Kiemelt témák

Sszandra, történt valami mostanában veled ami miatt lehet? Bár nekem is látszólag előzmények nélkül jelentkezett a halálfélelem.
Azért ha van kedved írj, hátha attól jobban leszel!!

Szandra nem lehet, hogy nagyon rástresszeltél a babára? Plusz a munkahelyed? Ha jól esik gyere és írd ki magadból, hátha tudunk segíteni.

Nálam sajnos a legtöbb rossz karácsony tájékán törétént. Anyu halála előtti évben karácsonykor elvetéltem az első babámat (9 hetes terhesen). Mikor anyu meghalt, a köv. karácsonykor még fát sem voltam hajlandó díszíteni, hiába akart a párom rávenni. Mióta megvannak a lányok azóta elfogadom, de nem a kedvenc ünnepem.

Sziasztok!

Először is köszi a jó tanácsokat! Most alszom már pár napja, de ha nem fog menni az éjszakás után, akkor valóban kérni fogok a pszichiátertől javaslatot és a háziorvossal kiíratom magam. Tudom, hogy az egészség a legfontosabb és őszintén szólva már nézelődöm más után, de marha nehéz. Igen a fővárosban sokkal könnyebb lenne, sőt az én szakmai tapasztalatommal simán találnék ott 1 nap alatt valami munkát a vendéglátásban. Mert öszintén szólva az a gond, hogy a mi kis városunk igencsak "halott" lett és egy csomó hely bezárt, ami pedig működik, hát az is siralmas. 10 évig voltam vállalkozó és egy remek kávézót, koktélbárt üzemeltettem, de 2005-ben muszáj volt eladnom annyira visszaesett a forgalom, hogy nem volt értelme. Aztán 4 évig egy söröző üzletvezetője voltam, de 2009-ben az is bezárt, a válság miatt, utána 2 évig egy étteremben voltam üzletvezető, pultos, felszolgáló, szakács...azt a helyet imádtam, a munkát is, igaz havi 320 órát dolgoztam, de nem voltam fáradt, boldog voltam. De a házasságom majdnem ráment, illetve akkor külön is költöztünk 3 hónapra. Az ok az volt, hogy soha nem voltam itthon, a munkahelyem és a lakhelyem 25 km-re volt egymástól. Volt, hogy 3 napig nem jöttem haza, mert rendezvényünk volt és inkább béreltünk a kollégáimmal egy szobát és ott aludtunk. Szóval ez sem volt normális élet, ráadásul a tulajdonos kikezdett velem, én voltam a mindene, de mivel visszautasítottam, elkezdett "nyírni". Utána már minden rosznak én voltam az oka, még azért is velem üvöltött, ha valaki lebetegedett. Na ez ment 1 hónapig és már nem bírtam tovább, egyszer rosszul lettem, szó szerint úgy kapartak össze a mentősök az étterem konyhájából...és akkor felmontam. A tulaj meg örjöngött, hogy én nem mehetek el, én a tulajdona vagyok. De már nem érdekelt, hiába zsarolt, még a közös megegyezést sem írta alá. Na akkor jöttem ide a mostani munkahelyemre. Ismerőseim dolgoznak itt és ők mondták, hogy jó, meg szeretnek itt dolgozni. Tényleg jó is volt, meg az, hogy 3 nap munka, 3 nap szabad, rendesen bejelentve, van rendes szabadság, stb...De idén itt is megbolondultak és mindenféle szigorítást, meg darabszám emelést csináltak, egy csomóan fel is mondanak állandóan. Végülis én is csak a baba miatt maradok amíg bírok, mert ha összejön, innen nagyon jó a gyed. Szóval még bírnom kéne egy kicsit, remélem most összejön a baba.
Őszinte részvétem a halálesetek miatt mindenkinek! Tudom milyen érzés, sajnos. Engem a nagyszüleim neveltek, 7 hónapos koromtól velük éltem. 9 éves voltam amikor meghalt a nagymamám és 12 amikor az imádott nagypapám. Ekkor lettem pánikbeteg. Utána 18 éves koromig a szüleimmel laktam. 7 éve pedig az apukám halt meg. Epekő műtétre vittük be, de amíg folyt a kivizsgálása, kilyukadt a gyomra, igaz megműtötték, de túl sok volt a szervezetének és 3 nap múlva meghalt. Szóval tudom milyen "mindenkit" elveszíteni. Én is rettegek, hogy nehogy valakivel valami történjen. De sajnos a halált nem tudjuk kijátszani, el kell fogadni, hogy az élet természetes hozzátartozója, és addig kell szeretni, együtt lenni amíg itt van a másik. Mert az elvesztegetett időt már nem pótolhatjuk be sohasem.

Sziasztok!

Köszi a biztato szavakat! Valahogy ugy éreztem,ma már kicsit jobb volt,h elment az eröm, félek a szeretteim halálátol, nem tudom ,de jön ez a gondolat és jön a szorongás. Valami olyasmi, mintha az agyam igy generálná belém a szorongást. Nekem anyum is depis,meg otthon van, ugye igy még depisebb szokott lenni az ember, sokat foglalkozik magával, nagyon nagy a kötödés köztünk és bármilyen baja, terhe van szerintem én azt viselem , hordom magamon. Valami ilyesmi. Ami ugye nem jo, mert mindenkinek megvan a saját baja, a pszihodoki is megmondta, h probáljam nem átvenni a gondjait, mer mindenkinek a sajátjáét kell megoldani, tehát ne átbóvegyem csak segitsek. Na, meg az is lehet,h rástresszeltem magam a babaprojektre. Egyszer ugy gondolom, de jo lenne, van amikor meg félek töle. Stresszelni meg nem jo, mert az nem elönyös. Meg a munkahelyen is extra sok dolog van, oraszám sökkentés volt. de nem engem csökkentett a fönök csaj,de ugye ez igy több munkával is jár. Holnap itthon leszek, lecsusztatom a tuloráimat, takaritok, délután meg a haverommal megyek vásárolni, még sokmindenkinek venni kell ajándékot, a férjem meg dolgozik, igy tudok legalább neki is. Ma jött meg a gardrob szekrényünk, ugyhogy pakolhatok. Nem szabad mindent a llkemre venni, kicsit lazábbnak kell lenni, nem stresszelni, sokat összebujni:) olyan könnyü ezeket leirni, ha megvalositani is ilyen könnyü lenne,j o lenne.
na pusz icsajok

jo, h irtam:)

Bells, örülök ha már tudtál aludni. Az fontos. ...na, akkor neked is jó nehéz sors jutott!!!!
Érdekes hogy hasonlóakat írtak a lányok is. Nekem is a karjaimban halt meg az apukám, végig éltem vele a haláltusát . De már szerencsére ezen sikerült túllépnem, feldolgoznom.
Drukkolok neked hogy mielőbb találj egy másik munkahelyet. 

