nah. blogról
Voltunk a Dévényes gyógytornásznál. Rögtön elkpata Bazsit, a lábai közé ültette kezébe adott egy játékot és gyurmázni kezdte a lábát. Első kérdése: Hason alszik? Természetesen. Baj? Nem, dehogy, úgy aludjon ahogy szeret, de a hason alvó babák 99.9%nak így áll a lába. Nem a lábfeje áll kifelé, hanem az egész lába, már a térde is kifelé néz. De ezzel semmi baj, könnyen fog mászni és felállni is. szuper. Ezért teljesen felesleges a cipő, mert nem a lábfejével van a baj.
Az előző baba és anyukája még fél órát ott játszottak, jól elbeszélgettük az időt, Bazsi mint egy nagy fiú ült Katalin lába között és játszott. Semmi sírás, nyüglődés, olyan ügyes volt. Régen mindig pontban fél óra után borzasztó sírásba kezdett, most meg 40 perc után náztem az órára, úgy éreztem, h kb 20 perc telt el. Szerencsére Bazsa nagyon jól bírta, amikor fáradni kezdett elkezdett sikoltozni, meg kiabálni, kicsit panaszosan sírdogálni.
Katalin mondta, h az az ortopéd doki tényleg sok mindenkinek felír sok mindent, és nagyon ellenzi a Dévény módszert, inkább konduktorhoz küldi a beteg gyerekeket, na de egy konduktor nem tud mit kezdeni egy ilyen pici babával. Na jól kibeszéltük a dokit, meg h jóól sírva fakadtam a rendelőben
Természetesen most is totál el volt ájulva Bazsitól, milyen ügyes milyen szép és okos. Már egy pillanat alatt áll négykézlábra, és fordul meg. Kérdezte miket csinál, 10 percig csak soroltam.
Aztán megjött a következő baba, egy lányka, egy hét múlva lesz 6 hónapos. Viszont nem nagyon mozgolódik, csak forog hátról hasra és azt is csak balra. Na erre Bazsi fogta magát, hasravágódott, fel négykézlábra és már nyúlt is a labda után, szinte megindult. Erre a csaj: na nemsokára az én kislányom is ilyen ügyes lesz.
Katalin: na nem! Balázska nem mérvadó, Ő sokkal ügyesebb mint az átlag, ilyet még nem kell csinálnia egy ilyen korú gyereknek.