Sziasztok!
Üdv Mindenkinek!
Zsuzsi, nevet tényleg ne siessétek el, sőt, ha lehet, legyen meglepi. Aki durcázik emiatt, majd megenyhül, ha meglátja a Picúrt, és Nektek sem kell ellenszélben evezni.
Igen én is úgy szerettem Levivel a többgyerekes anyukákon csüngeni, de aztán mint kiderült, magamnak kellett megoldani mindent. Mivel minden gyerek más. Ezt úgy értem, hogy persze kaptam szuper tanácsokat, de ami konkrétan nagy bánatom és bajom volt, azzal kapcsolatban sajna nem volt tapasztalat.
Szóval nekünk Murphy beköltözött negyediknek a házba, így kb. mindent végigpróbáltunk első gyerekkel, amit lehet. Gyomorműtét 8 hetesen, bcg oltás túlreakció (ez akkora volt, mint egy dió és kb. minden 10 ezredik gyereknél fordul elő), nemalvás, nemevés, nemivás. Szóval hidd el, tapasztalat, mindig tudni fogod mit kell tenni!!! Az előzőeket sem ijesztegetésnek írtam, ne értsétek annak, sőt. Pont azért, mert egy dolgot nagyon megtanultam. Az ösztönök hihetetlenek, tényleg. Olyan nincs, hogy ne tudd. Ha meg hirtelen baj van, akkor itt a babanet!
Gajdangy, a fáj azt jelenti hogy zsibbad a kezed? Mert nekem Levivel is és most is kb. a 32. héttől annyira zsibbad, hogy nem érzem, ha pl. megégetem. Meg a fagyasztóból már nem vehetek ki dolgokat, mert azt sem érzem, amikor már a bőröm fagy le. Eléggé extra, főleg, hogy Levit reggel szegényt úgy megkínzom mindig, mert nem tudom begombolni a body csattokat rajta. Nálam vmi ideget nyom el a baba, remélhetőleg majd megszűnik idővel. De ilyenkor mindenre azt mondják majdnem hogy normális. Pl. rettegtem, hogy a csaszi vágásom belül szakad, mert úgy fáj a bőröm, mintha sebes lett volna, de a külső vágás fölött jó 5 cm-rel. Hozzá sem lehet érni, de a dokim nem mondott rá semmit, csak hogy még pár hét!
Mennyi a vérnyomi ingadozás?
Hú, ez most eddig nagyon fiús topik, majdnem mindenki fütyist vár.
Zita, így már értem. És kinn a kertben elvan Boti? Csak mert Levi nem sajna. Úgy értem apával igen, de velem nem. Mert ugye hozzám az elmenetelt köti, így kb 5 perc után a kaput rázza és ordít, hogy mennnyyyűűűű. Eléggé vacak, mert én meg már nem akarok menni hogy aztán kinn a kocsik alól vadásszam össze, mivel kismotorral teper és már utol sem érem. Hihetetlen tempót vesz föl és ugye az meg zörög, nem is hallja ha rekedtre ordítom magam. Szóval mi most küzdünk és pici babával sem lesz másképp, mert akkor sem fogok tudni rendelkezésre állni 24 órában, ahogy azt megszokta.
Andi, szia újra!
Különalvás vagy együtt: van aki nagyon megtervezi, de sztem nem érdemes. Úgy értem, úgyis a gyerek dönt. Pár baba 5-6 hetesen már simán alszik 5-6 órát egyben éjjel és kifejezetten zavarja, ha nem egymaga van.
Meg a másik, hogy a babóknál sok az éberalvás, amikor nyöszörögnek, hangosan szuszognak. Ha a kedves mama nem laza (én sajna nem voltam az) akkor meg lehet őrülni, mert 20 percenként felébred rá az ember, és rohan hogy nincs-e baj, pedig ez tök normális. Nekem is mondták, mégsem hittem el....
Szóval órákat ültem az ágya mellett és nem aludtam amikor lett volna lehetőség rá, akkor sem.
Aztán Levi leszokott az alvásról és óránként kelt 13 hós koráig minden éjjel. Egy ideig ment hogy hagytam, de a végén se külön szoba se külön ágy. Mellettem feküdt és bevallom, annyira ki voltam ütve, hogy azt sem éreztem, ha felébredt és elkezdett szopizni. Na, de ez extra eset, és ritka és betudható a pocakműtétnek.
Csak azt mondom, hiába terveztem meg, hogy no együtt alvás, a nagyágy a mienk apával és nem szoktatjuk oda, végül csak nem bírtam.
Aztán láss csodát 13 hósan nem kellett a cici tovább, pocakos is lettem, ki is költöztünk teljesen és azóta egy nyikk nélkül alszik Levi minden éjjel 10-11 órát egyben. Mások meg hónapokig szenvednek az altatással, különszobába szoktatással. Nekünk meg pont az volt a megoldás, hogy megkapta az egész szobát. Azóta is, csak ott és csak egyedül hajlandó aludni. Ha bennmaradunk nem alszik, bármilyen fáradt. De amíg cicizett, addig hiába költöztünk volna ki, járkálhattam volna át....
Na, jól kifecsegtem magam, bocsi a litániáért, de hátha lesz vmi használható is a tapasztalatok között.