Hogy vagytok? Írj!
Lilka!
Az szép hely. Gratula a babákhoz is!
Nálunk a családban bárányhimlő járvány van.Remek.Remélem,ha nem érintkezünk senkivel,akkor sem Betti sem pedig én nem leszünk pöttyösek.
Márti!
Mizujs?
Pusz
Új privát üzeneted érkezett!
2008.01.23 14:45
Katus!
Gyerekként nem voltál bárányhimlős
? Na, Te szegény... Nekem 21 éves koromban vették ki a manduláimat, de iszonyú volt, pedig a gyerekek szinte észre sem veszik. Remélem a bárányhimlő nem ilyen. Talán tényleg kimaradtok belőle, bár ha választani kell akkor inkább most legyetek betegek, mint amikor újra babát vársz.
Tényleg, szeretnétek még? Bár ez megint egy olyan téma ami nem csak rajtatok múlik.
Lilka
Gyerekként nem voltál bárányhimlős
? Na, Te szegény... Nekem 21 éves koromban vették ki a manduláimat, de iszonyú volt, pedig a gyerekek szinte észre sem veszik. Remélem a bárányhimlő nem ilyen. Talán tényleg kimaradtok belőle, bár ha választani kell akkor inkább most legyetek betegek, mint amikor újra babát vársz.
Tényleg, szeretnétek még? Bár ez megint egy olyan téma ami nem csak rajtatok múlik.
Lilka
2008.01.24 10:22
Lilka!
Szeretnénk,de egyelőre örülök,hogy élek. Nagyon leterhel ez a diplomaév,plussz Betti,háztartás,tanítás stb........
Egyelőre nem.Persze,ha jön,akkor jön,de reméljük,egy ideig most nem jö (míg le nem diplomázom),mert azt én is és mindenki a családban,beleértve a magzatot is megsínylenénk,mert már most idegbeteg vagyok.Mi lesz májusban? Hujujuuuuuuuuuuuuuuj
Puszi
Szeretnénk,de egyelőre örülök,hogy élek. Nagyon leterhel ez a diplomaév,plussz Betti,háztartás,tanítás stb........
Egyelőre nem.Persze,ha jön,akkor jön,de reméljük,egy ideig most nem jö (míg le nem diplomázom),mert azt én is és mindenki a családban,beleértve a magzatot is megsínylenénk,mert már most idegbeteg vagyok.Mi lesz májusban? Hujujuuuuuuuuuuuuuuj
Puszi
2008.01.27 21:22
Sziasztok!
Hát, most van erőm írni. Sajnos betegek vagyunk mindannyian, Mikit kivéve. Bár mi a férjemmel már elég jól vagyunk, Ágoston még lehet, h kicsit visszaesik, pedig ő kezdte az egészet. Snőméktől hurcolt be vmi kis vírust.
Miki nagyon jó fiúcska eddig! Habár az éber periódusa ált. este 8-tól olyan 11-ig tart, ami annyira nem kényelmes, dehát ez van.
Ettől eltekintve nagyon könnyű vele, eszik és alszik.
Ágoston egy kicsit nehezményezte előszöt, h hazaállítottunk egy gyerekkel, de mostanra már kezdi megszokni. Sokat puszilgatja meg simogatja az öcsit, és nem látszik féltékenynek. Igyekszek sokat vele lenni, amíg jól voltunk, lementünk kettesben sétálni meg játszóra. Dehát már napok óta be vagyunk zárva a lakásba. Nagy szerencse, h Miki nem sírós baba, nem kell sokat ringatni. Ráadásul Á. már lefekszik, mire Miki felébred. Legalábbis egyelőre.
Amúgy a szülés nagy élmény volt, de egyáltalán nem olyan, mint vártam. Gyorsabb és keményebb volt, de mostmár nem is nagyon emlékszem a részletekre. (szerencsére azért a naplómba leírtam. ) Minden esetre amint Miki kibújt minden rendben volt, és nagyon csodálatos élmény!
Egyszóval jól vagyunk, remélem hamarosan még jobban leszünk! Jó dolog kétgyerekes anyukának lenni.
Puszi: Viki
Hát, most van erőm írni. Sajnos betegek vagyunk mindannyian, Mikit kivéve. Bár mi a férjemmel már elég jól vagyunk, Ágoston még lehet, h kicsit visszaesik, pedig ő kezdte az egészet. Snőméktől hurcolt be vmi kis vírust.
Miki nagyon jó fiúcska eddig! Habár az éber periódusa ált. este 8-tól olyan 11-ig tart, ami annyira nem kényelmes, dehát ez van.
Ettől eltekintve nagyon könnyű vele, eszik és alszik.
Ágoston egy kicsit nehezményezte előszöt, h hazaállítottunk egy gyerekkel, de mostanra már kezdi megszokni. Sokat puszilgatja meg simogatja az öcsit, és nem látszik féltékenynek. Igyekszek sokat vele lenni, amíg jól voltunk, lementünk kettesben sétálni meg játszóra. Dehát már napok óta be vagyunk zárva a lakásba.
Nagy szerencse, h Miki nem sírós baba, nem kell sokat ringatni. Ráadásul Á. már lefekszik, mire Miki felébred. Legalábbis egyelőre.
Amúgy a szülés nagy élmény volt, de egyáltalán nem olyan, mint vártam. Gyorsabb és keményebb volt, de mostmár nem is nagyon emlékszem a részletekre. (szerencsére azért a naplómba leírtam.
) Minden esetre amint Miki kibújt minden rendben volt, és nagyon csodálatos élmény!
Egyszóval jól vagyunk, remélem hamarosan még jobban leszünk! Jó dolog kétgyerekes anyukának lenni.
Puszi: Viki
2008.02.01 12:11
Szia Viki!
Már nagyon vártam, hogy beszámolj a helyzetetekről! Örülök, hogy minden rendben ment, vigyázzatok nagyon magatokra egészség szempontjából, mert borzastó csúnya ez a mostani járvány! Nálunk a suliban rengeteg beteg gyerek van, én szerencsére egy hangszalaggyuszival megúsztam, de azért érzem, hogy nem vagyok 100%-os!
Ráadásul öcsém lányait sem láthatom, mert ők épp oltás előtt állnak, én meg nem szeretnék az önzetlen vírusajándékozó szerpben tetszelegni!
Így hát várom a szebb napokat!
Sok-sok örömet kívánok mindkét gyermekhez!
Már nagyon vártam, hogy beszámolj a helyzetetekről! Örülök, hogy minden rendben ment, vigyázzatok nagyon magatokra egészség szempontjából, mert borzastó csúnya ez a mostani járvány! Nálunk a suliban rengeteg beteg gyerek van, én szerencsére egy hangszalaggyuszival megúsztam, de azért érzem, hogy nem vagyok 100%-os!
Ráadásul öcsém lányait sem láthatom, mert ők épp oltás előtt állnak, én meg nem szeretnék az önzetlen vírusajándékozó szerpben tetszelegni!
Így hát várom a szebb napokat!
Sok-sok örömet kívánok mindkét gyermekhez!
khmárti
2008.02.05 22:07
Sziasztok!
Hát, nincs nagy mozgolódás itt!
Holnap már hamvazó szerda, teljesen elképedtem! Bár minden évben elcsodálkozok, h idén is milyen hamar eljött a nagyböjt. Amióta Miki megszületett nem voltam misén, vagyis 3 hete. Nagyon hiányzik, de talán most vasárnap sikerül, ha jól jön ki a kajálás.
Márti!
Jöhetnél te is sűrűbben! A betegség teljesen levonult rólunk, Ágoston teljesen a régi önmaga. Nagyon kedves, jókedélyű gyerek, nagyon megkönnyíti a helyzetet. Miki eddig mintababa volt, de ettől a héttől kezdve hasfájós lett, és persze már kevesebbet alszik. De telejesen jó, h Á. most kupálódott teljesen helyre, így nem nagy gond, ha ringatnom kell a Mikit.
A kiskölköktől könnyen összeszedhetsz mindenfélét, lehet, h nem úszod meg!
Képzeljétek, a templomban, ahová járunk, most gyors egymásutánban 3 baba is született. Ami nagy szám, mert kicsi plébánia, és nagyon sok az öreg. (én 29.-re voltam kiírva, az egyik mami 30-ra, a másik 31-re ) Így hát a plébános közös keresztelőt szeretne tartani, és a kaját ő állja! Nagyon örül a szaporulatnak, na!
És vasárnap az M1-en közvetített szentmise tőlünk lesz! Szeretnék én is ott lenni, de lehet, h csak a tv-ben fogom tudni követni.
No, rengeteget írtam! Elvárom, h mindenki hasonlóan tegyen!
Üdv mindenkinek! Viki
Hát, nincs nagy mozgolódás itt!
Holnap már hamvazó szerda, teljesen elképedtem! Bár minden évben elcsodálkozok, h idén is milyen hamar eljött a nagyböjt.
Amióta Miki megszületett nem voltam misén, vagyis 3 hete. Nagyon hiányzik, de talán most vasárnap sikerül, ha jól jön ki a kajálás.
Márti!
Jöhetnél te is sűrűbben! A betegség teljesen levonult rólunk, Ágoston teljesen a régi önmaga. Nagyon kedves, jókedélyű gyerek, nagyon megkönnyíti a helyzetet. Miki eddig mintababa volt, de ettől a héttől kezdve hasfájós lett, és persze már kevesebbet alszik. De telejesen jó, h Á. most kupálódott teljesen helyre, így nem nagy gond, ha ringatnom kell a Mikit.
A kiskölköktől könnyen összeszedhetsz mindenfélét, lehet, h nem úszod meg!
Képzeljétek, a templomban, ahová járunk, most gyors egymásutánban 3 baba is született. Ami nagy szám, mert kicsi plébánia, és nagyon sok az öreg. (én 29.-re voltam kiírva, az egyik mami 30-ra, a másik 31-re
) Így hát a plébános közös keresztelőt szeretne tartani, és a kaját ő állja! Nagyon örül a szaporulatnak, na!
És vasárnap az M1-en közvetített szentmise tőlünk lesz! Szeretnék én is ott lenni, de lehet, h csak a tv-ben fogom tudni követni.
No, rengeteget írtam! Elvárom, h mindenki hasonlóan tegyen!
Üdv mindenkinek! Viki
2008.02.10 10:26
Szia Rétes!
Örülök,hogy meggyógyultatok. A hasfájás nem jó hír,de az is el fog egyszer múlni! Kitartás!
És is 3 hétig nem voltam misén,aztán mentem. A Ferencieken rengeteg mise van,így Bettit ott tudtam 2etetés között hagyni LAcira vagy valakira. Nagyböjt. Hmm. NA,igen.Most kezdek csak ráhangolódni.
Borzasztó kimerült vagyok,és még ez a diploma végéig így lesz.A szakdolim leadásáig tuti. Ma hamvas homlokkal mentem haza a miséről.Úgy néztek rám az emberek,mint ha UFO lennék.)) Vicces volt.
Mennyi most a súlya a manónak?
Márti! Hahó! Mi van veled?
Pussz:KAta
Örülök,hogy meggyógyultatok. A hasfájás nem jó hír,de az is el fog egyszer múlni!
Kitartás!
És is 3 hétig nem voltam misén,aztán mentem. A Ferencieken rengeteg mise van,így Bettit ott tudtam 2etetés között hagyni LAcira vagy valakira. Nagyböjt. Hmm. NA,igen.Most kezdek csak ráhangolódni.
Borzasztó kimerült vagyok,és még ez a diploma végéig így lesz.A szakdolim leadásáig tuti. Ma hamvas homlokkal mentem haza a miséről.Úgy néztek rám az emberek,mint ha UFO lennék.
)) Vicces volt.
Mennyi most a súlya a manónak?
Márti! Hahó! Mi van veled?
Pussz:KAta
2008.02.21 14:57
No, itt vagyok! Nem nagyon volt erőm írni, de azért ide-ide néztem. Egyáltalán nem volt mozgás!!!!
No, szóval! Miki elég hasfájós, de szerencsére a java mindig este jön, amikor már itt a Laci, így vmivel elviselhetőbb a szakadatlan bőgés. Amúgy nem olyan vészes a két fiúval, mint gondoltam! Nagyon gyorsan elmegy a nap, és mindig csak este döbbenek rá, h megint elfelejtettem elintézni ezt-azt. Pl még nem adtam fel a családi p., anyasági tám. és TGYÁS igénylést (de már legalább a rohadt bonyodalmas adatlapokat kitöltöttem!), megint elfelejtettem időpontot kérni csípőszűrésre (most meg is teszem! Nem vették fel. 
). Szóval rohannak a napok!
Úgy volt, h márc 2.-án lesz a keresztelő, de mivel 3 babát szeretnénk együtt keresztelni, nem sikerült. Az egyik bandának nem jó. Meg amúgy a mi keresztszülőinknek sem. Ill. a Miki keresztszüleinek. Úgyhogy csak húsvét után lesz.
Betti hogy van? Mennyi idős most? Ennyi teendő mellett türelemmel tudsz vele foglalkozni? Nekem sajnos mindig a türelemből van a legkevesebb.
Nagyon "tüzes" a természetem.... Hála Istennek, h Ágostonnak olyan áldott jó természete van! Nagyon vidám és rugalmas gyerek, ha nem beteg. Enélkül biztos már idegkimerültségben szenvednék. Mindig arra gondolok, h tudja Isten, h mit bírok el, nem ad hordozhatatlan terhet rám. És aztán rögtön arra godnolok, h akkor nagyon keveset bírhatok el, ha csak ennyit kapok!
No, befejezem, Ágoston lassan ébred.
Puszi: Viki
No, szóval! Miki elég hasfájós, de szerencsére a java mindig este jön, amikor már itt a Laci, így vmivel elviselhetőbb a szakadatlan bőgés.
Amúgy nem olyan vészes a két fiúval, mint gondoltam! Nagyon gyorsan elmegy a nap, és mindig csak este döbbenek rá, h megint elfelejtettem elintézni ezt-azt. Pl még nem adtam fel a családi p., anyasági tám. és TGYÁS igénylést (de már legalább a rohadt bonyodalmas adatlapokat kitöltöttem!), megint elfelejtettem időpontot kérni csípőszűrésre (most meg is teszem! Nem vették fel. ). Szóval rohannak a napok!
Úgy volt, h márc 2.-án lesz a keresztelő, de mivel 3 babát szeretnénk együtt keresztelni, nem sikerült. Az egyik bandának nem jó. Meg amúgy a mi keresztszülőinknek sem. Ill. a Miki keresztszüleinek. Úgyhogy csak húsvét után lesz.
Betti hogy van? Mennyi idős most? Ennyi teendő mellett türelemmel tudsz vele foglalkozni? Nekem sajnos mindig a türelemből van a legkevesebb.
Nagyon "tüzes" a természetem.... Hála Istennek, h Ágostonnak olyan áldott jó természete van! Nagyon vidám és rugalmas gyerek, ha nem beteg. Enélkül biztos már idegkimerültségben szenvednék. Mindig arra gondolok, h tudja Isten, h mit bírok el, nem ad hordozhatatlan terhet rám. És aztán rögtön arra godnolok, h akkor nagyon keveset bírhatok el, ha csak ennyit kapok!
