Sziasztok!
Biztos van más is, aki a terhessége közepén, vagy végén veszítette el a babáját, nehezen beszél róla, de talán szívesen "kiírná" magából. Babát várók, ne haragudjatok, ez nem ijesztegetés, vagy ilyesmi. Nektek TUTI egészséges és szép babátok lesz, de ha akarjátok, olvassátok el ezt a történetet, és a többit is. Sorstársaim, írjatok. Együtt könnyebb. Ha csak egy picit is, az is valami.
2003 aug. 26-ra voltunk kiírva. Baromi boldog voltam a nagy hasammal, Ficánkával, aki néha Kismackó volt, amikor simogatáskor a tenyerembe bújt. "Nagyon szép terhesség"- mondta orvosom a szegedi klinikán, és tényleg az volt. Csupa negatív lelet, szuper genetikai uh á la dr.K.A (a szegediek fogják tudni), de én azért csak elmentem sógornőmmel Kecskemétre a 3D uh-ra (mindenkinek csak javasolni tudom, dr.Nemes András profi), hogy legyen egy emlék Ficánkának, ha felnő.
Másképp alakult.Kiderült (27 hét,2nap), hogy lánykámnak ÉLETTEL ÖSSZEEGYEZTETHETETLEN szívfejlődési rendellenessége van, ami 1000-ből 2szer fordul elő. Másnap gyerekkardiológia, szívultrahang. A docens asszony megerősíti Nemes doktor felvetését és diagnosztizál: hypoplasias balszívfél szindróma, a babának nincs bal kamrája, csak addig élhet, amíg bennem van, az én keringésem nélkül max. 1-2 órát.
A padló alá kerültem. Átmentem a klinikára az orvosomhoz, ő is ledöbbent. Folyt. köv
Új privát üzeneted érkezett!
2003.06.20 21:24
Péntek volt, azt mondta, hétfőn feküdjek be, megindítja a szülést. A baba mindenképpen meghalna, ne várjunk a 40. hétig, de természetes szülés lesz, hisz császárt csak a baba érdekében végeznek.
Életem legszörnyűbb hétvégéje várt rám. Megpróbáltam megbeszélni Ficánkámmal a helyzetet, mondtam, hogy mi csak egy másik világban lehetünk együtt, és utáltam magam, hogy asszisztálok a "megöléséhez", hogy a beleegyezésemmel szakítják ki onnan, ahol lenni szeret. (Durva, de tényleg ezen kattogtam, holott az eszemmel tudtam hogy egyébként is meghalna, ha kivárnám a 40 hetet, meg így is).Az orvosom egy szót se szólt arra, hogy dr.K.A leletei negatívak, holott legkésőbb a 20. hetes UH-n ennek ki kellett volna derülni.És akkor egy 400 grammos babát kell megszülni, akinek akkor még nem is éreztem a mozgását.
Hétfőn befeküdtem a klinikára, mindenórás kismamák közé, és az orvosok megpróbálták beindítani a szülést. A totál zárt méhszájam, az oxitocint még nem termelő lepényem, és a lánykám ellenük játszottak. A hetedik napon végül (28 hetes, 6 napos) a laminária hatásosnak bizonyult (és a kb. 10 injekció)és 8 órás vajúdás után (az utsó 3 órában nem volt fájásszünet...)megszületett a halott, 1200 g-os kislányom (faros volt, a köldökzsinór a nyakára tekeredett). Komolyan hálás voltam neki, hisz, ha élve születik, diagnózis ide vagy oda, átviszik a koraszülöttintenzívre és addig"kínozzák" amíg még él. És ez méltatlan bárkihez és bármihez is.
A szülés szörnyű volt, de a burokrepesztés leginkább. Fizikailag nem fájt, de összetörte a szívem. Akkor vált véglegessé, hogy elengedtem a lányom kezét.
4 napig még bent voltam, ha édesanyám és férjem nem lettek volna végig mellettem, most idegosztályon feküdnék.
Orvosom a szülés idején szabin volt, de a világ legjobb orvosa segített a szülésnél, az egyetlen a klinikán, aki a méhem mögött meglátta az embert (dr. Németh Gábor adjunktus úr).A szülésznőknek is mindent köszönök.
És mivel visszahozni nem tudom, köszönöm Angyalkának, hogy hét hónapig velem volt, és ígérem, leszünk még együtt. Mondják, 3 hónap és jöhet a következő baba.
Én nem vállalok másikat addig, míg azt érzem, kislányom helyét senki nem foglalhatja el. Remélem, egy év múlva máshogy látom majd. De mindig Ő lesz az első gyermekem, és mindig szeretni fogom.
Lányok, követeljétek meg a figyelmet az UH-n. Sok múlik rajta. Kösz, hogy elolvastatok.
Puszi: Angyalka anyukája
UI: Azért dr.K.A-t bepereltem... 2x írt negatív Uh leletet, és félrecsapott fejjel ment el mellettem, amíg bent feküdtem. Nem a pénz kell, elhihetitek.Csak szenvedjen ő is egy kicsit.
Életem legszörnyűbb hétvégéje várt rám. Megpróbáltam megbeszélni Ficánkámmal a helyzetet, mondtam, hogy mi csak egy másik világban lehetünk együtt, és utáltam magam, hogy asszisztálok a "megöléséhez", hogy a beleegyezésemmel szakítják ki onnan, ahol lenni szeret. (Durva, de tényleg ezen kattogtam, holott az eszemmel tudtam hogy egyébként is meghalna, ha kivárnám a 40 hetet, meg így is).Az orvosom egy szót se szólt arra, hogy dr.K.A leletei negatívak, holott legkésőbb a 20. hetes UH-n ennek ki kellett volna derülni.És akkor egy 400 grammos babát kell megszülni, akinek akkor még nem is éreztem a mozgását.
Hétfőn befeküdtem a klinikára, mindenórás kismamák közé, és az orvosok megpróbálták beindítani a szülést. A totál zárt méhszájam, az oxitocint még nem termelő lepényem, és a lánykám ellenük játszottak. A hetedik napon végül (28 hetes, 6 napos) a laminária hatásosnak bizonyult (és a kb. 10 injekció)és 8 órás vajúdás után (az utsó 3 órában nem volt fájásszünet...)megszületett a halott, 1200 g-os kislányom (faros volt, a köldökzsinór a nyakára tekeredett). Komolyan hálás voltam neki, hisz, ha élve születik, diagnózis ide vagy oda, átviszik a koraszülöttintenzívre és addig"kínozzák" amíg még él. És ez méltatlan bárkihez és bármihez is.
A szülés szörnyű volt, de a burokrepesztés leginkább. Fizikailag nem fájt, de összetörte a szívem. Akkor vált véglegessé, hogy elengedtem a lányom kezét.
4 napig még bent voltam, ha édesanyám és férjem nem lettek volna végig mellettem, most idegosztályon feküdnék.
Orvosom a szülés idején szabin volt, de a világ legjobb orvosa segített a szülésnél, az egyetlen a klinikán, aki a méhem mögött meglátta az embert (dr. Németh Gábor adjunktus úr).A szülésznőknek is mindent köszönök.
És mivel visszahozni nem tudom, köszönöm Angyalkának, hogy hét hónapig velem volt, és ígérem, leszünk még együtt. Mondják, 3 hónap és jöhet a következő baba.
Én nem vállalok másikat addig, míg azt érzem, kislányom helyét senki nem foglalhatja el. Remélem, egy év múlva máshogy látom majd. De mindig Ő lesz az első gyermekem, és mindig szeretni fogom.
Lányok, követeljétek meg a figyelmet az UH-n. Sok múlik rajta. Kösz, hogy elolvastatok.
Puszi: Angyalka anyukája
UI: Azért dr.K.A-t bepereltem... 2x írt negatív Uh leletet, és félrecsapott fejjel ment el mellettem, amíg bent feküdtem. Nem a pénz kell, elhihetitek.Csak szenvedjen ő is egy kicsit.
2003.06.20 21:52
huh, azt sem tudom, mit lehet erre írni. nagyon szomorú történet. igazad van, hogy vársz még a következő babával, de készülj fel rá (amennyire lehet), hogy lépten-nyomon ezzel jön majd mindenki. 3 hónapnál több időre van szükség ezt feldolgozni, a másik baba pedig nem az előző helyett lesz. és, hogy mikor? azt csak Te tudod eldönteni, nem kell határidőket megszabni.
közhely, hogy az idő begyógyítja a sebeket. gondolom, inkább csak elhalványítja.fogadd részvétemet és kívánom, ha MAJD úgy döntesz, minden rendben legyen.
ha lezárul a per, megteszed, hogy jelentkezel? remélem, nem ússza meg az "orvos" szárazon.
közhely, hogy az idő begyógyítja a sebeket. gondolom, inkább csak elhalványítja.fogadd részvétemet és kívánom, ha MAJD úgy döntesz, minden rendben legyen.
ha lezárul a per, megteszed, hogy jelentkezel? remélem, nem ússza meg az "orvos" szárazon.
2003.06.20 21:58
Kedves Angyal!
Nehéz ilyenkor vígasztalni.
... Csak csillag ő, csak látomás
csak fény a tengeren,
sugár arcát nem látja más
de fellobog nekem.
És minden este rám ragyog
kék jácint mosolya
Egyetlen tükre én vagyok
nagy ég, milyen csoda
Hogy holdban élt, hogy vízben élt,
Gyöngy és göröngy között
Mégis eljött a kedvemért,
Szívembe költözött
És rajzolgatni álmaim,
Most mindig ott lakik.
Kibontva éjem tájain
Szelíd virágait...
Üdv.
Malacka
Nehéz ilyenkor vígasztalni.
... Csak csillag ő, csak látomás
csak fény a tengeren,
sugár arcát nem látja más
de fellobog nekem.
És minden este rám ragyog
kék jácint mosolya
Egyetlen tükre én vagyok
nagy ég, milyen csoda
Hogy holdban élt, hogy vízben élt,
Gyöngy és göröngy között
Mégis eljött a kedvemért,
Szívembe költözött
És rajzolgatni álmaim,
Most mindig ott lakik.
Kibontva éjem tájain
Szelíd virágait...
Üdv.
Malacka
2003.06.20 22:01
Szia Angyal!
