Nehézsorsú leánykák!
Hogy érezzétek, nem csak ti vagytok a babanet fekete bárányai, mind a sok egészséges meg csak arra vár, hogy nektek ugorjon, írok ide egy kicsit én is.
Nos hát én is dohányzom. Ámbár, gondolom, aki az elejétől látta a topikot, az már sejthette ezt. Igaz, nem sokat szívok, és az is igaz, hogy csak este, de azért tény ami tény. Sőt, az a rettenet is megtörtént velem, hogy az ötödik terhesség alatt nem tudtam letenni a cigit! Egyszerűen képtelen voltam rá! Ami az első négynél semmiség volt, olyan elképzelhetetlen az utolsónál. Esténként rágyújtottam, elszívtam egy szálat, nagynéha kettőt. Nem hiszek abban a rémképben, hogy amikor a kismama elszív egy cigit, az olyan, mintha a gyerek fejére párnát tennének. Szerintem egész másként mennek ezek a dolgok. Legfeljebb ahhoz lehetne hasonlítani, hogy olyan, mint amikor sokat mész a lépcsőn.
Na mindegy, nem is ez a lényeg, nem akarok itt kimosakodni, inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy vannak különböző élethelyzetek, amelyekben különféle képpen tudunk a tetteink ura lenni. Meg arra is, hogy azért nem kellene eltúlozni a kisbabára gyakorolt veszélyforrások jelentőségét. Szerintem százezer az egyhez, aki azért betegszik meg, mert a mama ruháján lévő két molekula káros anyaggal érintkezésbe került, és ki tudja, hogy az a baba nem betegedett volna-e meg éppúgy mástól, ami a dohányzással nincs összefüggésben. Meg arra, hogy élhet egy baba vagy gyerek bármilyen hulla egészséges közegben, ha nem talál otthon megértésre és elfogadásra akár a cigijével együtt is, akkor fabatkát sem ér az egészség. Meg arra is, hogy ne má' ez legyen az értékmérő, a szülői felelősség mércéje, hogy bagózik-e az anya vagy nem. No meg a mértékletességre is, mert azért nemcsak a gyereknek, de a mamának sem tesz jót a láncdohányzás, és rosszul is néz ki.
De aki elszív egy-két szál cigit, urambocsá' jeles alkalmakkor akár egy fél dobozzal is, ne legyen már megvetés tárgya!
És tudjátok, miért gondolom ezt? Mert a másik elítélése, becsmérlése és megvetése, de még a meg nem értése is pont az ellenkező hatást éri el! Ha tehát egy megrögzött egészségpárti szeretné, hogy visszaszoruljon a cigifogyasztás, nagyon rosszul teszi, ha beszól, mert ezzel nem éri el a célját.
Nektek meg, akik meg tudjátok állni, hogy rágyújtsatok, megrázom a kezeteket!
Aki még nem tudta megállni, de meg akarja, annak biztosan sikerülni fog, ha igazán akarja! Aki meg nem is akarja, és időnként továbbra is cigizni szeretne, hagyjuk meg ebben a jogában! Biztos van számtalan erénye, ami miatt szereti lehet, így akit zavar a bagózása, fogadja el másért!
(360 fokos fordulatot nagyon nem érdemes venni, mert akkor ugyanoda érsz, ahol elindultál, csak forogták egyet!
)
A veszélyes helyzetekkel én is így vagyok: egyre kevésbé kívánom kitenni magamat olyasminek, amitől az épségem csorbulhat. Mindig a gyerekekre gondolok!
Tippem azoknak, akik kevesebbet szeretnének cigizni: sok séta a friss levegőn. Ez most egyre jobban használható ötlet, mert ahogy jön a hideg, kinek van kedve fagyos kézzel még cigit is szorongatni?
Kíváncsi (aki most behúzza a fejét, mert már érzi, hogy kap
)