Épp akartam lekapcsolni a gépet, de még bekukkantottam. Még jó!
Persze, Tamás ismeri a párodékat, vigyorgott nagyon, mikor meséltem, mi a helyzet.
Jó neked, hogy otthon vagy! Én a szülés előtti pár napig dolgoztam, sőt a fiam érkezése előtt másfél nappal még "építkeztem" meg nagytakarítottam! Nekem nem volt nagy pocim, a 172 centimhez alig voltam 70 kg. Kb. akkora voltam szüléskor, mint te most, el is csodálkoztam a képeden!
Születés után azonnal megkapod a babát, utána van pár óra kötelező pihenő, én mindkét alkalommal sokáig könyörögtem, mire megkaptam a babát. Mondjuk én éjjel szültem, és az egy picit más, meg kellett várni a reggelt. Annát éjjel-nappal magamnál tartottam, mert akkor ha a nővérkéknél voltak a babák, teáztatták őket. De mikor kértem, hogy éjszaka is velem aludjon, örömmel adták, mert ritkák az ilyen anyukák, azt mesélték, hogy még mindig szívesebben lepasszolják a piciket, minthogy velük legyenek. Ez két éve volt. Nekem nagyon jó volt, hogy Anna velem volt, mert sosem sírt, éjszaka max. kétszer ébredt fel, azonnal megetethettem. Ő is megynyugodott az én cicim sem gyulladt be, a tejtermelés is gyorsan beállt, Anna nem sárgult be és hazamenetelre visszahízta a születési súlyát.Mire hazamentünk jól kiismertük egymást és otthon semmi galibát nem okozott az érkezése. Donátot éjszakára mindig bevittem a kisbabákhoz, ő tápszert is kapott (mondjuk én engedtem), éjszaka sokat sírt,én nem tudtam aludni, mert ugye éjszaka nem szívta ki a tejet, még a kórházban begyulladt a cicim, rengeteget szenvedtünk mind a ketten. Két hónap kellett, mire összeszoktunk. Mikor Annával voltam kismama és bent feküdtem pár napig a szülészeten, akkor láttam, hogy annak az anyukának könnyebb, aki többet van a babával, hozzá igazodik és igény szerint eteti. Aki alig van vele,vagy csak a látogatók érkezésekor veszi magához egy kicsit, annak többet sírt a babája.Ebből okulva voltam együtt folyton Annával, söt egy nap csak egyszer fogadtam látogatót a férjeméken kívül. Nekem bejött.
A pólya is! Donátnál nagyon jó volt, könnyebb volt kézbe venni, szopiztatni. De tényleg csak 1-2 hétig tartott, nálam a lurkók jelezték, mikor már szabadulni akartak tőle.
No, a látogatók szempontjából meg pláne jó volt! Főleg Donátnál, mert születésétől vagy három hétig egymásnak adták a kilincset a vendégek és a legtöbben azonnal lerohanták a picit, kezet se mostak, az sem zavarta őket, hogy alszik-e. Annánál kitiltottuk a vendégeket. Csak 3 hétig.
Azért nem raktam még képeket magamról, mert általában én fotózok, ebből adódóan le is maradok a remekműről.
De majd alkalomadtán megkérek valakit, hogy kapjon le!
A férjem meg utálja, ha fényképezik..
De nem ígérem holnapra!