Rettenetes volt olvasni a történeted. Nem tudok mit írni, mert minden közhelynek tűnik. Csak egy kis bíztatást. Egy ismerősömmel ugyanez történt. Egy uh-on észrevették, hogy valami gond van a baba szivével (a pontos diagnózist nem tudom), megszülte még a 40. hét előtt. Most van egy 15 hónapos egészséges kislánya
Nagyon drukkolok nektek!
cory
Rettenetes volt olvasni a történeted. Nem tudok mit írni, mert minden közhelynek tűnik. Csak egy kis bíztatást. Egy ismerősömmel ugyanez történt. Egy uh-on észrevették, hogy valami gond van a baba szivével (a pontos diagnózist nem tudom), megszülte még a 40. hét előtt. Most van egy 15 hónapos egészséges kislánya
Nagyon drukkolok nektek! cory
cory + Liza 2006.03.11. + Zsoma 2003.08.31. + Balu 2001.09.12.
2003.06.20 22:44
Szia Angyal,
en szegedi vagyok es gondolom ki volt az orvosod. Nagyon szomoru a veled tortentek.
Az en kislanyom is szivfejlodesi rendelleneseggel szuletett, amit majd sajnos muteni kell. De szerencsere nem latszik rajta semmi. Gondolom Katona doktrononel voltal, mi is hozza jarunk. Nekem sem vettek eszre a genetikai uh-n, de szerintem nem is ertenek hozza nagyon a nogyogyik. Pedig K. A. csinal genetikai uh-t. Katona doktorno a 2. terhessegem 20. heteig 3x is nezett uh-n.
en csak annyit kivanok, hogy minel hamarabb gyere a mi szegedi topikunkba kismamakent. Varunk. Vagy jartal is mar ott?
gabomamo
en szegedi vagyok es gondolom ki volt az orvosod. Nagyon szomoru a veled tortentek.
Az en kislanyom is szivfejlodesi rendelleneseggel szuletett, amit majd sajnos muteni kell. De szerencsere nem latszik rajta semmi. Gondolom Katona doktrononel voltal, mi is hozza jarunk. Nekem sem vettek eszre a genetikai uh-n, de szerintem nem is ertenek hozza nagyon a nogyogyik. Pedig K. A. csinal genetikai uh-t. Katona doktorno a 2. terhessegem 20. heteig 3x is nezett uh-n.
en csak annyit kivanok, hogy minel hamarabb gyere a mi szegedi topikunkba kismamakent. Varunk. Vagy jartal is mar ott?
gabomamo
2003.06.21 08:22
Sziasztok!
Nagyon szépen köszönöm, hogy "elolvastatok", és még írtatok is. Még most is folyik az orrom, bőgtem egy jót Malacka versén, gyönyörű!
Természetesen, amint van valami fejlemény az ügyemben, jelentkezem.
Vigyázzatok magatokra és a babáitokra, továbbra is várom hasonló sorsú majdnem-anyák történeteit, és, hogy hogyan sikerült nem is feldolgozni, de homályosítani a fájdalmat.
Üdv mindenkinek: A.
Nagyon szépen köszönöm, hogy "elolvastatok", és még írtatok is. Még most is folyik az orrom, bőgtem egy jót Malacka versén, gyönyörű!
Természetesen, amint van valami fejlemény az ügyemben, jelentkezem.
Vigyázzatok magatokra és a babáitokra, továbbra is várom hasonló sorsú majdnem-anyák történeteit, és, hogy hogyan sikerült nem is feldolgozni, de homályosítani a fájdalmat.
Üdv mindenkinek: A.
2003.06.21 11:40
Kedves Angyal!
Történetedet olvasván megsajdult a lelkem, hisz mindezen átmenni borzalmas lehetett. Nem múlt el a lelki fájdalmad azt érzem, de úgy gondolom már az is eredmény, hogy tudsz róla beszélni.
A te tragédiád bizonyára rosszabb mint az enyém, de talán segít ha én is elmondom az én történetemet.
Én most a harmadik gyermekemet várom, és ezúttal reménykedem, hogy meg is születik, hisz annyira szeretem. De tudod az előző kettő babámat is nagyon szerettem.
Az elsővel 21 évesen lettem terhes, és nagyon boldog voltam. Meg volt mindenünk ami kellett egy gyermek érkezéséhez, hisz volt egy párom, egy szép lakásban laktunk, ahol a gyerekszobának is meg volt a helye, anyagilag is fel tudtuk vállalni a csöppséget. Csak egészség nem volt.
Pajzsmirigy túlműködésemmel akkor kerültem ki a kórházból, 39kg voltam, és gyógyszereket szedtem ( hormont, szívritmus szabályzót stb.). A hatalmas örömömet a borzasztó tudatosulás váltotta fel, amikor rádöbbentettek, hogy ilyen gyógyszerekkel, a baba fejlődésének első szakaszaiban, olyan károk alakulnak ki ... Minden esetre borzalmas volt. Megtörtént aminek történnie kellett, de valószínüleg magától is megtörtént volna, csak nem akartam még jobban megszeretni őt.
Eltelt két év, és elég jól túl éltem a dolgot, hisz olyan gyorsan történt, és úgy éreztem talán ez volt a legjobb.
És újra állapotos lettem, immáron minden gyógyszer nélkül, és elég jó fizikai állapotban.
Úgy gondoltam, most minden szuper, és aktívan bele vetettem magam a kismama életbe. Nőgyógyász, védőnő, kismama újság, és minden ami csak öröm egy várandós anyának. Minden rendben volt. Az eredményeim tökéletesek, a közérzetem isteni, és oly jó gyermekem volt ő, hogy még egy kis émelygés sem árnyékolta be tökéletesen boldog terhességemet.
Aztán egyszer csak el kezdtem pecsételő vérzést produkálni, és azonnal felhívtam az orvosomat. Olvastam, hogy ilyen lehet a terhesség alatt minden baj nélkül is, de akkor érezem hogy baj van.
A doktor másnapra hívott be, és nem kívánom senkinek azt az éjszakát. Sírva kértem az én pici babámat, hogy legyen nagyon erős, és ne hagyjon el engem, hisz annyira szeretjük... De ezt nem részletezem. Másnap amikor megmondták, hogy a babám nem él, a világ összedőlt körülöttem, és a sírást nem tudtam abba hagyni hosszú hosszú ideig.
Hazamentem, mert úgy éreztem én nem bírok ebben a kórházban, egy percet sem bírok maradni, ( aztán visszamentem két nap mulva).Hiába vígasztalt engem bárki is, nem bírtam túl lenni a dolgon. Otthon mikor már éreztem, hogy ez az állapot nem mehet így tovább, megpróbáltam élni, de legalábbis valami emberi dolgot csinálni, és nekiálltam fürödni, hajatmosni, de a közérzetemnek ez sem segített, mert a fürdőszoba zengett a hangos fájdalmas sírásomtól. Aztán aludtam, mert az jót tesz, de mikor felébredtem csak az őrület határán éreztem magam, és úgy éreztem ennek a fájdalomnak soha de soha nem lessz vége. Hónapokig rámjött a sírás éjjel vagy nappal , szépen hangtalanul, és az életem véget ért úgy éreztem.
De az idő mindent megold, és ez így van. Nem teljesen oldja meg a borzalmas lelki fájdalmakat, hisz soha nem lehet felejteni, de valamennyire tompítja. Az idő egy év mulva érte el a szörnyű EMLÉK szintet nálam. Egy év után már sírás nélkül tudtam beszélni a dologról, de ahhoz az kellett, hogy sokat beszéljek róla az idők folyamán, és ha kikívánkozik a sírás akkor had jöjjön!
Most két és fél év eltelt azóta , és újra babát várok. 12 hetes terhes vagyok, vérezgetésekkel, rossz eredményekkel, és borzalmas félelmekkel. Próbálom élvezni a terhességet, de nem megy mert amikor élvezni kezdtem volna akkor felmerültek a problémák. Minden esetre a baba jól van, az orvosok szerint.
Hozzáfűzöm:
El tompul a fájdalom, de a kétség hogy újra baj lessz az meg marad.
Továbbá én is próbálom elhessegetni azt az érzést, hogy vajon az orvos jól látta-e az ultrahangon a dolgokat, és higgyek-e neki hogy a babám jól van, de muszáj bízni! És hinni kell abban ,hogy ezúttal sikerül!
Én is megpróbálok hinni, és bízni kissebb nagyobb sikerrel, de ha az orvosnak nem hiszek akkor az utolsó remény is elszáll azzal kapcsolatban, hogy vajon jól van-e a csöppség.
Én akár hetente is ultrahangot csináltatnák, mert amíg nem mocorog nem tudom jól van-e.
A legfontosabb amit elszeretnék mondani, hogy sokáig hibáztattam magam, és sokszor most is úgy érzem, hogy szegény babának én milyen rossz szülője vagyok, hogy nem tudok neki jó helyet biztosítani a pocakomban, De az ember mindent megtesz a gyermekéért, és a mindennél többet nem lehet tenni. Tehát ha gigszer van az nema te hibád, nemaz én hibám, nem annak a hibája akinek nem sikerült. Mélységes tisztelettel, és együttérzéssel: B.Marianna
Történetedet olvasván megsajdult a lelkem, hisz mindezen átmenni borzalmas lehetett. Nem múlt el a lelki fájdalmad azt érzem, de úgy gondolom már az is eredmény, hogy tudsz róla beszélni.
A te tragédiád bizonyára rosszabb mint az enyém, de talán segít ha én is elmondom az én történetemet.
Én most a harmadik gyermekemet várom, és ezúttal reménykedem, hogy meg is születik, hisz annyira szeretem. De tudod az előző kettő babámat is nagyon szerettem.
Az elsővel 21 évesen lettem terhes, és nagyon boldog voltam. Meg volt mindenünk ami kellett egy gyermek érkezéséhez, hisz volt egy párom, egy szép lakásban laktunk, ahol a gyerekszobának is meg volt a helye, anyagilag is fel tudtuk vállalni a csöppséget. Csak egészség nem volt.