No, befejezem, Ágoston lassan ébred.
Puszi: Viki
2008.02.21 15:15
Sziasztok!
Valóban nagyon eltűntem. Az a helyzet, hogy mióta otthon is van net, inkább hamarabb hazamegyek a suliból, mondván, hogy majd otthon megnézem a dolgokat. Aztán persze semmi. Hiszen otthon mindig akad ez-az, ami miatt nem jutok hozzá!
Szerencsére nálunk az osztályban lezajlott a járvány, kisebb kihalásos jelenségekkel, most viszont csak a síelők hiányoznak! Rettenetesen irigylem őket!!!!!!!! Mindketten nagyon szeretünk síelni - én ráadásul 29 éves voltam amikor megtanultam, Tamás meg talán 24 - de már két éve, elsősorban anyagi okokból nem jutottunk el sehová! Akár hiszitek, akár nem nagyon hiányzik. Ezen felbuzdulva eldöntöttük, hogy jövőre mindenképp elmegyünk, persze remélem, hogy addig egy kis poronty is befigyel, és akkor változhat a terv!!!! 
Most megyek költségvetést tárgyalni! Ez persze úgy hangzik, mintha értenék hozzá, pedig nem! Csak muszáj képviselni magunkat, mert a mi érdekeinről van szó. Vagy valami ilyesmi!
További szép hetet mindenkinek!
Valóban nagyon eltűntem. Az a helyzet, hogy mióta otthon is van net, inkább hamarabb hazamegyek a suliból, mondván, hogy majd otthon megnézem a dolgokat. Aztán persze semmi. Hiszen otthon mindig akad ez-az, ami miatt nem jutok hozzá!
Szerencsére nálunk az osztályban lezajlott a járvány, kisebb kihalásos jelenségekkel, most viszont csak a síelők hiányoznak! Rettenetesen irigylem őket!!!!!!!!
Mindketten nagyon szeretünk síelni - én ráadásul 29 éves voltam amikor megtanultam, Tamás meg talán 24 - de már két éve, elsősorban anyagi okokból nem jutottunk el sehová! Akár hiszitek, akár nem nagyon hiányzik. Ezen felbuzdulva eldöntöttük, hogy jövőre mindenképp elmegyünk, persze remélem, hogy addig egy kis poronty is befigyel, és akkor változhat a terv!!!!
Most megyek költségvetést tárgyalni!
Ez persze úgy hangzik, mintha értenék hozzá, pedig nem! Csak muszáj képviselni magunkat, mert a mi érdekeinről van szó. Vagy valami ilyesmi!
További szép hetet mindenkinek!
khmárti
2008.02.24 17:10
Szia Viki!
De igen,sokszor türelmetlen vagyok,ez főleg az elaltatásnál jön ki. Már nagyon álmos Betti,de nem akar aludni,mert jobban érzi magát velem én pedig igényelném azt az 1szabad órát,na akkor néha eldurran az agyam. Van egy jó módszerem,ami eddig nálam bejött.HA reggel azért imádkozom,hogy adjon türelmet nekem az Isten,akkor ad. Olyat is szoktam,hogy érzem,hogy durranás előtt vagyok és imádkozom,és érdekes módon,nem durran el az agyam és nem leszek türelmetlen és Betti elalszik. Hmm.Tud valamit az Isten.
Jó vagyunk,köszi. Bettit nem lehet megunni.Csak gyönyörködünk benne. Nagyon huncut,nagyon kedves és nagyon okos baba. Csak áradozni tudok róla. Éjszaka hol felébred,hol nem.HA felébred,akkor sem sír,csak nyüfög. VAgy egyszer ébred meg és azonnal vissza is alszik,vagy többször.Próbáltam megfigyelni,hogy mitől lehet,de passz. Most éppen egy módszert próbálunk arra,hogy megszokja,éjjel alszunk és nem kelünk csak úgy fel.Merthogy a rémálmos időszak még nem jelent meg nála és nem is a foga fáj.Az más kategória,arról nem is írok,mert akkor nem csoda,hogy felébred.
Mennyire tudod megélni a nagyböjti időszakot 2gyerek mellett? Mentek majd feltámadási körmenetre stb?
Puszi:KAta
De igen,sokszor türelmetlen vagyok,ez főleg az elaltatásnál jön ki. Már nagyon álmos Betti,de nem akar aludni,mert jobban érzi magát velem én pedig igényelném azt az 1szabad órát,na akkor néha eldurran az agyam. Van egy jó módszerem,ami eddig nálam bejött.HA reggel azért imádkozom,hogy adjon türelmet nekem az Isten,akkor ad.
Olyat is szoktam,hogy érzem,hogy durranás előtt vagyok és imádkozom,és érdekes módon,nem durran el az agyam és nem leszek türelmetlen és Betti elalszik. Hmm.Tud valamit az Isten.
Jó vagyunk,köszi. Bettit nem lehet megunni.Csak gyönyörködünk benne. Nagyon huncut,nagyon kedves és nagyon okos baba. Csak áradozni tudok róla. Éjszaka hol felébred,hol nem.HA felébred,akkor sem sír,csak nyüfög. VAgy egyszer ébred meg és azonnal vissza is alszik,vagy többször.Próbáltam megfigyelni,hogy mitől lehet,de passz. Most éppen egy módszert próbálunk arra,hogy megszokja,éjjel alszunk és nem kelünk csak úgy fel.Merthogy a rémálmos időszak még nem jelent meg nála és nem is a foga fáj.Az más kategória,arról nem is írok,mert akkor nem csoda,hogy felébred.
Mennyire tudod megélni a nagyböjti időszakot 2gyerek mellett? Mentek majd feltámadási körmenetre stb?
Puszi:KAta
2008.02.25 13:34
Sziaszotk!
Kata! Hát, nem vagyok vmi felkészült ebben a nagyböjtben, és ez bánt is. A nap végére annyira leépülök, h alig tudok odafigyelni a Szentírásra (már ha éppen a kezembe veszem ). Nálam a reggeli ima nem igazán "jön be", mármint nem tudok rá odafigyelni, mert nagyon nagy alvó révén a gyerekek ébresztenek. Már ha rendesen felébredek . Szóval én nem tudok még 10 perccel se hamarabb felkelni, mint pl Ágoston.
Szerencsére Á. már nagyon ritkán ébred fel éjjel, és akkor is csak inni kell adni neki, v visszaadni elhagyott cumiját. Dehát Miki foglalkoztat minket, értelem szerűen. Bár vannak olyan éjjszakák, amikor csak enni kel, máskor viszont egyéb kínja is van. Ki tudja mi? De az tény, h a pukik gyakran kínozzák.
Rémálmok: hát nálunk olykor-olykor befigyel olyan Ágostonnál, h bőgve, majdnem hisztizve ébred, és nehezen lehet lenyugtatni. Olyankor nincs is egészen ébren. Gondolom, h ilyenkor álmodhat vmi rosszat.
Márti! Írj magadról vmit! Mit tanítasz? Régóta vagytok házasok? Úgy veszem ki a szavaidból, h már nagyon vágytok egy babára. Mi is sokáig vártunk Ágostonra, de a sok ima végül meghallgatásra talált! Pedig már azt gondoltam, h nekünk soha nem lesz gyerekünk...
Síelés! Hát, egyszer én is voltam sítáborban, középsulis koromban. Nagyon rossz társaság jött össze, és azóta azt képzelem, h sielni rossz dolog... De gondolom nincs igazam! Mondjuk nem egy olcsó dolog, érthető, ha rá kell spórolnotok!
No, megyek, mert most alszanak a fiúk, és szeretnék házakat nézni a neten, h hová költözzünk a nyáron!
Puszi: Viki
Kata! Hát, nem vagyok vmi felkészült ebben a nagyböjtben, és ez bánt is. A nap végére annyira leépülök, h alig tudok odafigyelni a Szentírásra (már ha éppen a kezembe veszem
). Nálam a reggeli ima nem igazán "jön be", mármint nem tudok rá odafigyelni, mert nagyon nagy alvó révén a gyerekek ébresztenek. Már ha rendesen felébredek . Szóval én nem tudok még 10 perccel se hamarabb felkelni, mint pl Ágoston.
Szerencsére Á. már nagyon ritkán ébred fel éjjel, és akkor is csak inni kell adni neki, v visszaadni elhagyott cumiját. Dehát Miki foglalkoztat minket, értelem szerűen. Bár vannak olyan éjjszakák, amikor csak enni kel, máskor viszont egyéb kínja is van. Ki tudja mi? De az tény, h a pukik gyakran kínozzák.
Rémálmok: hát nálunk olykor-olykor befigyel olyan Ágostonnál, h bőgve, majdnem hisztizve ébred, és nehezen lehet lenyugtatni. Olyankor nincs is egészen ébren. Gondolom, h ilyenkor álmodhat vmi rosszat.
Márti! Írj magadról vmit! Mit tanítasz? Régóta vagytok házasok? Úgy veszem ki a szavaidból, h már nagyon vágytok egy babára. Mi is sokáig vártunk Ágostonra, de a sok ima végül meghallgatásra talált! Pedig már azt gondoltam, h nekünk soha nem lesz gyerekünk...
Síelés! Hát, egyszer én is voltam sítáborban, középsulis koromban. Nagyon rossz társaság jött össze, és azóta azt képzelem, h sielni rossz dolog...
De gondolom nincs igazam! Mondjuk nem egy olcsó dolog, érthető, ha rá kell spórolnotok!
No, megyek, mert most alszanak a fiúk, és szeretnék házakat nézni a neten, h hová költözzünk a nyáron!
Puszi: Viki
2008.02.26 22:03
Sziasztok!
Most sikerült Tamást egy kicsit leugrasztani a gépről, és úgy döntöttem írok egy kicsit magamról/magunkról.
Szóval, nyáron leszünk négy éves házasok, az esküvőt megelőzően alig egy évig voltunk együtt, és nagyon hamar tudtuk, hogy bennünket egymásnak teremtett a Teremtő. /persze ilyenkor kezd el a teafőző sípolni /
Szóval nagyon hamar tudtuk, hogy ennek csak egyféleképpen lehet folytatása. Nem volt egyszerű a dolog, mert bár szerintem egyikünk sem az, de Tamás nagyon nem volt egyszerű eset. De én éreztem magamban az erőt, hogy ez jól fog végződni.
Aztán a világ legtermészetesebb módján azt terveztük, hogy mivel már akkor sem voltunk 20 évesek - 30 volt mindkettőnk az esküvőkor - a lehető legkorábban gyermeket szeretnénk.
Természetesen semmit nem tettünk a megfoganás ellen, de mikor a kezdetekben 50kg-os feleség alig 3-4 hónap leforgása alatt 16kg-ot szedett magára, kicsit megijedtünk, és kiderült, hogy van alapja az ijedtségnek, a pajzsmirigyem felmondta a szolgálatot. Aztán jöttek a nőgyógyászati vizsgálatok amikor is PCO-t állapítottak meg. De olyan durván, hogy az egyikben 11-et, a másikban 16-ot találtak. HURRÁ! Majd az átjárhatósági vizsgálaton kiderült, hogy a baloldal össze volt nőve és hiányzik a fél méhem. 
MI JÖHET MÉG????? De nincs vége: a nyáron 2,5 hetet késett, de minden teszt negatív lett. Hát persze, mivel nem gyermeket, hanem egy miómát nevelgettem .
PEDIG TÉNYLEG NEM VÁGYOM MÁSRA, MINT, HOGY VÉGRE A SAJÁT GYERMEKEINKET NEVELGETHESSEM!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Asssszzzzem nagyon részletes voltam, de ezt most jól esett kiírnom magamból. Bocsánat!
Különben alsó tagozatos tanító néni vagyok, egy hitoktatói és egy nyelv és beszédfejlesztő pedagógusi végzettséggel. Már ez a 10. év, hogy ezt csinálom, és tényleg nagyon szeretem, de jobban vágyom már arra, hogy...
Tamás is pedagógus - jó párosítás vagyunk
- de ő középiskolában tanít mint testnevelő és kosáredző. És főállásban Betti szerelme. Szó szerint így mutatta be a kollégáinak: a keresztlányunk, aki egyben a szerelmem!
Úgy érzem rajta, már ő is szeretné, ha lenne saját gyermekünk.
De persze tegnap megint - egy hét késéssel... - ezért bosszúból megmostam az ablakokat és kimostam a függönyt! Kin is álltam bosszúT
Assszzzem most befejezem. Ne haragudjatok, hogy ilyen bőséges voltam!
Most sikerült Tamást egy kicsit leugrasztani a gépről, és úgy döntöttem írok egy kicsit magamról/magunkról.
Szóval, nyáron leszünk négy éves házasok, az esküvőt megelőzően alig egy évig voltunk együtt, és nagyon hamar tudtuk, hogy bennünket egymásnak teremtett a Teremtő.
/persze ilyenkor kezd el a teafőző sípolni /
Szóval nagyon hamar tudtuk, hogy ennek csak egyféleképpen lehet folytatása. Nem volt egyszerű a dolog, mert bár szerintem egyikünk sem az, de Tamás nagyon nem volt egyszerű eset. De én éreztem magamban az erőt, hogy ez jól fog végződni.
Aztán a világ legtermészetesebb módján azt terveztük, hogy mivel már akkor sem voltunk 20 évesek - 30 volt mindkettőnk az esküvőkor - a lehető legkorábban gyermeket szeretnénk.
Természetesen semmit nem tettünk a megfoganás ellen, de mikor a kezdetekben 50kg-os feleség alig 3-4 hónap leforgása alatt 16kg-ot szedett magára, kicsit megijedtünk, és kiderült, hogy van alapja az ijedtségnek, a pajzsmirigyem felmondta a szolgálatot. Aztán jöttek a nőgyógyászati vizsgálatok amikor is PCO-t állapítottak meg.
De olyan durván, hogy az egyikben 11-et, a másikban 16-ot találtak. HURRÁ! Majd az átjárhatósági vizsgálaton kiderült, hogy a baloldal össze volt nőve és hiányzik a fél méhem. MI JÖHET MÉG????? De nincs vége: a nyáron 2,5 hetet késett, de minden teszt negatív lett. Hát persze, mivel nem gyermeket, hanem egy miómát nevelgettem .
PEDIG TÉNYLEG NEM VÁGYOM MÁSRA, MINT, HOGY VÉGRE A SAJÁT GYERMEKEINKET NEVELGETHESSEM!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Asssszzzzem nagyon részletes voltam, de ezt most jól esett kiírnom magamból. Bocsánat!
Különben alsó tagozatos tanító néni vagyok, egy hitoktatói és egy nyelv és beszédfejlesztő pedagógusi végzettséggel. Már ez a 10. év, hogy ezt csinálom, és tényleg nagyon szeretem, de jobban vágyom már arra, hogy...
Tamás is pedagógus - jó párosítás vagyunk
- de ő középiskolában tanít mint testnevelő és kosáredző. És főállásban Betti szerelme. Szó szerint így mutatta be a kollégáinak: a keresztlányunk, aki egyben a szerelmem!
