Koszonom szepen a hozzaszolast, elnezet elore is az ekezetek miatt, most telefonrol irok.
Probaltam keresni az adatlapodon mostansag a hozzaszolasaid kozott a tortenetedet, hatha megtalalom, de nem sikerult, azert irtal mar "parat".
(
Kedden volt a mintavetel, azt mondtak nem lesz egy honap, 3 het az eredmeny, postan, ha nincs gond. Ha van, egy heten belul telefon.
Nagyon durva, hogy eloszor pozitiv lett a tesztetek, pedig erre 99,7%-ot mondanak!!
Rakerestem a neten es bizony van, akinel szinten a chorion biopszia utan pozitiv lett edwardsra, majd azt mondtak neki hogy a mehlepenyben levo genetikai mutaciokat kikerulheti a baba???!!!, elment magzatvizvetelre, aztan kozoltek 2 het mulva hogy veres magzatviz miatt (chorionnal eret talalt a szuras) ertekelhetetlen, menjen vissza koldokzsinor vert vesznek. Vegul teljesen negativ lett es egeszseges a baba.
Nem egy ilyet olvastam.
Kerdesem, hogy vajon hanyszor fordul elo hogy az anyuka meghallja a szornyu hirt, es nem megy tovabb, hanem megszakittatja a terhesseget?
Es vajon van olyan, hogy akkor ha visszaforditom a gondolatot, negativ eredmenyt kap valaki es megis kromoszoma rendellenesseggel szuletik meg?
Orulok hogy egeszseges a babad, lattam a kepeket, egy tunder, a kis fogacskaival egyutt
Egyaltalan en bizhatok ebben az eredmenyben ha kezhez kapom? Eredmenytol teljesen fuggetlenul.
Azt mondta a genetikus hogy ezzel nemcsak a down, patau, edwards szindromat szurik ki hanem mindent amiben kromoszomakat illetoen elteres tapasztalhato.
Vajon ez is mennyire biztos?
Azt tudom hogy amin most atmegyek, semmikeppen sem tesz jot a babanak, mar egy hete nem alszom, ejszaka a netet bujom, forumokat, torteneteket, akar kulfoldieket is, orvosoknak irkalok, es aggodom, allandoan.
Ez a terhesseg egyebkent sem indult szepen nekem, mert a maganorvosom az 5. Heten azt mondta, asszonyom, elhalt a terhessege, muszeres befejezes szukseges, nem no a petezsak.
El kellett fogadnom, egy het utan pedig mikor mentem a mutetre, megkertem hogy nezzek meg meg egyszer, hogy megnyugodjak.
Es 5.6 mm-es embriot talaltak szivhanggal.
Ezt sem kivanom senkinek.
Olyannyira teleolvastam magam, hogy talaltam olyan anyukat, aki az o 3.5 mmes erteket okolja azert hogy a kislanyan megallapitottak 1.5 eves koraban, hogy ertelmi fogyatekos, negativ magzatviz minta, minden eredmenye negativ es tokeletes volt a tarkoredon kivul.
Akkor most ezen kell aggodni majd?
Hogy ha a mehlepeny mintavetel negativ, es a szivevel sincs problema (mert ugye emiatt is gyakran magasabb az ertek), akkor rettegjek masfel evig, hogy beteg lesz e?
Mar szegent annyiszor neztek ultrahangon, meg sem tudom szamolni pedig csak 14 hetes vagyok. Annyit idegeskedtem/idegeskedek, hogy egyaltalan nem tudom azt mondani hogy a varandossag a legszebb idoszak az anyuka eleteben, mert legszivesebben kepen torolnem azt aki ezt allitja.
Szornyu es borzaszto belegondolni hogy az eletunk innentol kezdve csupa aggodas lesz, felelem.
Nem lehet igy nekiindulni az anyasagnak es a gyereknevelesnek, en megis beleestem abba a hibaba hogy mar tarkoredo ertekekkel es vele szuletett rejtett betegsekkel almodok, szazalekokkal, kockazat becslesekkel.
Hol marad az elvezzuk a terhesseget es legyunk boldogok, kiegyensulyozottak?
Ne haragudj hogy ezt igy rad zuditottam de most picit azert jobb lett.
A parom pedig retteg a beteg baba gondolatatol, ot is teljesen szetszedem mar es mar o is a gyerekeket nezi az utcan hogy betegek e, egyikunk sem tudja elvezni a terhesseget, a szulove valas folyamatat.
Mas boldogan megy be a parjaval az ultrahangra, hogy lassa a picit, mi rettegve, hogy ma vajon mit mondanak?
Szornyu
A kezdet nálatok is, te jó ég!