Pajzsmirigy túlműködésemmel akkor kerültem ki a kórházból, 39kg voltam, és gyógyszereket szedtem ( hormont, szívritmus szabályzót stb.). A hatalmas örömömet a borzasztó tudatosulás váltotta fel, amikor rádöbbentettek, hogy ilyen gyógyszerekkel, a baba fejlődésének első szakaszaiban, olyan károk alakulnak ki ... Minden esetre borzalmas volt. Megtörtént aminek történnie kellett, de valószínüleg magától is megtörtént volna, csak nem akartam még jobban megszeretni őt.
Eltelt két év, és elég jól túl éltem a dolgot, hisz olyan gyorsan történt, és úgy éreztem talán ez volt a legjobb.
És újra állapotos lettem, immáron minden gyógyszer nélkül, és elég jó fizikai állapotban.
Úgy gondoltam, most minden szuper, és aktívan bele vetettem magam a kismama életbe. Nőgyógyász, védőnő, kismama újság, és minden ami csak öröm egy várandós anyának. Minden rendben volt. Az eredményeim tökéletesek, a közérzetem isteni, és oly jó gyermekem volt ő, hogy még egy kis émelygés sem árnyékolta be tökéletesen boldog terhességemet.
Aztán egyszer csak el kezdtem pecsételő vérzést produkálni, és azonnal felhívtam az orvosomat. Olvastam, hogy ilyen lehet a terhesség alatt minden baj nélkül is, de akkor érezem hogy baj van.
A doktor másnapra hívott be, és nem kívánom senkinek azt az éjszakát. Sírva kértem az én pici babámat, hogy legyen nagyon erős, és ne hagyjon el engem, hisz annyira szeretjük... De ezt nem részletezem. Másnap amikor megmondták, hogy a babám nem él, a világ összedőlt körülöttem, és a sírást nem tudtam abba hagyni hosszú hosszú ideig.
Hazamentem, mert úgy éreztem én nem bírok ebben a kórházban, egy percet sem bírok maradni, ( aztán visszamentem két nap mulva).Hiába vígasztalt engem bárki is, nem bírtam túl lenni a dolgon. Otthon mikor már éreztem, hogy ez az állapot nem mehet így tovább, megpróbáltam élni, de legalábbis valami emberi dolgot csinálni, és nekiálltam fürödni, hajatmosni, de a közérzetemnek ez sem segített, mert a fürdőszoba zengett a hangos fájdalmas sírásomtól. Aztán aludtam, mert az jót tesz, de mikor felébredtem csak az őrület határán éreztem magam, és úgy éreztem ennek a fájdalomnak soha de soha nem lessz vége. Hónapokig rámjött a sírás éjjel vagy nappal , szépen hangtalanul, és az életem véget ért úgy éreztem.
De az idő mindent megold, és ez így van. Nem teljesen oldja meg a borzalmas lelki fájdalmakat, hisz soha nem lehet felejteni, de valamennyire tompítja. Az idő egy év mulva érte el a szörnyű EMLÉK szintet nálam. Egy év után már sírás nélkül tudtam beszélni a dologról, de ahhoz az kellett, hogy sokat beszéljek róla az idők folyamán, és ha kikívánkozik a sírás akkor had jöjjön!
Most két és fél év eltelt azóta , és újra babát várok. 12 hetes terhes vagyok, vérezgetésekkel, rossz eredményekkel, és borzalmas félelmekkel. Próbálom élvezni a terhességet, de nem megy mert amikor élvezni kezdtem volna akkor felmerültek a problémák. Minden esetre a baba jól van, az orvosok szerint.
Hozzáfűzöm:
El tompul a fájdalom, de a kétség hogy újra baj lessz az meg marad.
Továbbá én is próbálom elhessegetni azt az érzést, hogy vajon az orvos jól látta-e az ultrahangon a dolgokat, és higgyek-e neki hogy a babám jól van, de muszáj bízni! És hinni kell abban ,hogy ezúttal sikerül!
Én is megpróbálok hinni, és bízni kissebb nagyobb sikerrel, de ha az orvosnak nem hiszek akkor az utolsó remény is elszáll azzal kapcsolatban, hogy vajon jól van-e a csöppség.
Én akár hetente is ultrahangot csináltatnák, mert amíg nem mocorog nem tudom jól van-e.
A legfontosabb amit elszeretnék mondani, hogy sokáig hibáztattam magam, és sokszor most is úgy érzem, hogy szegény babának én milyen rossz szülője vagyok, hogy nem tudok neki jó helyet biztosítani a pocakomban, De az ember mindent megtesz a gyermekéért, és a mindennél többet nem lehet tenni. Tehát ha gigszer van az nema te hibád, nemaz én hibám, nem annak a hibája akinek nem sikerült. Mélységes tisztelettel, és együttérzéssel: B.Marianna
2003.06.21 13:09
Sziasztok!
Somoruan olvastam a történeteiteket,sajnos én is csak csatlakozni tudok hozzátok.
32 éves leszek,az elmult 13 évben 6x voltam terhes,ebböl 1x elvetélte 8.héten,4x elhalt a terhességem a 6.-11.hét között,és volt egy egy terhességem amit a 25.hétig tudtam hordani.Sajnos a baba nyakára tekeredett a kzs.és megfulladt,és a placenta elkezdett leválni,ezért hogy bele ne haljak,megcsászároztak.Kiderült egészséges kisfiam lett volna.
Ebben az időben egy olyan orvoshor járta ,ez kb.7 éve volt,akinek elismert neve volt./Dr.Dévai/
Sajnos azon kivül,hogy rengeteg pénzt fizettünk neki,semmi mást nem csinált.Mikoa 25 hetes terhességgel kh.ba kerültem,őt sehol nem találták,sőt a 8 napban amig bent voltam,egyszer sem jött be hozzám.
Utolag az is kiderült hogy mivel avval a nagy terhességemmel a placenta teljesen a méhszájra volt tapadva,csak fektetve tudtam volna kihordani.Nagyon nehéz volt tuljutnom rajta,de talpra álltam,azota sok orvosnál jártam volt közben még 3 terhességem,az utolsot idén márciusban vesztettem el 7.hetesen.Most protekcioval kerültem egy olyan orvoshoz,aki teljesen kivizsgált,/hormonok,kromoszoma stb./Kiderült hogy alacsony progeszteron szintem,amire most gyogyszert szedek,és 1.-én tesztelnem kell,ha pozitiv,akkor 2-3 naponta vérvétel a 12.hétig,ezután majd megyek ahhoz az orvoshoz akinél majd szülni fogok.Hát röviden ennyi az én történetem,azt tudom ajánlani mindenkinek,hogy nem szabd feladni egy percre sem a küzdelmet,tudom nagyon nehéz,de egy a célunk.
Sok sikert mindenkinek Brigi
Somoruan olvastam a történeteiteket,sajnos én is csak csatlakozni tudok hozzátok.
32 éves leszek,az elmult 13 évben 6x voltam terhes,ebböl 1x elvetélte 8.héten,4x elhalt a terhességem a 6.-11.hét között,és volt egy egy terhességem amit a 25.hétig tudtam hordani.Sajnos a baba nyakára tekeredett a kzs.és megfulladt,és a placenta elkezdett leválni,ezért hogy bele ne haljak,megcsászároztak.Kiderült egészséges kisfiam lett volna.
Ebben az időben egy olyan orvoshor járta ,ez kb.7 éve volt,akinek elismert neve volt./Dr.Dévai/
Sajnos azon kivül,hogy rengeteg pénzt fizettünk neki,semmi mást nem csinált.Mikoa 25 hetes terhességgel kh.ba kerültem,őt sehol nem találták,sőt a 8 napban amig bent voltam,egyszer sem jött be hozzám.
Utolag az is kiderült hogy mivel avval a nagy terhességemmel a placenta teljesen a méhszájra volt tapadva,csak fektetve tudtam volna kihordani.Nagyon nehéz volt tuljutnom rajta,de talpra álltam,azota sok orvosnál jártam volt közben még 3 terhességem,az utolsot idén márciusban vesztettem el 7.hetesen.Most protekcioval kerültem egy olyan orvoshoz,aki teljesen kivizsgált,/hormonok,kromoszoma stb./Kiderült hogy alacsony progeszteron szintem,amire most gyogyszert szedek,és 1.-én tesztelnem kell,ha pozitiv,akkor 2-3 naponta vérvétel a 12.hétig,ezután majd megyek ahhoz az orvoshoz akinél majd szülni fogok.Hát röviden ennyi az én történetem,azt tudom ajánlani mindenkinek,hogy nem szabd feladni egy percre sem a küzdelmet,tudom nagyon nehéz,de egy a célunk.
Sok sikert mindenkinek Brigi
Brigi
2003.06.21 19:16
Anygyalka anyukaja!
En nem tudok igazan mit irni, az a legjobb, ha nagyon sok eröt es egeszseget kivanok Neked es a biztos hamarosan beköltözö pocaklakonak!
Marianna, Brigitta!
Nagyon szoritok nektek, hogy sikerüljön!
De azt hiszem, olyan valaki, aki ilyen sok kudacot es szomorusagot nem elt meg, el sem tudja igazan kepzelni, hogy mit is jelent, ennyit remelni...Mint en sem...szerencsere...
SOK ERÖT ES KITARTAST!
Kryss
En nem tudok igazan mit irni, az a legjobb, ha nagyon sok eröt es egeszseget kivanok Neked es a biztos hamarosan beköltözö pocaklakonak!
Marianna, Brigitta!
Nagyon szoritok nektek, hogy sikerüljön!
De azt hiszem, olyan valaki, aki ilyen sok kudacot es szomorusagot nem elt meg, el sem tudja igazan kepzelni, hogy mit is jelent, ennyit remelni...Mint en sem...szerencsere...
SOK ERÖT ES KITARTAST!
Kryss
Szep napot, jo kedvet!
Kryss
Aaron (1999.X.13.)
Rebecca (2002.VII.23.)
Lea (2008.VI.19.)
Miriam (2010.X. 8.)
Kryss
Aaron (1999.X.13.)
Rebecca (2002.VII.23.)
Lea (2008.VI.19.)
Miriam (2010.X. 8.)
2003.06.22 00:04
Szia!!!
