Sziasztok!
Atizka: lázmérő, én is digitális lázmérőt használok. Amíg picike volt a Vikike addig a fenekében mértem, de ahogy megült én is a hónaljában mérem. Ennek ellenére van itthon higanyos is és volt, hogy azzal is megmértem neki. Közel hasonló értéket mutatott.
Domi: nekem sajnos a terhesség előtt is sokat vérzett a fogínyem, hamar tönkre is mentek a fogaim. Nálunk sajnos ez családi "átok", anyutól örököltem. Sajnos a Vikikének is már most nagyon rosszak a fogai. Feketednek el, rohadnak. Kihúzni nem húzzák még neki ki, mert ezek még tejfogak, majd most kérek neki időpontot és valamilyen gyógyszeres tömést tesznek neki bele, ha engedi. Ha nem fogja engedni, akkor el kell vinnem a gyerekfogászatra.
Tündércserje: nekem inkább csak reggelente szokott égni és szúrni a gyomrom. És akkor ha nagyon sokat ülök. De hamar rendbe jön. Jobbulást kívánok! Nálunk is van a férjemnek az előző kapcsolatából egy fia, aki az anyjával él. Amikor a Vikike született nem volt probléma vele, mert elfogadta és szerette is. Csak nálunk az anyja volt azt aki állandóan magyarázott, hogy majd már nem is kellesz apádnak, meg hasonló dolgokat. Aztán volt egy közel másfél éves szünet amíg a gyerek nem jött és így nagyon eltávolodtak egymástól. Most megint elkezdett jönni, de már a kislány sem ragaszkodik úgy hozzá. Most hogy tudja, hogy terhes vagyok egy szót sem szól a Tibi fia róla. Pedig most már idősebb. Teljesen ellenünk lett nevelve. De valahol már nem is baj. Biztos lesznek majd gondok, ha megszületik a pici, mert sokkal kevesebb idő lesz rá, hogy eljöjjön. Mindig mi megyünk érte és mi is visszük haza. Nehéz helyzet ez. Nagyon sok problémánk volt nekünk ezzel, de nem terhellek ezzel benneteket. Miattuk majdnem szét is mentünk a házasságunk elején. Nem a gyerekkel volt a probléma, hanem az anyjával.
Yusz: nálunk nem lesz apás szülés, mert a férjem hallani sem akar róla, nagyon nem bírja a vért, ő el is ájulna az biztos, de hogy hányna az tuti. Amúgy ő azt mondta egyébként sem jönne be, mert nem akarja látni, hogyan szenvedek. A kislánynál sem volt bent igaz mire ő leért a kórházhoz utánam én már meg is szültem. Anyu akart bejönni, de mire apu behozta (pedig nem laknak messze a kórháztól cirka 15 km), addigra már engem varrtak össze. Most is azt mondta, hogy bejönne, de nem biztos, hogy be tud jönni, mert ha éjjel kell esetleg mennem, akkor ő marad a kislánnyal. Mivel írtam már, hogy én nem a területileg illetékes kórházban szülök, hanem Kaposváron és anyuék ott laknak nem messze, ezért a szülés előtti két héttel leköltözöm a kislánnyal anyuékhoz. A férjem mivel dolgozik ő itthon marad. Azért kell a kislányt is levinnem, mert nem tudná a Tibi megoldani az óvodába vivést és hozást. Őszinte részvétem a nagymamád miatt!!!
Atizka: örülök neki, hogy nincs semmi probléma. Szép nagy baba.
Süni: neked is jobbulást kívánok és vigyázz magadra!
Crystall: testvérféltékenység, azt már én is észrevettem, hogy a Vikike egyre anyásabb. Próbálom neki elmagyarázni a dolgokat, hogy ő akkor is szeretve lesz, de néha látni rajta a féltékenységet, máskor meg nem. Van, hogy azt mondja, hogy ez az ő játéka és úgysem adom oda a huginak, máskor meg anya nekem ez a ruha már kicsi tedd el a huginak. Változó. Sokszor mondja, hogy majd segít fürdetni odaadja nekem a pelenkát, ő fog vigyázni rá, de nem tudom, hogy majd hogyan fogja megélni. A múlt este a kislány odatette a fejét a pocakomra, a huga persze abban a pillanatban rúgott egyet a kislány fejéhez. Vikike felült először meglepődöttség látszott az arcán, aztán pedig elmosolyodott és megkérdezte, anya te is érezted, hogy rúgott a húgi. Olyan édes volt. Kitartás még pár hétig!!!
Rólunk: holnap kell mennem délután a dokihoz vizsgálatra, csütörtökön jön ki a védőnő hozzám. Ma reggel majdnem csináltam egy hátast amikor a boltba mentem. Nagy hó, mindenhol csúszik. Persze nekem még a biciklit is vinnem kell, mert a kosarába pakolok és így nem kell cipekednem.
Puszi mindenkinek! Vigyázzatok magatokra!