Úgy érzem rajta, már ő is szeretné, ha lenne saját gyermekünk.
De persze tegnap megint - egy hét késéssel... - ezért bosszúból megmostam az ablakokat és kimostam a függönyt! Kin is álltam bosszúT
Assszzzem most befejezem. Ne haragudjatok, hogy ilyen bőséges voltam!
khmárti
2008.02.27 13:51
Sziasztok!
Szia Márti! Nagyon örülök, h írtál részletesebben is magadról!!!! Mindaz, amit leírtál nagyon elkeserítően hangzik. A dokik szerint mekkor az esélyetek, h megfogansz? Nekem 18 évesen volt az első ciszta a petefészkemen, amit műteni kellett. A második pedig 25 évesen, amit szintén műteni kellett, és kivették a jobboldali petefészkemet. Akkor még nem volt gyerekem, és őszintén megijedtem, h nem is lesz. De mindez, mint kiderült egyáltalán nem befolyásolta jelentősen a termékenységet, mivel a petefészek szerencsére páros szerv. De mit jelent az, h nincs csak fél méhed? Ilyenről még nem hallottam. Hogyan lehetséges?
A PCO mellett teherbe lehet esni, úgy tudom. Vagy ebből ki lehet gyógyulni?
Hitoktatónak lenni tök jó lehet! Nagyon szép munka! Nekem sajnos még a saját gyerekeimhez sincs mindig elég türelmem, hát még 20 más gyerekéhez! Belőlem biztos nem lenne jó pedagógus, attól függetlenül, h úgy gondolom, az egy tök jó munka lehet.
Nagyon kívánom, h sikerüljön összehozni a babát!!!!!!! Sajnos az ismerősi körömben többek is hiába próbálkoznak, úgyhogy majd titeket is felveszlek az imalistára! Mindenkivel, aki ilyen helyzetben van annyira együtt tudok érezni!!
Nálunk nincs semmi új: Miki hasfájós (de amúgy nagyon édi, ha nem alszik és nem bőg ), Ágoston pedig aktív, h finoman fogalmazzak. Ma megyek 6 hetes kontrollra. Gyorsan futnak a napok, ami azt illeti! Néha nagyon nehéz a két kicsivel, amikor egyszerre éhesek, vagy nyűgösek, vagy ha reggel nem jön ki a lépés (mondjuk Miki szopizik, amikor Á. felébred és rögtön akarja, h bemenjek hozzá... ). Máskor viszont egyáltalán nem érzem, h ez kemény meló lenne. Azt már nagyon várom, h Miki kinőlje a hasfájást, mert az elég zavaró neki is és nekünk is.
No, megyek!!
Puszi: Viki
Szia Márti! Nagyon örülök, h írtál részletesebben is magadról!!!!
Mindaz, amit leírtál nagyon elkeserítően hangzik. A dokik szerint mekkor az esélyetek, h megfogansz? Nekem 18 évesen volt az első ciszta a petefészkemen, amit műteni kellett. A második pedig 25 évesen, amit szintén műteni kellett, és kivették a jobboldali petefészkemet. Akkor még nem volt gyerekem, és őszintén megijedtem, h nem is lesz. De mindez, mint kiderült egyáltalán nem befolyásolta jelentősen a termékenységet, mivel a petefészek szerencsére páros szerv. De mit jelent az, h nincs csak fél méhed? Ilyenről még nem hallottam. Hogyan lehetséges?
A PCO mellett teherbe lehet esni, úgy tudom. Vagy ebből ki lehet gyógyulni?
Hitoktatónak lenni tök jó lehet! Nagyon szép munka! Nekem sajnos még a saját gyerekeimhez sincs mindig elég türelmem, hát még 20 más gyerekéhez!
Belőlem biztos nem lenne jó pedagógus, attól függetlenül, h úgy gondolom, az egy tök jó munka lehet.
Nagyon kívánom, h sikerüljön összehozni a babát!!!!!!! Sajnos az ismerősi körömben többek is hiába próbálkoznak, úgyhogy majd titeket is felveszlek az imalistára!
Mindenkivel, aki ilyen helyzetben van annyira együtt tudok érezni!!
Nálunk nincs semmi új: Miki hasfájós (de amúgy nagyon édi, ha nem alszik és nem bőg
), Ágoston pedig aktív, h finoman fogalmazzak. Ma megyek 6 hetes kontrollra. Gyorsan futnak a napok, ami azt illeti! Néha nagyon nehéz a két kicsivel, amikor egyszerre éhesek, vagy nyűgösek, vagy ha reggel nem jön ki a lépés (mondjuk Miki szopizik, amikor Á. felébred és rögtön akarja, h bemenjek hozzá... ). Máskor viszont egyáltalán nem érzem, h ez kemény meló lenne. Azt már nagyon várom, h Miki kinőlje a hasfájást, mert az elég zavaró neki is és nekünk is.
No, megyek!!
Puszi: Viki
2008.03.04 09:24
Sziasztok!
Sokat gondolkodom mostanában azon,hogy milyen fura lesz,ha majd jön a második baba. Most annyira Betti a "mindenünk" a szó jó értelmében,hogy fura belegondolni,hogy ez a szeretet meg fog oszlani. Természetesen nagyon várom,habár,még kell egy kis pihi.De ha jön,akkor jön.
Szoktunk beszélni Lacival az örökbefogadásról. Na,de majd meglátjuk.
Sokat gondolkodom mostanában azon,hogy milyen fura lesz,ha majd jön a második baba. Most annyira Betti a "mindenünk" a szó jó értelmében,hogy fura belegondolni,hogy ez a szeretet meg fog oszlani. Természetesen nagyon várom,habár,még kell egy kis pihi.De ha jön,akkor jön.
Szoktunk beszélni Lacival az örökbefogadásról. Na,de majd meglátjuk.
2008.03.07 11:32
Sziasztok!
Szia Boszibaba! Természetesen gyere csak Te is!!!! Kicsit ritkán látogatunk ide mindannyian, de megéri!
Szia Kata!
Hát, mielőtt Miki megszületett én is sokat gondolkodtam ezen a kérdésen. És amikor megszületett egészen idejét múlt lett a kérdés. Egyáltalán semmi extra, h két gyereket szeretsz! A szeretet tényleg több lesz, ha szétosztják! Persze arra figyelni kell, h hogyan mutatod ki. Ágoston nagyon toleráns kiskrapek, de azért ha Mikit megtutujom, akkor feltétlenül őt is! Már ha hagyja... Nem tudom, h a lányok mások-e, de Ágoston már most olyan, mint egy kamasz: ha más is látja, akkor nem kell anya puszija, de ha egyedül vagyunk, akkor jöhet az ölelgetés, puszilgatás. Rém édes, ha megkérdem, h szeret-e engem, akkor odarohan és megölelget! Nem tudom, h egyáltalán honnan tudja, h a "szeretet" szó mit jelent? Nem vagyok jó ezekben, h a gyerekek agya mikor mit tud már. Meg az olyanokban sem, h mikor jönnek ki az első fogak, mikor fordulnak meg a babák és hasonló mérföldkövek....
Örökbefogadás. Nagyon szép és nemes dolog, ha vki befogad egy kisgyereket a családjába! Snőmék gondolkodtak rajta, el is indították az eljárást a második babájuk után, de elég lassan haladt, és ráadásul terhes lett a harmadik babával közben, és úgy érezték, Isten nem ezt szánta nekik. Lett utána még 2 gyerekük.
Én nem gondolkodom már rajta, régebben írtam, h volt, amikor mi is komolyabban fontolóra vettük. Nagyon tetszik, h Ti latolgatjátok!
Nálunk most lett kérdés a családtervezés, minthogy kiderült a Miki fogantatásakor, h nem olyan nehezen esek teherbe, mint gondoltam. Ha most megint teherbe esnék, akkor nagyon ki lennék borulva! Már sokszor így is nagyon nehéz, úgyhogy most pár évet szeretnénk várni a következő gyerekkel.
Márti! Gyere Te is!!!!!!!
Üdv: Viki
Szia Boszibaba! Természetesen gyere csak Te is!!!!
Kicsit ritkán látogatunk ide mindannyian, de megéri!
Szia Kata!
Hát, mielőtt Miki megszületett én is sokat gondolkodtam ezen a kérdésen. És amikor megszületett egészen idejét múlt lett a kérdés. Egyáltalán semmi extra, h két gyereket szeretsz! A szeretet tényleg több lesz, ha szétosztják!
Persze arra figyelni kell, h hogyan mutatod ki. Ágoston nagyon toleráns kiskrapek, de azért ha Mikit megtutujom, akkor feltétlenül őt is! Már ha hagyja... Nem tudom, h a lányok mások-e, de Ágoston már most olyan, mint egy kamasz: ha más is látja, akkor nem kell anya puszija, de ha egyedül vagyunk, akkor jöhet az ölelgetés, puszilgatás. Rém édes, ha megkérdem, h szeret-e engem, akkor odarohan és megölelget! Nem tudom, h egyáltalán honnan tudja, h a "szeretet" szó mit jelent? Nem vagyok jó ezekben, h a gyerekek agya mikor mit tud már. Meg az olyanokban sem, h mikor jönnek ki az első fogak, mikor fordulnak meg a babák és hasonló mérföldkövek....
Örökbefogadás. Nagyon szép és nemes dolog, ha vki befogad egy kisgyereket a családjába! Snőmék gondolkodtak rajta, el is indították az eljárást a második babájuk után, de elég lassan haladt, és ráadásul terhes lett a harmadik babával közben, és úgy érezték, Isten nem ezt szánta nekik. Lett utána még 2 gyerekük.
Én nem gondolkodom már rajta, régebben írtam, h volt, amikor mi is komolyabban fontolóra vettük. Nagyon tetszik, h Ti latolgatjátok!
Nálunk most lett kérdés a családtervezés, minthogy kiderült a Miki fogantatásakor, h nem olyan nehezen esek teherbe, mint gondoltam.
Ha most megint teherbe esnék, akkor nagyon ki lennék borulva! Már sokszor így is nagyon nehéz, úgyhogy most pár évet szeretnénk várni a következő gyerekkel.
Márti! Gyere Te is!!!!!!!
Üdv: Viki
2008.03.08 06:36
Találtam egy oldalt,ahol a keresztény családról írnak. Ha gondoljátok,olvassátok el!
http://web.axelero.hu/kesz/jel/03_05/csalad2.html
http://web.axelero.hu/kesz/jel/03_05/csalad2.html
2008.03.08 09:17
Jövök, jövök, csak kicsit lassan.
Jelentem mára totál elöntött a takonykór.
Viszont szerencsére tudom, hogy ez nem influenza, hanem szimplán, de alaposan megfáztam.
Nagyon jó, hogy előkerült ez az örökbefogadási dolg. Nálunk a fent említett okokból természetesen felmerült a téma.
Aztán egyik este Tamás szó szerint kérte, hogy indítsam el a dolgot. Odáig jutottam, hogy már tudjuk, hogy mi a menete, de mivel a tanfolyamon a tanítási időben nem tudnánk részt venni, így mindenképp nyárra marad a dolog. Aztán persze rengeteg időt kell majd várnunk. De én még mindig azt érzem, hgy lesz saját gyermekünk, csak valami miatt az Égiek még nem tartják időszerűnek. Persze én ezzel nem értek egyett, de hála Istennek, már nem veszekszem Vele. Pedig volt ilyen időszak is, pl. mikor öcséméknél kiderült, hogy 2 gyermeket várnak, alig 1/2 év házasság után. De már nem vagyok veszekedős. "Annyira"
Szép hétvégét mindenkinek!
Jelentem mára totál elöntött a takonykór.
Viszont szerencsére tudom, hogy ez nem influenza, hanem szimplán, de alaposan megfáztam.
Nagyon jó, hogy előkerült ez az örökbefogadási dolg. Nálunk a fent említett okokból természetesen felmerült a téma.
Aztán egyik este Tamás szó szerint kérte, hogy indítsam el a dolgot. Odáig jutottam, hogy már tudjuk, hogy mi a menete, de mivel a tanfolyamon a tanítási időben nem tudnánk részt venni, így mindenképp nyárra marad a dolog. Aztán persze rengeteg időt kell majd várnunk.
De én még mindig azt érzem, hgy lesz saját gyermekünk, csak valami miatt az Égiek még nem tartják időszerűnek. Persze én ezzel nem értek egyett, de hála Istennek, már nem veszekszem Vele. Pedig volt ilyen időszak is, pl. mikor öcséméknél kiderült, hogy 2 gyermeket várnak, alig 1/2 év házasság után. De már nem vagyok veszekedős. "Annyira"
Szép hétvégét mindenkinek!
khmárti
2008.03.11 10:56
Márti!
Szerintem nagyon helyesen döntöttetek az örökbefogadást illetőleg. Te sem vagy már "mai csirke" a gyerekszülést illetőleg és ha örökké csak várnátok,nem biztos,hogy jól végződne a dolog. Így,ha elindítjátok,bizosan lesz gyermeketek,akit felnevelhettek.Aztán ha az Isten közben megajándékoz benneteket saját bébivel,akkor meg mégnagyobb lesz az öröm. Én sem várnék tovább a helyetekben! Amúgy meg maximálisan értek mindent és mellettetek vagyok!!! Bocs,vagyunk!
Pussz
Szerintem nagyon helyesen döntöttetek az örökbefogadást illetőleg. Te sem vagy már "mai csirke" a gyerekszülést illetőleg és ha örökké csak várnátok,nem biztos,hogy jól végződne a dolog. Így,ha elindítjátok,bizosan lesz gyermeketek,akit felnevelhettek.Aztán ha az Isten közben megajándékoz benneteket saját bébivel,akkor meg mégnagyobb lesz az öröm. Én sem várnék tovább a helyetekben! Amúgy meg maximálisan értek mindent és mellettetek vagyok!!! Bocs,vagyunk!
Pussz
2008.03.11 11:20
Sziasztok!
Kata!
Helyesek vagytok a képen! Majd én is teszek fel egyet-kettőt a fiúkról!
Márti!
Szerintem is nagyon jó ötlet volt belevágni az örökbefogadásba! Úgy gondolom, h ez egy nagyon szép dolog, befogadni egy olyan gyereket, aki nem kellett a szüleinek. És mivel azt hiszem Ti sem neveznétek be semmilyen mesterséges babagyártásba, ez az egyetlen út, h gyereket neveljetek, amennyiben nem jönne össze a saját. De Istennek semmi sem lehetetlen, mint tudjuk, ha akarja, lesz saját babátok. Lehet, h nem is egy! A legfontosabb, h az ember megnyugodjon a sorsában. De hogy ez milyen nehéz! Ahogy Te is írod, sokszor veszekszünk Vele, pedig Ő tudja, mi a legjobb nekünk. Csak ezt nem mindig hisszük el.
Emlékszem, nekem mindkét sógornőm teherbe esett, amíg mi csak várakoztunk... Nagyon rosszul esett a dolog, és közben fúrt a lelkiismeret is, h nem lehet, h én féltékeny vagyok a sógornőimre! Pedig, de.
