2001.09.20 18:18
Szerző: Anonymous
Kedves Mindnyájan!
Időm rövidsége miatt nem biztos, hogy mindent le tudok írni, amit szeretnék.
Hiányolják többen, hogy akik az otthonszülést támogatják, csak annyit írnak a Születésházról, hogy menjeztek el egy információs estre.
Most próbálok kicsit többet mondani, bár én nem küldtem senkit info estre, úgy emlékszem.
Negyedik terhességem elején én is foglalkoztam az otthonszülés gondolatával. Barátnőm akkor már túl volt egy otthon szülésen, szintén 4. babával.
Elolvastam azt az 1-2 könyvet, amit lehetett. És előtte jártam az Asszonysorsfordító tanf-ra, amit Domjánné Kati tartott, ahol szintén beszélt az otthon szülésről.
Aztán rábeszéltem páromat egy info estre. Hozzátartozik, hogy az előző szüléseknél nem volt jelen, előbb nem lehetett, aztán nem akart.
Elmentünk, meghalgattuk. Aztán úgy döntöttünk (én hoztam az érdemi döntést), hogy marad a kórház, de egy másik, bababarát kórház (Csepel).
Miért? Teljesen banális okok miatt. Részben, részben pedig a tanulmányaim miatt (konduktor), ahol csupa szülési sérüléses gyerekkel és elmélettel volt dolgom. U. akkor úgy érzem, sejtem, hogy nagyobb odafigyeléssel az orvosok szülésznök részéröl a sérülések egy részét meg lehetett volna úszni. De nem mindet.
A banális okok: nem tetszett, hogy nincs neve a szülésznönek, (nem a dr-nönek) aki a dr-nö szabadsága alatt szüléshez kiment. Pontosabban elöre nem mondták meg, a gyerekorvos nevét se, aki a tanf. egy részét tartotta. Azóta látom rajta van a honlapjukon. A vetített filmeken minden nö meztelen volt, amitöl én idegenkedtem, a kórházban sose vetköztettek pucérra. Nehogy reagáljatok, hogy ez nem kötelezö, tudom, most csak a benyomásaimról írok. Nem tudtam elképzelni az egész szituáció gyakorlati megvalósítását a lakásunkban, a meglévö 3 gyerekkel, föleg azt nem tudtam elképzelni, hogy szülés után 2 órával elmegy a dr-nö és ott maradunk azzal a pöttömmel magunkra. Egyáltalán a takarítást, a méhlepény és egyebek elhelyezését nem tudtam elképzelni. És azt, hogy a bébim ott maradna rám, és senki se mondaná meg, hogy sárgul, nem sárgul, mert ez tapasztalatom szerint nem mindig látványos kívülre az elején.
Engem a kórházban megnyugtatott az, hogy megvizsgálják tetötöl talpig a gyerekemet, ha nem is rögtön, de legkésöbb másnap, hogy 4-5 napig nem kell a többi gyerekemröl gondoskodnom, csak szoptatni és pihenni, nem kérdezi meg senki, hogy mit fözzön, milyen ruhát vegyenek fel a kölykök stb.
Akinek van több gyereke, tudja, hogy ha otthon van, bárki segítsen is, teljesen nem veszi le a terheket a válláról.
És láttam a páromon, hogy ö se nagyon tudja az egészet elképzelni, csak nem akarta letörni a kezdeti lelkesedésemet. Szerintem megnyugodott, amikor mondtam, hogy már nem akarok otthon szülni.
Ja és a Születésházban lévő szobák akkor még nem voltak ilyen szépen berendezve, ridegnek tüntek nekünk, mondjuk pont egy szokatlanul hüvös estén voltunk ott. És még elképzeltem, hogy a mi zötyögős nem aszfaltos utcánkból mégis csak el kell indulni kórházba, ismeretlenként egy orvoshoz... A Születésház utcája u. ilyen, egyébként tölünk 5 perc kocsiútra van.