Sszandra, érdekes amit írsz, mert nekem is hasonló "problémám" van az anyukámmal mint neked. Le kell válnunk a szülőről érzelmileg, addig nem növünk fel igazán. Az sem véletlen hogy hasonló lelki betegsége van az anyukádnak is mint neked. Szerintem ő sem engedett el téged, de ez egy tudatalatti játszma. Ahogy írtad, átveszed az ő gondjait ami tényleg az ő gondja. Viszont HA ő BETEG akkor tudja hogy TE OTT VAGY!  
Nehéz volt nekem is hogy ne foglalkozzak azzal állandóan hogy ő hogy van, de megpróbáltam elengedni a kezét, magára hagyni a gondjaival, de éreztettem vele hogy nagyon szeretem. 
Egyszer csak kezdett jobban lenni. Mivel elkezdtem kevesebbet menni, csak telefonon beszéltünk, szép lassan lekötötte magát, elfoglaltságot talált mert muszáj volt neki. Sokkal jobban van azóta.
Ne haragudj hogy ezt írom, nem okoskodni akarok, csak az utóbbi hetekben ismertem fel ezeket én is segítséggel és gondoltam valami neked is hasznos lehet belőle. 
Ja és a babával is úgy vagyok hogy szeretnék, néha meg nagyon félek az egésztől. 
..Jó készülődést mindenkinek az ünnepekre   De azért pihenjetek is 

Sziasztok!
Szomorúan meg egy kicsit örömmel is olvasom, hogy sokunkat ért szomorúság, van, akit több is. Örömmel azért, mert már nem érzem magam annyira egyedül a szomorúságommal, és nincs olyan érzésem, hogy valamit valamikor elrontottam, hibáztam, ezért kaptam ezt a sorstól. Egyszerűen ezt sorsolta a "gép", sajnos.
Viszont azt is gondolom, hogy a veszteségek és megpróbáltatások mégiscsak empatikusabbnak és mások gondjaira fogékonyabbnak tesznek minket, én leglábbis így érzem magamon. Kár, hogy olyan nagy árat kell fizetni ezért...

39. hétban vagyok, elég jól érzem magam, izgulok meg félek is, és nagyon vágyom már rá, hogy kicsi lányomat meglássam és megszeretgessem.
A karácsony nehéz, az őrület miatt is, és mert persze hiányoznak azok, akik már nem lehetnek velünk. Én persze azt mondom, hogy mindig hiányoznak, de valahogy ilyenkor mégis jobban.
Azért az ünnep szép, csak nem kéne hagyni, hogy stressz meg kínlódás meg kapkodás és ajándék-verseny és persze anyagi probléma legyen belőle.
Jó készülődést mindenkinek!

Helló kevdves Mindenki! 

Teljesen eltüntem a innen, nem írtam, de olvaslak benneteket.

Nálam is nagy az őrület, szerencsére pánik nincs (kopp-kopp) de feszkó igen. 

Eljárok egy tanfolyamra, de olyan nehézkesen megyek el minden alkalommal. Nem tudom miért, de már este zaklatott vagyok, éjszaka alig alszom... aztán ahogy vége, tudom, hogy másnap semmi, megnyugszom és jól érzem magam. 

Pocakosok: minden jót nektek, és könnyű szülést! 

Jah, és januárba első utam a nődoki lesz, mert baba még sehol, és már elég rég projekt alatt van a bébi. (lehet nagyon rágörcsölök???)

Dili dokinál voltam, kb 3 perc alatt lerendezett, csak akkor kell vissza mennem, ha elfogy a gyogyi vagy panaszom van. egyébként nem. hm....egy gonddal kevesebb, űgyis mindid nagy macera volt az időpontra való bejutás.

Puszi mindnewnkinek, és szerintem már nem leszek karácsonyig: mindenkinek nagyon boldog ünnepeket!!!!!

Szandra sajnálom, hogy anyukáddal is problémák vannak. Alkonykának teljesen igaza van. Te is jól leírtad, látod min kell változtass. Erős nő vagy, már tuljutottál párszor ezen a nyavalyán, most is menni fog. 

Baba projektesek NEM SZABAD RÁGÖRCSÖLNI! Tudom, hogy könnyű mondani. Én is igyekszem nem erre koncentrálni. Csak jól érzem magam párommal. Nálam is volt, hogy elbizonytalanodtam, hogy bisztos akarom-e, hiszen van már kettő. De jön a vágy és tudom, hogy tényleg szeretném. 

Nono minden rendben lesz, akkor már bármikor megszülethet lánykád. Nagyon jó anyuka leszel, figyeld meg! Dokid mondott valamit szopi ügyben?

Mazsics tényleg rég voltál. Drukkok mennek neked is.

Sziasztok!

Alkonyka! Igen, tudom,h igy kellene,majd mgprobálom valahogy rendbe rakni a dolgokat. Igy neked akkor már nem olyan nagy a kötödés? 

Mazsics! Rég voltál! Drukk a babapojektben!

Csepp24! Köszi:) Aranyos vagy!

Nono77! Kitartás! Már nemsokára a kezedben lesz a kislányod!

Bells! Hogy vagy? 

