Kiemelt témák

Gitta
És ez Nálad is egy újjabb mûtétet jelent vagy nem lesz rá szükség? Ne félj, ha mégis, mert az a lényeg, hogy mindent helyretegyenek és ha elmúlik, utána sokkal nagyobb biztonsággal vállalhatsz majd terhességet. Kaptál valamit amit szednet kéne, gyógyszer, cseppeket...stb.? Én Ergam cseppeket szedtem anno. Említette az orvosod, hogy a legközelebbi terhességed esetleg veszélyeztetett lesz?

Puszi: Doris

Sziasztok!

Doris!
Szerencsére nem kell újjabb mûtét! Már sokkal jobban vagyok! Remélem, te is jól érzed magad! Nekem Kliont és Cifrant írt fel a dokim. Állítólag nagyon erõs gyógyszerek.

Üdv:
Gitta

Szia Gitta,
ugy orulok, hogy jobban vagy. Sokat gondoltam Rad, hisz a "friss"-ben majdnem egyidosek voltunk. Gyorsan rendbejovunk es megint ott talalkozunk, jol kigondoltam?

Udv
Noemi

Noemi, Gitta
Ne haragudjatok a kérdésért de Ti pont "azonos cipõben" jártok? Úgy sajnálom Remélem mielöbb rendbejöttök mindketten és akkor hosszú idõre átköltözködtök a ..."Friss"...-be! Szívbõl kívánom. Talán még "talizhatunk" is odaát!
Gitta Köszi kérdésed én "jól" vagyok mert az az eset amit írtam már 8 éve történt... Teljes erõbedobással dolgozunk a babán aki nagyon megvárakoztat minket de mi nem adjuk fel!
Örülök, hogy nem lesz szükséged mégegy mûtétre
Vigyázzatok Magatokra

Puszi: Doris

SZiasztok,
hálIstennek vaklárma volt a doki múlt heti megállapítása, tegnap még hallottam is a babicsek szívdobogását. fantasztikus volt, el is sírtam magam. Második bébi, és az elsõ valahogy olyan sima és izgalommentes volt, hogy taláén azért izgulom most halálra magam. Meghát öregszem is persze...32 éves vagyok.
Köszi, hogy segítettetek, Nektek is mielõbbi jó híreket kívánok.
Kisvakond

Doris,
koszi. Mit ertesz azon, hogy "azonos cipoben"? Nekem ures petezsak volt az ok, ket orvos allitotta, nem letezik, hogy progi-zavar okozta volna. (en akkor se vagyok biztos benne, hogy ez bizonyitana, a progim rendben van) Mindenesetre mar van egy jo orvosom, es bizom benne, hogy minden vizsgalatot elvegez, amire csak szukseg lesz.

Kovezzetek meg, de nekem/nekunk nem letfontossagu, hogy osszejojjon a baba. Szeretnenk nagyon, es erzem, lehet is, de ha megse lesz, orokbefogadhatunk. Itt nagyon gyakori, hogy csaladok orokbefogadnak azsiai, latin-amerikai gyerekeket, annak ellenere, hogy van sajat gyerekuk, nem is egy. Ez nekem nagyon tetszik. Annyi szegeny csoppseg van szeretet nelkul, nem beszelve a betevo falatrol. Igaz, nem vagyok tisztaban a dolog intezesevel, anyagi oldalaval, ugyhogy ez teoretikus dolog (persze nem neztem utana, mert kb. 2 honap probalkozas utan zebrasodtam). Bocs, hogy off voltam.

Udv es kellemes hetveget mindenkinek,
Noemi

Kisvakond
Örülök Nektek nagyon és Vigyázz Magatokra
Noémi
Lehet, hogy rosszúl fogalmaztam... Szóval nem hittem, hogy a Friss...-ben is közel azonos idõben voltatok és mindkettõtöknek "sikertelen" volt a terhessége... Hát ezt értettem az "azonos cipõben"...alatt. Az örökbe fogadás gondolata már Nekünk is megfordult a fejünkben... Én mindenképp szeretnék gyermeket bár nem futottunk még ki az idõbõl
Sok sikert! Puszi: Doris

Noémi
Az elõzõ üzenetbõl pont a küldés idején dobott ki a gép. A kép ez volt:

Puszi: Doris

Nem engedi beszúrni ezért feladtam

Jó hétvégét: Doris

Noemi,

te melyik orszagban elsz? En az USA-ban vagyok, es mi is gondolkounk az orokbefogadason. 2 gyerekunk van, es szeretnenk egy harmadik babat de sajnos nem sikerul; tavaly ket vetelesem volt, most ujra probalkozunk. Persze az orokbefogadas meg nalunk is csak elmeleti, mert ugy dontottem, hogy megegyszer utoljara belevagok egy terhessegbe /ha sikerul egyaltalan teherbe esnem/.

puszi, Andi

Sziasztok!