Segiteni nem tudok, vigasztalni sem nagyon tudlak. Viszont talan segit egy picit, ha megirom, hogy 2 évvel ezelött elvesztettem 1 Babat, 4.5 honapos terhesen... Nalunk is minden szuperjol müködött, amikoris 1 vizsgalaton a drnö közölte, hogy nincs magzatvitem. Elfolyt, eltünt, felszivodott. A picit el kellett vetetni, szinte semmi esélye sem volt a tulélésre...Svajcban élek, igy szegény baba elvételére senki sem vallalkozott, a 12.hét utan ez emberölésnek szamit. Gondolhatod, mit éreztem...Meg kellett nekem is szülni a babat...A szülöszobaba bevittek, otthagytak,kaptam vmi infuziot, amitöl gyorsulnia kellett a szülésnek. Teljesen el lettem felejtve. A szülésznö azt mondta, amint görcsölök, csengessek. Nos, csengettem, nem jött senki. Megszültem tökegyedül szegény babat. Mint kiderült, a szomszéd szülöszoban épp egy egészséges baba bujt kifelé, ezért hagytak engem magamra. Nagyon nehezen dolgozam fel a történteket. A szülés utani 6.héten kontrollra kellett mennem, a dokinö sirva fakadt, amiért engem egyedül hagytak, a babaért, stb...Nekem kellett vigasztalnom... Aztan meg azt zokogta: jaj, a következö terhességet hogy fogjuk végigcsinalni ilyen multtal,stb. Igazi lelki tamasz,nem???Dokit cseréltem. Sajnos még 1babat elveszitettem, 6hetes terhesen... Soha nem fogom elfelejteni a Picikéimet.
Szerencsére azota van egy egészséges, gyönyörü, tündérke fiam, Aki 9 honapos.Neked is lesz nemsokara egy masik Picurkad, csak hinned kell benne, és Magadban!!!Majd ird meg, mi volt, hogy volt,stb!!!
VELED VAGYOK ES FOGOM A KEZED!!!
Segiteni nem tudok, vigasztalni sem nagyon tudlak. Viszont talan segit egy picit, ha megirom, hogy 2 évvel ezelött elvesztettem 1 Babat, 4.5 honapos terhesen... Nalunk is minden szuperjol müködött, amikoris 1 vizsgalaton a drnö közölte, hogy nincs magzatvitem. Elfolyt, eltünt, felszivodott. A picit el kellett vetetni, szinte semmi esélye sem volt a tulélésre...Svajcban élek, igy szegény baba elvételére senki sem vallalkozott, a 12.hét utan ez emberölésnek szamit. Gondolhatod, mit éreztem...Meg kellett nekem is szülni a babat...A szülöszobaba bevittek, otthagytak,kaptam vmi infuziot, amitöl gyorsulnia kellett a szülésnek. Teljesen el lettem felejtve. A szülésznö azt mondta, amint görcsölök, csengessek. Nos, csengettem, nem jött senki. Megszültem tökegyedül szegény babat. Mint kiderült, a szomszéd szülöszoban épp egy egészséges baba bujt kifelé, ezért hagytak engem magamra. Nagyon nehezen dolgozam fel a történteket. A szülés utani 6.héten kontrollra kellett mennem, a dokinö sirva fakadt, amiért engem egyedül hagytak, a babaért, stb...Nekem kellett vigasztalnom... Aztan meg azt zokogta: jaj, a következö terhességet hogy fogjuk végigcsinalni ilyen multtal,stb. Igazi lelki tamasz,nem???Dokit cseréltem. Sajnos még 1babat elveszitettem, 6hetes terhesen... Soha nem fogom elfelejteni a Picikéimet.
Szerencsére azota van egy egészséges, gyönyörü, tündérke fiam, Aki 9 honapos.Neked is lesz nemsokara egy masik Picurkad, csak hinned kell benne, és Magadban!!!Majd ird meg, mi volt, hogy volt,stb!!!
VELED VAGYOK ES FOGOM A KEZED!!!
2003.06.22 00:17
Brigi, Neked is kivanom, valjon valora az almod!!!Annyira szeretnék segiteni!!!
Angyalka Mamaja, igazad volt a doki beperelésével!!! En nem pereltem be azokat, akik egyedül hagytak a korhazban, mert nem akartam ezek utan még a birosagra is jarni. Mindenki mondogatta pedig, hogy pereljem be öket. Nem ment. Ekkor jött a pszichiater... Na, az meg megprobalt kikezdeni velem, udvarolgatott... Ha nincs mellettem a Férjem, ha nem segit, nem vigasztal éjszakakon at, mar nem élnék.
A depresszio azonnal elmult, amikor megérkezett a Pici Fiam.
Bàtorsàg!!!
Angyalka Mamaja, igazad volt a doki beperelésével!!! En nem pereltem be azokat, akik egyedül hagytak a korhazban, mert nem akartam ezek utan még a birosagra is jarni. Mindenki mondogatta pedig, hogy pereljem be öket. Nem ment. Ekkor jött a pszichiater... Na, az meg megprobalt kikezdeni velem, udvarolgatott... Ha nincs mellettem a Férjem, ha nem segit, nem vigasztal éjszakakon at, mar nem élnék.
A depresszio azonnal elmult, amikor megérkezett a Pici Fiam.
Bàtorsàg!!!
2003.06.22 11:12
BRIGINEK!!!
Te, nem tudtam aludni az éjjel és Rajtad is gondolkoztam. Kivizsgaltak Neked a pajzsmirigyedet??? Ha nem, nézesd meg!!! Nalam kiderült, hogy az okozta a babaim elvesztését...Nagyon szeretném, ha nemsokara sikerülne kihordanod 1 terhességet!!! Sok puszi!!!
MALACKA!!! A verset Te irtad??? Ha igen: ezer BRAVOOO!!!
Te, nem tudtam aludni az éjjel és Rajtad is gondolkoztam. Kivizsgaltak Neked a pajzsmirigyedet??? Ha nem, nézesd meg!!! Nalam kiderült, hogy az okozta a babaim elvesztését...Nagyon szeretném, ha nemsokara sikerülne kihordanod 1 terhességet!!! Sok puszi!!!
MALACKA!!! A verset Te irtad??? Ha igen: ezer BRAVOOO!!!
2003.06.22 13:53
Kukacz!
Nem akartam álmatlan éjszakát okozni neked,nekem olyan hormonvizsgálatot is néztek,ami általános,mindent megnéztek/pajzsmirigy hormon,petefészek stimulálo hormon stb./Ezek rendben voltak.Nem tudom ,te mire gondolsz?
Ha másra,ird meg,utánajárok akkor a dokimnál.Én most már mindent ki akarok zárni,ami csak okozhat baba elvesztést.
Köszi Brigi
Nem akartam álmatlan éjszakát okozni neked,nekem olyan hormonvizsgálatot is néztek,ami általános,mindent megnéztek/pajzsmirigy hormon,petefészek stimulálo hormon stb./Ezek rendben voltak.Nem tudom ,te mire gondolsz?
Ha másra,ird meg,utánajárok akkor a dokimnál.Én most már mindent ki akarok zárni,ami csak okozhat baba elvesztést.
Köszi Brigi
Brigi
2003.06.22 21:58
A terhességem során nem merült fel semmi probléma,illetve csak annyi hogy lassabban fejlődik(gyorsan meszesedett a méhlepény)Azt mondták valószinű nem lesz nagy baba(1780 volt a 40.héten)Szülés után tudtuk meg hogy beteg(szívfejlődési rendellenessége volt,hiányzott az egyik veséje és érettlen volt a tüdeje)
A kislányomat Csengét 2 hétig szoptathattam, megendeték hogy befeküdjek hozzá a Péterffy kórházba.Már kezdett javulni,szépen hízott amikor
hirtelen befulladt.Mentővel átvitték a Sote I.sz.klinikára a koraszülött osztályra.Ide nem engedték hogy vele menjek.Csenge állapota nem javult,tüdőgyulladást állapitottak meg nála.Két nap múlva karácsonykor feladta a harcot,itthagyott minket az én kis anygyalkám.
Szörnyű volt utánna,a temetést és az utánna következő időszakot csak nyugtató segítségével sikerült túlélnem.Sok sok évbe telt mire kibírtam menni úgy a temetőbe hogy ne kapjak sírógörcsöt.
Fáj még mindig és hiányzik,sokszor gondolok rá még most is.
Remélem hogy onnan fenntről figyeli és óvja a kisfiamat aki ma már 13 hónapos,egézséges mint a makk,örökmozgó és életvidám.Természetesen ő nem kárpótolja Csengét,nem feledem soha és remélem az életben ha még egyszer terhes leszek kislányom fog születni.
Még annyit szeretnék írni,hogy a kisfiammal
Barnabással veszélyeztetett terhes voltam.Nehezen fogant meg,és mint utólag kiderült jó pár vetélésem volt előtte amiről nem is tudtem hogy az(sokat késett a menstruációm es darabos volt)
Az orvos szerin a sárgatesthormon termelésem alacsony volt ezért szakadtak meg a terhességeim még az elején.Utrogestant kellett szednem a 12.hétig.
puszi mindenkinek,kitartás
ritax
A kislányomat Csengét 2 hétig szoptathattam, megendeték hogy befeküdjek hozzá a Péterffy kórházba.Már kezdett javulni,szépen hízott amikor
hirtelen befulladt.Mentővel átvitték a Sote I.sz.klinikára a koraszülött osztályra.Ide nem engedték hogy vele menjek.Csenge állapota nem javult,tüdőgyulladást állapitottak meg nála.Két nap múlva karácsonykor feladta a harcot,itthagyott minket az én kis anygyalkám.
Szörnyű volt utánna,a temetést és az utánna következő időszakot csak nyugtató segítségével sikerült túlélnem.Sok sok évbe telt mire kibírtam menni úgy a temetőbe hogy ne kapjak sírógörcsöt.
Fáj még mindig és hiányzik,sokszor gondolok rá még most is.
Remélem hogy onnan fenntről figyeli és óvja a kisfiamat aki ma már 13 hónapos,egézséges mint a makk,örökmozgó és életvidám.Természetesen ő nem kárpótolja Csengét,nem feledem soha és remélem az életben ha még egyszer terhes leszek kislányom fog születni.