Nono, ha már nem beszélnénk, csuriban a kezem és drukkolok hogy minden jól menjen a szülésnél
Szerintem pik-pak túl leszel rajta!

Ssandra, nagyon nehéz nekem is mert hát az anyukám, de csak ő tud saját magán segíteni. Nem tudjuk őket megmenteni, de fontos hogy tudják hogy nagyon szeretjük őket. Nekem ami nehéz az az állandó lelkiismeret furdalás hogy segítenem kellene de egy ponton már nem lehet többet. Sőt, nekem még akkor is lelkiismeret furdalásom van ha én jól vagyok ő meg nem. Engem most ez az ami megbetegít. No meg az állandó megfelelési kényszer. 
Tényleg működik amit írtam. De nekünk is helyre kell tenni magunkba, hogy mi nem menthetjük meg, és az életet élveznünk kell.  Bár azt gondolom nekünk akik ezzel a betegséggel küzdünk, meg kellene tanulnunk tényleg élvezni és nem állandóan görcsölni valamin. Minden jól van úgy ahogy van alapon
Na, ez nekem is nehéz.

De ezen vagyok

Mindenkinek karácsonyi puszi
Alkonyka

szia!

alkonyka teljesen egyetértek veled és én is ugynugy gondolom! most sietek de majd még irok!! Remélem összejön a bébi, nemsoká peteérés:)

Köszi lányok, aranyosak vagytok!!

nono77 Minden simán menni fog, ne izgulj 

sszandra! Tényleg el kell engedni a kezét az anyukádnak! Hidd el mindenkinek így lesz a jobb, neki is. Tapsztalatból írom, mert az én anyukám is pánikbeteg és nálunk mindig apu volt aki intézte a dolgokat, pedig ő volt a "nagyon" beteg, de mégis ő volt a talpraesettebb is. Amikor meghalt apa, anyukám eléggé magára lett utalva és sok mindent nem is tudott/mert elintézni, mindig nekem szólt, ha volt valami. Na akkor mondta a pszichiáterem, hogy ne csináljam meg helyette a dolgokat, mert egy 52 éves nő, nem öreg néni aki helyett el kell végezni a teendőit. Azzal, ha az ő életét is a nyakamba veszem ártok neki is, magamnak is, hagyni kell, hogy megtanulja tud egyedül is élni és eltudja intézni a dolgait. És bejött, az én "tedlebatyu" anyukám, még egy kis üzletet is nyitott magának, pedig már 13 éve akkor nem dolgozott, apuval volt otthon. Sajnos idén szeptemberben be kellett zárnia az üzletét és most egy kicsit nehéz neki megint, de nem csinálom meg helyette a dolgait, mert akkor el fogja hagyni magát. Ja és ami még nagyon érdekes, ő aki néha a boltba sem mer elmenni, amikor októberben kezdtek rám jönni a rosszullétek, simán jött hozzánk, vigyázott rám, érdekes akkor nem pánikolt. Szóval muszály elengedni a kezüket, úgy ahogy a miénket sem szabad fogni és ha rosszul is vagyunk akkor is tennünk kell a dolgunk, mert ha egyszer megszokjuk, hogy más elintézi helyettünk a stresszesebb dolgokat, akkor soha nem gyógyulunk meg.
Amúgy most, hogy 1 hete már rendesebben alszom, egész jól vagyokVagy lehet, most ált be az új gyógyszer kombináció. 10 napig itthon vagyok, baba projekt megy 1000-el, remélem januárban már két csík lesz a teszten!!! Boldog Karácsonyt Lányok!!! Puszi

Sziasztok! 
Köszi bells! Igazad van ,de nehéz dolog! Nálunk is mindent apa intéz,de ö Hála Istennek jol van! Ugyanugy szeretem mind a kettöt attol függetlenül, de nekem kell változtatni. Mi is babaprojetelünk!  Miota eldöntöttem az agyamban,h akarok gyereket, azota jobb a libidom:) Bármikor:) Ez tetszik a férjemnek! Amugy rájöttem arra, ha anyumnak adok feladatokat azt szereti, most is a mézeskalácsaim disziti. Ez lesz a megoldás szerintem, h lefoglaom! Te idösebb vagy nálam, te hány éves voltál, mikor neked sikerült anyudat nem a magad terhénviselni? 

Nono77: mi a helyzet? Pocaklako?

Többiek?

Mindenkinek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kivánok! Sikeres gondmentes babaprojekteket:)

sszandra

Igen én idősebb vagyokDe ez nem kor függő.
Én csak 12 éves koromtól éltem velük 18 éves koromig. Azóta külön élek, vettem lakást anno, stb... Tehát nálunk soha nem volt meg az a klasszikus szülő-gyerek kapcsolat, gondolom ezért is volt könnyebb "leválnom" a szüleimről. Ez nekem bizonyos szempontból előny, másrészt viszont hátrány. Nekem soha nem tudott kialakulni az az igazi kötődés sajnos, ami azért elég rossz és szerintem a betegségem alapja is. Inkább olyanok vagyunk, mint a testvérek. Felnőtt korom óta saját magamról gondoskodom és inkább ők kértek tőlem segítséget és tanácsot, nem pedig fordítva. Ha valami fontos döntés volt az életükben, mindig kikérték a véleményem, a tanácsom. A mi családunkban én vagyok az aki nagyobb élettapasztalattal rendelkezik, többet láttam, több helyen jártam, mindig önállóbb voltam. Szóval inkább én vagyok az ő anyukája. Az jó, ha feladatot adsz neki, mert tényleg lefoglalod és fontosnak érzi magát. Nem szabad elhagyni őket, tudniuk kell, ha baj van ott vagyunk, DE az életüket sem élhetjük helyettük, nekik kell meghozni a döntéseiket, vállalni a felelősséget magukért. Szerintem ez a kulcs és ezzel tudunk legtöbbet segíteni, hogy néha nem segítünk, csak figyelünk. Úgy mint majd ha a mi gyerekeink felnőttek lesznek, helyettük sem intézhetünk el mindent. Mindenkinek meg kell vívnia a maga harcait, a jót és a rosszat. Mi csak segíthetünk ha igénylik.