Gitta és Noémi, köszönöm nektek a biztató szavakat.
Még mindig aggódom, mert sajnos nem javultam semmit, már több mint egy hete vérezgetek, hiába szedem a gyógyszereket. Már alig várom, hogy mit fog mutatni az UH hétfõn, de valahogy nem tudok már abban hinni, hogy jól fog végzõdni ez az egész. Szerintetek van olyan csoda, hogy valaki egy jó 10 napja vérezget és mégis minden rendben van odabenn, tud fejlõdni közben a bébi? Örülnék, ha így lenne, de nagyon rossz gondolataim vannak mostanában és a pihenés se mindig jön össze, képtelen vagyok egész nap az ágyban feküdni, valami mindig van otthon és máshol is.
Az ad erõt, hogy van egy 4 éves gyönyörû kislányom, de vele olyan egyszerû volt az egész terhesség, akkor eszembe se jutott, hogy vannak, lehetnek ilyen problémák is és hosszú keserves várakozással teli napok, hogy mi lesz ennek a vége.
Mindenkinek görcsös fájdalom kíséretében megy el a babája, vagy az is lehet, hogy ebben 1,5 hétben szép lassan, fájdalom nélkül már el is ment a babám?
Szeretnék jó dolgokat írni, de eléggé ki vagyok, jó lenne, ha rendezõdne a helyzet, mert már elég nehezen bírom ezt a bizonytalanságot. Jó, hogy van ez a rovat, hogy az ember kiadhatja egy kicsit magából a gondjait, majd írok, hogy mi volt a vizsgálaton:

Szilvi

Sziasztok!

Noémi!
Köszi a bíztatást, remélem úgy lesz! Emlékszem rád a frissbõl! Nagyon sajnáltam akkor, hogy úgy történt... Sajna, hogy itt kellett találkoznunk, de bízom benne, hogy nemsokára újra a régi helyen leszünk!!!

Doris!
Köszi! Remélem nem várat majd sokáig magára már a babád!

Kisvakond!
Gratulálok! Vigyázz magatokra!

Szilvi!
Pihenj! Pihenj! Nem akarlak elkeseríteni, de nálam is így kezdõdött! Én több mint 1 hónapon keresztül vérezgettem, majd... A végét már tudod! Ha nem fontos, akkor ne kellj fel! Lehet, hogy én is ott követtem el a hibát, hogy nem feküdtem eleget! Bízom benne, hogy minden rendben lesz a babucival!

Üdv:
Gitta

Szilvi,
sokan irtak itt a babaneten, hogy verezgettek, tobb heten keresztul nehany napot is hetente es kihordtak a babajukat, egeszseges babat szultek. Ne add fel! Nagyon drukkolok, hogy orvosoljak a bajt Nalad! Ird meg, mi volt az UH-n.

Noemi

Szilvi
Ne idegeskedj, nincs még veszve semmi! Nagyon fontos, hogy feküdj és tényleg nem szabad felkelni. Sok esetben korházba is fektetik a vérzõ kismamát... Ne csüggedj és mindenképp jelentkezz, hogy mi van Veletek!

Puszi: Doris

Szilvi!

Nem szabad idegeskedni, tényleg sok mindenkinek van vérzése, barna folyása az elején, de nem kell azonnal rosszra gondolni. Ha lenne egy olyan topik hogy "vérezgettem de egészséges a babám" nagyon sokan írnának oda is, csak éppen mi ezt olvassuk és úgy tûnik, a vérzéseknek törvényszerûen ez a vége. DE NEM. Még korai lenne magammal példálózni, de kb. 10 napig volt ilyenem és magától elmúlt. És még gyógyszert sem szedtem, nem feküdtem. (még csak a 14. hétben vagyok)
Én most azt csinálnám, hogy ahányszor cak lehet járnék ultrahangra (magánorvoshoz is ha a kórházba nem hívnak elég gyakran) mert csak az nyugtatja meg az embert.

