Sziasztok!
Kitty: ne aggódj, hogy nem nagyon tudsz elmenni munkaidőben - el
kell engedniük azokra a vizsgálatokra, amik munkaidőben vannak, szabadság nélkül is! A helyettesítést meg oldják meg, ahogy tudják, azzal ne foglalkozz! Első legyen a babó, Nála most semmi sem fontosabb!
Végigdolgozni a tanévet... júni közepéig... lehet, hogy merész ötlet. Egyébként én is kb. addig tervezek dolgozni, de majd meglátjuk, hogy alakul.
Csillaz: ha az Istvánba mész uh-ra, szerintem nem kell majd fizetned. Én magánrendelésre jártam a dokimhoz máshova, de mióta babó van, mindig az Istvánban uh-zott engem és sosem kért pénzt... Már látásból ismerem az összes orvost, nővérkét és szülésznőt, mindig annyit kell ott az alagsorban, a folyósón várakoznom...
Rabbe: tényleg jól ijesztget ez a baba - de próbálj megnyugodni, és minden rendben lesz, drukkolok!
i.tak: én tuti megvárom a 12 hetes kontroll eredményeit és csak utána szólok bent a munkahelyen. Már előre látom, ki hogy fog reagálni...
Ez az utro micsoda? (Azon kívül, hogy oroszul reggelt jelent?
)
Judy: üdv a körünkben!
Ami engem illet: tünetek - a mellfeszülés csökkent, az alhasi érzékenység szintén. (Lehet, hogy a munka miatt jönnek elő ezek a tünetek???) Álmosság viszont erősebb - ma délután is olyan jót aludtam!
Sajna hétfőn 5-kor kelünk, megyünk vérvételre... Valaki már túl van az elsőn? Csak azért várom, hogy utána meglegyenek az eredmények és azzal mehessek végre a védőnőhöz és végre a kezemben foghassam a várva-várt KISKÖNYVET!!!
Az nagyon sokat fog jelenteni nekem abban, hogy még jobban felfogjam, hogy kisbabánk lesz! Egyelőre nem 100%-osan vagyok tudatában.
Ti már felfogtátok? És pl. beszéltek hozzá, meg simizitek a pocakotokat? Nekem ez még nem természetes, bár próbálkozom...
Bejelentés a melóhelyen: az biztos, hogy szerencsésebb lenne mielőbb közölni a hírt - ugyanis a mi területünkön az év vége és január eleje/közepe az év leghúzósabb része. Biztos, hogy jól jönne, ha nem kellene reggel 8-tól este 8-9-10-ig
dolgozni minden nap "az én állapotomban". De babonából pont nem akarok még szólni, inkább kibekkelem valahogy ezt az időszakot és próbálok nap közben sumákolni (pl. meghosszabbítani az ebédszünetet, vagy egy kicsit játszani a számítógépen - addig is pihenek). Persze, ha a tünetek erősödnek, lehet, hogy stratégiát váltok... Most a legfontosabb a baba!