Sziasztok Csajok!

Nagyon örülök, hogy megismerhettelek Benneteket.

Nono, kitartást az utolsó napokra, nagyon drukkolok Neked, Nektek!

Nagyon Boldog Karácsonyt kívánok Mindenkinek! (Illetve hogy minél előbb teljesüljön legfőbb vágyatok!)

puszi
Lina

@lina01:

Szia! Köszi!

Én is mindenkinek stresszmentes, vidám karácsonyt kívánok!!

Boldog ünnepeket mindenkinek!

Nono gyors, könnyű szülést kívánok! Ha meglesz a kislányod azért gyere ide! Ha kérdésed lesz bébivel kapcsolatban, ha tudok szívesen segítek.

sziasztok,22 eves vagyok es mar 4 eve szenvedek panik es depresszioban. A ferjemmel meg mar szeretnenk babat. Nagyon eros tablettakat szedek rivotrilt es tianeptint,probaltam magamtol abba hagyni es nem szedni de fokozatossan jottek ram a nagyon eros rosszul letek. Ki kertem a nogyogyaszom segitseget es azt mondta hogy nyugodtan szedhetem mert nem artana a babanak, de viszont  a pszyhiaterem megint mast mondott.Szeretnem kikerni azoknak az anyukaknak a velemenyet akik ugyan abba a cipobe jarnak mint en, szeretnem kikerni tanacsotokat, hogy ijen esetben meg is mi van ,nagyon nehez ,felek ha szednem tovabra a gyogyszert akkor artanak a babanak.

Szia virginia1!

Itt egy videó dr. Czeizeltől, nézd meg mit mond a gyógyszerekről!
http://videoklinika.hu/video/gyogyszers ... a_kismamak

Valamint ha van időd lapozz vissza a fórum előző oldalaira és a hozzászólásainkat olvasgasd el, nagyon sokmindenre választ fogsz kapni!
Az én személyes sztorim az, hogy én 26 éve vagyok pánikbeteg, gyakorlatilag 12 éves korom óta. De csak 17 éves koromtól kezeltek, aztán 5 év múlva magamtól letettem a gyógyszereimet és 5 év teljes gyóygulás következett, akkor szültem a fiam. Aztán a sok stressz hatására 2002-ben rosszul lettem és azóta szedem a bogyókat, Asentrát, Rivotrilt, Lamolepet. Mi is szeretnénk babát a férjemmel, az én pszichiáterem kerek-perec megtíltotta, hogy terhesen gyógyszert szedjek, ezért elkezdtünk leszokni, szép fokozatosan, de sajnos a végére olyan rosszul lettem, hogy visszszoktam rájuk. Mivel a dokinőm nem hajlandó felírni gyóygszert a terhesség alatt, ezért kerestem egy másik pszichiátert, akit egy fórumon ajánlottak. Na ő szerinte lehet szedni, igaz a lamolepet nem azt teljesen abbahagytam, de a másik kettő nem jelent problémát. Nálam 1,5 hónapja volt gyóygszer csere a rivotrilról átálltam seduxenre. A rivotril nagyon jó volt nekem, de fokozta az indulatosságom már évek óta. Sajnos van akinek ilyen mellékhatásokat okoz. Megszenvedtem az átállást, elég kemény elvonási tüneteim voltak, dekb. most már jól vagyok. Valamint az itteni lányok javaslatára elkezdtem kineziólógushoz járni és bach virágcseppeket is szedek, ezek is sokat segítenek. Mi már rajta vagyunk a babaprojecten, múlt hónapban nem jött össze, most meg majd kiderül január elején, hogy a jézuska hozott-e kisbabát 
Szóval ne nyugtalankodj, hanem olvass, nézd meg a videót, ott majd meglátod miért nem mer felírni gyógyszert sok pszichiáter terhesség alatt( puszta tudatlanságból )és szerintem te is beszélj egy másik pszichiáterrel is. Hová valósi vagy? Én vidéki, Pesttől 70 km-re lakom, de Pesten találtam jó nevű orvost akinek már sok kismama betege volt és még soha nem lett gond a gyógyszerektől.

Szia Bells koszonom szepen kicsit megnyugodtam,en szlovakiaban lakok,es elfogok mindent kovetni hogy a babanknak meg nekem is legyen jo, mert a sok ev utan ugy raszoktam a bogyokra h mar nem tudok nelkuluk letezni,volt hogy letuddtam tenni 2 honapra a gyogyszereket ,de sajnos hogy az eletemben nagyon nehez fordulo pont kovetkezett ,amibe kishijjan ideg osszeroppanast kaptam. Es megint ra kenyszerutem arra h megint szedjem ,mert nagyon eros tunetek voltak rajtam.De a nogyogyaszom tobbszor mondta hogy lehet szedni,mert akkor csinalna roxat ha a panik beteg anyukaktol megvonna a gyogyszert ,es ugy tobb az eselye h valaki elvetel. Mi is mar probalkozunk most decemberbe volt peteeresem, es majd meglssuk hogy a januari teszt mit fog mutatni.

@virginia1:

Üdv. itt neked is. Olvass vissza, láthatod, hogy vannak akik gyógyszert szednek terhesen és minden rendben. 

Bells de jó, hogy jobban vagy. Drukkolok, hogy bébi legyen végre. Munkahelyi stressz? Alvás megy?

Nono van valami újság?

Többiek, hogy viseltétek az ünnepeket?

Koszonom szepen a hasznos tanacsokat

@csepp24:

Szia!