Türelmet és kitartást kívánok:Janka

Janka
Azért én most megdorgálnálak ezért..."És még gyógyszert sem szedtem, nem feküdtem"...! Ezt nagyon helytelenül teszed, mármint, hogy nem fekszel és pihensz. Ejnye-bejnye! Orvosod mit szolt hozzá? Gondolom nem örült.... Vigyázz nagyon Magatokra!

Puszi: Doris

Andi,
Finnorszag.

Udv
Noemi

Szilvi!

Mi van veled? Remélem jól vagytok!

Üdv:
Gitta

Sziasztok Lányok!

Sajnos nem tudok jóról beszámolni, elvesztettem a babámat a hétvégén. Szombat este már olyan vérzésem volt, mint egy menstruáció, bementem az ügyeletre és mondták, hogy elkezdödött a spontán vetélés. Az egyetlen jó talán az, hogy megúszhatom mûtét nélkül, ha rendesen ki tudok tisztulni, mert még csak 6 hetes voltam, UH-al nézik, hogy hogy áll a dolog.
Próbálok azzal vigasztalódni, hogy jobb, hogy az elején történt és jobb, mint egy beteg babát a világra hozni, meg persze ott van a kislányom is, de gondolom Ti is ugyanúgy voltatok vele, hogy olyan, mintha kitéptek volna az emberbõl egy darabot.
Az biztos, hogy amint lehet, megpróbáljuk mégegyszer, mostmár sokkal jobban vigyázva, hogy ne fordulhasson elõ ilyen. Remélem hamarosan pocakosan fogunk társalogni egymással, én mindekinek ezt kívánom, puszi:

Szilvi

Szia Szilvi!
Nagyon sajnálom. Nehéz most neked, de tuddnod kell, hogy ez nem valami olyan amirõl Te tehetsz. Okosan gondolkodsz és valóban örülhetsz neki (ha szabad ilyet mondanom), hogy nem késõbb történt. A következõ baba biztosan egészséges lesz és veletek marad. Pihenj sokat. Örülhetsz annak is, hogy így mûtét nélkül hamarabb kezdhetitek a próbálkozást a következõ babával. Próbálj meg a kislányoddal foglalkozni, én is azt tettem, hiszen aki már egyszer világra hozott egy remek gyereket, annak újra sikerülni fog.
Üdv.
Malacka

Sziasztok!

Szilvi! Nagyon sajnálom... Átérzem, hogy most mit érezhetsz. Idõvel könnyebb lesz, hidd el! Sírd ki magad nyugodtan, ha úgy jobb. Írj, ha beszélni akarsz valakivel, akár magánban is írhatsz, tudom mennyire jólesik, ha valakinek kipakolhatja az ember a lelét. Pihenj, és vigyázz magadra! Jobbulást!

Üdv:
Gitta

Szilvi
Nagyon sajnálom. Próbálj erõs lenni lélekben és hidd el hamarosan sikerülni fog egy egészséges babácskát kihordanod. Én szívbõl kívánom Neked is és mindenkinek

Puszi: Doris

Sziasztok!

Velem is hasonló volt.
Még új vagyok itt. Kérlek segítsetek nekem.
27 éves vagyok. Tavaly szeptemberben sikerült teherbe esnem, de sajnos novemberben elhalt a kicsi. missed ab. 7.héten Nagyon megviselt az eset, de még mostanában is sírok, ha eszembe jut, vagy eszembe juttatják. Persze túl kell tenni magam, talán ha sikerülne, jobb lenne.

Tudjátok, jobb ha több orvos készenlétben van, hát nekem volt már négy(nem párhuzamosan).
Mindannyian azt mondták, hogy a hormonháztartásom rendben! De képzeljétek el, hogy az 5. doki ezt írta:
"A 7 hetes magzati elhalast minden esetben (csaknem minden esetben) a sargateshormon-termelés elégtelensége okozza, tehát cikluszavar kovetkezménye. Az összes lelete semmit sem ér, mert pont a lényeg maradt rejtve. A stressz ugyanis letiltja a szaporodast, részint az ovuláció, részint a beágyazódás szintjén. Ez az Ön problémája, mely gyógyszerekkel és némi lelki gondozással biztosan gyógyítható."
A lényeg: ed {A ciklusom változó: 35-42 között}, tehát evvel van a gond!
A kérdésem hozzátok, akik szültek vagy már több hónaposak: Kérlek benneteket, hogy írjátok meg, hogy a CIKLUSOTOK milyen? Hány napos, pontos-e, stb.?
PL. 1. mindig 28 napra
2. 30-32 között

Elõre is köszi!