Még annyit szeretnék írni,hogy a kisfiammal
Barnabással veszélyeztetett terhes voltam.Nehezen fogant meg,és mint utólag kiderült jó pár vetélésem volt előtte amiről nem is tudtem hogy az(sokat késett a menstruációm es darabos volt)
Az orvos szerin a sárgatesthormon termelésem alacsony volt ezért szakadtak meg a terhességeim még az elején.Utrogestant kellett szednem a 12.hétig.
puszi mindenkinek,kitartás
ritax
2003.06.22 22:20
Szisztok!
Mélyen megrázott, amiket olvastam a babáitokról. Szerintem épp ésszel ezt az ember nem is tudja felfogni. Mindannyiotoknak kívánom, hogy megtaláljátok a boldogságotokat az életben egy kisbaba személyében.
Borzalmas lehet egy anyának, vagy egy leendő anyának, hogy elveszti gyermekét. Mindegy, hogy mikor. De amit Ritax írt, az egyszerűen iszonyatos. Nagyon nehéz lehet feldolgozni gyermeked elvesztését, ha már kötődsz hozzá. Tudom, a terhesség alatt is már kialakul egyfajta kötődés, de nehezebb, mikor eteted, kezedben tartod őt. Nagyon örülök, hogy Ritaxnak sikerült végülis. Gratulálok Barnabáshoz! Egészséget és sok boldogságot kívánok nektek!
Brigi!
Remélem nálad rövedesen kiderült, mi áll a háttérben és orvosolni tudják a problémát.
Angyal!
Minden tiszteletem a tiéd. Ahogy olvasom a dátumot, gondolom ez nem olyan régen történt veled. Kívánom, hogy mielőbb boldog, gyerekzsivalyos életed legyen a pároddal.
Teljes mértékig igazat adok neked az orvossal kapcsolatban. Mindenképp jelezd, hogy mi történt!
Banett
Mélyen megrázott, amiket olvastam a babáitokról. Szerintem épp ésszel ezt az ember nem is tudja felfogni. Mindannyiotoknak kívánom, hogy megtaláljátok a boldogságotokat az életben egy kisbaba személyében.
Borzalmas lehet egy anyának, vagy egy leendő anyának, hogy elveszti gyermekét. Mindegy, hogy mikor. De amit Ritax írt, az egyszerűen iszonyatos. Nagyon nehéz lehet feldolgozni gyermeked elvesztését, ha már kötődsz hozzá. Tudom, a terhesség alatt is már kialakul egyfajta kötődés, de nehezebb, mikor eteted, kezedben tartod őt. Nagyon örülök, hogy Ritaxnak sikerült végülis. Gratulálok Barnabáshoz! Egészséget és sok boldogságot kívánok nektek!
Brigi!
Remélem nálad rövedesen kiderült, mi áll a háttérben és orvosolni tudják a problémát.
Angyal!
Minden tiszteletem a tiéd. Ahogy olvasom a dátumot, gondolom ez nem olyan régen történt veled. Kívánom, hogy mielőbb boldog, gyerekzsivalyos életed legyen a pároddal.
Teljes mértékig igazat adok neked az orvossal kapcsolatban. Mindenképp jelezd, hogy mi történt!
Banett
2003.06.23 14:12
SZia Banett!
Nálam kiderült,mi a gond,a progeszeton szintem alacsony.Most 1 hete szedem a Duphastont,1-én tesztelek,remélem pozitiv lesz és akkior tovább szedem a 14.hétig,közben pedig 3 naponta vérvétel,hogy hogy áll a hormonom.Nagyon reménykedem ,hogy most sikerülni fog,most tartok ott,hogy minden vizsgálatot elvégeztettem,és ha igy sem sikerül,akkor tényleg padlora kerülök.32 éves leszek,és érzem kezdek belefáradni föleg a lelki sérülésekbe.Szoval most bizakodo vagyok,bizom mindkét orvosomba,ők mindent megtesznek hogy sikerüljön,én is megprobálom.Ha van valami jo hirem ,jelentkezem.Szia Brigi
Nálam kiderült,mi a gond,a progeszeton szintem alacsony.Most 1 hete szedem a Duphastont,1-én tesztelek,remélem pozitiv lesz és akkior tovább szedem a 14.hétig,közben pedig 3 naponta vérvétel,hogy hogy áll a hormonom.Nagyon reménykedem ,hogy most sikerülni fog,most tartok ott,hogy minden vizsgálatot elvégeztettem,és ha igy sem sikerül,akkor tényleg padlora kerülök.32 éves leszek,és érzem kezdek belefáradni föleg a lelki sérülésekbe.Szoval most bizakodo vagyok,bizom mindkét orvosomba,ők mindent megtesznek hogy sikerüljön,én is megprobálom.Ha van valami jo hirem ,jelentkezem.Szia Brigi
Brigi
2003.06.23 18:24
Szerbusztok!
Azért írok ide továbbra is, mert nekem jól estek a bíztató szavak, és én is szeretném figyelemmel kísérni ay itt elmondott tragédiák átélőit. Meggyőződésem, hogy valamennyit tudunk egymásnak segíteni. Mert ahogy olvasom a történeteket, úgy érzem már ez is segít nekem. Látom, hogy vannak akik bármin keresztül mentek, mégis ujra próbálkoznak, és ez erőt ad ahhoz, hogy kihordjam ezt a kisbabát, és próbáljak hinni abban, hogy nekem is sikerülhet. Most ide beillesztek egy címet amit lehet, hogy olvasott már valaki közületek, de aki nem annak érdemes elolvasni, mert részletesen leírja egy anya erejét, csalódását, fájdalmát, kétségbeesését, és végül azt, hogy minden lehetséges. Kérem olvassátok el, és ne vegyétek tőlem tolakodásnak. Mert tudom, hogy mindenkinek a saját kisbabája elvesztése a legborzasztóbb, de van remény! Íme:
http://www.babanet.hu/teto/agota.htm
Azért írok ide továbbra is, mert nekem jól estek a bíztató szavak, és én is szeretném figyelemmel kísérni ay itt elmondott tragédiák átélőit. Meggyőződésem, hogy valamennyit tudunk egymásnak segíteni. Mert ahogy olvasom a történeteket, úgy érzem már ez is segít nekem. Látom, hogy vannak akik bármin keresztül mentek, mégis ujra próbálkoznak, és ez erőt ad ahhoz, hogy kihordjam ezt a kisbabát, és próbáljak hinni abban, hogy nekem is sikerülhet. Most ide beillesztek egy címet amit lehet, hogy olvasott már valaki közületek, de aki nem annak érdemes elolvasni, mert részletesen leírja egy anya erejét, csalódását, fájdalmát, kétségbeesését, és végül azt, hogy minden lehetséges. Kérem olvassátok el, és ne vegyétek tőlem tolakodásnak. Mert tudom, hogy mindenkinek a saját kisbabája elvesztése a legborzasztóbb, de van remény! Íme:
http://www.babanet.hu/teto/agota.htm
2003.06.23 20:01
Brigi!
Nagyon szorítok neked, és annyira, de annyira drukkolok, hogy végre ennyi borzalom után sikerüljön neked is!!!
Marianna!
Ez nagyon jó, hogy így gondolkozol. Volt ismerősöm, aki nagyon szeretett volna babát. Sok tragédia érte őt is és a vége az lett, hogy teljesen kiábrándult és feladta. Ma már ott tart, hogy ő nem is akar babát, mert egy nyűg. Szerintem inkább csak magát próbálja nyugtatni, ami érthető is. De ha te pozitívan állsz hozzá /már amennyire ilyen helyzetben egyáltalán lehet/, akkor az már maga a fél siker!
Banett
Nagyon szorítok neked, és annyira, de annyira drukkolok, hogy végre ennyi borzalom után sikerüljön neked is!!!
Marianna!
Ez nagyon jó, hogy így gondolkozol. Volt ismerősöm, aki nagyon szeretett volna babát. Sok tragédia érte őt is és a vége az lett, hogy teljesen kiábrándult és feladta. Ma már ott tart, hogy ő nem is akar babát, mert egy nyűg. Szerintem inkább csak magát próbálja nyugtatni, ami érthető is. De ha te pozitívan állsz hozzá /már amennyire ilyen helyzetben egyáltalán lehet/, akkor az már maga a fél siker!
Banett
2003.06.23 22:34
Sziasztok!!!
Szomoru ez az egész... Sokan kérdezik, hogy lehet az ilyesmit tulélni. Nos: szerintem ugy, hogy amikor az embert valami igazan nagy baj éri, beindul vmi védekezö mechanizmus, s barmennyire szenved, kilabal a tragédiabol. Ha nem lenne ez a fajta természetes védekezés, nem lehetne kibirni...Minden lanynak, Aki elveszitett babat, babakat, javaslom: BESZELJENEK Rola.Ertessék meg a környezetükkel, hogy beszélni KELL az elveszitett kicsiröl, nem szabad ugy gondolni ra, mint aki nem is létezett.Mert létezett, vartak... Sokszor az emberek nem tudjak hogyan alljanak hozza a mas tragédiajahoz, igy inkabb nem is beszélnek rola. Pedig kell, söt, fontos.
Szomoru ez az egész... Sokan kérdezik, hogy lehet az ilyesmit tulélni. Nos: szerintem ugy, hogy amikor az embert valami igazan nagy baj éri, beindul vmi védekezö mechanizmus, s barmennyire szenved, kilabal a tragédiabol. Ha nem lenne ez a fajta természetes védekezés, nem lehetne kibirni...Minden lanynak, Aki elveszitett babat, babakat, javaslom: BESZELJENEK Rola.Ertessék meg a környezetükkel, hogy beszélni KELL az elveszitett kicsiröl, nem szabad ugy gondolni ra, mint aki nem is létezett.Mert létezett, vartak... Sokszor az emberek nem tudjak hogyan alljanak hozza a mas tragédiajahoz, igy inkabb nem is beszélnek rola. Pedig kell, söt, fontos.