Igen, jobban vagyok Tegnap voltam a pszichológusnál és ő is mondta, hogy látja rajtam a változást. Sokkal jobban alszom, igaz még nem úgy, mint rég, de már többet és pihentebb vagyok. Valószínűleg ezért is jobb a hangulatom és az ünnepek is segítettek, sok helyen voltunk vendégségben (család, barátok) és ez feltöltött. Dec 20.-a óta szabadságon vagyok, de sajnos 30-án már mennem kell éjszakára, tehát a 31.ét és az 1.-ét is ott töltöm. Próbálok pozitívan hozzáállni, ez van, most ezt kell csinálni, ez csak egy munka, nem az életem. Remélem január elején már két csíkos lesz a teszt is. Boldog Új Évet Kívánok Mindenkinek!

Sziasztok kinek hogyan teltek el az unnepek? A ferjemmel most decembertol probalkozunk a babaval es volt peteeresem,megszeretnem kerdezni hogy ti mennyi idon belul tudtatok teherbe esni, mert tobb forumban utana olvastam hogy eltelhet fel evtol 2 evig is. Bells koszonom a videot amit kuldtel nekem nagyon hasznos infok vannak benne.

Sziasztok szep napot kivanok nektek , megszeretnem kerdezni hogy ti mien fajta gyogyszereket szedtek vagy szedtetek terhesseg allatt ami nem artott a magzatnak, mert most en tianeptint es rivotril cseppeket szedek. Mert nagyon makacs a dili dokim es emmi kepen nem akarja h szedjek tabit ,de viszont meg azzal se csinalnk jot , unnepek utan kellene keresnem mas dili dokit, csak itt nehez mert Szlovakiaba elek dunaszerdahelyen, es nincs beloluk sok. Sokszor szegyelem ezt a betegseget mert sokszor nem tudok ervenyesulni,mert mindig vixa huz a felelem meg a panik, amit draga jo apamnak koszonhetek ,szoval retteges volt az egesz gyerek korom , allando kuzdelemben vagyok ,most az anyosomnal lakunk de az egy nem normalis allandoan szett akarna valasztani minket,sokszor mar ugy erzem hogy belul megyek le tisztara, raadasul a ferjem marciustol megy ki hajora dolgozni 9 honapra sajnos muxaj a penz miatt h eltudjunk innen menni es venni egy lakast. En csak akkor erzem jol magam hogy ha a ferjem melletem van biztonsagban vagyok es nem jonnek ram mindig ojan eros tunetek.Nekem ez a panik 13 eves korom ota kezdodott es csak 18 eves koromban lettem ra kezelve sokat fogytam akkor is meg roxulletek voltak rajtam ,amivel az apam azzal elintezett h ha nem hagyod abba ezt a szimulalast akkor nagyon csunya vege lex,nem hitte el sot meg maig nem hiszi el hogy mien betegsegben kuzdok es mind miatta.Anyukam beatta most a vallopert van 2 kicsi testverem akkikkel alig torodik es minden honapban kevesebb gyerektartast fizet,22 evet voltak egyutt de vegig megcsalta ,ha tenyleg sikerulne a baba akkor oda koltoznek anyukamhoz mert az anyosom kikeszitenne, sokszor mar nagyon magam alatt vagyok de nehez esetben mindig a ferjem ott van mellettem es szamithatok ra. Ugy erzem hogy ezt kikellet adnom magambol hogy kicsit konnyitsek magamon. Es remeljuk hogy januarba mar 2 csikot fog mutatni a teszt .

Sziasztok!

Mindenkinek köszi a jókivánságokat !!
Remélem jól telt mindenkinek a karácsony. Nono-nál már biztosan megszületett a baba.
Bells, örülök hogy jobban vagy. Én is dolgozom már mától, jól mondod ez csak munka, nem az egész életünk
Szia Virginia, üdv neked is itt, én Alkonyka vagyok, két oldallal korábban már írtam mivel küzdök. Jelenleg Cipralexet szedek, napi másfél tablettával. Mi is babát szeretnénk a férjemmel, de én még mindig nem merek próbálkozni, szeretném előbb levinni legalább egy szemre a gyógyszeremet. Plusz sajnos nekem a menzeszemmel is gond van, hol van peteérésem, hol nincs. Ezt is be kell állítani, bár még csak 4 hónapja hagytam abba a fogamzásgátlót. Nagyon sokáig szedtem 17 évig. Sugárhányásos mensim volt, emiatt kellett elkezdenem szedni. A mensi alatti szülési szintű görcsökről már nem is beszélek. Most Aviva tornát kezdtem el, hogy rendbe tegye a hormonháztartásomat és könnyebb legyen teherbe esni. Sok jót hallottam róla, van olyan ismerősöm aki 3 év próbálkozás után sem esett teherbe, elkezdte ezt a tornát, és 2hónap múlva megfogant.
Lina, én is örülök hogy rád találtam meg a többi lányra itt!!  Jó érzés hogy ti értitek a problémámat és van kivel beszélgetni ezekről.
Sszandra, Csepp és többiek, remélem ti is jól vagytok!

Üdv
Alkonyka

Sziasztok!

Olyan jo volt itthon lenni,de holnap menni kell dolgozni!
Nono mi ujság? Baby? Már biztos kibujt! 
Bells, örülök,h jobban vagy. Mikor kell tesztelned?:) 
Alkonyka, az Aviva tornát a netröl csinálod? Annyian irtátok, meg hallottam rola, de nem probáltam még. Januártol viszont valamit tornázni kell, a doki is mondta,h napi aktiv 30perc torna kell. 
Mi most nem pont peékor voltunk együtt,nem izgulok, csak egy kivcsit:) Viszont nem stresszeltem,h nem kellett dolgozni menni. Ujra szedem a Feminiont.

Hogy teltek az ünnepek? Mi mindig mentünk, vagy jöttek, de igy a jo.

Virginia üdv itt! Én is rivotrilt szedek. Azt mondták nekem,h nem gond. Te mennyit szedsz? A másik gyogyszered nem ismerem.

http://avivastudio.hu/
Sszandra, itt tanultam meg, Tóth Julinál és nála vettem egy könyvet amivel otthon tudom ezeket gyakorolni.
Szerintem jobb ha először valaki megtanítja mert elég spéci mozdulatok, elég egy alkalom is ami 4órás utána már otthon te csinálod. Bár most az ünnepek alatt elhanyagoltam a tornát

Virginia, utána néztem a gyógyszerednek, nem erősebb mint bármely más antidepresszáns, viszont amit érdekesnek találtam hogy nem írnak hozzá különösebb mellékhatásokat mint a többi antidepinél, plusz még idegsejt regeneráló hatása is van. Ez meglepett.