Nikie

Nikie
Látom nagyon sok helyre leírtad a gondod. Válaszoltam Neked a Margitos topic-ban. Fel a fejjel

Puszi: Doris

Szia Nikie!

Én is csatlakozom az elõttem szóló(k)hoz, fel a fejjel!

Nekem teljesen rendszertelen volt a ciklusom már mióta elõször megjött. A doki azt mondta, valószinûleg PCO-szindrómám van. Sajnos alaposabb kivizsgálást nem végzett, azt mondta, ráér,majd ha babát akarunk.
Ekkor el is mentem hozzá és kiderült, hogy nincs peteérésem. Clostylbegitet irt fel, ami meg is hozta az eredményt azonnal. Még abban a hónapban kismama lettem (igaz, a peteérés csak a ciklus 23. napján következett be).

A kisfiam most 6 hónapos. Úgyhogy tényleg ne add fel! Majd irj a fejleményekrõl!

Sziasztok

Én már írtam egyszer ide, mert februárban magzatelhalás miatt elvesztettem a 8 hetes babámat. Fél év szünetet javasolt az orvosom, áprilisban azonban véletlenül teherbe estem. Nagyon félek hogy ezzel a babával is lesz valami.
21.-én megyek a dokimhoz elõször ezzel a babával.

Minden jót kívánok Nektek!

Kriszti

Kriszti
Próbálj megnyugodni, és nem görcsölni a dolgon... Hidd el, hogy sikerülni fog most kihordanod egy egészséges terhességet! Az orvosoddal konzultálj és biztos, hogy javasolni fog valamit, az ismételt vetélés elkerülése végett Nagyon drukkolok és írj majd!!

Puszi: Doris

Kriszti!
Ez nagyszerû! Véletlenek nincsenek. Valakai nagyon igyekszik hozzátok

Üdv.
malacka

Sziasztok!

Volt egy spontán vetélésem januárban,a magzat 7-8 hetes lehetett.Nehéz ezen lelkileg túl tenni magát az embernek,(nekem még nem sikerült teljesen) pedig a terhesség korai szakaszban szakadt meg,és ilyenkor ugye nagyon kicsi a magzat.Még most is úgy képzelem,hogy van a túlvilágon egy ici-pici gyermek,aki csak pár centi,de teljesen ember formájú.Ez az én gyermekem.Nagyon egyedül van.Gondolnom kell rá,mert ha én nem teszem,akkor senki se gondol rá.Biztos másnak is vannak hasonló gondolatai.Ezt a tragédiát (közhely),de csak nagyon-nagyon sok idõ tudja feledtetni.

Azt üzenem mindenkinek,hogy nem lehet megspórolni a gyászt,fájdalmat.Akivel ez megtörtént,annak végig kell járnia egy fájdalmas utat,és az sem biztos,hogy a személyisége ezáltal gazdagabb lesz.

Üdv
Névtelen

Kedves Névtelen!

Velem pont egy hónapja történt ugyanez a tragédia. A gondolataim hasonlóak, mint a Tieid, nagyon megértelek.
Nagyon sokat jelent, hogy a barátaim és a férjem teljesen mellettem állnak, és bármikor beszélhetek az érzéseimrõl.
Sokkal közelebb kerültek lelkileg a Szüleim, bár eddig is nagyon szerettük egymást. Nagyon sok minden átértékelõdött bennem, a dolgok fontossági sorrendje is változóban.
Igen, most nagyon bánt és nagyon fáj, ha a kolléganõm a hatodik hónap nehézségeirõl és örömeirõl számol be minden reggel a büfében. Ezt még nem tudom kezelni, nagyon mélyen érint, így kerülöm a társaságát.

Jade

Szia Jade!

Örülök,hogy téged a körülötted állók megértettek.Az én párom elsõ reakciója a terhesség megszakadásakor az volt,hogy "nem baj,csinálunk másikat".Ez nekem nagyon rosszul esett,nehéz megfogalmazni,hogy miért.Tulajdonképpen vigasztalni akart jóindulatúan,és bizonyos mértékben igaza van.De valahogy annyira nem odavaló volt ez a megjegyzés,és azt sugalmazza,hogy "katonadolog",ne is törõdj vele...Lehet,hogy talán ennek ellensúlyozásaként kötõdöm ennyire ehhez a halott magzathoz.Az csak természetes,hogy én sem bírom a nagy pocakos várandósokat,meg a babakocsit büszkén tologató mamákat.Egyszerûen nem tudok semmilyen szinten kapcsolódni hozzájuk.Azért az idõ és egy egészséges terhesség biztos begyógyítja a sebeket :-)

