Kedves Piroska!
Nem tudom szoktad-e még nézni a fórumot, remélem még igen és elolvasod ezt a beírást.
Neked ismeretlen vagyok, de te nekem ismerős. Én január közepe óta vagyok zugolvasó,amióta megszületett a kisfiam.
Az én véleményem,hogy ez egy szuper jó csapat és nagyon sok mindenben segített nekem,hogy tudtam őket olvasni, ha írni nem is írtam,mert arra már nem volt lelkierőm.
Igaz, nekem sincs papírom arról,hogy normális vagyok, de mint ahogy ezt korábban valaki írta, talán így normális.
Én úgy gondolom és érzem,hogy a terhesség, szülés, gyereknevelés egy csodálatos dolog,amelyben a gyereked természetesen óvni kell, figyelni, vigyázni rá, DE EGY BIZONYOS HATÁRON BELÜL,mert különben felőrlöd saját magad és később őt is. És minden percnek, mozdulatnak,mosolynak ÖRÜLNI KELL,nem pedig azt nézni,hogy vajon tökéletesen csinálta-e.
Persze, én megértelek,hogy aggódsz a saját gyereked iránt,az előzmények után, de nem kellett volna ezt a topik minden gyerekére kivetíteni! Megmondom őszintén,hogy én egy idő után el sem olvastam amiket Te írtál.
Mint említettem,ez a csapat nagyon jó, és szerencsére nem hullott szét,és teljesen igazuk van,hogy átmentek zártba,amit nem nagyon akartak.
Velük szerencsére nem "szúrtál ki". Viszont azokkal,akik zugolvastak,mert nem volt idejük írni,vagy csak akkor nézték meg a topikot,ha valamit szerettek volna "tanulni", azokkal nagyon kiszúrtál. És gondolom nem csak ketten vagyunk.
Sajnálom,mert én úgy érzem,hogy így elvesztettem néhány "barátomat" -ami így kicsit hülyén hangzik,mert ők nem ismernek engem-, illetve elvesztettem egy lehetőséget, hogyha bármi problémám van, vagy bármit szeretnék megtudni,hogy más hogy csinálja, nem fogom tudni megnézni.
Gondolom, most az a véleményed,hogy én is egy "rossz anya" vagyok,aki nem foglalkozik eléggé a gyerekével. Én ezt nem így gondolom, és nem így gondolja a doktornéni sem, a védőnő sem és senki,aki meglátja a gyerekem és el van tőle ájulva,hogy milyen szépen mozog, beszél, mosolyog. Többen mondták már,hogy látszik,hogy nagyon sokat van vele foglalkozva, boldog baba.
Remélem,hogyha elkezdődik a tanfolyamod,ott rávilágítanak,hogy nem lehet ennyire negatívan kezelni a világot, mert így szegény kismamák is pánikban fognak lenni,akik hozzád fognak tartozni.
Nekem nehezen jött össze a baba. Több évig próbálkoztunk, már a meddőségi kapujában voltam,amikor beköltözött. És végig úgy voltam,hogy vigyáztam magamra,odafigyeltem, az utolsó hónapig dolgoztam, próbáltam sokat mozogni, persze bennem volt a félelem,hogy mi van ha nem marad meg, ha baja lesz, de ez mindenkiben megvan. És szerintem ami a legfontosabb volt, hogy ÉLVEZTEM A TERHESSÉG MINDEN PERCÉT ÉS NAGYON BÜSZKE VOLTAM A POCAKOMRA!!!!!
Ha nem maradt volna meg, valószínűleg nagyon nagyon sajnáltam volna, de akkor is azt mondtam volna,hogy boldog lehettem,hogy ezt is megélhettem,mert van aki sajnos azt sem élheti meg,amikor a kezébe veszi a pozitív tesztet.
És most is úgy vagyok,hogy élvezem minden percét,amikor a gyerekemmel lehetek, akkor is ha hulla vagyok, ha nincs időm magamra.
Szóval a lényeg,hogy (bár többen kérték, mégsem volt eredménye, de azért megpróbálom én is) nézz egy kicsit magadba és próbáld meg pozitívan felfogni a világot,mert így mindenkit elüldözöl magadtól....és hidd el,később ezt a gyereked is észre fogja venni és talán ő is így reagál.
Sajnálom nagyon a topikot.
De kívánom nekik,hogy legyenek továbbra is ennyire összetartók,mert ilyen szuper csapatot én már rég láttam!
Üdv mindenkinek!