2003.06.23 22:41
Brigi,
Igen a pajzsmirigy-hormonokra gondoltam...Hypothyroidie chronique-kevés a pajzsm. hormon. Nekem egy un. Hashimoto betegségem van, ami nagyon ritka, de létezik sajna. Leegyszerüsitve az ember lanyanak(mert altalaban csak nöknek van ilyen...)nagyon erös az immunrendszere&megeszi a pajzsmirigyet...Jo, mi???Ha kivizsgaltak a pajzsmirigyedet, és jol müködik, akkor Nalad ezen a téren minden Ok!!!!!Nagyon vigyazz Magadra!!!
Igen a pajzsmirigy-hormonokra gondoltam...Hypothyroidie chronique-kevés a pajzsm. hormon. Nekem egy un. Hashimoto betegségem van, ami nagyon ritka, de létezik sajna. Leegyszerüsitve az ember lanyanak(mert altalaban csak nöknek van ilyen...)nagyon erös az immunrendszere&megeszi a pajzsmirigyet...Jo, mi???Ha kivizsgaltak a pajzsmirigyedet, és jol müködik, akkor Nalad ezen a téren minden Ok!!!!!Nagyon vigyazz Magadra!!!
2003.06.24 10:31
Sziasztok!
A verset nem én írtam. (sajnos )
Halász Judit Mákosrétes c. albumáról tanultam, a költője egy hölgy... (a nevére nem emlékszem)
Nekem is elszorul a szívem, amikor eszembe jut...
én a 11. héten veszítettem el egy picikét, ő lett volna 2. gyermekem.
Kárpótól érte a most 1. éves gyönyörű kisfiam.
De elfelejteni nem tudom.
Üdv.
Malacka
A verset nem én írtam. (sajnos
) Halász Judit Mákosrétes c. albumáról tanultam, a költője egy hölgy... (a nevére nem emlékszem)
Nekem is elszorul a szívem, amikor eszembe jut...
én a 11. héten veszítettem el egy picikét, ő lett volna 2. gyermekem.
Kárpótól érte a most 1. éves gyönyörű kisfiam.
De elfelejteni nem tudom.
Üdv.
Malacka
2003.06.24 14:48
Nem lehet elfelejteni az elvesztett Kicsiket, de vigasztaljon az bennünket, hogy milyen szép kicsi angyalkak lehetnek!!!Nagyon sok nö atél ilyesmit, de kevesen beszélnek rola, mert ez valahogyan tabu. Nem kellene, hogy az legyen. Amikor velem történtek azok a borzalmas dolgok, sajnos nem tudtam még, hogy létezik a Babanet. Kb. azota tudom, miota megszületett a Kisfiam.
A Halasz Jutka vers nagyon szép... Malacka, Neked is KITARTAS!!!!! Valoban nagy-nagy szerencse a szerencsétlenségedben, hogy mar van egy tündéri kisfiad!!!Valamivel könnyebb lehet elviselni az ilyen tragédiat annak, akinek mar van gyereke. Akinek nincs, nagyon megijed, hogy ö nem lehet anya, hogy nem képes kihordani a picit, stb... Ismerek olyan nöt, aki akkora lelki traumat élt at 36 évesen elsö babaja elvesztésénél(6 honapos terhes volt), hogy többet nem is probalkozott. Olyat is ismerek, aki a 6.vetélés utan adta fel. Szörnyü. LANYOK, NE ADJATOK FEL!!!
A Halasz Jutka vers nagyon szép... Malacka, Neked is KITARTAS!!!!! Valoban nagy-nagy szerencse a szerencsétlenségedben, hogy mar van egy tündéri kisfiad!!!Valamivel könnyebb lehet elviselni az ilyen tragédiat annak, akinek mar van gyereke. Akinek nincs, nagyon megijed, hogy ö nem lehet anya, hogy nem képes kihordani a picit, stb... Ismerek olyan nöt, aki akkora lelki traumat élt at 36 évesen elsö babaja elvesztésénél(6 honapos terhes volt), hogy többet nem is probalkozott. Olyat is ismerek, aki a 6.vetélés utan adta fel. Szörnyü. LANYOK, NE ADJATOK FEL!!!
2003.06.25 08:24
Sziasztok!
Mariann!Elolvastam a cikket,csodálatra mélto a küzdése a hölgynek,erről beszélek én is,hogy soha nem szabad feladni.
Kukacz!
Igazad van,csak ugy lehet ezeket a tragédiákat feldolgozni,hogy beszélni kell rola.
Én minden baba elvesztése után egyből beszéltem rola barátnővel,kollégával,sokkal könnyebb volt tuljutni rajta.Ha nem beszéltem volna rola,talán már bele is őrültem volna.Ha kibeszéljük magunkbol a fájdalmat,hamarabb tudunk ujrakezdeni.Aki magába tartja nem fogja tudni feldolgozni.De ehhez a környezet türelmére is szükség van.Én néha már ugy éreztem annyit beszéltem rola,hogy már mindenki unja,de soha nem szoltak azért,hogy nálam mindig ez volt a téma.Most a legujabb témám,hogy remélem 1-én pozitiv tesztem lesz,na meg a félelmeim.Hogy tuljussak a 12.héten,utána pedig elérjem a 40.hetet,szoval nem lesz könnyű,de bizni kell.
Puszi Brigi
Mariann!Elolvastam a cikket,csodálatra mélto a küzdése a hölgynek,erről beszélek én is,hogy soha nem szabad feladni.
Kukacz!
Igazad van,csak ugy lehet ezeket a tragédiákat feldolgozni,hogy beszélni kell rola.
Én minden baba elvesztése után egyből beszéltem rola barátnővel,kollégával,sokkal könnyebb volt tuljutni rajta.Ha nem beszéltem volna rola,talán már bele is őrültem volna.Ha kibeszéljük magunkbol a fájdalmat,hamarabb tudunk ujrakezdeni.Aki magába tartja nem fogja tudni feldolgozni.De ehhez a környezet türelmére is szükség van.Én néha már ugy éreztem annyit beszéltem rola,hogy már mindenki unja,de soha nem szoltak azért,hogy nálam mindig ez volt a téma.Most a legujabb témám,hogy remélem 1-én pozitiv tesztem lesz,na meg a félelmeim.Hogy tuljussak a 12.héten,utána pedig elérjem a 40.hetet,szoval nem lesz könnyű,de bizni kell.
Puszi Brigi
Brigi
2003.06.25 10:26
Hello Brigi!!!
Ha biztatasra van szükséged, vagy tanacsokra, vagy akarmire, nyugodtan irhatsz barmikor!!! Nem fogsz farasztani!!!Majd tudosits a fejleményekröl!!!
Remélem, Angyal, aki ezt a beszélgetést kezdte, jobban van lelkileg. Jo lenne, ha irna...Hogy megnyugtasson minket...
Puszik
Ha biztatasra van szükséged, vagy tanacsokra, vagy akarmire, nyugodtan irhatsz barmikor!!! Nem fogsz farasztani!!!Majd tudosits a fejleményekröl!!!
Remélem, Angyal, aki ezt a beszélgetést kezdte, jobban van lelkileg. Jo lenne, ha irna...Hogy megnyugtasson minket...
Puszik
2003.06.25 10:53
Malacka!!!
Te ugye nem az a Malacka vagy, aki Malacka Malackaja cimen 1 gyönyörörüüü kislanyrol küldött képeket 2évvel ezelött az Ismerjük meg 1mast topikra???Neked kisfiad van, Aki 2 éve még nem volt meg... Vagy a kislanyrol Te csinaltad a képeket??? Rokon, v. ismerös??? Nagyon édi képek!!!
Te ugye nem az a Malacka vagy, aki Malacka Malackaja cimen 1 gyönyörörüüü kislanyrol küldött képeket 2évvel ezelött az Ismerjük meg 1mast topikra???Neked kisfiad van, Aki 2 éve még nem volt meg... Vagy a kislanyrol Te csinaltad a képeket??? Rokon, v. ismerös??? Nagyon édi képek!!!
2003.06.25 10:53
Malacka!!!
Te ugye nem az a Malacka vagy, aki Malacka Malackaja cimen 1 gyönyörörüüü kislanyrol küldött képeket 2évvel ezelött az Ismerjük meg 1mast topikra???Neked kisfiad van, Aki 2 éve még nem volt meg... Vagy a kislanyrol Te csinaltad a képeket??? Rokon, v. ismerös??? Nagyon édi képek!!!
Te ugye nem az a Malacka vagy, aki Malacka Malackaja cimen 1 gyönyörörüüü kislanyrol küldött képeket 2évvel ezelött az Ismerjük meg 1mast topikra???Neked kisfiad van, Aki 2 éve még nem volt meg... Vagy a kislanyrol Te csinaltad a képeket??? Rokon, v. ismerös??? Nagyon édi képek!!!
2003.06.25 13:31
Kukacz! A kislányom most 4 éves, a kisfiam most 1.
Kettő között volt egy elvesztett terhességem.
Pont a vetélés után találtam rá a babanetre miközben választ kerestem a velem történtekre és bizony sok vígasztalást kaptam itt egy hasonló topicban.
Kedves az érdeklődésed, úgyhogy gyorsan feltöltöttem néhány újabb képet...
Üdv.
Malacka
Kettő között volt egy elvesztett terhességem.
Pont a vetélés után találtam rá a babanetre miközben választ kerestem a velem történtekre és bizony sok vígasztalást kaptam itt egy hasonló topicban.
Kedves az érdeklődésed, úgyhogy gyorsan feltöltöttem néhány újabb képet...
Üdv.
Malacka
2003.06.26 21:40
Sziasztok!
Én is könnyek között olvastam a soraitokat- Angyalka anyukája, Malacka, Marianna, Brigi, Kukacz, Ritax. Bár jómagam sosem éltem át hasonlót, de a környezetemben több eset is előfordult.
A legszörnyűbb talán az volt, mikor a hosszú próbálkozás után megfogant babáról a 38.(!!!) héten derült ki, hogy olyan szívfejlődési rendellenessége van, amivel nem tud élni
. A 40. héten megszületett a gyönyörű, több, mint 3 kilós kisfiú, és 8 nap után itthagyta a szüleit .
Mindannyiótoknak őszinte részvétem, és kívánom, hogy -akinek még nincs-, minél hamarabb egy gyönyörű, egészséges kisbabával gyarapodjon a családja!