Üdv
Névtelen

Kedves Névtelen, Jade és Mindenki
Az érzéseitek és reakciótok teljesen "normálisak" azok után ami történt. A gyászt nem lehet megspórolni és nem is szabad.
Velem több mint 8 éve esett meg ez a dolog és kb. 3 hónapja tudtam "eltemetni" önmagamban azt a kicsi kis életet akit 14 hetesen veszítettem el. Értelmileg teljesen felfogtam azt, hogy nem volt életképes és ennek így kellett történnie, de érzelmileg csak mostanra tudtam Tõle elszakadni. Úgy gondolom az segített hozzá ehhez az elváláshoz, hogy érzelmileg most már teljes egészében egy "új magzatot" egy "másik" babát szeretnék, akit ki tudok majd hordani és aki egészségesen fog megszületni. Mostanra jutottam el arra a szintre, hogy megváljak ennek a terhességnek az UH képeitõl...megsemmisítettem õket. Talán ridegen hangzik, de nem szeretném látni újra-és újra a kudarcot és a sikertelenséget.
Engedjétek szabadjára az érzéseiteket és sírassátok bátran a babácskátokat mert ez minden szeretõ és érzõ lény természetes reakciója. Kívánom, hogy mindannyian mielöbb egy egészséges és boldog baba legboldogabb mamájaként írjatok/írjunk majd ide azoknak akik vígasztalásra szorulnak

Puszi: Doris

Sziasztok!

Köszi mindenkinek az együttérzõ szavakat, nagyon jól esett. Mostmár jobban vagyok, lelkileg is (bár a babakocsit tologató anyukák és a pocakos kismamák látványa még engem is érzékenyen érint). Próbálok az elõttem álló fõiskolai vizsgákra koncentrálni, na meg persze a kislányomra, aki a fõ vigaszom volt a nehéz napokban a párom mellett. És gyakran nézek a naptárba, hogy valyon mikor leszek újra terhes, még akkor is, ha tudom, hogy várni kellene egy fél évet.

Puszi: Szilvi

Sziasztok lányok!
furi dolog történt velem. Mint már írtam a babám februárban elhalt 8. terhességi héten. A küret után 6 héttel megjött a mensesen. A 2. már nem jött meg mert véletlenül ujra babás lettem. Kb két hete egy kis barnás folyásom van. Elmentem a dokimhoz, aki megnézta, és azt mondta, hogy nem tudja eldonteni, hogy méhen kivuli-e, de minden ugy látja hogy meg van halva. Nagyon szomoru lettem másnap be kelltt menjek a korházba küretre. Elotte azonban volt egy UH annak megállapitására, hogy méhen kivüli-e. Az ultrahagos doki, megállapitotta, hogy a él a baba, és méhen belül van! Nem kartam hinni a fülemnek, de megnéztem a monitort és lattam, ahogy ver a szive. 3 napig bennt tartottak megfigyelésen a banás folyás miatt. a 3. napon volt egy új UH-m, ahol megállapították, hogy a baba él, nagyobb lett, és nincs leválásra utaló jel. Ugyhogy haza is jöttem és izgulok, hogy rendben menjenek a dolgok.

Sziasztok

Kriszi

Szia Kriszti itt is
Szívbõl kívánom, hogy minden a legnagyobb rendben legyen és akkor ne is legyen itt "helyetek" ebben a topikban Feküdj és pihenj sokat!!! Ez a babácska nagyon szeretne már Nálatok megszületni

Puszi: Doris

Kriszti!
Gratulálok a babához! Remélem a továbbiakban minden rendben lesz! Ha bármi gondod lenne, ne habozz hívni a dokidat! A helyedben sûrgõsen keresnék egy másikat!!! Vigyázz magatokra nagyon!!! Kellemes hétvégét kívánok!

Üdv:
Gitta

Szia Gitta és Doris.
Köszönöm a biztatást. Kicsit szomorú vagyok a barnás folyás miatt. De én is bízom a a csodában :-)

Kriszi
Úgy is kell!!! Hisz bizalom és remény nélkül mi értelme lenne az életnek...?? Hidd el ez a babácska már biztosan elég erõs és remélhetõleg 9 hónapra beköltözött a pocidba

Puszi: Doris

Szia Doris és Gitta
elmentem másik dokihoz, a Baross utcai Klinikára.
Megvizsgált, azt mondta minden rendben, a barnásra pedig kaptam egy hormont tartalmazó hüvelykúpot.
Köszönöm a jótanácsokat.