No, megyek, mert Á. bele akar írni!
Üdv: Viki
Kata!
Helyesek vagytok a képen! Majd én is teszek fel egyet-kettőt a fiúkról!
Márti!
Szerintem is nagyon jó ötlet volt belevágni az örökbefogadásba! Úgy gondolom, h ez egy nagyon szép dolog, befogadni egy olyan gyereket, aki nem kellett a szüleinek. És mivel azt hiszem Ti sem neveznétek be semmilyen mesterséges babagyártásba, ez az egyetlen út, h gyereket neveljetek, amennyiben nem jönne össze a saját. De Istennek semmi sem lehetetlen, mint tudjuk, ha akarja, lesz saját babátok. Lehet, h nem is egy! A legfontosabb, h az ember megnyugodjon a sorsában. De hogy ez milyen nehéz! Ahogy Te is írod, sokszor veszekszünk Vele, pedig Ő tudja, mi a legjobb nekünk. Csak ezt nem mindig hisszük el.
Emlékszem, nekem mindkét sógornőm teherbe esett, amíg mi csak várakoztunk... Nagyon rosszul esett a dolog, és közben fúrt a lelkiismeret is, h nem lehet, h én féltékeny vagyok a sógornőimre! Pedig, de.
No, megyek, mert Á. bele akar írni!
Üdv: Viki
Miki 
Ágoston és Miki2008.03.11 12:43
Ja, nem is írtam, h kitűztük a keresztelő időpontját! Április 6. Rengetegen leszünk, mert 3 babát keresztelnek egyszerre, és a plébánián lesz a buli is mindenkinek, h együtt ünnepeljük ennek a kis plébániának a gyarapodását. Gábor atya borzasztó lelkes! Remélem jó idő lesz, mert akkor a gyerekek kint tobzódhatnak a kertben!
No, megyek eszek vmit.
Üdv: Viki
Remélem jó idő lesz, mert akkor a gyerekek kint tobzódhatnak a kertben!
No, megyek eszek vmit.
Üdv: Viki
2008.03.12 15:24
Na, elolvastalak Titeket!
Olyan jó Nektek! Én sokszor elkeseredem és elfordulok.... Gyakorlatilag december óta nem voltam templomban és nagyon rosszul érzem magamat ezért...
Különben jól vagyunk, csak várom már a melegebb időt, mert minden 2. héten beteg valamelyik gyerkőc
Csók
Zsuzsa
Olyan jó Nektek! Én sokszor elkeseredem és elfordulok.... Gyakorlatilag december óta nem voltam templomban és nagyon rosszul érzem magamat ezért...
Különben jól vagyunk, csak várom már a melegebb időt, mert minden 2. héten beteg valamelyik gyerkőc
Csók
Zsuzsa
2008.03.13 11:52
Sziasztok!
Szia Lilka! De jó, h felőled is lehet hallani! Hát, ami azt illeti, mindenki életében vannak mélypontok, ami a lelki életet illeti. De még van egy kis idő Húsvétig, pont jó alkalom arra, h "behozd a lemaradást". Az idei nagyböjt sajnos nekem sem sikerült túl lelkire. Sőt, néha teljesen elkeseredek, h mennyire nem tudok semmit jól csinálni. Főleg a gyerekekkel kapcsolatban. NAgyon türelmetlen tudok lenni velük. Olyankor (utólag, persze ) az jut az eszembe, h hogy tudnám jól szeretni az ellenségemet, mint Jézus, ha még a saját gyerekeimmel is így viselkedek?!
Mi a könyv címe, amit olvasol? Nekem a sógornőm ajánlott egy jó könyvet, lehet, h ma ki is tudom venni a könyvtárból. Az a címe, h Varázsos évek, és arról szól (állítólag nagyon olvasmányosan), h a gyerekek mit miért tesznek. Gondolom elég hasznos lehet. Főleg nekem, aki néha hajlamos azt hinni, h a gyerekek csak engem akarnak bosszantani...
Kata! Majd megpróbálok találni magunkról is képet. Nem lesz egyszerű....
No, megyek, mert Miki nagyon kivan...
Mátri!!!! Gyere te is!!!
Üdv: Viki
Szia Lilka! De jó, h felőled is lehet hallani!
Hát, ami azt illeti, mindenki életében vannak mélypontok, ami a lelki életet illeti. De még van egy kis idő Húsvétig, pont jó alkalom arra, h "behozd a lemaradást". Az idei nagyböjt sajnos nekem sem sikerült túl lelkire. Sőt, néha teljesen elkeseredek, h mennyire nem tudok semmit jól csinálni. Főleg a gyerekekkel kapcsolatban. NAgyon türelmetlen tudok lenni velük. Olyankor (utólag, persze ) az jut az eszembe, h hogy tudnám jól szeretni az ellenségemet, mint Jézus, ha még a saját gyerekeimmel is így viselkedek?!
Mi a könyv címe, amit olvasol? Nekem a sógornőm ajánlott egy jó könyvet, lehet, h ma ki is tudom venni a könyvtárból. Az a címe, h Varázsos évek, és arról szól (állítólag nagyon olvasmányosan), h a gyerekek mit miért tesznek. Gondolom elég hasznos lehet. Főleg nekem, aki néha hajlamos azt hinni, h a gyerekek csak engem akarnak bosszantani...
Kata! Majd megpróbálok találni magunkról is képet. Nem lesz egyszerű....
No, megyek, mert Miki nagyon kivan...
Mátri!!!! Gyere te is!!!
Üdv: Viki
2008.03.13 21:47
Sziasztok!
Bár én nem vagyok se vallásos, se keresztény, mégis írok ide, mert tetszik a fórumotok és átérzem a veletek megtörtént dolgokat.
Tetszik, hogy őszintén vállaljátok a keresztény szemléletet, noha nem minden hozzászólással értek egyet. Például valamelyikőtök azt írta, hogy a beteg gyereket is vállalná. De ezt könnyű leírni, viszont végigcsinálni pokoli nehéz. Az egészséges gyerekkel is nehéz, de látod a kiutat. Ismerősömnek Down kóros gyermeke a legidősebb és noha már a kislány 6 éves, mindig mosolygós, aranyos gyerek, nehézséget okoz neki még a pohár rendes megfogása is, nem beszél csak nyűszít, és sokszor értelmetlen dolgokat művel. Rengeteg fejlesztésre vitték. Most hogy a szülinapján összejöttünk, látszott, hogy noha sokat felfog abból mi zajlik körülötte, de nem mindig tudta kontrollálni cselekedeteit. Szerető család, testvérek, és rengeteg barát veszi körül. És a Down-kór nem a legrosszabb ami történhet egy magzattal. Én ha beteg gyereket látok az utcán, mindig a szülőt nézem meg. A szemük rengeteg fáradtságről és szenvedésről árulkodik. Egy rövid ideig dolgoztam süketnéma gyerekek közelében (ezt a rendellenességet az UH nem látja!!) és sok szülő ivott és egyéb szenvedélybetegség rabja volt, annyira nehéz volt elviselniük a tényt, hogy gyermekük nem hall. És sorolhatnám még a történeteket a Kruppa családról pl, akik a most 25 éves súlyos agysérült kislányukat nevelték fel és teljesen belebetegedtek. Tehát én azon az állásponton vagyok, hogy ha ki lehet szűrni, akkor ki is kell a betegséget, mert egy egész család élete mehet tönkre. Persze én nem vagyok hívő, de szerintem egy mélyen hívő embert is próbára tenne beteg gyermeke szenvedése. Ugyanis a génhibás gyermekek sokat szenvednek (szívhibák, epilepszia, cukorbaj, fehérvérűség) gyakrabban előfordulnak náluk.
Az örökbefogadásra készülő hozzászólónak minden tisztelet kijár, noha ő is biztosan tudja, hogy ez aztán minden csak nem egyszerű és főleg lelkileg nem. Pláne ha a kisbaba már elmúlt egy éves. És ha a gyerek a későbbiekben valami rosszat csinál vagy lopni kezd stb. a szülőben mindig ott lesz a gyanú, kinek a gyermekét nevelem. Ugyanis a természet szerintem több, mint 50 %, amit neveléssel csak korrigálni lehet. Egyébként a lombik programtól nem zárkóznék el (Isten útjai kifürkészhetetlenek) ez nem Isten ellen való dolog csak azért mert nem természetes. A hormon gyógyszerek sem azok, de az sem az, hogy egy fiatal nő meddő maradjon. A szomszédomban lakott egy óvónő aki soha nem tudta megbocsátani hívő férjének, hogy nem vágtak bele a lombik programba vagy legalább az inszeminációba. Aki ennyire vágyik gyermekre, mint Márti, szerintem ezt az utat is megpróbálhatná. Örökbefogadni csodálatos tett, de az ember igazán arra vágyik, akár bevallja, akár tagadja, hogy ő maga örökítődjön tovább.
Elnézést, ha úgy érzitek nem igazán volt jogom itt hozzászólni, hiszen én nagyon másképp látom az életet (semmiképpen nem a hit szemszögéből), de mégiscsak nyivános fórum ez, ahol egy materialista is képviselte most magát. Szeretettel. Aerdna
Bár én nem vagyok se vallásos, se keresztény, mégis írok ide, mert tetszik a fórumotok és átérzem a veletek megtörtént dolgokat.
Tetszik, hogy őszintén vállaljátok a keresztény szemléletet, noha nem minden hozzászólással értek egyet. Például valamelyikőtök azt írta, hogy a beteg gyereket is vállalná. De ezt könnyű leírni, viszont végigcsinálni pokoli nehéz. Az egészséges gyerekkel is nehéz, de látod a kiutat. Ismerősömnek Down kóros gyermeke a legidősebb és noha már a kislány 6 éves, mindig mosolygós, aranyos gyerek, nehézséget okoz neki még a pohár rendes megfogása is, nem beszél csak nyűszít, és sokszor értelmetlen dolgokat művel. Rengeteg fejlesztésre vitték. Most hogy a szülinapján összejöttünk, látszott, hogy noha sokat felfog abból mi zajlik körülötte, de nem mindig tudta kontrollálni cselekedeteit. Szerető család, testvérek, és rengeteg barát veszi körül. És a Down-kór nem a legrosszabb ami történhet egy magzattal. Én ha beteg gyereket látok az utcán, mindig a szülőt nézem meg. A szemük rengeteg fáradtságről és szenvedésről árulkodik. Egy rövid ideig dolgoztam süketnéma gyerekek közelében (ezt a rendellenességet az UH nem látja!!) és sok szülő ivott és egyéb szenvedélybetegség rabja volt, annyira nehéz volt elviselniük a tényt, hogy gyermekük nem hall. És sorolhatnám még a történeteket a Kruppa családról pl, akik a most 25 éves súlyos agysérült kislányukat nevelték fel és teljesen belebetegedtek. Tehát én azon az állásponton vagyok, hogy ha ki lehet szűrni, akkor ki is kell a betegséget, mert egy egész család élete mehet tönkre. Persze én nem vagyok hívő, de szerintem egy mélyen hívő embert is próbára tenne beteg gyermeke szenvedése. Ugyanis a génhibás gyermekek sokat szenvednek (szívhibák, epilepszia, cukorbaj, fehérvérűség) gyakrabban előfordulnak náluk.
Az örökbefogadásra készülő hozzászólónak minden tisztelet kijár, noha ő is biztosan tudja, hogy ez aztán minden csak nem egyszerű és főleg lelkileg nem. Pláne ha a kisbaba már elmúlt egy éves. És ha a gyerek a későbbiekben valami rosszat csinál vagy lopni kezd stb. a szülőben mindig ott lesz a gyanú, kinek a gyermekét nevelem. Ugyanis a természet szerintem több, mint 50 %, amit neveléssel csak korrigálni lehet. Egyébként a lombik programtól nem zárkóznék el (Isten útjai kifürkészhetetlenek) ez nem Isten ellen való dolog csak azért mert nem természetes. A hormon gyógyszerek sem azok, de az sem az, hogy egy fiatal nő meddő maradjon. A szomszédomban lakott egy óvónő aki soha nem tudta megbocsátani hívő férjének, hogy nem vágtak bele a lombik programba vagy legalább az inszeminációba. Aki ennyire vágyik gyermekre, mint Márti, szerintem ezt az utat is megpróbálhatná. Örökbefogadni csodálatos tett, de az ember igazán arra vágyik, akár bevallja, akár tagadja, hogy ő maga örökítődjön tovább.
Elnézést, ha úgy érzitek nem igazán volt jogom itt hozzászólni, hiszen én nagyon másképp látom az életet (semmiképpen nem a hit szemszögéből), de mégiscsak nyivános fórum ez, ahol egy materialista is képviselte most magát. Szeretettel. Aerdna
2008.03.14 09:14
Szia Andi!
Természetesen jogod van ide írni,és örülök,hogy írsz. A lombik programot ha visszaolvasod,akkor tudni fogod,hogy miért nem vállalják Mártiék.Nem a nem természetessége miatt elsősorban,hanem a már elmlített dolgok miatt,amit nem akarok megismételni.Ha érdekel,kérlek olvass vissza. Beteg gyerek: Természetesen óriási kegyelem kell ahhoz,hogy az ember fel tudjon nevelni egy beteg gyereket. Én nagyon betegen születtem 6,5 hónapra. 3hónapig nem látott anyu,aztán közölték vele,hogy lyukas szívvel születtem és 1:100 000 ,hogy életben maradok,ha megműtenek.HA nem műtenek meg,biztosan meghalok. Megmütöttek,aztán ott a kórházban kétoldali tüdőgyulladást kaptam. 2évesen nagyon súlyos aszthmás lettem.A fél gyerekkoromat kórházban töltötem,anyu teljesen kikészült idegileg,de mégis hálát ad Istennek,hogy életben maradtam. Egy beteg gyerek nevelése rengeteg teherrel jár és kihívással. Egészen biztos,hogy hihetetlenül nehéz. De itt jön az a képbe hitem szerint,hogy 1:mindenkinek joga van az élethez.A beteg embernek is.Anyukám olyan betegségben szenved 15 éve ,ami gyógyíthatatlan.Sorvadnak az izmai,már járni is alig tud.Szívinfarktusa volt 3éve,most kiderült,hogy súlyos cukros. Ölejük meg,mert szegény milyen életet él? Nem él jobb életet szerintem,mint a te Dawn kóros kislány ismerősöd!!!Fogni alig tud stb... Nem ölöm meg és ő sem magát,mert ettől függetlenül élni akar!! 2: Krisztus,amit miértünk szenvedett az összehasonlíthatatlan azzal szemben,amit egy beteg gyereket nevelő szülő átél. Ha Krisztus szenvedett értünk és megváltott minket,akkor a minimum az,hogy én a saját szenvedéseimet elviselem. 3:Isten sosem bíz senki annál nagyobb szenvedést,mint amit elbírna viselni.Ha az illető alkohollal,vagy bármi mással enyhíti szenvedését,az a bűn következménye,és van más út is.Isten szabad akaratot adott mindenkinek és lelkiismeretet. Mindenki választhat,hogy melyik utat választja. a szenvedést és Isten felé fordulást,vagy a könnyebbik utat,az alkoholt stb.
amúgy az én rokonságomban is van egy leukémiás kislány,aki 4éves,most derült ki,hogy ebben szenved , van még 2testvére,és a szülők már többször elmondták,hogy minden szenvedés ellenére, ugyan így vállalnák a kislányt. A kislány pedig boldog gyermek! z egészség nem minden.Lehet betegen is boldog az ember!!!