Panda
Én is könnyek között olvastam a soraitokat- Angyalka anyukája, Malacka, Marianna, Brigi, Kukacz, Ritax. Bár jómagam sosem éltem át hasonlót, de a környezetemben több eset is előfordult.
A legszörnyűbb talán az volt, mikor a hosszú próbálkozás után megfogant babáról a 38.(!!!) héten derült ki, hogy olyan szívfejlődési rendellenessége van, amivel nem tud élni
. A 40. héten megszületett a gyönyörű, több, mint 3 kilós kisfiú, és 8 nap után itthagyta a szüleit . Mindannyiótoknak őszinte részvétem, és kívánom, hogy -akinek még nincs-, minél hamarabb egy gyönyörű, egészséges kisbabával gyarapodjon a családja!
Panda
2003.06.30 16:06
Sziasztok!
Köszönöm, hogy ennyien írtatok, és aggódtatok értem! Testileg teljesen jól vagyok, lelkileg még mindig padló, de szerencsére sokan segítenek.
A perről annyit, hogy az ügyvéd elküldte a feljelentést a klinikának, az intézmény igazgatója fel is hívta anyukámat (évfolyamtársak voltak az orvosin), és elmondta, hogy "mérges" ránk, mert nem szóltunk a per miatt(ő volt a választott orvosom, az ismeretség miatt)... Anyukám szuper csajszi, és jól megmondta a véleményét, és közben mindvégig úrinő tudott maradni...
Szóval,ez van most. Fizetni az ügyvédnek csak akkor kell, ha lesz valami kártérítés a dologból, és 30%-ot. Mondtam neki, hogy odaadunk mindent, ha sikerül kicsit "sarokba állítani" dr.K.A-t.A saját részünket úgyis átutaljuk egy rendes nőgyógy. osztálynak.
Róla(dr.K.A) még annyit, hogy kicsit előttünk perelte be őt egy család, a baba ott most 7 hónapos. A 12 hetes uh-n van a végtagvizsgálat, és dr.K.A megállapította,le is írta a leletre, hogy a babának 4 ép végtagja van. Szegény Kismanó meg is született, de sem kezei sem lábacskái nem voltak (csuklóból ill. bokából). Ehhez nem is fűznék semmit. Egy ismerősömnek a több éve kioperált jobb petefészkét vélte látni az uh-n ugyanez a doki. Erről ennyit.De akkor mire is való az ultrahang?!
Sajnálok mindenkit aki leírta a maga tragédiáját, és sok kitartást kívánok lányok! És higyjétek el, ha másért nem is, azért érdemes perelni, hogy másnál már jobban odafigyeljenek. Ügyvédnél az intézményt lehet és közvetve a dokit, az Orvosi Kamaránál csak az orvost. Ha ezt előbb tudom, így intézem (a kamaránál)
Sok puszi mindenkinek! Ha van köztetek szegedi, aki átesett hozzám hasonló tragédián, nyugodtan írjon privát, találkozhatunk is beszélgetni!(triste@freemail.hu)
A.
Köszönöm, hogy ennyien írtatok, és aggódtatok értem! Testileg teljesen jól vagyok, lelkileg még mindig padló, de szerencsére sokan segítenek.
A perről annyit, hogy az ügyvéd elküldte a feljelentést a klinikának, az intézmény igazgatója fel is hívta anyukámat (évfolyamtársak voltak az orvosin), és elmondta, hogy "mérges" ránk, mert nem szóltunk a per miatt(ő volt a választott orvosom, az ismeretség miatt)... Anyukám szuper csajszi, és jól megmondta a véleményét, és közben mindvégig úrinő tudott maradni...
Szóval,ez van most. Fizetni az ügyvédnek csak akkor kell, ha lesz valami kártérítés a dologból, és 30%-ot. Mondtam neki, hogy odaadunk mindent, ha sikerül kicsit "sarokba állítani" dr.K.A-t.A saját részünket úgyis átutaljuk egy rendes nőgyógy. osztálynak.
Róla(dr.K.A) még annyit, hogy kicsit előttünk perelte be őt egy család, a baba ott most 7 hónapos. A 12 hetes uh-n van a végtagvizsgálat, és dr.K.A megállapította,le is írta a leletre, hogy a babának 4 ép végtagja van. Szegény Kismanó meg is született, de sem kezei sem lábacskái nem voltak (csuklóból ill. bokából). Ehhez nem is fűznék semmit. Egy ismerősömnek a több éve kioperált jobb petefészkét vélte látni az uh-n ugyanez a doki. Erről ennyit.De akkor mire is való az ultrahang?!
Sajnálok mindenkit aki leírta a maga tragédiáját, és sok kitartást kívánok lányok! És higyjétek el, ha másért nem is, azért érdemes perelni, hogy másnál már jobban odafigyeljenek. Ügyvédnél az intézményt lehet és közvetve a dokit, az Orvosi Kamaránál csak az orvost. Ha ezt előbb tudom, így intézem (a kamaránál)
Sok puszi mindenkinek! Ha van köztetek szegedi, aki átesett hozzám hasonló tragédián, nyugodtan írjon privát, találkozhatunk is beszélgetni!(triste@freemail.hu)
A.
2003.07.01 11:51
Angyal,
Ketseges a szaktudasa ennek a dokinak. Van egyaltalan ultrahangos vizsgaja? Ugy tudom, hogy minden ultrahangozo dokinak kene, hogy legyen. Ha nincs a nogyogyasznak, akkor az ultrahangokat masnak kene csinalni. Nem igy van?
Nagyon szomoru, es felhaborito amit irtal errol a dokirol!
Tovabbra is a legjobbakat kivanom neked!
Zsuzsi
Ketseges a szaktudasa ennek a dokinak. Van egyaltalan ultrahangos vizsgaja? Ugy tudom, hogy minden ultrahangozo dokinak kene, hogy legyen. Ha nincs a nogyogyasznak, akkor az ultrahangokat masnak kene csinalni. Nem igy van?
Nagyon szomoru, es felhaborito amit irtal errol a dokirol!
Tovabbra is a legjobbakat kivanom neked!
Zsuzsi
2003.07.02 08:50
Angyal!
Egy nagy kalappak... Ezt a perhez kívánom.
Hogy mire való az UH? Hát arra, hogy !szakavatott! szemek felfedezzék rajta amit meg kell látni. Ehhez bizony külön "jogosítvány" szükséges. Külön vizsga van, külön képzés. Ezt nem tanulja minden nőgyógyász!!! Lehet, hogy nem is volt joga UH-os vizsgálatot végezni! Ezt orvostól hallottam itt a neten!
puszi
sasha
Egy nagy kalappak... Ezt a perhez kívánom.
Hogy mire való az UH? Hát arra, hogy !szakavatott! szemek felfedezzék rajta amit meg kell látni. Ehhez bizony külön "jogosítvány" szükséges. Külön vizsga van, külön képzés. Ezt nem tanulja minden nőgyógyász!!! Lehet, hogy nem is volt joga UH-os vizsgálatot végezni! Ezt orvostól hallottam itt a neten!
puszi
sasha
2003.07.02 11:45
Sziasztok Csajok!!!
Haaat, Angyal, furcsa ez a doki, az biztos. 2lehetöség van szerintem: vagy nem ért ahhoz, amit csinal, pedig itt (nem tulzok!!!) életek függenek a munkajatol, vagy pedig lesz.r mindenkit, nem figyel oda rendesen arra, amit csinal. Ez borzaszto, hiszen (NEVES) orvosrol van szo. Neki 1 baba elveszitése tulajdonképpen rutin, sokat latott ilyet, viszont a kismaminak, aki ezt atéli, TRAGEDIA.Neki nem esemény, ha vki masnak meghal a gyereke... De az ilyen minek megy orvosnak??? A pénzért??? Drukkolok a perhez. Majd irj, mi volt!!!
Brigi, remélem, minden rendben lesz!!! Hogy érzed magad??? Nem görcsölsz még mindig, ugye??? Mindenképen irj a fejleményekröl!!!
Puszi Minden hozzaszolonak!!!
Haaat, Angyal, furcsa ez a doki, az biztos. 2lehetöség van szerintem: vagy nem ért ahhoz, amit csinal, pedig itt (nem tulzok!!!) életek függenek a munkajatol, vagy pedig lesz.r mindenkit, nem figyel oda rendesen arra, amit csinal. Ez borzaszto, hiszen (NEVES) orvosrol van szo. Neki 1 baba elveszitése tulajdonképpen rutin, sokat latott ilyet, viszont a kismaminak, aki ezt atéli, TRAGEDIA.Neki nem esemény, ha vki masnak meghal a gyereke... De az ilyen minek megy orvosnak??? A pénzért??? Drukkolok a perhez. Majd irj, mi volt!!!
Brigi, remélem, minden rendben lesz!!! Hogy érzed magad??? Nem görcsölsz még mindig, ugye??? Mindenképen irj a fejleményekröl!!!
Puszi Minden hozzaszolonak!!!
2003.07.02 15:01
Sziasztok!
Folyik a könnyem, meghasad a szívem szomorú történeteiteket olvasva! Nagyon szép Malacka verse! Át tudom érezni bánatotokat, én is elveszítettem kisfiamat.