Kriszti

Kriszti
Minden jót nektek

Puszi: Doris

Jade és többiek!

Jade!
Velem is hasonló történt. Nem tudom írtam-e.
Bár tavaly volt novemberben, de még most is fáj(pedig fél év már eltelt).
Kismamákkal pedig összefut az ember sûrûn.
Javaslom neked és mindannyiótoknak, hogy részletes hormonvizsgálatot készítessetek az összes többi vizsgálat mellett, de részleteset! (Nem elég a 21. nap!)
Valamint Rh+ vagy-e vagy nem? Ez is lényeges!
Arra is ügyeljetek, hogy néha nem elég egy orvos véleménye. Bátran keressetek másikat is.
Higyjétek el, tapasztalatból mondom.
Ha nem lettem volna ilyen hülye, most otthon lennék, pihennék és várnám a kis, édes csöppséget júniusra!

Mindenkinek sok sikert kívánok!
Sziasztok!

Nikie

Sziasztok Lányok!

Szeptemberben volt egy vetélésem a terhesség 10 hetében. Mostanra sikerült tultennem magam a dolgon bár amig idáig el jutottam sok mindenen mentem keresztül.Azt gondoltam , hogy ha megvárom a kötelezõ 3 hónap kihagyást majd megint gyorsan teherbe esek mint a mult évben. Persze ez nem így történt. Azt hittem, hogy az elvesztett babámért cserébe gyorsan kapok majd egy másikat és amikor ez nem így történt kezdetem kibukni. Áprilisra voltam kiírva , sokan körülöttem megszülték a babáikat és nekem velük kellett örülnöm , pezsgõznöm amikor legszivesebben ordítottam volna. Jártam psziholgushoz de az beszélgetés helyett telenyomott gyógyszerrel.Rájöttem a mult hónapban, hogy ez így nem mehet tovább , fel kell ébrednem mert így nem lehet tovább folytatni sõt a házasságom is rá fog menni a dologra.
Összepakoltam a gyógyszereimet az összes babaruhát, kismamaruhát az összes babás könyvet a terhes kiskönyvemmel együtt, beraktam egy szemeteszsákba és levittem a kukába. Ugy érzem ezzel leszámoltam a multtal és azóta mintha kicseréltek volna. Visszatért a jókedvem , az életkedvem és az állandó orvosi vizsálatokra sem megyek már olyan feszültem. Majd lesz valahogy , majd lesz egy másik a babám ha eljön az ideje. Már nem akarom olyan görcsösen. Nem készít ki egy kismama látványa az utcán vagy egy babás reklám a Tv-ben.
Szerintem egy nõ mindent kibír és azt hiszem végig csinálom a hormonkezeléseket, vizsgálatokat , vérvételeket, szurkálásokat mert nem szabad feladnom.Ugye jól gondoldom?


Lányok van közületek olyan akinek hasonlóképpen nehéz teherbe esnie a vetélés után?


Üdv: Nina

Szia Nina
szerintem sem kell nagy ügyet csinálni egy vetelesbol. Nekem frissebb az elmenyem 8 hetesen februarban halt el a baba. Ezt ugy kell szerintem felfogni, hogy ez a nok sorsa, megelnek ilyet is, aztan megelik egy vagy tobb baba szuleteset is. A veteles nagyon gyakori, alig ismerek olyat aki tobb gyereket szult es ne tortent volna ilyen vele.
Ertem itt a nagyimat, nagynenit, baratnoimet, barkit akit ismerek megelte mar ezt. Azert nem akkora dolog, hogy pszicholgushoz kelljen menni utana.
A babak az elso 12 hetben nagyon serulekenyek, eleg, ha az anyuka elkap egy influenzat vagy egy herpeszt, es a baba nem marad meg. Az is lehet, hogy egy egyszeri veletlen genetikai problemaja volt. Szoval nem erdemes vacilalni rajta, elobb utobb jonni fog a kovetkezo.
Ettol fuggetlenul erdemes kivizsgaltatni magat az embernek, pl hormonalis vizsgalat nagyon fontos.

puszi

Kriszti

Szia Kriszti !
Teljesen igazad van. De sajnos az emberek nem egyformák van aki erõsebb és hamar tulteszi magát a dolgon van aki érzékenyebb.
Amugy ma derült ki, hogy ismételten nem sikerült teherbe esnem. Nem különösebben rázott meg a dolog. A vetélés óta hormonvizsálatokra jártam, hormongyógyszereket kaptam stb. Ma azt mondta a doki, hogy teljesen rendben vagyok és behívta a férjemet is vizsgálatra. Tehát alakul a dolog ugyhogy csak türelem.
Azért szoríts nekem.
Üdv: Timi

Kriszti!