No,ez volt az én szerény véleményem katolikus szemmel.
Csajok! Ti jöttök!
Andi:írj bátran máskor is!
Természetesen jogod van ide írni,és örülök,hogy írsz.
A lombik programot ha visszaolvasod,akkor tudni fogod,hogy miért nem vállalják Mártiék.Nem a nem természetessége miatt elsősorban,hanem a már elmlített dolgok miatt,amit nem akarok megismételni.Ha érdekel,kérlek olvass vissza. Beteg gyerek: Természetesen óriási kegyelem kell ahhoz,hogy az ember fel tudjon nevelni egy beteg gyereket. Én nagyon betegen születtem 6,5 hónapra. 3hónapig nem látott anyu,aztán közölték vele,hogy lyukas szívvel születtem és 1:100 000 ,hogy életben maradok,ha megműtenek.HA nem műtenek meg,biztosan meghalok. Megmütöttek,aztán ott a kórházban kétoldali tüdőgyulladást kaptam. 2évesen nagyon súlyos aszthmás lettem.A fél gyerekkoromat kórházban töltötem,anyu teljesen kikészült idegileg,de mégis hálát ad Istennek,hogy életben maradtam. Egy beteg gyerek nevelése rengeteg teherrel jár és kihívással. Egészen biztos,hogy hihetetlenül nehéz. De itt jön az a képbe hitem szerint,hogy 1:mindenkinek joga van az élethez.A beteg embernek is.Anyukám olyan betegségben szenved 15 éve ,ami gyógyíthatatlan.Sorvadnak az izmai,már járni is alig tud.Szívinfarktusa volt 3éve,most kiderült,hogy súlyos cukros. Ölejük meg,mert szegény milyen életet él? Nem él jobb életet szerintem,mint a te Dawn kóros kislány ismerősöd!!!Fogni alig tud stb... Nem ölöm meg és ő sem magát,mert ettől függetlenül élni akar!! 2: Krisztus,amit miértünk szenvedett az összehasonlíthatatlan azzal szemben,amit egy beteg gyereket nevelő szülő átél. Ha Krisztus szenvedett értünk és megváltott minket,akkor a minimum az,hogy én a saját szenvedéseimet elviselem. 3:Isten sosem bíz senki annál nagyobb szenvedést,mint amit elbírna viselni.Ha az illető alkohollal,vagy bármi mással enyhíti szenvedését,az a bűn következménye,és van más út is.Isten szabad akaratot adott mindenkinek és lelkiismeretet. Mindenki választhat,hogy melyik utat választja. a szenvedést és Isten felé fordulást,vagy a könnyebbik utat,az alkoholt stb.
amúgy az én rokonságomban is van egy leukémiás kislány,aki 4éves,most derült ki,hogy ebben szenved , van még 2testvére,és a szülők már többször elmondták,hogy minden szenvedés ellenére, ugyan így vállalnák a kislányt. A kislány pedig boldog gyermek!
z egészség nem minden.Lehet betegen is boldog az ember!!!
No,ez volt az én szerény véleményem katolikus szemmel.
Csajok! Ti jöttök!
Andi:írj bátran máskor is!
2008.03.14 14:13
Sziasztok!
Szia Aerdna!
Örülök, h írtál! Ez tényleg egy nyilvános fórum, és egyáltalán nem baj, ha lehet vitatkozni!
Úgy gondolom, h a beteg gyerek felnevelése/vállalása és a lombik és hasonlók elutasítása egy döntés. Én úgy döntöttem/döntenék, ahogy fentebb láttad, vallásos meggyőződésből. Nem állítom, h nekem könnyebb lenne egy beteg gyereket nevelnem, vagy elvállalnom, mint másnak, de a meggyőződésem egyszerűen nem engedi, h másképp döntsek. Nem volt még beteg gyerekem, akit nevelnem kellene, el sem tudom képzelni, h hogyan viselném el, hogyan bírnám. De ha a köv. terhességem során azt mondanák, h igen, kedves Viktória, ez a gyerek sérült lesz, akkor sem tehetnék mást, mint vállalnám, és imádkoznék, h kibírjam. Azért, mert Isten, akiben hiszek, olyan törvényt adott nekünk, ami nem engedi, h elutasítsak egy beteg gyermeket (és még sokminden mást is mond, amikről Te is írtál).
Én sem mindig tettem volna így. Volt olyan időszak is az életemben, amikor bár jártam templomba, vallottam Istent, mégsem volt igazi hitem. Akkor én is -azt hiszem- elvetettem volna egy beteg gyermeket, vagy belevágtam volna lombikprogramba, ha nem lehet gyerekem. De amikor felelősen Isten útja mellett döntöttem, ez megváltozott, és "ilyen" lettem!
Aerdna! Remélem még sokszor jössz közénk!
Most megyek, h kihasználjam egyebekre is az időt, amíg a fiúk alszanak!
Üdv: Viki
Szia Aerdna!
Örülök, h írtál! Ez tényleg egy nyilvános fórum, és egyáltalán nem baj, ha lehet vitatkozni!
Úgy gondolom, h a beteg gyerek felnevelése/vállalása és a lombik és hasonlók elutasítása egy döntés. Én úgy döntöttem/döntenék, ahogy fentebb láttad, vallásos meggyőződésből. Nem állítom, h nekem könnyebb lenne egy beteg gyereket nevelnem, vagy elvállalnom, mint másnak, de a meggyőződésem egyszerűen nem engedi, h másképp döntsek. Nem volt még beteg gyerekem, akit nevelnem kellene, el sem tudom képzelni, h hogyan viselném el, hogyan bírnám. De ha a köv. terhességem során azt mondanák, h igen, kedves Viktória, ez a gyerek sérült lesz, akkor sem tehetnék mást, mint vállalnám, és imádkoznék, h kibírjam. Azért, mert Isten, akiben hiszek, olyan törvényt adott nekünk, ami nem engedi, h elutasítsak egy beteg gyermeket (és még sokminden mást is mond, amikről Te is írtál).
Én sem mindig tettem volna így. Volt olyan időszak is az életemben, amikor bár jártam templomba, vallottam Istent, mégsem volt igazi hitem. Akkor én is -azt hiszem- elvetettem volna egy beteg gyermeket, vagy belevágtam volna lombikprogramba, ha nem lehet gyerekem. De amikor felelősen Isten útja mellett döntöttem, ez megváltozott, és "ilyen" lettem!
Aerdna! Remélem még sokszor jössz közénk!
Most megyek, h kihasználjam egyebekre is az időt, amíg a fiúk alszanak!
Üdv: Viki
2008.03.14 20:48
Kedves Mindenki!
Elgondolkoztam azon amit írtatok. Tulajdonképpen én sem engedtem második kislányomnál invazív beavatkozást úm. magzatvízvételt, bár az AFP: 0,4!!! lett (a második AFP is rossz volt és az egyéb markerek is) és az orvos nagyon e mellett kardoskodott. De valahogy úgy éreztem ennek a babának nem lehet baja és bár sokat sírtam, mégis azt mondtam magamnak, hogy annyira akartam ezt a babát, hogy nem tehetem ki annak, hogy ne szülessen meg holmi rossz eredmények miatt. A kisbaba igazán gyönyörűen (kicsit málnafoltosan) és makk egészségesen született meg a 38. héten. Most két kislányom van, Anna júniusban lesz 6 és Blanka februárban múlt 1. Mivel decemberben 35 leszek és az egészségem kissé ráment a második terhességre a sok stressz és enyhe magas vérnyomás kialakulása stb. stb. miatt, már nem akarok több gyermeket vállalni. Anyagilag sem állok valami fényesen, persze hajnalonta és késő este dolgozni járok, mert akkor meg tudom oldani a baba felügyeletét.
Egyébként PCO-s vagyok, és peteérésem mindössze négyszer van egy évben, az orvosom szerint igazi csoda, hogy mind a két kislány három hónap próbálkozáson belül megfogant. Anyukám mondja is mindig, mennyire szerencsés vagyok. De sajnos ezt én nem mindig érzem így, pedig mennyie igaza van!!![/img]
Elgondolkoztam azon amit írtatok. Tulajdonképpen én sem engedtem második kislányomnál invazív beavatkozást úm. magzatvízvételt, bár az AFP: 0,4!!! lett (a második AFP is rossz volt és az egyéb markerek is) és az orvos nagyon e mellett kardoskodott. De valahogy úgy éreztem ennek a babának nem lehet baja és bár sokat sírtam, mégis azt mondtam magamnak, hogy annyira akartam ezt a babát, hogy nem tehetem ki annak, hogy ne szülessen meg holmi rossz eredmények miatt. A kisbaba igazán gyönyörűen (kicsit málnafoltosan) és makk egészségesen született meg a 38. héten. Most két kislányom van, Anna júniusban lesz 6 és Blanka februárban múlt 1. Mivel decemberben 35 leszek és az egészségem kissé ráment a második terhességre a sok stressz és enyhe magas vérnyomás kialakulása stb. stb. miatt, már nem akarok több gyermeket vállalni. Anyagilag sem állok valami fényesen, persze hajnalonta és késő este dolgozni járok, mert akkor meg tudom oldani a baba felügyeletét.
Egyébként PCO-s vagyok, és peteérésem mindössze négyszer van egy évben, az orvosom szerint igazi csoda, hogy mind a két kislány három hónap próbálkozáson belül megfogant. Anyukám mondja is mindig, mennyire szerencsés vagyok. De sajnos ezt én nem mindig érzem így, pedig mennyie igaza van!!![/img]
2008.03.15 18:41
Sziasztok! Nagy örömmel,olvastam minden hozzászólást.
Köszönöm Kata, hogy ilyen szépen megfogalmaztad a miértekre adható választ - én se tudtam volna szebben
A beteg gyerek témában kicsit elgondolkodtam, hogy milyen természetesen mondom ki, hogy tuti nem vetetném el, és állítom, hogy komolyan is gondolom, csak épp bejönne assszzzem a "veszekedős" faktor. Ebben is biztos vagyok. Főleg azoknak ismeretében, hogy milyen "apróságok" miatt vagyok képes kiakadni.
Viszont abban is biztos vagyok, hogy Isten nem tesz nagyobb feladatot - keresztet - a nyakunkba, mint amivel meg tudunk birkózni.
A türelem/türelmetlenség persze megint sokat ronthat a helyzetünk elfogadásánál.
Nagyon örülök, hogy ilyen szépen felpezsdült az élet nálunk, bár nekem esténként a munka után sokszor nincs erőm megnézni se az írásokat, de azért igyekszem követni az eseményeket, még akkor is, ha nem írok.
Jó pihenést mindenkinek!
Köszönöm Kata, hogy ilyen szépen megfogalmaztad a miértekre adható választ - én se tudtam volna szebben
A beteg gyerek témában kicsit elgondolkodtam, hogy milyen természetesen mondom ki, hogy tuti nem vetetném el, és állítom, hogy komolyan is gondolom, csak épp bejönne assszzzem a "veszekedős" faktor.
Ebben is biztos vagyok. Főleg azoknak ismeretében, hogy milyen "apróságok" miatt vagyok képes kiakadni.
Viszont abban is biztos vagyok, hogy Isten nem tesz nagyobb feladatot - keresztet - a nyakunkba, mint amivel meg tudunk birkózni.
A türelem/türelmetlenség persze megint sokat ronthat a helyzetünk elfogadásánál.
Nagyon örülök, hogy ilyen szépen felpezsdült az élet nálunk, bár nekem esténként a munka után sokszor nincs erőm megnézni se az írásokat, de azért igyekszem követni az eseményeket, még akkor is, ha nem írok.
Jó pihenést mindenkinek!
khmárti
2008.03.18 12:59
Sziasztok!
Annyira kivagyok lelkileg! Most döbbentem rá, h már nagyhét van, és én még egyáltalán nem érzem felkészültnek magamat a húsvétra! Ráadásul, mivel Miki ilyen pici, nem is tudok résztvenni a nagyheti szertartásokban, ami még rosszabb. Pedig ezek mindig is a "szívem csücskei" voltak, nagyon sokat segít, h az ember igazán át tudja élni a feltámadás örömét. Most meg olyan toprongy vagyok, h hihetetlen! Miki is elég nyűgös az utóbbi napokban, úgyhogy még nehezebb a türelmet gyakorolnom, mint egyébként. Mindemellett még egy tojás sincs a lakásban, még nem gyóntam meg, azt sem tudom, h mit főzzek, és egyáltalán! Kivagyok, na.
Ma, vagy holnap ha minden igaz, eljutok gyónni, már nagyon rámfér.
Aerdna!
Hol dolgozol hajnalban, meg este? Hogy bírod?
Látod, a Te életedben is sok csoda történt már! Minden jel ellenére egészségesen született a kislányod, és egyáltalán: mindkettő megfogant, pedig nem sok esély volt rá, ahogy írtad. Csak el kell fogadni, h csodák márpedig léteznek!
No, megyek, Miki kajás!
Annyira kivagyok lelkileg! Most döbbentem rá, h már nagyhét van, és én még egyáltalán nem érzem felkészültnek magamat a húsvétra! Ráadásul, mivel Miki ilyen pici, nem is tudok résztvenni a nagyheti szertartásokban, ami még rosszabb. Pedig ezek mindig is a "szívem csücskei" voltak, nagyon sokat segít, h az ember igazán át tudja élni a feltámadás örömét. Most meg olyan toprongy vagyok, h hihetetlen!
Miki is elég nyűgös az utóbbi napokban, úgyhogy még nehezebb a türelmet gyakorolnom, mint egyébként. Mindemellett még egy tojás sincs a lakásban, még nem gyóntam meg, azt sem tudom, h mit főzzek, és egyáltalán! Kivagyok, na.
Ma, vagy holnap ha minden igaz, eljutok gyónni, már nagyon rámfér.
Aerdna!
Hol dolgozol hajnalban, meg este? Hogy bírod?
Látod, a Te életedben is sok csoda történt már! Minden jel ellenére egészségesen született a kislányod, és egyáltalán: mindkettő megfogant, pedig nem sok esély volt rá, ahogy írtad. Csak el kell fogadni, h csodák márpedig léteznek!
No, megyek, Miki kajás!
2008.03.20 11:12
Viki!
Hasonló képpen vagyok én is. Nekem meg annyi minden zuhant a nyakamba,hogy azért nem tudtam idén semmit sem készülni lelkileg a húsvétra.Borzasztóan pocsék érzés. Nem tudod elvinni Mikit? Betti nem volt 6hetes,amikor tavaly a feltámadási szertartáson velünk volt.Kendőben magamra kötöttem,előtte megetettem,és végigaludta az egészet. Azt mondta a védőnőm ,amikor megkérdeztem,hogy elvihetem-e templomba Bettit ,-aki keresztény-,hogy :" Angyalom!Az a gyerek a legjobb helyen lesz.Az Istennek gondja lesz rá.Már 2hetesen is elvihette volna.Templomba bármikor!" És én vittem és aludt és szuper volt. Hm??? Mit gondolsz?Mikivel meg tudod ezt oldani?