Alkonyka koszonom ezzel megleptel mert eddig amit utanna olvastam mindcsak az volt rola hogy terhesseg es szoptatas alatt nem szabad szedni. Sszandra en a rivotrilbol delben 5 cseppet este pedig 10 cseppet szedek belole.Muszaj volt ujra elkezdenem szedni a tabikot mert roxul lettek jonnek ram allandoan meg halal felelmek. Lehet ciki kerdezni de mennyi ido utan tudtatok teherbe esni?Orulok hogy beregisztraltam nagyon jofejek vagytok, es nyiltan lehet beszelni itt mindenrol,mert az ojan ember akik nem sznvednek depreszioban meg panik betegsegben elitelik az embereket es semmibe sem vexik oket ,sokszor lenezik. En a munka hejemen nem mertem bevalani hogy mi is a bajom ,mert egyik kolegganom depreszios volt es mindenki tudott rola es addig buzeraltak mig nem jobban kikeszult jobban idegileg minden este sirva ment haza.

Virginia sajnálom, hogy ilyen körülmények közt  kell élned. A lényeg, hogy párod szeret és melletted áll. Itt nyugodtan kiírhatod magadból ami bánt.

Szandra előfordul, hogy nincs peteérés és mégis lesz, baba. Jól csinálod, hogy nem stresszelsz rá.

Alkonyka a cipralexet lehet szedni terhesen is. Érdekes ez a torna, ha tavaszig nem jönne össze a bébi lehet én is megpróbálom.

Holnap már én is dolgozom. Igaz csak két nap, utána itthon vagyok megint a lánykáimmal. Az ünnepek szépen lementek. Ahhoz képest, hogy nem kedvencem végre nem volt semmi "rossz" dolog. Általában karácsonyra szoktam bevonzani. Igaz apukám teljesen megfeledkezett rólunk, de már nem bosszankodok rajta. Anyunak vittem tegnap virágot a temetőbe most volt a 12. éves fordulo, hogy már nincs közöttünk. 

Nono remélem már babázik.

@virginia1:

Nekem a munkahelyemen tudják. Elöször a főnövérnek mondtam, tőle kértem segítséget mikor elöször kijött. Szerencsésnek tartom magam, mert nem bántanak ez miatt. Ugyanúgy bánnak velem, sőt így kiderült, hogy más kolléganőm is pánikbeteg. Mikor terhes volt és elkapta a pánik volt, hogy engem hívott, éjjel beszélgettünk telefonon míg jobban nem lett. Tudta, hogy át tudom érezni mit is érez. Megértem. 
Bár igaz, hogy nem mutattam ki soha, mindig mentem dolgozni, ez miatt nem maradtam itthon, pedig volt olyan, hogy inkább bezárkóztam volna, és mindenki hagyjon békén, és csak legyek jobban állapot. De nem adtam fel, családom miatt, azt érzem, hogy nem szabad gyengének lennem, átadni magam a betegségnek, mert a gyerekeim szinte csak rám és férjemre számíthatnak.
Most azt mondom, hogy végre tényleg a régi vagyok. Gyógyszert jelenleg és remélhetőleg soha többet nem szedek, az autogen relaxációt csinálom, és nem is érzem, hogy szükségem lenne bármilyen dilibogyóra.

Szandra miért a femibiont szedet? Elevitben több minden van.

Csepp24!  Azért e Femibiont kezdtem el, mert abban van a legjobban feszivodo folsav, szedek mellé d3at meg kalciumot. Meg magnéziumot. Van aki ugy szedi,h egyik nap ez,másik nap  a  másik vitamin. Szerinte dsokkal jobb az elevit?

Virginia! Van a rivotrilnak csepp változata? Nem is hallottam rola! Hány mg-os? Magában, vagy más folyadékkal kell meginni? Nekem világos rozsaszines gyogyszer van, az a 0,5mg-os.

Sziasztok!

Én már nem félek szedni a gyógyszereim a terhesség alatt, mert annyi pozitív dolgot kaptam/olvastam a gyógyszert szedő kismamáktól és a Czeizel is megnyugtatott. Ha kell akkor kell. Elfogadom és reménykedem, hogy majd nálam is minden rendben lesz. Majd 7.-én kell nem megjönnie. 
Nekem egész életemben tudták mindenhol, hogy milyen bajom van és soha nem éreztem, hogy elítélnének. Azért azt megjegyzem, hogy mikor elmondom valakinek, hogy mi bajom van, általában el sem akarják hinni, mert engem mindig vidám, erős csajnak tartanak és leesik az álluk amikor kiderül, hogy milyen problámáim vannak. Persze ez valószínűleg azért van/volt így, mert nálam elsőre sikerült eltalálni a megfelelő gyógyszereket és tökéletesen jól voltam, soha nem voltak rosszulléteim az elmúlt években, kivéve mostanában amikor a gyógyszerváltás volt. A mostani rosszulléteim viszont nem sokan látták, csak a szűk családom, de nekik is fura volt, hogy mi van velem, mert soha nem láttak még így, kivéve a anyukám. Ő már anno is látott, sőt mentőt, orvost is hívott, mikor pánikrohamom volt. De ő ugye már "ért" hozzá, hiszen apucim sokkal betegebb volt, még a Lipotón is volt anno 1 évig. Szóval anyukám egész életében benne volt ez a betegség és sajnos ő is küzd ezzel.
Én azt érzem, hogy az emberek elfogadják, ha tudják miről van szó. Meg nekem az az álláspontom, hogy a "dilidokiknál" mindenkinek van egy téglája...azaz senki nem tudhatja, hogy mikor, miért, de egyszer még mindenki kerülhet oda, ha akarja, ha nem. Épp úgy, mint bárkinek lehet egyik napról a másikra pl. magasvérnyomása. Egy betegség sem zárható ki sohasem. A mai stresszes életben pedig igen gyorsan megvan az esély a mentális betegségek kialakulára. Pont ezért a hozzátartozók, munkatársak, barátok, stb.. felelőssége is óriási, mert ha mindenki óvná, védené, kímélné a másik embert, akkor talán kevesebben lennénk betegek.

