Április körül szedte ki a doki a spirálomat. Annyira fájt, hogy ülni sem tudtam rendesen. Akkoriban hátfájós is voltam, mert sokat cipeltem a kisasszony hátsóját, összemostam a kettő fájdalmat. Amikor a hasam fájt, rázendített a hátam is. Valószínűleg mindkét helyen egy komoly gyulladás alakult ki, csak állni éa feküdni volt jó, de pl autóba ülni is szenvedés lett. Áprilisban tehát bekukucskált a doki, és azt mondta, hogy nagyon csúnyán befordult a spirál, jajjajjajj. Lányok...! Amikor kivette, úgy éreztem, mintha egy hatalmas kő gurult volna le a hátamról. Az valami pokol volt... utána még sokáig éreztem,hogy fáj, de persze már nem annyira. Májusban egy nődoki váltásakor az új orvos is körülnézett odabent, ő már nem látta, hogy baj lenne. Megnyugodtam, de persze még mindig fájt néha. Nem tudni, hogy emiatt-e, de elkezdtem ciklus előtt barnázni 3-4 napokat. Azt mondta a doki, hogy ez lehet hormon is, csináltassak egy 3.és egy 21.napi hormonvizsgálatot, az tökéletes lett. Elvileg minden rendben. Még augusztusban is volt egy kis fájdalom, de azóta már nincsen szerencsére. A barnázás sajnos megmaradt. Az picit bánt. Januárba visszamegyek, lehet, hogy kéne talán egy 28.napi hormonvizsgálat is?
Amúgy most valamiért biztos voltam abban, hogy a beágyazódásig eljutottunk. Dátumra is stimmelt, és a tüneteket is nagyon erősen éreztem. Arra gondolok, hogy talán még valami nem 100% bennem, úgyhogy ... elvileg régóta próbálkozunk tesóval, de gyakorlatilag csak kb 2 hónapja realizálódott.
Bocsi, ha sok voltam.