Én meg depressziós vagyok és fáradt és kimerült és paragép.Mindíg van valami,amin parázom,idegeskedem és ez nagyon nem jó.
Semmi bíztatót nem tudtam írni,ne hari. Lélekben veled vagyok,az tuti!!!!
Puszillak!
Kata
Márti:Jó üdülést!
Andi!
Írj!
Hasonló képpen vagyok én is. Nekem meg annyi minden zuhant a nyakamba,hogy azért nem tudtam idén semmit sem készülni lelkileg a húsvétra.Borzasztóan pocsék érzés. Nem tudod elvinni Mikit? Betti nem volt 6hetes,amikor tavaly a feltámadási szertartáson velünk volt.Kendőben magamra kötöttem,előtte megetettem,és végigaludta az egészet. Azt mondta a védőnőm ,amikor megkérdeztem,hogy elvihetem-e templomba Bettit ,-aki keresztény-,hogy :" Angyalom!Az a gyerek a legjobb helyen lesz.Az Istennek gondja lesz rá.Már 2hetesen is elvihette volna.Templomba bármikor!" És én vittem és aludt és szuper volt. Hm??? Mit gondolsz?Mikivel meg tudod ezt oldani?
Én meg depressziós vagyok és fáradt és kimerült és paragép.Mindíg van valami,amin parázom,idegeskedem és ez nagyon nem jó.
Semmi bíztatót nem tudtam írni,ne hari. Lélekben veled vagyok,az tuti!!!!
Puszillak!
Kata
Márti:Jó üdülést!
Andi!
Írj!
2008.03.22 15:20
Kata!
Nem Miki a gond, őt elvisszük misére. Hanem Ágoston. Mostmár van gyerekmegőrző a templomban, ahová járunk, de ez a nagyheti időben nem működik, sajnos. Így max az egyikünk tud elmenni. Ágoston egyáltalán nem tud csendben lenni, természetesen, és ha tudna is, akkor is izegne-mozogna, nem tudnánk egyáltalán résztvenni a misén, és másokat is zavarnánk ebben. Úgyhogy ez a gond.
Depressziós? Paragép? Min parázol? Én is kissé depi vagyok: néha nagyon nehéz elviselni, h nekem mindig hétköznap van. Minden nap ugyanolyan, rutin, rutin hátán.... Őszintén: kissé unom a kakis pelusok cseréjét, a homokozást, a vakond-mesélést, és igen (vessenek bár meg érte), néha a szoptatást is. Ez van. Fel kell épülnöm lelkileg, nincs mese! Imádkozz értem, kérlek!
Márti! Bocs a gyerekekkel kapcs. kitörésért!
Puszi: Viki
Nem Miki a gond, őt elvisszük misére. Hanem Ágoston. Mostmár van gyerekmegőrző a templomban, ahová járunk, de ez a nagyheti időben nem működik, sajnos. Így max az egyikünk tud elmenni. Ágoston egyáltalán nem tud csendben lenni, természetesen, és ha tudna is, akkor is izegne-mozogna, nem tudnánk egyáltalán résztvenni a misén, és másokat is zavarnánk ebben. Úgyhogy ez a gond.
Depressziós? Paragép? Min parázol? Én is kissé depi vagyok: néha nagyon nehéz elviselni, h nekem mindig hétköznap van. Minden nap ugyanolyan, rutin, rutin hátán....
Őszintén: kissé unom a kakis pelusok cseréjét, a homokozást, a vakond-mesélést, és igen (vessenek bár meg érte), néha a szoptatást is. Ez van. Fel kell épülnöm lelkileg, nincs mese! Imádkozz értem, kérlek!
Márti! Bocs a gyerekekkel kapcs. kitörésért!
Puszi: Viki
2008.03.23 10:47
Sziasztok!
Műszaki szakforditót végeztem Miskolcon a vaskohászaton, aztán még az ELTE angol szakát. Így most ez képezi a munkám fő részét. Hajnalonta cégekhez járok (most csak 1-hez: egy orvosi eszközöket forgalmazóhoz) és ott veszem át az aktuális munkát amit helyben el is végzek sokszor, úm. fordítás. Esténként (5-8-ig) ill. szombatonként egy nyelviskolánál nyelvet tanítok. A pénzre, de a kikapcsolódásra is szükségem van, szerencsére a férjemre számíthatok. Persze sokszor ő is kiakad, de azért valahogy megoldja ilyenkor a két kislány ellátását. Viszont sokat mondó, hogy ilyen napok után több órát lóg a neten pihenésképpen.
Amit Rétes ír, én is nagyon átérzem, mert amikor csak én vagyok a babával az nagyon le tud fárasztani. Nem síros baba csak sokat nyüszít vagy azért mert akaratos vagy azért mert éhes vagy azért mert tele a hasa vagy azért mert fogzik és mindent a szájába vesz, amit én elveszek tőle. Kedvencei a távkapcsoló és a papucsom. Szóval állandó pelus csere, átöltözés, mosdás az étkezések után mindig, mosogatás, a kosz takarítása, mert az valahogy egyfolytában termelődik stb... Monoton és fárasztó. Még a séta is, mert ki akar szállni a kocsiból, és amikor kiszáll vissza akar ülni.... Sokszor cipelhetem egyik kezemben, a másikkal tolhatom a kocsit egyensúlyozva nehogy a bevásárlás kiboruljon. Mint a múltkor amikor a mandarinok szerte-szét gurultak az úttestre... És a baba uánuk akart menni, úgyhogy mindent veszni hagytam, még a kocsi is felborult és kezemben a babával haza vánszorogtam.
De amikor (mint februárban is) a nagylány is otthon van betegség miatt és csak tévézni akar orrba szájba, a baba meg nem akar enni és állandóan nyűszög és nekem főzni kell mindekettőjükre és készülni az esti órákra, úgy érzem összecsap felettem a legnagyobb hullám és elmerülök.
Nem tudom elképzelni a nagycsaládosok hogy csinálják, de irigylem őket, mert mindig olyan kiegyensúlyozottnak tűnnek. Az a rengeteg gyerek, mosolygós anya, derüs apa. De persze lehet, hogy ez csak a látszat. Ti biztos ismertek ilyen családokat. Hogy csinálják? A.
Műszaki szakforditót végeztem Miskolcon a vaskohászaton, aztán még az ELTE angol szakát. Így most ez képezi a munkám fő részét. Hajnalonta cégekhez járok (most csak 1-hez: egy orvosi eszközöket forgalmazóhoz) és ott veszem át az aktuális munkát amit helyben el is végzek sokszor, úm. fordítás. Esténként (5-8-ig) ill. szombatonként egy nyelviskolánál nyelvet tanítok. A pénzre, de a kikapcsolódásra is szükségem van, szerencsére a férjemre számíthatok. Persze sokszor ő is kiakad, de azért valahogy megoldja ilyenkor a két kislány ellátását. Viszont sokat mondó, hogy ilyen napok után több órát lóg a neten pihenésképpen.
Amit Rétes ír, én is nagyon átérzem, mert amikor csak én vagyok a babával az nagyon le tud fárasztani. Nem síros baba csak sokat nyüszít vagy azért mert akaratos vagy azért mert éhes vagy azért mert tele a hasa vagy azért mert fogzik és mindent a szájába vesz, amit én elveszek tőle. Kedvencei a távkapcsoló és a papucsom. Szóval állandó pelus csere, átöltözés, mosdás az étkezések után mindig, mosogatás, a kosz takarítása, mert az valahogy egyfolytában termelődik stb... Monoton és fárasztó. Még a séta is, mert ki akar szállni a kocsiból, és amikor kiszáll vissza akar ülni.... Sokszor cipelhetem egyik kezemben, a másikkal tolhatom a kocsit egyensúlyozva nehogy a bevásárlás kiboruljon. Mint a múltkor amikor a mandarinok szerte-szét gurultak az úttestre... És a baba uánuk akart menni, úgyhogy mindent veszni hagytam, még a kocsi is felborult és kezemben a babával haza vánszorogtam.
De amikor (mint februárban is) a nagylány is otthon van betegség miatt és csak tévézni akar orrba szájba, a baba meg nem akar enni és állandóan nyűszög és nekem főzni kell mindekettőjükre és készülni az esti órákra, úgy érzem összecsap felettem a legnagyobb hullám és elmerülök.
Nem tudom elképzelni a nagycsaládosok hogy csinálják, de irigylem őket, mert mindig olyan kiegyensúlyozottnak tűnnek. Az a rengeteg gyerek, mosolygós anya, derüs apa. De persze lehet, hogy ez csak a látszat. Ti biztos ismertek ilyen családokat. Hogy csinálják? A.
2008.03.24 06:43
Szia Aerdna!
Jó olvasni,hogy más anyukák is hasonló gondokkal küzdenek,mint mi. Persze, nem az a jó,hogy van gondod,félre ne érts,hanem az, hogy nem érzem egyedül magam. Szerintem a látszat csal.Én ha pl megyek valahova családostul,akkor azt látják,hogy ki vagyok sminkelve,be van lőve a hajam(már ahogy), a és mosolygok. Mindenki azt kérdezi,hogy csinálom,hogy ilyen jól nézek ki stb. Vicces,mert általában nagyon kimerültnek érzem magam,pontosabban folyamatosan kimerült vagyok, nem vagyok megelégedve magammal stb. Az igaz,hogy szeretek nevetni és mosolyogni,de basszus,nem ez tölti ki a napjaimat. Hogy mi? Hát az,hogy reggel f8-tól törökülésben görnyedek Betti mellett a szőnyegen,ha már nem bírom,akkor lehasalok ,és játszom vele. Ha van csöppnyi időm,akkor főzök,lefürdök és folyamatosan pakolok,hogy ragyogjon a lakás. Így bármikor ha jön hozzánk valaki,rend van,és nem kell előtte halálra dolgozni magam.Ez viszont azzal jár,hogy folyamatosan pakolok. Aztán jön az altatás nappal,ami nem egyszerű,és jönnek az éjszakák. Betti sokáig végigaludta az éjszakákat,aztán elkezdte,hogy felébred inni.Arról leszoktattuk,mert csak játék volt a részéről.Most 2hete kb. pedig rettenetesen rosszul alszik,de csak itthon. anyósoméknál és a szüleimnél is alszik megébvredés nélkül,itthon meg nem. Aztán 3 napon át félóránként kelt éjjel. Azt hittük,hogy megőrülünk Lacimmal. Ma éjjelre azt kaptuk ajándékba,hogy egyszer ébredt meg és este f10-től reggel 6-ig szundított. Ez óriási ajándék volt!!!!
Lényeg,hogy szerintem nagyon nagyon ritka az olyan nagycsaládos anyuka,aki nem küzd hsonló gondokkal,mint mi. A párom idősebbik nővérének 3gyereke van.Én mindíg azt láttam,hogy milyen kiegyensúlyozott stb.Aztán,amikor beszélgettünk,előjöttek a hasonló problémák.Igaz,ő azt mondta,hogy 3gyerekkel a legkönnyebb. Egy osztálytársamnak a fősulin 7gyereke van. azt mondta,sok gyerekkel könnyebb,mint 2-3-mal. Bele kell húznunk.
Most rohannom kell!
Puszi
Jó olvasni,hogy más anyukák is hasonló gondokkal küzdenek,mint mi. Persze, nem az a jó,hogy van gondod,félre ne érts,hanem az, hogy nem érzem egyedül magam. Szerintem a látszat csal.Én ha pl megyek valahova családostul,akkor azt látják,hogy ki vagyok sminkelve,be van lőve a hajam(már ahogy), a és mosolygok. Mindenki azt kérdezi,hogy csinálom,hogy ilyen jól nézek ki stb. Vicces,mert általában nagyon kimerültnek érzem magam,pontosabban folyamatosan kimerült vagyok, nem vagyok megelégedve magammal stb. Az igaz,hogy szeretek nevetni és mosolyogni,de basszus,nem ez tölti ki a napjaimat. Hogy mi? Hát az,hogy reggel f8-tól törökülésben görnyedek Betti mellett a szőnyegen,ha már nem bírom,akkor lehasalok ,és játszom vele. Ha van csöppnyi időm,akkor főzök,lefürdök és folyamatosan pakolok,hogy ragyogjon a lakás. Így bármikor ha jön hozzánk valaki,rend van,és nem kell előtte halálra dolgozni magam.Ez viszont azzal jár,hogy folyamatosan pakolok. Aztán jön az altatás nappal,ami nem egyszerű,és jönnek az éjszakák. Betti sokáig végigaludta az éjszakákat,aztán elkezdte,hogy felébred inni.Arról leszoktattuk,mert csak játék volt a részéről.Most 2hete kb. pedig rettenetesen rosszul alszik,de csak itthon. anyósoméknál és a szüleimnél is alszik megébvredés nélkül,itthon meg nem. Aztán 3 napon át félóránként kelt éjjel. Azt hittük,hogy megőrülünk Lacimmal. Ma éjjelre azt kaptuk ajándékba,hogy egyszer ébredt meg és este f10-től reggel 6-ig szundított. Ez óriási ajándék volt!!!!
Lényeg,hogy szerintem nagyon nagyon ritka az olyan nagycsaládos anyuka,aki nem küzd hsonló gondokkal,mint mi. A párom idősebbik nővérének 3gyereke van.Én mindíg azt láttam,hogy milyen kiegyensúlyozott stb.Aztán,amikor beszélgettünk,előjöttek a hasonló problémák.Igaz,ő azt mondta,hogy 3gyerekkel a legkönnyebb. Egy osztálytársamnak a fősulin 7gyereke van. azt mondta,sok gyerekkel könnyebb,mint 2-3-mal.
Bele kell húznunk.
Most rohannom kell!
Puszi
2008.03.24 18:40
Szaiasztok!
Nagyon régóta nem tudtalak olvasni Benneteket/magunkat, mert - és itt jön a "nagyképű" megjegyzés - Pannonhalmán töltöttük Tamással a Húsvétot. Egész pontosan Nagycsütörtöktől Húsvétvasárnapig. Fantasztikus volt. Nagyon régóta vágytam már arra, hogy úgy ünnepelhessük a Húsvétot, hogy nem kell közben azon agyalnom, hogy még mi nincs 1000%-osan kitakarítva, mit főzzek, a lakás feldíszítettségi szintje milyen...stb.
Ha röviden akarom írni: fantasztikus volt, ha bővebben: állati fantasztikus volt. Bár meg kell jegyeznem, NEM FERENCESEK!!!!!
A nagyszombati szertartás este 1/2 10-kor kezdődött és kicsivel 1/2 1-kor lett vége. Ja és már 1/2 9-kor beültünk a Bazilikába, hogy legyen ülőhelyünk.
Itt is nagyon sokan voltak gyerekkel/kekkel, és öröm volt nézni őket.
