Nahát, lemaradtam a két hsz-ról, amit Nono töröltél.
Jó amit a végén most írtál, mi is próbálunk így tekinteni a gyerekekre, hiszen szintén lány-fiú-lány a leosztás.
De hiába fiú a középső és egyetlen fiú és tudatosan küzdünk a "szendvics gyerek" szindróma ellen, sajnos nálunk be kell ismernem, bizony egy kicsit így van.
A nagylánnyal már sokat kell foglalkozni, nagyon igényli a közös beszélgetéseket velem mikor megossza az életét és tanulni is kell vele minden nap(ami nem is mindig sikerül). Vagyis lecke kikérdezésre gondolok, hogy tudjam mennyire alapos és mit nem ért. Sajna magától nem szól. Mivel a jövő év már fontos a továbbtanulás miatt, így vele azért foglalkozom sokat.
A fiú igazából elvan magában, játszik a gépen, mesét néz, társasozik és várja, hogy a nővére hazajöjjön iskolából és együtt játszhassanak tanulás előtt.
Tündivel is sokat kell foglalkozni, mindig van valami ami miatt nyűgös vagy sokat szeretne ölben lenni vagy szopizni akar. Persze az itthoni teendők, mint a házimunka, főzés is délelőtt zajlik nálam és sétálni is ekkor szoktunk menni vagy játszóra.
Tehát tényleg Petike az, aki a legjobban el van hanyagolva. Jobb lenne neki ha felvették volna az oviba, de itt nálunk annyi sok gyerek van, hogy ha a lurkónak van kistesója akivel az anyuka otthon van, akkor csak 5 évesen van esély bejutni.
Uxi, gyógyulj meg hamar! Kemény 5 hét lehetett!
Panny, már izgulok nagyon! Engem is érdekel, hogy a doki mit mond!