Tejesen probléma mentes terhességem volt. Nagyon boldog kismama voltam... a 30. hétig. Egy este bementünk a kórházba, - orvosom tanácsára - mert egész nap nem éreztem a baba mocorgását. Nem voltam ideges, nem gondoltam semmi rosszra. Meghallgatták a baba szívhangját, megnéztek ultrahangon, és közölte egy orvos: Sajnálom, a baba nem él. Úgy éreztem ez csak egy álom, nem is velem történik az egész. Meg kellett szülnöm a kisbabámat. 1450 g-os egészséges kisfiút hoztam a világra a terhességem 30. hetében - csak éppen nem élt. Azóta is az jár a fejemben, hogy sok ennyi idős, hasonló súlyú koraszülöttből is egészséges kisgyerek, felnőtt lesz. Az én kisbabámmal mi történt? Az orvosok nem tudják a választ. Megvizsgálták, semmi rendellenességet nem találtak nála. Nem néztem meg milyen volt, azóta sem tudom jól tettem-e. Haza sem hoztuk eltemetni. Akkor így döntöttem. Ki akartam törölni a fejemből a fájdalmat, el akartam felejteni hogy valaha is létezett ez a pici fiú. Utólag persze tudom, hogy ez lehetetlen. Mindig emlékezni fogok és akarok rá! Fizikailag alig éreztem fájdalmat,(szerencsére nem maradt rossz, fájdalmas élmény a szülés) olyan voltam mint egy alvajáró, semmi sem érdekelt. Nem a nyugtatók miatt, azt nem kértem. Kikapcsoltam az agyamat a világból, így védtem magam a fájdalomtól. Hamar hazaengedtek a kórházból. Betegszabadságon voltam 2 hónapig, ekkor bevettem egy-egy nyugtatót. Nagy szükségem volt rá. Mindig az járt a fejemben, ha előbb észre veszem, hogy valami baj van, talán tudtak volna segíteni. Magam hibáztattam a történtekért, hiszen nincs rá magyarázat miért történt. Ez a legszörnyűbb az egészben: NINCS KIT HIBÁZTATNI. Így marad, hogy magamat okolom a történtekért. Nagyon rosszul éreztem magam lelkileg. Nektek ezt nem kell részleteznem, hiszen ti is hasonlóan éreztetek. Aztán lassan visszatértek a hétköznapok, de minden nap eszembe jutott a Kisfiam.
Az ember személyiségét átformálja egy ilyen tragédia. Én is más ember lettem. Más szemmel látom a világot, sokkal érzékenyebben reagálok más emberek bánatára. És az öröm is sokkal értékesebb lett.
Nagy nehezen, másfél évre rá lettem újból terhes. A terhességem alatt végig nagyon sokat aggódtam, bár próbáltam magam nyugtatni, tudat alatt azért ideges voltam egészen a szülésig. Az első terhességemmel ellentétben nem voltam vidám kismama, nem élveztem a terhességet. 6 hetet voltam korházban a vége felé, mert sokat görcsöltem. A 37. héten született meg második kisfiam egészségesen, 3010 g súlllal.
Ő most 2 éves. Leírhatatlanul jó érzés anyának lenni!
Boldog vagyok, de az első kisbabámat, akit Benjaminnak hívtunk volna soha nem felejtem el! Már nem érzek akkora fájdalmat mint korábban, ritkábban gondolok Rá, de a szívemben mindig élni fog!
A sorstársaimnak üzenem: Az idő begyógyítja a sebeket. A heg örökre megmarad ugyan,de az már nem fáj! Biztos vagyok benne, hogy ti is megtaláljátok a boldogságot egy egészséges kisbaba segítségével! Nekem sikerült, sikerülni fog nektek is!
Sziasztok! Kitartás!
Folyik a könnyem, meghasad a szívem szomorú történeteiteket olvasva! Nagyon szép Malacka verse! Át tudom érezni bánatotokat, én is elveszítettem kisfiamat.
Tejesen probléma mentes terhességem volt. Nagyon boldog kismama voltam... a 30. hétig. Egy este bementünk a kórházba, - orvosom tanácsára - mert egész nap nem éreztem a baba mocorgását. Nem voltam ideges, nem gondoltam semmi rosszra. Meghallgatták a baba szívhangját, megnéztek ultrahangon, és közölte egy orvos: Sajnálom, a baba nem él. Úgy éreztem ez csak egy álom, nem is velem történik az egész. Meg kellett szülnöm a kisbabámat. 1450 g-os egészséges kisfiút hoztam a világra a terhességem 30. hetében - csak éppen nem élt. Azóta is az jár a fejemben, hogy sok ennyi idős, hasonló súlyú koraszülöttből is egészséges kisgyerek, felnőtt lesz. Az én kisbabámmal mi történt? Az orvosok nem tudják a választ. Megvizsgálták, semmi rendellenességet nem találtak nála. Nem néztem meg milyen volt, azóta sem tudom jól tettem-e. Haza sem hoztuk eltemetni. Akkor így döntöttem. Ki akartam törölni a fejemből a fájdalmat, el akartam felejteni hogy valaha is létezett ez a pici fiú. Utólag persze tudom, hogy ez lehetetlen. Mindig emlékezni fogok és akarok rá! Fizikailag alig éreztem fájdalmat,(szerencsére nem maradt rossz, fájdalmas élmény a szülés) olyan voltam mint egy alvajáró, semmi sem érdekelt. Nem a nyugtatók miatt, azt nem kértem. Kikapcsoltam az agyamat a világból, így védtem magam a fájdalomtól. Hamar hazaengedtek a kórházból. Betegszabadságon voltam 2 hónapig, ekkor bevettem egy-egy nyugtatót. Nagy szükségem volt rá. Mindig az járt a fejemben, ha előbb észre veszem, hogy valami baj van, talán tudtak volna segíteni. Magam hibáztattam a történtekért, hiszen nincs rá magyarázat miért történt. Ez a legszörnyűbb az egészben: NINCS KIT HIBÁZTATNI. Így marad, hogy magamat okolom a történtekért. Nagyon rosszul éreztem magam lelkileg. Nektek ezt nem kell részleteznem, hiszen ti is hasonlóan éreztetek. Aztán lassan visszatértek a hétköznapok, de minden nap eszembe jutott a Kisfiam.
Az ember személyiségét átformálja egy ilyen tragédia. Én is más ember lettem. Más szemmel látom a világot, sokkal érzékenyebben reagálok más emberek bánatára. És az öröm is sokkal értékesebb lett.
Nagy nehezen, másfél évre rá lettem újból terhes. A terhességem alatt végig nagyon sokat aggódtam, bár próbáltam magam nyugtatni, tudat alatt azért ideges voltam egészen a szülésig. Az első terhességemmel ellentétben nem voltam vidám kismama, nem élveztem a terhességet. 6 hetet voltam korházban a vége felé, mert sokat görcsöltem. A 37. héten született meg második kisfiam egészségesen, 3010 g súlllal.
Ő most 2 éves. Leírhatatlanul jó érzés anyának lenni!
Boldog vagyok, de az első kisbabámat, akit Benjaminnak hívtunk volna soha nem felejtem el! Már nem érzek akkora fájdalmat mint korábban, ritkábban gondolok Rá, de a szívemben mindig élni fog!
A sorstársaimnak üzenem: Az idő begyógyítja a sebeket. A heg örökre megmarad ugyan,de az már nem fáj! Biztos vagyok benne, hogy ti is megtaláljátok a boldogságot egy egészséges kisbaba segítségével! Nekem sikerült, sikerülni fog nektek is!
Sziasztok! Kitartás!
2003.07.02 15:43
Szia Vike!
Nalam sem talaltak meg soha, miert folyt el a magzatvizem, vagy mikor és hogyan annak idején. Amit talaltak, az a pajzsmirigy rendellenességem, amit lehet okolni a történtekért.Ez a kisfiu is egészséges volt...
En is mas ember lettem azota, én is adtam nevet annak a babanak...
Azota én is boldog mama vagyok.
Puszillak Téged is!!!
Nalam sem talaltak meg soha, miert folyt el a magzatvizem, vagy mikor és hogyan annak idején. Amit talaltak, az a pajzsmirigy rendellenességem, amit lehet okolni a történtekért.Ez a kisfiu is egészséges volt...
En is mas ember lettem azota, én is adtam nevet annak a babanak...
Azota én is boldog mama vagyok.
Puszillak Téged is!!!
2003.07.02 16:37
Sziasztok!
Multkor a Tv-ben láttam, hogy van egy emlékhely a megnemszületett babáknak. Azoknak akiket elvetettek vagy csak úgy... elhagytak minket.
Az emlékhely azért lett mert sok anyukának segít, ha valahol "legálisan" kisírhatja a bánatát.
Ti hallottatok róla?
Mert a helyet magát nem tudom hol van.
Üdv.
Malacka
Multkor a Tv-ben láttam, hogy van egy emlékhely a megnemszületett babáknak. Azoknak akiket elvetettek vagy csak úgy... elhagytak minket.
Az emlékhely azért lett mert sok anyukának segít, ha valahol "legálisan" kisírhatja a bánatát.
Ti hallottatok róla?
Mert a helyet magát nem tudom hol van.
Üdv.
Malacka
2003.07.02 17:00
Szioka, Malacz!!!
Nem hallottam rola. En, ha éppen olyanom van, gyertyat gyujtok az elvesztett Babamnak, vagy bedobok 1 szal viragot 1 folyoba, vagy toba. Mindig értettem nagy jelenetek megrendezéséhez, igy a sors fintora, hogy ezt a Babat nov 1-én veszitettem el... Igy nov 1-én is gyertyaztam. Régebben Halottak Napjan minden Kedves Halottamnak gyujtottam gyertyat, de, mivel-sajnos-egyre többen vannak, mar nem. De,mint abban a szép versben, amit leirtal, all: ez a Baba mindig itt lesz velem, ö, aki meghalt azelött, hogy megszülethetett volna, akire rajtam kivül mar nem gondol senki... Ezeknek a szegény piciknek még annyi sem adatott meg, hogy éljenek...
1 baba ilyen modon valo elveszitésénél szerintem még sokkal borzasztobb, ha valaki ISMERTE mar gyermekét, ha az élt néhany napig, vagy tovabb...Szeretettel puszilok mindenkit!!!
Nem hallottam rola. En, ha éppen olyanom van, gyertyat gyujtok az elvesztett Babamnak, vagy bedobok 1 szal viragot 1 folyoba, vagy toba. Mindig értettem nagy jelenetek megrendezéséhez, igy a sors fintora, hogy ezt a Babat nov 1-én veszitettem el... Igy nov 1-én is gyertyaztam. Régebben Halottak Napjan minden Kedves Halottamnak gyujtottam gyertyat, de, mivel-sajnos-egyre többen vannak, mar nem. De,mint abban a szép versben, amit leirtal, all: ez a Baba mindig itt lesz velem, ö, aki meghalt azelött, hogy megszülethetett volna, akire rajtam kivül mar nem gondol senki... Ezeknek a szegény piciknek még annyi sem adatott meg, hogy éljenek...
1 baba ilyen modon valo elveszitésénél szerintem még sokkal borzasztobb, ha valaki ISMERTE mar gyermekét, ha az élt néhany napig, vagy tovabb...Szeretettel puszilok mindenkit!!!