A legkisebb 2 hónapos volt. Beszélgettem néhányukkal, és - ezt a "megnyugtatásotokra" írom - mindegyikük azt mondta, hogy bizony sokszor nekik is nagyon nehéz, de ezeken a napokon azok a könnyebb napok segítik őket, amik megszakítják a szürke hétköznapokat.
Én persze "könnyen " beszélek, de a jelenlegi helyzetemben csak azt tudom a legőszintébben mondani, hogy NAGYON SZERETNÉM A NAPI ROBOTOT A GYERMEKNEVELÉS NYŰGJEIRE CSERÉLNI!!!!!!
Most megyek, mert napok óta fáj a fejem, és nem esik jól a monitor nézése!
Nagyon régóta nem tudtalak olvasni Benneteket/magunkat, mert - és itt jön a "nagyképű" megjegyzés - Pannonhalmán töltöttük Tamással a Húsvétot. Egész pontosan Nagycsütörtöktől Húsvétvasárnapig. Fantasztikus volt. Nagyon régóta vágytam már arra, hogy úgy ünnepelhessük a Húsvétot, hogy nem kell közben azon agyalnom, hogy még mi nincs 1000%-osan kitakarítva, mit főzzek, a lakás feldíszítettségi szintje milyen...stb.
Ha röviden akarom írni: fantasztikus volt, ha bővebben: állati fantasztikus volt. Bár meg kell jegyeznem, NEM FERENCESEK!!!!!
A nagyszombati szertartás este 1/2 10-kor kezdődött és kicsivel 1/2 1-kor lett vége. Ja és már 1/2 9-kor beültünk a Bazilikába, hogy legyen ülőhelyünk.
Itt is nagyon sokan voltak gyerekkel/kekkel, és öröm volt nézni őket.
A legkisebb 2 hónapos volt. Beszélgettem néhányukkal, és - ezt a "megnyugtatásotokra" írom - mindegyikük azt mondta, hogy bizony sokszor nekik is nagyon nehéz, de ezeken a napokon azok a könnyebb napok segítik őket, amik megszakítják a szürke hétköznapokat.
Én persze "könnyen " beszélek, de a jelenlegi helyzetemben csak azt tudom a legőszintébben mondani, hogy NAGYON SZERETNÉM A NAPI ROBOTOT A GYERMEKNEVELÉS NYŰGJEIRE CSERÉLNI!!!!!!
Most megyek, mert napok óta fáj a fejem, és nem esik jól a monitor nézése!
khmárti
2008.03.25 11:02
Kedves Márti!
Örülök, hogy jól érezted magad. Lehet, hogy ezek bűnös gondolatok, de sokszor én is elmerengek azon, milyen volt amikor még nem voltak gyerekeim. Főleg délelőtt dolgoztam, csak néha délután és enyém volt az egész nap. Tornázni jártam, gyakran szoláriumba és úszni, rengeteget moziba, színházba (még hétköznap is!) Gondtalan voltam, nem biztos, hogy boldogabb, de az élet olyan egyszerűnek tűnt. Aztán minden nyárom más országba utaztam; Írországtól kezdve Kanadáig. Erre spóroltam, jól éltem ... Egyetemi ösztöndíjakat pályáztam és majdnem el is mentem Vancouverbe. De aztán hiányzott kb. 1 millió (1996-ban) ahhoz, hogy megkapjam az ösztöndíjat, pedig a tandíj oroszlán részét az egyetem fizette volna. Így másképp alakult az életem. Fantasztikus, hogy van 2 gyönyörű babám (a pici most szörnyen taknyos, így egész éjjel sírdogált), kedves férjem stb... De mégis olykor elgondolkozom azon, hogy milyen lett volna az életem ha másképp alakul. Talán a harmóniát ha magunkban nem találjuk, bárhogy is alakulnak a dolgok, nem leszünk boldogok.
Kívánom, minél előbb teljesüljön a vágyad, de azt azért nem szabad hagynod, hogy ez a kérdés a mindennapjaid része legyen és felőrlődj benne. Egy barátnőm 5 éve állandóan hőmérőzi magát, gyásznap amikor megjön neki, a férjével már túl vannak nem tudom hány inszemináción, és legalább két lombikon. Úgy látom ez élete központi problémája lett (ő örökbefogadni nem akar) és lassan rámegy a baba kérdésre nemcsak az egzisztenciája, de az emberi kapcsolata is. Persze erről nem csak ő tehet hanem a társadalom is amely túl misztifikálja a babavárást. Ha kinyitom a búlvárlapokat (jó ideje nem nyitom ki) csak azt olvashatom, hogy ki mikor, kitől vagy most mégsem, szeretne, de korai, szeretett volna, de késő, elvetélt vagy fél, hogy el fog.... mintha ez nem mindenkinek a legbelső magánügye lenne. Az élet (ezt nem neked üzenem!!) gyerek nélkül is lehet teljes és boldog és gyerekkel is borzalmas, l. hányan hagyják el gyeremekeiket a születésüktöl számított pár éven belül és nemcsak férfiak. De azt ne felejtsd, ha valaki nagyon akar valamit (az ésszerűség határain belül) akkor azt így vagy úgy de el fogja érni. Minden jót. A.
Örülök, hogy jól érezted magad. Lehet, hogy ezek bűnös gondolatok, de sokszor én is elmerengek azon, milyen volt amikor még nem voltak gyerekeim. Főleg délelőtt dolgoztam, csak néha délután és enyém volt az egész nap. Tornázni jártam, gyakran szoláriumba és úszni, rengeteget moziba, színházba (még hétköznap is!) Gondtalan voltam, nem biztos, hogy boldogabb, de az élet olyan egyszerűnek tűnt. Aztán minden nyárom más országba utaztam; Írországtól kezdve Kanadáig. Erre spóroltam, jól éltem ... Egyetemi ösztöndíjakat pályáztam és majdnem el is mentem Vancouverbe. De aztán hiányzott kb. 1 millió (1996-ban) ahhoz, hogy megkapjam az ösztöndíjat, pedig a tandíj oroszlán részét az egyetem fizette volna. Így másképp alakult az életem. Fantasztikus, hogy van 2 gyönyörű babám (a pici most szörnyen taknyos, így egész éjjel sírdogált), kedves férjem stb... De mégis olykor elgondolkozom azon, hogy milyen lett volna az életem ha másképp alakul. Talán a harmóniát ha magunkban nem találjuk, bárhogy is alakulnak a dolgok, nem leszünk boldogok.
Kívánom, minél előbb teljesüljön a vágyad, de azt azért nem szabad hagynod, hogy ez a kérdés a mindennapjaid része legyen és felőrlődj benne. Egy barátnőm 5 éve állandóan hőmérőzi magát, gyásznap amikor megjön neki, a férjével már túl vannak nem tudom hány inszemináción, és legalább két lombikon. Úgy látom ez élete központi problémája lett (ő örökbefogadni nem akar) és lassan rámegy a baba kérdésre nemcsak az egzisztenciája, de az emberi kapcsolata is. Persze erről nem csak ő tehet hanem a társadalom is amely túl misztifikálja a babavárást. Ha kinyitom a búlvárlapokat (jó ideje nem nyitom ki) csak azt olvashatom, hogy ki mikor, kitől vagy most mégsem, szeretne, de korai, szeretett volna, de késő, elvetélt vagy fél, hogy el fog.... mintha ez nem mindenkinek a legbelső magánügye lenne. Az élet (ezt nem neked üzenem!!) gyerek nélkül is lehet teljes és boldog és gyerekkel is borzalmas, l. hányan hagyják el gyeremekeiket a születésüktöl számított pár éven belül és nemcsak férfiak. De azt ne felejtsd, ha valaki nagyon akar valamit (az ésszerűség határain belül) akkor azt így vagy úgy de el fogja érni. Minden jót. A.
2008.03.25 22:25
Sziasztok!
Annyira jó, h nem vagyok egyedül a gázos hétköznapjaimmal! Ma mondtam a férjemnek, h az elmúlt 1 hónap eddigi életem legnehezebb időszaka. És nem tudom hozzátenni, h a legszebb is egyben, mert sajnos nem érzem ezt. Illetve ez így nem igaz! Vannak nagyon gáz napok, mint a mai is, amikor úgy érzem, h én nem erre neveztem be, kérek vmi mást. Máskor viszont igenis jó, a nehézségek és a fárasztó helyzetek ellenére is élvezetes a két kicsivel itthon. Csak az a baj, h mostanában sok volt a gázos nap, ráadásul a férjemnek is sok a melója most, így kicsit később tud hazaérni, mint egyébként. Úgyhogy nagyon kimerült vagyok, elsősorban szellemi szinten. Kevés a türelmem, és nagyon nyűgös tudok lenni. Próbálok uralkodni magamon, meg összeszedni magamat, de ez egyedül nem megy. Csak vhogy mostanában az imádkozás is nehezen megy, és a húsvét is átrohant rajtam.... Gáz!!!!!! Naszóval! Kipanaszoltam magamat, és jólesett!
Márti! Nekem ma az jutott az eszembe, h milyen jó lenne legalább csak egy hétig melóba járni, mint régen! Néha elmenni kocsmázni a barátainkkal, többet meginni, mint 1 pohár bor, vagy sör, és elszívni egy szál cigit. Több, mint 2 éve nem tehettem ilyeneket, mert vagy terhes voltam, vagy szoptatok. Mekkora hülye vagyok, nem?
Elhatároztam, h levágatom a hajamat rendes rövidre. Laci húzza miatta a száját, de most nagyon vágyom vmi teljesen másra, mint a mostani! Remélem jól sikerül. Bár csak a jövőhétre kaptam időpontot, úgyhogy addig még meggondolhatom.
Aerdna! Az jó, ha kikapcsolódásként is fel tudod fogni a munkádat! Néha, mint fentebb is írtam, én is vágyom rá, h csináljak vmit házon kívül is, ami teljesen más, mint a gyereknevelés és háztartásvezetés. De amíg Miki ilyen kicsi, nem megy.
Amit a babavárásról írtál, azzal én is egyetértek! Annyira nagy a baba-biznisz, h ez szinte "természetes" is. Mármint, h túlmisztifikálják az egészet, hiszen ha senki nem aggódna semmin, akkor kinek adnák el a sok kacatot, méregdrágán?! És a sok szakkönyv, és hasonlók! És mind mást ír! Lehet, h én is írhatnék egyet, nem?
No, eldugulok, mert már nagyon késő van!!
Annyira jó, h nem vagyok egyedül a gázos hétköznapjaimmal!
Ma mondtam a férjemnek, h az elmúlt 1 hónap eddigi életem legnehezebb időszaka. És nem tudom hozzátenni, h a legszebb is egyben, mert sajnos nem érzem ezt. Illetve ez így nem igaz! Vannak nagyon gáz napok, mint a mai is, amikor úgy érzem, h én nem erre neveztem be, kérek vmi mást. Máskor viszont igenis jó, a nehézségek és a fárasztó helyzetek ellenére is élvezetes a két kicsivel itthon. Csak az a baj, h mostanában sok volt a gázos nap, ráadásul a férjemnek is sok a melója most, így kicsit később tud hazaérni, mint egyébként. Úgyhogy nagyon kimerült vagyok, elsősorban szellemi szinten. Kevés a türelmem, és nagyon nyűgös tudok lenni. Próbálok uralkodni magamon, meg összeszedni magamat, de ez egyedül nem megy. Csak vhogy mostanában az imádkozás is nehezen megy, és a húsvét is átrohant rajtam.... Gáz!!!!!! Naszóval! Kipanaszoltam magamat, és jólesett!
Márti! Nekem ma az jutott az eszembe, h milyen jó lenne legalább csak egy hétig melóba járni, mint régen! Néha elmenni kocsmázni a barátainkkal, többet meginni, mint 1 pohár bor, vagy sör, és elszívni egy szál cigit.
Több, mint 2 éve nem tehettem ilyeneket, mert vagy terhes voltam, vagy szoptatok. Mekkora hülye vagyok, nem?
Elhatároztam, h levágatom a hajamat rendes rövidre. Laci húzza miatta a száját, de most nagyon vágyom vmi teljesen másra, mint a mostani! Remélem jól sikerül. Bár csak a jövőhétre kaptam időpontot, úgyhogy addig még meggondolhatom.
Aerdna! Az jó, ha kikapcsolódásként is fel tudod fogni a munkádat! Néha, mint fentebb is írtam, én is vágyom rá, h csináljak vmit házon kívül is, ami teljesen más, mint a gyereknevelés és háztartásvezetés. De amíg Miki ilyen kicsi, nem megy.
Amit a babavárásról írtál, azzal én is egyetértek! Annyira nagy a baba-biznisz, h ez szinte "természetes" is. Mármint, h túlmisztifikálják az egészet, hiszen ha senki nem aggódna semmin, akkor kinek adnák el a sok kacatot, méregdrágán?! És a sok szakkönyv, és hasonlók! És mind mást ír! Lehet, h én is írhatnék egyet, nem?
No, eldugulok, mert már nagyon késő van!!
2008.03.27 11:40
Sziasztok!
Tudod aerdna, sokszor nekem is eszembe jut, hogy milyen jó volt hozzám a JóIsten, hogy nem 20 évesen mentem férjhez, kezdtem el a babázást, stb. Láttam a fősulin a csoporttársaimat, akik - van ilyen is - egy-két gyermeket szültek a négy év alatt. Háááááát? Assszzzzem én nem voltam akkor alkalmas erre, meg minek szüljek a szüleimnek? Mert akkor tuti ők vigyáztak volna állandóan a gyerekre, mert anya tanul, vizsgázik, gyakorlótanít stb.
Aztán még arra is volt időm, hogy még egy sulit megcsináljak, így elmondhatom magamról, hogy 3diplomás vagyok, viszont a diplomáim sajna nem tették soha lehetővé, hogy annyit utazgassak, mint amennyit szerettem volna. Viszont megszereztem a "szakmámban" azt a tapasztalatot, ami lehetővé teszi, hogy majd egyszer, ha újra kezdem a tanítást, ne legyek totál pályakezdő.(azok a csop társak akik gyorsan szültek, most állnak ott, hogy foggggalmuk sincs mit kezdjenek magukkal, mert soha nem jutottak olyan szintre, hogy most lazán be merjenek vállalni mondjuk egy elsős osztályt.
Azt pedig nem mondanám, hogy állandó, központi "problémánk" lenne a babaprojekt. Bár hozzá kell tennem, hogy ebben nagyon sokat segít Tamás, aki ezerrel inkább a földön jár, mint én, és ha én esetleg elszállnék, visszahúz.
Nem vagyok hajlandó hőmérőzni, inszeminálni, lombikozni...stb. CSak várom a Csodát!!!!!!! (persze azért amit nekünk kell megtenni azt megtessszzzzzzük
Most megyek, felmosom a konyhát, mert végre itthon vagyok - betegállományban,de nem vagyok halálos, csak állati fáradt (ma reggel 9-kor riadtam fel )
Tudod aerdna, sokszor nekem is eszembe jut, hogy milyen jó volt hozzám a JóIsten, hogy nem 20 évesen mentem férjhez, kezdtem el a babázást, stb. Láttam a fősulin a csoporttársaimat, akik - van ilyen is - egy-két gyermeket szültek a négy év alatt. Háááááát?