A csepeli kórház egészen más volt, mint az elözö. A vajudás elején a hugom volt velem (szegény!), majd megjött hamar a párom, aki végig velem volt. Nem borotváltak, nem beöntéseztek. Ja bocs, borotváltak, mert a szülésznö rábeszélt a gátmetszére, és én beleegyeztem az elözö heg állapota miatt. Erre egyébként az info esten rákérdeztem, és Geréb Ági is azt mondta, hogy 3 gátmetszés után már nem olyanok az izmok, mint lánykorban (haha), így lehetséges a repedés, de meg tudja varrni otthon is. Ez tehát nem volt ok az otthon szülésre, mármint a gátmetszés elkerülése.
A szülésnél a szülésznö és az orvos kedvesek, barátságosak voltak mindkettönkkel, még a hugom is bejöhetett volna, ha akar.
A negatívumok: gyenge fájások miatt kaptam infúziót, de azt hiszem, ha a sarkamra állok, és nem épp aznap költözik új házba az orvosom, és nem akar sietni, ezt kihagyhattam volna. Akkor maradt volna idő a pezsgökádas vajúdásra. Utólag nem is olyan nagy szám a pezsgöfürdö, kipróbáltam, de akkor jolesett volna a masszirozás a derekamnak.
A másik negativum, hogy részben feküdtem, mivel elötte elkezdett folyni a magzatvíz (a többieknél mind burokrepesztés volt), és a szülésznö attól tartott, hogy a vízzel együtt a kldökzsinór elörecsúszik, mivel a koponya még nem illeszkedett be a szülöcsatornába. Ez csak nekem negativum, mert elöesö kzs. miatti sérült gyerekkel volt már dolgom, ez a rémképek egyike volt, úgyhogy igazából hálás voltam az odafigyelésért, még ha nehéz is volt feküdnöm. Késöbb állhattam, de nem vágytam semmilyen extra helyzetre, mint guggolás, elörehajlás stb. Söt az elörehajlás kifejezetten rossz volt.
Végül fekvenyomó pózban megszületett a lányom. Nekem jólesett a fekvés a nyomások között, és jó volt, hogy az egész nem tartott hosszan, nem fáradtam el, néhány óra mulva már felkeltem, jobban voltam, mint a többiekkel. Azonnal szoptathattam, a baba végig velem volt, elsö éjszaka vitték el picit, hogy aludjak, mert látták, hogy nem tudok betelni vele. És ez jól esett, mert tudtam, hogy gondját viselik.
Utólag elolvasva a Születésház honlapját, azt a melegséget, amit a levelek leírnak, én nem éreztem meg az info esten, pedig nem voltam előítéletes, sőt. Ha ezt akkor megérzem, talán másként döntök.
Az ár is fontos volt, én soknak éreztem 35 ezer forintot azért, hogy 2 óra után ott hagyjanak. A kórházban minden nep megnéztek, hogy húzódik össze a méhem, kaptam szurit, hogy jól húzódjon. Tudom, ennek megítélése nem egyértelmü, jó erös görcsöket csinált szoptatás közben, de 4. baba után még így is nehezen húzódott össze.
Hát ez az én szószátyár leírásom, megint nem csak a Születésházról szól, de részemről így kerek a sztori.
Az otthon szülés számomra vonzó, bátor dolog, egyáltalán nem ítélem el, látom, hogy komoly felkészítés és mérlegelés után vállalják, aki ezt teszik. Én másként döntöttem.
Még valami. A barátnöm azóta újra szült otthon 5. gyerekét. Minden simán zajlott, de a szokásosnál több vért vesztett, és sajnos az Ági utasításait a szigorú nyugalomra vonatkozóan a többi gyerek miatt nem tudta betartani. Azóta többször lázas volt, szerinte nincs köze a szüléshez, de bennem motoszkál a kisördög, hogy ha tudott volna pihenni, talán másként alakul a dolog.
Köszönöm a végigolvasók türelmét, és megértem azt, aki nem bírta véggigolvasni.
Más topikban is észrevettem, hogy látszólag mindenki tiszteletben tartja a másik véleményét, de a vita hevében ezt vajon komolyan gondolja?....
Edóka