Bizonyos szempontból megértem az álláspontod, még ha nem is értek egyet vele!!! Nem értek egyet azzal, "hogy ez a nõk sorsa"! Nekem, az a baba AKIT elveszítettem, pont olyan, mintha megszületett volna! Az, hogy nem érdemes vacilálni rajta, az sem igaz! Szerintem igenis fel kell dolgoznia mindenkinek ezt a traumát, nem lehet egyszerûen a szõnyeg alá söpörni egy mozdulattal. Személy szerint nekem 1 hónap kellett hozzá, hogy elfogadjam a tényt, hogy nem fog megszületni a gyermekem. Most már örömmel várom az újjabb jövevényt, de Õt soha nem fogom elfelejteni! Szerintem az nem mond igazat, aki azt állítja amennyiben várta a baba érkezését, hogy elfelejtette és semmi érzelmi nyomot nem hagyott benne a tragédia. Lehet, hogy másnak ez nem tragédia, de nekem az volt.
Igenis fontos megbírkózni azzal a tudattal, hogy valaki elveszített a gyermekét. Ezzel a ténnyel együtt is kell élni. Ha valaki egyedül nem tudja feldolgozni, akkor nyugodtan kérjen segítséget, nem kell ezért megbántani õt!!! Igenis ez akkora dolog egy nõ életében, ami nagyon számít és meghatározza a további életét és életminõségét.
Én mindezeket a saját tapasztalatom alapján írtam le. Nem szándékoztalak megbántani vele sem téged sem másokat, akiknek esetleg eltér a véleménye! Ezek számomra puszta tények, egy vélemény a sok közül, amit úgy éreztem meg kell osztanom veled és a többiekkel.

Üdv:
Gitta

Gitta,

Teljes mértékben egyetértek veled. Nekem februárban volt egy missed abortion, amit mûszeresen fejeztek be. A mai napig - ha nem érzem magam a topon - elsírom magam és bánkódom, hogy ez történt. És tudom, hogy ha majd eljön a "szülés" ideje azt is nehezen fogom venni.

Mindennek ellenére már úgy érzem képes lennék egy újabb babának örülni, ha jönni akar.

Kívánom itt mindenkinek, hogy legyen minél hamarabb boldog anyuka, egy egészséges kis gõgicsélõ babával.

Ribizli

Szia Gitta
szerintem annyira nem szabad megtornie az embernek hogy nyugtatót szedjen meg ilyenek. Azert irtam, ezeket hogy megertsd hogy ez egy termesztes dolog. Nem azt irtam, hogy nem fajdalmas, vagy ilyesmi, nem nem szabad nagyon beleelnie magat az embernek a lelki fajdalomba.
Ami veled tortent szinte minden növel megesik. Az egyik barátnömnek pl a ket gyermeke születése közt 3 ment el igy ahogy neked most ez az egy, kb ilyen korban, tehát csak a 4.-böl lett kistestvér. Egy másik barátnöm is 3.szor jár igy. A nagymamámnak, bar 3 gyermeke van (ma mar persze felnöttek), volt hogy a 4. hónapban haltak el az ikrei. Apu húga szintén tesót szeretett volna a kisfiának, de az 5. hónapban elkezdett vérezni, és mire a korhazba ert mar azt mondtak nem tudjak a babát megmenteni. Utána azert lett még egy egészséges kisfia, ahogy tervezte. A fodrásznöm lánya influenzás lett a 3. hónapban volt, de ket nap magas laz után elvetélt. 2 évre rá lett újra terhes, ma van egy nagyon édes kisfia. Ott van anyukám barátnöje 4 babája ment el és az 5. és a 6. megmaradt, ma már ovisok. A nögyógyászom mesélte, hogy nekik "2 elment, 3 meg már szaladgál".

Jó, ök azok akiket én ismerek.
De itt vannak a híres nök, pl Jackie Kennedy, több vetélés és sajnos egy halvaszületett baba is volt a két egészséges gyermekük elött. Itt van Xena, azaz a színésznö, aki játsza (Lucy Lawless), most szült, de az elözö babáját elvetélte.
Madonna is 27 évesen vetélt el elöször, aztán a kislányának szeretett volna kistestvért de sajnos elvetélt. Utána jövö kisfiu pedig megmaradt.