Assszzzzem én nem voltam akkor alkalmas erre, meg minek szüljek a szüleimnek? Mert akkor tuti ők vigyáztak volna állandóan a gyerekre, mert anya tanul, vizsgázik, gyakorlótanít stb.
Aztán még arra is volt időm, hogy még egy sulit megcsináljak, így elmondhatom magamról, hogy 3diplomás vagyok, viszont a diplomáim sajna nem tették soha lehetővé, hogy annyit utazgassak, mint amennyit szerettem volna. Viszont megszereztem a "szakmámban" azt a tapasztalatot, ami lehetővé teszi, hogy majd egyszer, ha újra kezdem a tanítást, ne legyek totál pályakezdő.(azok a csop társak akik gyorsan szültek, most állnak ott, hogy foggggalmuk sincs mit kezdjenek magukkal, mert soha nem jutottak olyan szintre, hogy most lazán be merjenek vállalni mondjuk egy elsős osztályt.
Azt pedig nem mondanám, hogy állandó, központi "problémánk" lenne a babaprojekt. Bár hozzá kell tennem, hogy ebben nagyon sokat segít Tamás, aki ezerrel inkább a földön jár, mint én, és ha én esetleg elszállnék, visszahúz.
Nem vagyok hajlandó hőmérőzni, inszeminálni, lombikozni...stb. CSak várom a Csodát!!!!!!!
(persze azért amit nekünk kell megtenni azt megtessszzzzzzük
Most megyek, felmosom a konyhát, mert végre itthon vagyok - betegállományban,de nem vagyok halálos, csak állati fáradt (ma reggel 9-kor riadtam fel
)khmárti
2008.03.27 17:51
Sziasztok!
Nos, remélhetőleg hosszú időre elhagyott a búbánat! Tegnap reggel ezt olvastam: "Ne félj, nefélj, mert kegyelemre leltél, ne félj az élettől, ne félj az anyaságtól, ne félj a házasságtól, ne félj a papi hivatástól, mert kegyelemre leltél. Ez a bizonyosság, ez a tudat segít rajtunk, ahogyan segített Máriának is." Az idézet II. János Páltól való. Szóval nekem ez azt üzente, h vállalnom kell a hivatásomat, ami jelenleg az anyaság, és nem szabad kételkednem abban, h alkalmas vagyok a feladat ellátására. Hiszen nem kapunk olyan keresztet, amit nem tudunk elhordozni. Nem igaz? Egyszóval: bízz Istenben és tartsd szárazon a popsikat!
Márti! Jobbulást! Nagyon tetszik, h nem "kövesedtél rá" a gyerekkérdésre! Annak idején én sem jutottam el a hőmérőzésig, de tudom, ha még egy kis ideig várnunk kell az áldásra, akkor semmi nem mentett volna meg tőle.
Kata! Te merre jársz?
Üdv:
Viki
Nos, remélhetőleg hosszú időre elhagyott a búbánat!
Tegnap reggel ezt olvastam: "Ne félj, nefélj, mert kegyelemre leltél, ne félj az élettől, ne félj az anyaságtól, ne félj a házasságtól, ne félj a papi hivatástól, mert kegyelemre leltél. Ez a bizonyosság, ez a tudat segít rajtunk, ahogyan segített Máriának is." Az idézet II. János Páltól való. Szóval nekem ez azt üzente, h vállalnom kell a hivatásomat, ami jelenleg az anyaság, és nem szabad kételkednem abban, h alkalmas vagyok a feladat ellátására. Hiszen nem kapunk olyan keresztet, amit nem tudunk elhordozni. Nem igaz? Egyszóval: bízz Istenben és tartsd szárazon a popsikat!
Márti! Jobbulást! Nagyon tetszik, h nem "kövesedtél rá" a gyerekkérdésre! Annak idején én sem jutottam el a hőmérőzésig, de tudom, ha még egy kis ideig várnunk kell az áldásra, akkor semmi nem mentett volna meg tőle.
Kata! Te merre jársz?
Üdv:
Viki
2008.03.27 20:17
Vagyok lányok,de gondolkoztam.Gondolkoztam azon,hogy vajon az,hogy nem hőmérőzi magát az én kománém,az valóban azt jelenti-e,hogy nem ezen jár "éjjel-nappal"az esze. Szerintem nem csak a hőmérőzés és az említett dolgok lehetnek jelei annak,hogy gáz van. Most csak a gondolataimat írom össze,nem Mártit elemzem,ezt előre szeretném leszögezni!!!!
MAgamból kiindulva szerintem az is egy jel arra,hogy "gáz"van ha pl.elsírja magát az ember rendszeresen,ha meghallja,hogy valamelyik rokonának ,barátjának gyereke született.(velem ez volt pl).Vagy az,ha babaholmikat vásárolok,pedig még a gyerek meg sem fogant.Vagy ha minden hónapban megveszem a Kismama magazint/BAba magazint stb.töviről hegyire kiolvasom. (ilyen volt egy csajjal pl. ahova kismamameditációra jártam,de másik csoportban volt. Vagy ha már az ember nem tud úgy szeretkezni,hogy ne arra gondoljon,hogy jajj,csak most jöjjön össze stb. És még számtalan dolog lehet.
És most Márti!
Szerintem jó dolog,hinni abban,hogy Isten csodát tehet,csak nagyon kell vigyázni,hogy ez ne csússzon át Istenkísértésbe.Pl.Én tudodm,hogy Isten csodát fog tenni velem,és lesz gyerekem. (Tudom,hogy te ezt nem mondtad-legalábbis nekem nem-). A hit,hegyeket mozdíthat meg,de nagyon kell vigyázni szerintem. NAgyon nehéz a helyzetetek.
Magmból kiindulva ,én már kezdtem bedilizni,hgy nincs gyerek.Minden hónapban kaptam a megjegyzéseket,hogy:"Már megint megjött?!"
Már ott tartottam,hogy veszek egy babakocsit a Tescoban,beleültetek egy játékbabát,jól bebugyolálom,és azt fogom tologatni.Aztán fejbekólintott Isten(utólag már tudom,hogy ő volt),és azt mondtam,nem érdekel az egész.Nem akarok tönkre menni,megkeseredni,Istenre haragudni,írigy lenni más anyákra.
Így is lett. Elhatároztam,hogy ha nem lesz gyerekem,akkor karriert építek.Jött a legnehezebb vizsgaidőszakom és legkatasztrófálisabb színházi próbaidőszakom. Reggeltől estig a színházban voltam hétvégén is. Eljött a május.Abban a hónapban van LAcim szülinapja. 2x szeretkeztünk abban a hónapban,és álmomban nem mertem volna gondolni,hogy a legnagyobb idegbaj és kimerültség közepette megfogan méhemben egy élet. És megfogant. A titok egyik fele Isten.A másik fele az,hogy 2év óta ez a 2 szeretkezésünk volt az,amikor nem akartam gyereket,mert eszembe sem jutott.
Mára ennyi. Holnap Mártival IKEA-zunk,ja és Bettivel.
Puszi
MAgamból kiindulva szerintem az is egy jel arra,hogy "gáz"van ha pl.elsírja magát az ember rendszeresen,ha meghallja,hogy valamelyik rokonának ,barátjának gyereke született.(velem ez volt pl).Vagy az,ha babaholmikat vásárolok,pedig még a gyerek meg sem fogant.Vagy ha minden hónapban megveszem a Kismama magazint/BAba magazint stb.töviről hegyire kiolvasom. (ilyen volt egy csajjal pl. ahova kismamameditációra jártam,de másik csoportban volt. Vagy ha már az ember nem tud úgy szeretkezni,hogy ne arra gondoljon,hogy jajj,csak most jöjjön össze stb. És még számtalan dolog lehet.
És most Márti!
Szerintem jó dolog,hinni abban,hogy Isten csodát tehet,csak nagyon kell vigyázni,hogy ez ne csússzon át Istenkísértésbe.Pl.Én tudodm,hogy Isten csodát fog tenni velem,és lesz gyerekem. (Tudom,hogy te ezt nem mondtad-legalábbis nekem nem-). A hit,hegyeket mozdíthat meg,de nagyon kell vigyázni szerintem. NAgyon nehéz a helyzetetek.
Magmból kiindulva ,én már kezdtem bedilizni,hgy nincs gyerek.Minden hónapban kaptam a megjegyzéseket,hogy:"Már megint megjött?!"
Már ott tartottam,hogy veszek egy babakocsit a Tescoban,beleültetek egy játékbabát,jól bebugyolálom,és azt fogom tologatni.Aztán fejbekólintott Isten(utólag már tudom,hogy ő volt),és azt mondtam,nem érdekel az egész.Nem akarok tönkre menni,megkeseredni,Istenre haragudni,írigy lenni más anyákra.
Így is lett. Elhatároztam,hogy ha nem lesz gyerekem,akkor karriert építek.Jött a legnehezebb vizsgaidőszakom és legkatasztrófálisabb színházi próbaidőszakom. Reggeltől estig a színházban voltam hétvégén is. Eljött a május.Abban a hónapban van LAcim szülinapja. 2x szeretkeztünk abban a hónapban,és álmomban nem mertem volna gondolni,hogy a legnagyobb idegbaj és kimerültség közepette megfogan méhemben egy élet. És megfogant. A titok egyik fele Isten.A másik fele az,hogy 2év óta ez a 2 szeretkezésünk volt az,amikor nem akartam gyereket,mert eszembe sem jutott.
Mára ennyi.
Holnap Mártival IKEA-zunk,ja és Bettivel.
Puszi
2008.03.27 23:43
Sziasztok!
Elgondolkoztam az irigységen. Mennyit éreztem mindig. Nem voltam túl népszerű a fiúk körében és barátnőim sem igen voltak. De ha egy hozzám hasonló "csúnyácska" csajnak összejött egy fiú, meg tudtam volna pukkadni annyira átjárt az irigység. Amikor egy másik barátnőmnek minden összejött 2 éven belül, úm. külföldi férj, jó egzisztencia, ikrek... alig kaptam levegőt ha vele beszélgettem, annyira gyűlöltem őt és a porontyait is. De hol van ez ma már? Az irigység megeszi az embert és boldogtalanná teszi.
Persze sokat mondó, hogy nálunknál sikeresebb emberekkel (főleg ha a külcsínből ítélünk) nem szívesen jövünk össze. Ti hogyan győzitek le a bennetek lévő irigységet? Segít a vallás ebben is? Azért jó, hogy tartoztok egy közösséghez. Lám már megint az irigységem... A.
Elgondolkoztam az irigységen. Mennyit éreztem mindig. Nem voltam túl népszerű a fiúk körében és barátnőim sem igen voltak. De ha egy hozzám hasonló "csúnyácska" csajnak összejött egy fiú, meg tudtam volna pukkadni annyira átjárt az irigység. Amikor egy másik barátnőmnek minden összejött 2 éven belül, úm. külföldi férj, jó egzisztencia, ikrek... alig kaptam levegőt ha vele beszélgettem, annyira gyűlöltem őt és a porontyait is. De hol van ez ma már? Az irigység megeszi az embert és boldogtalanná teszi.
Persze sokat mondó, hogy nálunknál sikeresebb emberekkel (főleg ha a külcsínből ítélünk) nem szívesen jövünk össze. Ti hogyan győzitek le a bennetek lévő irigységet? Segít a vallás ebben is? Azért jó, hogy tartoztok egy közösséghez. Lám már megint az irigységem... A.
2008.03.28 10:00
Szia aerdna!
A vallás nem,de Isten segít. Értettem a kérdést,csak helyesbítettem.Igen.A hit nagy kegyelem és ajándék. Valóban fantasztikus Istennel egy közösségben lenni. Te is bármikor közösségben lehetsz vele! Ő mindíg tárt karokkal vár.
Az írigységet nagyon nehéz leküzdeni.Persze,mindenkinek más kísértései vannak.VAn akitegész életében elkerül ez,de van helyette más,amivel küzdenie kell.
Nekem pl azzal,hogy ne legyek ilyen lobbanékony típus. 2mp alatt felmegy a pumpa bennem és akkor robbanok.
Most mennem kell,mert üvölt Betti,mert kiszórta a virágföldet és leteremtettem. ( A kutya fáját!)
Puszi
A vallás nem,de Isten segít. Értettem a kérdést,csak helyesbítettem.Igen.A hit nagy kegyelem és ajándék. Valóban fantasztikus Istennel egy közösségben lenni. Te is bármikor közösségben lehetsz vele! Ő mindíg tárt karokkal vár.
Az írigységet nagyon nehéz leküzdeni.Persze,mindenkinek más kísértései vannak.VAn akitegész életében elkerül ez,de van helyette más,amivel küzdenie kell.
Nekem pl azzal,hogy ne legyek ilyen lobbanékony típus. 2mp alatt felmegy a pumpa bennem és akkor robbanok.
Most mennem kell,mert üvölt Betti,mert kiszórta a virágföldet és leteremtettem. ( A kutya fáját!)
Puszi
2008.03.28 15:43
Hát az irigység...!
Szóval, a legnagyobb pofont akkor kaptam, amikor a sósornőm várandós lett, és ráadásul ikrekkel. De mindössze 23 éves most! Hát hol itt az igazság? Gondoltam én akkor!
De véglegesen kibékültem Istennel. Ráadásul végre most Húsvétkor gyónni és hihetetlenül megkönnyebbültem!!!!!
És ennek a legjobb jele, hogy hosszú idő után ma előszőr nem kívánta el a ...-ba az egész világot, amikor megjött. Valami hihetetlen nyugalommal vettem tudomásul, hogy ez a világ rendje!
Különben pedig hihetetlen élmény volt Bettivel(na meg persze az anyukájával is) együtt IKEA-zni. Még arról is megfeledkeztem, hogy fáj a hasam.
Most megyek mert megjött a tanítványom.
Jó hétvégét!
Szóval, a legnagyobb pofont akkor kaptam, amikor a sósornőm várandós lett, és ráadásul ikrekkel. De mindössze 23 éves most! Hát hol itt az igazság?
Gondoltam én akkor!
De véglegesen kibékültem Istennel. Ráadásul végre most Húsvétkor gyónni és hihetetlenül megkönnyebbültem!!!!!
És ennek a legjobb jele, hogy hosszú idő után ma előszőr nem kívánta el a ...-ba az egész világot, amikor megjött. Valami hihetetlen nyugalommal vettem tudomásul, hogy ez a világ rendje!
Különben pedig hihetetlen élmény volt Bettivel(na meg persze az anyukájával is) együtt IKEA-zni. Még arról is megfeledkeztem, hogy fáj a hasam.
Most megyek mert megjött a tanítványom.
Jó hétvégét!
khmárti
Társoldalunk kínálatából
Minden negyedik magyar gyerek küzd olvasási nehézséggel, erre reagált az olvasást népszerűsítő pedagógiai program
Évek óta segíti az olvasásban lemaradt gyerekeket a United Way az olvasásért... »
