Sziasztok!
Tényleg lassan ide se merészkedek így, hogy még csak első baba, Ti meg már nagyon rutinosak vagytok...
És ráadásul én is 33 éves vagyok már. Hát igen, én se így terveztem az életem.
Annak nagyon örülök, hogy írtátok, hogy sokaknál nincs tünet, mert tényleg kezdek begolyózni, nem tudom elhinni, hogy végre megtörténik a csoda, mert semmi tüntetem. Na, jó, kis esti mellfeszülés, éjszakai gyomorégés, meg állandóan pipilni kell. Ma alig értem be a munkahelyemre, azt hittem, a buszon becsúszik.
Nagyon durva volt. Ja, és némi érzelmi ingadozás, amit már férjem is kezd érzékelni, szerintem bármikor el tudnám bőgni magam, pedig ez mostanában nagyon nem volt jellemző rám.
Nektek nincs ilyen érzésetek?
Brunhild
Üdv! És jobbulást kívánok! Én is ettől félek, hogy elkapok valamit, és akkor mit lehet szedni. Remélem, hamar felépülsz, majd írd meg, mi vált be.
Ildóca
Akkor Te is holnap mész orvoshoz? Majd mesélj, mi volt. Én alig várom már, bár ahogy írtátok még egyáltalán nem biztos, hogy lüktetést is fogok látni. Pedig annnnnyiraaaaa szeretnéééém!