Hú nem nagyon tudom miket kérdeztetek...
Kenyértortát simán lehetett szeletelni, mint a sima tortát. Az ötlet onnan jött, hogy másnál már láttam kenyértortát, csak az hosszúkás kalács formájú volt. De ez szimpibbnek tűnt. A többi meg jött magától...
Olyan helyesek a babáitok!!!! Megeszem őket! Az én Puniellám csak Maroson óbégat, de itt egyfolytában. Mosottkaka vagyok!!!!
Ma a nagyon melegben csak vastag rugi és kabátka volt a csajon. Meg takaró. Kicsit hűvösebb időben harisnya és rugi. Vagy rugi és melegítő. Jobb szeretem a réteges öltözködést!
Sírni hagyás: (most nyugodtan nézzetek egy mondókázós pöcsnek!!!
) nekem erről az a véleményem, hogy 20percig hagyni ordítani egy babát egyedül a szobában az kínzás. De még 10-et is. Ezek nem rafkós kis terroristák, akik azért jöttek világra, hogy megkeserítsék a szüleik életét. (most nem Vikire értem, mert az más,hogy nem veszed ki az ágyból, de ott vagy mellette) Nekem fura, hogy valakinek az a fő cél, hogy a gyerek egyedül elaludjon az ágyában. És ha fél, ha egyedül érzi magát??? Nem tud felállni, kimenni és megkérni, hogy "anya kérlek gyere be hozzám!" Még annyira kicsik. A fejüket is alig tudják felemelni. Mi van, ha fáj valamije. Csikar a hasa, vagy csak a lepedő nyomja a buksiját? Ők még nem tudnak beszélni. Ha a nagyobb gyerekünk jönne oda, hogy "anya nagyon félek, szükségem van Rád, mert Téged szeretlek a világon a legjobban" akkor őt is visszaküldenénk a sötét szobába, hogy tanuljon meg egyedül elaludni????? Sok kísérlet igazolja, hogy azok a babák, akiket hagynak sírni nem azért nem sírnak egy idő után, mert milyen fasznán megtanulnak egyedül elaludni. Sőt, legtöbbjük el sem alszik, csak csendben van. Mert egy dolgot megtanult. Hiába sír, az ő anyukája nem jön oda, hogy neki segítsen. Pedig ezeknek a pöttömöknek másuk sincs, mint a sírás. Sajnos a Jóisten ilyen felnőtt füllel talán elviselhetetlen nyelvet adott nekik a gondolataik kifejezésére.
Én 2gyerekes anyaként mondom, hogy a nevelést NEM most kell elkezdeni. A nevelés a rendszeres életmóddal kezdődik. Hogy mostantól nem ülök be este 8-kor a moziba, hanem lefürdetem a babát és leteszem aludni. És nem fetrengek délig ágyban, hanem a délelőtti napsütést kihasználom egy jó sétára...stb. És ha a gyerek kellő figyelmet kapott és kellő mennyiségben foglalkoztak vele és van rendszer az életében, kapott vacsorát is, akkor 99%-ban elég fáradt lesz ahhoz, hogy idejében, a saját ágyában elaludjon. Persze nem egyedül. Miért is kéne egyedül? Anyám és apám is bejött mesélni. Minden este. Sok éven át. (ezzel nem bántani akarok senkit, sőt Lucánál mi is megpróbáltuk egy-két alkalommal hagyni sírni, de most már teljes mértékben tudatában vagyok, hogy semmi jó nem származik belőle!!!!)