@alkonyka:

Szia!

Megnéztem az aviva-torna oldalt és az lenne a kérdésem, hogy nem derül ki egyértelműen, hogyan kell jelentkezni betanuló tornára és mennyibe kerül? Hívjam fel a hölgyet, vagy küldjek neki e-mailt szerinted?

Szia Sszandra igen rivotril cseppeket szedek 2,5mg kek szinu kiskannallal kell bevenni es sok fojadekkal ,mert nagyon keseru,en egeszsegugy aszisztens vagyok most nem dolgozok,de szeretnek massall foglalkozni mert nagyon sok halottam volt es nagyon felek toluk tudom az nem ban t , de a latvany ,es sok az agresziv narkos ferfi, volt reszem mikor egy ferfi megvert engem mert attkattant neki. Nekem jan. 8 an jonne meg a menstruaciom de remelem hogy nem, mert mar varjuk a ferjemmel a babat vagyis a pozitiv tesztet. Izgatott vagyok nagyon szeretnek mar anyuka lenni.

Szia Bells, a fő oldalon van jobb oldalon hogy mikor lesznek a betanuló órák januárban és hol.
Én emailben jelentkeztem, írtam hogy melyik dátum jó nekem. Én a Kálmán Imre utcában voltam.
Juli rögtön vissza is írt pár infót és hogy mehetek. A 4órás betanulás 10ezer forint volt, én megvettem a könyvet is ami 2500ft. 
Azért gondoltam hogy javaslom az Aviva tornát mert sosem lehet tudni kinek milyen problémája van még és hátha van akinek segít hogy hamarabb jöjjön a baba.  
Egyébként én is így vagyok ezzel ahogy te, nekem is tudják a munkehelyemen. Nem nagyon izgat ki mit gondol, aki negatívan áll a dologhoz az nem rólam szól hanem róla. Az ő szűklátókörűsége, nem az enyém. De én sem tapasztaltam negatívumokat, normálisak a kolegáim. És sosem lehet tudni ki mikor kerül ugyan ebbe a cipőbe. Amúgy rajtam sem látszik semmi ha nem vagyok jól, max azt veszik észre hogy ha fogyok. 

Szandra azért az elevitet kezdtem el szedni, mert nekem szimpatikusabb volt, hogy egy tablettában benne van szinte minden, folsav, vas is megtalálható. Ami még igazán jó a maturelle, de abban van jód is. Nekem a pajzsmirigy betegségem miatt figyelnem kell a jód bevitelemre, ez miatt maradtam csak az elevitnél.

Amikor kiderült a pánikbetegségem szégyeltem iszonyatosan, most már nem zavar. Rájöttem, hogy ez is "csak" egy betegség, ettől én még nem vagyok semmivel kevesebb más emberektől. 

Sziasztok , szep delutan kivanok mindenkinek hogy vagytok ,hogy telt a napotok? nagyon felek kozeleg a marcius es a ferjem megy ki hajora dolgozni 9 honapra, es attol felek hogy nehogy kikeszuljek attol a hoszu idotol hogy nincs mellettem.Bizok benne ha osszejon a baba akkor kevesbe fogok felni,utalom az anyosomat az a celja hogy kikeszitsen engem ,kihasznal, takaritsak utanna meg minden mert ha nem akkor szova teszi es elkezd fenyegetozni ,ha nem tetszik valami akkor ellehet menni, vagy sokszor mondta hogy ha valami nem tetszik akkor barmikor kitenne minket az utcara. 53 eves de ugy oltozik meg viselkedik mint 18 eves kis lotyo. Olegem van de muszaj erosnek lennem hogy ne lassa azt hogy gyenge vagyok. az elevit az draga? Ti akik itt vagytok mind magyarorszagrol szarmoztok?

Virginia olyan 2700 ft körül van egy havi adag az elevitből.

Én Magyarországon belül lakom. Sajnálom, hogy anyósod ilyen. Valószínűleg nem tudja elfogadni, hogy öregszik és nem lesz már újra 18. Benned viszont a fiatalságot látja amire féltékeny. 
Erősítsd magadba azt, hogy párod miattatok megy ki dolgozni és ez nem végleges. Az a 9 hónap pont egy terhességnyi idő. Pillanat alatt elmegy. Hidd el kétszer voltam terhes, úgyhogy tudom.

Csepp24 koszonm nagyon aranyos vagy,koszonom a biztato szavakat.Csak nem konnyu nagyon nehez ,naponta tobbszor jon ram siras.Sok mindenen gondolkozok hogy hogyan mikepp lex minden,engemet mar az anyosom legelso naptol nem fogadott el ,mert a szuleim akkor meg egyutt eltek alberletbe es nem volt sajat. Nagyon lenezo volt mint most is, a masik menyecskenek valojat aki persze ojan mint a plaza cica azt balvanyozza mert a szuleiknek nagy a haza es az apja kulfoldon dolgozik,undorodok toluk ojan nagy merteku duh es harag van bennem ,hogy legszivesseben beolvasnak az anyosomnak,de nem tehetem mert ki tesz az utcara.Allandoan hantorgat beleszol mindenbe,Ojan buta multkor foztem paprikas krumplit azt a ferjem nagyon szereti , tettem neki a tanyerjaba es elottem bele ontotte a kutyanak a taljaba

Sziasztok mindenkinek sikerekben gazdag ujevet kivanok erot es egeszseget.

