Sziasztok!
Köszi az együttérzést, tulajdonképpen csak azért írtam, mert muszáj volt kiírnom magamból, tényleg nem tudtok segíteni, én is azt érzem, hogy maximálisan próbálok alkalmazkodni, de ők is ám, hát csak nem az a normális, hogy ennyire egymás szájában vagyunk és kész.
Nem is értem, hogy régen hogy bírtak így együtt lakni... több generáció...
Most anyuéknál vagyunk és megállapítottam, hogy ők még hangosabban nézik a tv-t.
Csak az a különbség, hogy itt jól el van szeparálva egy kis szoba. Nálunk meg minden szoba a nappaliból nyílik, ez a baj. MIndegy, Noé egy mukk nélkül elaludt az éjjel, előtte meg énekeltünk neki apuval kánonban.
Képzeljétek, a térdemen ülve elaludt, úgy nézett ki, mint egy részeg. De nagggyon édes volt. Kicsit fáradt lehetett, mert egész nap semmit nem aludt, zajlottak az események, itt voltak tesómék is, kézről kézre járt. Viszont este (szerintem a foga miatt) össze-vissza mocorgott. Ő lehet, hogy aludt, de én semmit. Sose tudtam, hogy most éhes e, vagy épp mennyi idő telt el az előző etetés óta, hiába néztem az órát, olyan kómás voltam és reggelre nagyon fáradt lettem.
Vagy a napi események miatt, vagy a foga miatt, de lehet, hogy furi volt neki az ágy, nem tudom...
Tényleg, ti az utazóágyba csak úgy befektetitek? Mert nekem olyan keménynek tűnik a matraca (mármint ha lehet annak hívni..). Én tuti veszek bele egy külön matracot, mert lehet, hogy az volt a baj, kényelmetlen volt neki. Bár már egyszer használtuk valamikor, akkor nem panaszkodott, de most... Már megfordítottam a hátára, hogy ne mászkáljon egész éjjel, de ő sosem alszik háton. Fel is ébredt és magyarázott. Már kínunkban röhögtünk férjemmel. Aztán megunta és nyüszizett. Na ekkor visszafordítottam hasra és el is aludt. Csak kár, hogy ez már hajnalban volt.
Képzeljétek, mentünk megvenni a mei tai-t, de ki volt írva, hogy elmarad a bababörze...
Így még egy kört kell futnunk, és lehet, hogy ki se tudom próbálni. Pedig olyan egyszerű lett volna....
Jó hideg lett mára...brrrrr Nem hétfőre mondták?
Noémi!
Drukkolok majd a hétfői vizsgához! HOgyhogy ilyen hirtelen derült ki, hogy menned kell? Én mindig is utáltam az utolsó pillanatban tanulni. Tudom, hogy egyetemen ez a szokás, néha lustaságból én is így csináltam, de mindig megbántam.