Vagy itt van Magyarországon egy kislány aki 12 évesen legfiatalabban kismama lett, megszületett a kislánya, aztán egy év múlva terhes lett megint, de akkor elvetélt, most nemrég viszont kisfia született, rajta van a cikk az rtl honlapján.

Az orvosok szerint a felismert terhességek 25%-a végzödik vetéléssel, de ennél valószínüleg magasabb az arány mert sok nö nem is fordul vele orvoshoz, vagy nem is veszi észre, hogy terhes volt. Ezen kívül valószínuleg sok baba meg az következö menstruáció ideje elött elhal, és ilyenkor meg kilöködik magától, anélkul, hogy barki tudna a létezéséröl. Ezeket összeadva, sok statisztika azt mondja, hogy a megfogant terhességek 50%-a hal el.

Szóval erre mondom hogy ez a sorsunk, és hidd el azok a nök akiket fennt példának hoztam, mind egészégesek, késöbb egészéges gyermek(ek)nek adtak életet.

Azert is jó lenne ha nem így néznéd a dolgokat mert senki nem garantalhatja hogy a kovetkezovel minden siman megy majd, es nem ismetlodik ez meg attol fuggetlenul, hogy biztosan lesz olyan terhesseged is amikor gond nelkul megszülteik a babád. De ehhez az kell hogy ne szedj gyógyszereket, nyugtatót, mert gondolj bele hogy árthatsz a babának aki tudtodon kívül megfogan. Az sem kizárt ha nem igy veszed ezt a dolgot, már terhes lennél egy új babával.
Inkább a kovetkezo baba egészégét tartsd szem elött, hogy jó esélyekkel indulhasson.

puszi

Kriszti

Lányok
Remélem nem fogtok itt összekapni. Próbáljuk meg elfogadni, hogy mindannyian másként érzünk és van aki könnyebben el tudja fogadni a Vele történteket. Nekem 8 év kellett hozzá de nem mondom, hogy ez "normális" sõt... Nem volt kivel megbeszélnem a dolgot, nem tudtam kinek kiönteni a szívemet. Az a jó, hogy most már itt vagyunk egymásnak mi és meg tudjuk beszélni a problémáinkat Ne haragudjatok meg egymásra Személy szerint az a véleményem, hogy ha valakinek pszichológus segítségére van szüksége mert nincs a környezetében senki akivel õszintén beszélgethetne akkor forduljon nyugodtan segítségért de Krisztihez csatlakozva én is úgy gondolom, hogy gyógyszert semmiképp sem érdemes szedni mert sokat árthattok Magatoknak

Mielöbbi babásodást kívánok Mindannyiunknak és Boldog Babavárást a már babásoknak

Puszi: Doris

Sziasztok,

nekem május elején volt spontán vetélésem, írtam is akkoriban egy párszor. Nekem se volt könnyû feldolgozni, pedig tudtam jól, már amikor kiderült, hogy terhes vagyok, hogy nem lesz kockázatmentes a dolog. Reálisan még el is tudja fogadni az ember a természetes szelekciót, hogy jobb ez így, mint egy beteg gyermeket a világra hozni, de persze nem mindenki ezért veszti el a kisbabáját.
Biztos vagyok benne, hogy lelkileg mindenkit megvisel a dolog, csakhát tényleg nem vagyunk egyformák, van aki erõsebb, van aki kevésbé és a körülmények is sokat számítanak: egy megértõ társ támogatása, egy már meglévõ egészséges gyermek stb.
Én most reménykedem, mert a vetélés után pont 28 napra megjött a mensesem, így azt gondolom, hogy minden rendben van a szervezetemben. Tudom, hogy még nem szabad teherbe esnem, mert regenerálódni kell, de alig várom, hogy leteljen a 3 hónap várakozási idõ. Addig igyekszem feltöltõdni vassal, mert eléggé anaemiás vagyok, lerakom a vizsgáimat, aztán itt a nyár és a 4 éves kislányom, aki a legnagyobb kincs az életemben.
Mindenkinek pozitív gondolatokat és egészséges kisbabákat kívánok, sziaszok:

Szilvi

Szilvi
Én emlékszem, hogy írtál Nektek is minden jót kívánok, és hidd el ez a pozitív gondolkodás meghozza majd az eredményét
Mindannyiunknak mielöbbi boldog babásodást kívánok

Puszi: Doris