szép ajándékokat kaptál igazán! Szerintem kár "aggódnod", rólad nem sok ember mondaná meg, hány éves is vagy....
Amúgy is, egy pici gyerek fiatalít!
Andi! Kivizsgáláson amúgy találtak vmit? Vagy minden OK? Remélem, ez utóbbi! Bence nagyon ügyes, igazán büszkék lehettek Rá! Bár, nyilván azok is vagytok....
Tényleg terhelik már kicsiként is a gyerekeket, de az én véleményem az, hogyha ez nem stresszeli a gyereket, akkor nem baj. Sajna meg kell edződniük, mert a való élet is ilyen. persze, ha egy kisgyerek ezt rosszul viseli, azt én is nagyon sajnálom, mert már kicsiként kudarcok érik, nem tesz jót, az tuti. De szerencsére Nálatok erről szó sincs!
Olgi! Néztem a Ti képeiteket is, Tüncsi is olyan nagylány már! És ahogy írod, áldott jó kislány is!
Kis szeme javul? Láttam a képeken szemüvegben, kis drága!
Anyukád most meddig marad?
A tegnapi bölcsis alvás jól sikerült, olyan boldog voltam! Igaz, oda kellett mennem már délre, mert nem tudhattuk, alszik-e. Egy picit sírt, ezt hallottam is. Nyilván csodálkozott, hogy mi van, mert eddig volt 4 nap, hogy ebéd után mentem érte. De 1-2 perc volt csak, aztán feküdt csendben és nézelődött, majd fél óra után elaludt. Aludt 1 és negyed órát, ami szerintem elsőre nem roszz. A gondozónők is azt mondták, ritkán sikerül, hogy elsőre aludjanak. Olyan büszke voltam rá, jókedvűen ébredt. Amúgy is annyira jól esik, mikor dicsérik, hogy ügyes, jól viselkedik, na de ezt nem kell senkinek magyaráznom!
Az evés a gyenge pont, de hát itthon is.
Nem tud még egyedül kanállal enni, tudom, ebben kicsit le van maradva, de hiába próbálkozom, nem nagyon érdekli.... De azért kitartok! meg hát mivel problémás az evése, sokszor örülök, ha én bele tudok diktálni pár kanál ennivalót, olyankor nem sok kedvem van hagyni, hogy az is az ölében landoljon, mert még van hova fejleszteni a kanalazást! Meg nem szereti a főzeléket, hát mit csináljak. Pedig főzök én azt is, mert mi szeretjük. De húsos a drágám, hát ez van.
Szóval, ezt kérték, ebben működjünk együtt, itthon is erőltessen egy kicsit az egyedül evés, nyilván így teszek, hát az én érdekem is ez. Ma reggel viszont nagy öröm ért! Öltözéskor csak nyöszörgött egy picit Pannika az eddigi sírás helyett, és mikor adtam át a gondozónéninek, nyújtotta a kezét, és egy hang nélkül ment az ölébe. Eddig minden reggel sírt egy kicsit, így ezzel is haladunk! Ma 1 órára kell mennem, meglátjuk mennyit alszik.