2000.09.07 13:59
Szerző: Anonymous
Sziasztok!
Olvastátok Raffai új írását? Nagyon érdekes dolgokat ír, bár elég szaknyelvezetben. Állítólag a baba az anyukája tudattalattijának érzelmeit teljesen átveszi, magáévá teszi, ezért nagyon fontos, hogy hogyan viszonyulunk a babához.
Pl. Renáta esetéhez passzol, hogy egy kismama babája nem akart megfordulni a megfelelő időre. Kiderült, hogy a kismama családjában nemzedékekre visszamenően minden lány farosan született, ami beleivódott a babába még az anyja hasában, és ez akadályozta meg abban, hogy megforduljon. A baba ezért úgy "gondolta", hogy ez így helyes. Aztán amikor a kismama felvette a kapcsolatot a babájával (t.i. telepatikusan beszélt hozzá), elmagyarázta a babának, hogy igaz, hogy ő is így született, de sokkal jobb fejjel megszületni, mire a baba tényleg megfordult!
Az, hogy a mi anyáink hogy élték meg terhességüket és szülésüket, tudat alatt beépült a mi tudatunkba is, és gondokat okozhat a saját terhességünknél/szülésünknél. Pl. egy asszony sorozatosan elvetélt, ha teherbe esett. Kiderült, hogy azért, mert az ő anyukája egész terhessége alatt fulladt, ami beépült az asszonyba félelemként. Ezután az asszony képes volt ugyan teherbe esni, de a megfogant babájába átvetítette félelmét, amely terhet a baba nem volt képes elviselni, így vetélés lett a vége.
Állítólag az is nagyon fontos, hogy a baba érezze, megoszthatja velünk az érzéseit, hogy érezze, nincs egyedül. Ezt úgy érhetjük el, hogy felvesszük vele a kapcsolatot. A kapcsolatfelvétel azzal kezdődik, hogy szeretnünk kell a méhünket. (A méh az anya reprezentánsa) Gondolatban és a hasfalunkon keresztül simogassuk meg a méhünket, és mondjuk neki (gondolatban), hogy szeretjük őt, mert ő vigyáz a gyermekünkre. Így megnyílik az út a babánkhoz. A babával szintén gondolatok és érzések útján kommunikálhatunk. A baba képes a gondolatainkra meghatározott mozgással válaszolni. A baba a saját mondandóját, érzéseit is tudja velünk közölni, ezt mi úgy érzékeljük, mint egy saját gondolatainkból hirtelen felbukkanó gondolat vagy képszerűséget.
A 36. héten meg kell kezdeni a baba felkészítését a megszületésre. A születés a babának nagy trauma, mert úgy érzi, el kell szakadnia az anyukájától, kiragadják őt a biztonságos anyaméhből. El kell magyarázni neki, hogy ez miért történik (t.i. azért, mert már kicsi a hely a méhben, ott nem tud tovább nőni), és hogy ezzel nem fog tőlünk elszakadni, végig mellette leszünk, csak más módon, mint amíg ő a hasunkban volt. A babák ezt képesek felfogni, és ezzel lényegesen zökkenőmentesebb és könnyebb lesz a szülés, mert a baba is törekedni fog a megszületésre.
Ikrek esetében arra is fel kell készíteni a babákat, hogy a születéssel időlegesen egymástól is elszakadnak.
Szerintem nagyon érdekes és elgondolkodtató ez az írás, én ki fogom próbálni ezeket a következő terhességem alatt!
Üdv mindenkinek!
Krisztina