@virginia1:

Ezt a dühöt és haragot kellene valahogy lecsillapítani magadban. A pánikodnak ez is lehet oka. Tudom, hogy nagyon nehéz, főleg egy ilyen anyóssal. Meg kell tanulnod, hogy ne vegyél mindent magadra, mert csak saját magadnak ártasz vele. Próbáld meg mikor anyósod valamivel furkálódik ellened, nem tudomást venni róla, nem foglalkozni vele. Ő fog a legjobban meglepődni. 
Az a lényeg, hogy a férjed szeret és melletted áll mindenben. Azért is megy hajóra dolgozni, hogy hosszútávon nektek jó legyen.

Mindenkinek én boldog új évet kívánok és mielőbbi babásodást!

Mindenkinek olyan új évet kívánok, amilyet szeretne! 

Csepp24 koszonom a tanacsokat.Sok boldogsagot az uj ev kezdetehez

Sziasztok!
29-én megszületett  a kislányom, tündéri, édes baba.
Ma már itthon vagyunk, később írok nektek.
Nagyon boldog-boldog új évet mindenkinek, nekem az!!:)

Nono HATALMAS GRATULA A LÁNYKÁDHOZ!

Sziasztok Lányok!

Nagyon boldog, egészséges és bébizős új évet kívánok mindenkinek!

újra eltűntem... sajnos meghalt nemrég nagyim (az anyukám anyukája), aztán nemsokkal utána az anyukám barátnője. szegény anyukámnak most nem könnyű, próbálok vele tölteni minél több időt.
az elmúlt hetekben nem is nagyon tudtalak követni titeket, viszont most elolvastam utólag amiket írtatok, hihetetlen... gyakorlatilag mintha az én kórtörténetemet olvastam volna... hát nem is tudom, hogy ide most a mosolygós vagy a szomorú fejecske illene...

nálam az első depis epizód 17 évesen volt, de az nagyon enyhe volt utána még egyszer 21-22 éves koromban is előjött... igazából semmi xtra bajom nem volt, csak a tinédzserek "nagy problémái" viszont alvászavarok kísérték, így mindkét esetnél egy-egy szűk évig antidepit szedtem. akkor sajnos még pszichoterápián nem voltam. aztán 5 éve jött a sokk, a nővéremről kiderült, hogy rákos, akkor volt a nővérkém 31 éves. szerencsére én (illetve mi, a családom) a szerencsések között vagyunk, a nővérem ma már teljesen felépült és minden rendben vele. viszont a diagnózis utáni 3 évet senkinek nem kívánom (sajnos, ahogy olvastam, sokan közületek már átélték ) csak röviden, tényleg nem akarok belemenni a részletekbe, de azért az szörnyű érzés, amikor az összes 30 év körüli barátnőm, ismerősöm épp babaruhákat ment vásárolgatni, én viszont az ugyancsak 30 körüli nővéremmel parókát mentem vásárolni, mert már félig kopaszka volt... még most is könnyes lesz a szemem ettől... na mindegy, szerencsére túl vagyunk az egészen.
na nálam itt kezdődött a kálvária, miután kiderült a nővérem betegsége, egy évig tartottam magam, majd mikor egy év után már látszódott, hogy jó úton haladunk és fel fog épülni, na akkor... összeomlottam... sajnos magamat hibáztattam, hogy miattam lett beteg, mert nem voltam jó húga. Ő erről a sztoriról nem tud, nem akartuk anyukámmal ezzel terhelni, mert semmi szüksége nem lett volna arra, hogy amiatt eméssze magát, hogy én rajta/miatta aggódom ennyire.

Időközben asszem sikerült a fantasztikus pszichológusommal ezt az egész lelki dolgot feldolgozni. Rajta vagyok a gyógyszer elhagyáson is, amihez Nono példája nekem nagyon sokat segített. Most én is negyed szemnél járok, már kb egy hónapja annyit szedek, és lekopogom, többé-kevésbé jól vagyok. Ha vannak is félelmeim, szorongásaim, azok úgy érzem, nem a depressziótól, hanem csak normális , feldolgozható problémák. De ha vissza is jön a depi (mert azért illuzióim nincsenek) akkor is most már tudom, elfogadtam, hogy ez egy ugyanolyan betegség, mint bármi más, akár egy magasvérnyomás, akár egy cukorbetegség vagy akármi más. Nem vagyok attól sem kevesebb, sem szánni valóbb, hogy ha esetleg újra depi bogyi van. Egy életvidám, 30-as remélhetőleg mihamarabb egy kisbabával a karján :):)

plussz én sem tudok levállni az anyukámról (ő is hasonló problémákkal küzd, mint én) hol ő veszi a vállára az én problémáimat (amiket persze csak én tudok megoldani), hol pedig én az ő problémáit (amiket meg neki kell feldolgozni) mint pl most ezek miatt a halálesetek miatt de egyébként ebben is sokat segít a pszichológusom, hogy igyekezzem ne magamra venni az anyum problémáit is, és ehelyett viszont igyekszem azt erősíteni, hogy mindig mellette állok és szeretem őt... ez hellyel-közzel sikerül és segít is, neki is és nekem is

na szóval lányok, akkor midenki hasonló cipőben... de nekem ez a fórum annyira sokat ad és olyan jó végre kibeszélni/kiírni a dolgokat, kendőzetlenül, nem félve, hogy gyogyósnak tartotok nekem nagyon sok erőt ad, hogy veletek beszélhetek és látom, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ilyen problémákkal küzd. Úgyhogy köszönöm nektek ezt nagyon!!!

lassan jön a február, és mi is elkezdünk próbálkozni alig várom

Akinek megszületett a bébike, azoknak nagyon sok szeretetet, örömet kívánok a bébihez. Akik pedig most probálkoznak, azoknak mihamarabbi két csíkot a teszten

még1-szer BÚÉK!
bálni

Sziasztok Lányok!

Nono!!! Tiszta szívből gratulálok pici Lányod megszületéséhez!!! Kívánom, hogy legyetek nagyon nagyon boldogok!
(ha van egy kis időd gyere és írj, mert szerintem mindenki várja az élménybeszámolódat

Nono és Mindenki! Boldog Új Évet!

Lina