Sziasztok!
Bár rég nem járt erre senki, azért leírom, hogy nekem is Uterus Bicornisom van, és hála az égnek, 2 szép és egészséges kisfiam van. Igaz, elég sokára jött össze mindkettő, az egyik majdnem 4 év múltán, a második már hamarabb, kb. 2 évre jött.
Az első kicsimmel sajnos kórházba is kerültem a 7. hónapban részleges belső méhlepényleválás miatt, és végig görcsöltem, szóval nem volt teljesen problémamentes, de végülis a 40. hétig kihúztuk. Második bébinél már nem voltak szinte gondok, eleinte görcsölgettem, de Utro mellett el is múltak, és nem is nagyon volt gond, ő is a 40. héten bújizott ki a pocaklakásából.
Szerintem ilyen rendellenességnél inkább az első babáknál léphet fel gond, vetélés.
Nekem, amikor a nődokinak megmutattam az UH-os papírt, és látta, mi a gond, kérdezte, hogy még senki nem szólt eddig róla? Mondtam, hogy nem, pedig már több voltam, mint 25 éves.
Aztán kímélet nélkül közölte, hogy valószínűleg nem fogok természetes úton teherbe esni, szóval lombikozni kell, és elég nagy valószínűséggel többször el fogok vetélni. Aztán ha már elég vetélésem lesz, akkor kitágul talán a méhem annyira, hogy egyszer megmaradhat egy baba, de valószínű, hogy az is koraszülött lesz.
Hát ehhez képest rá egy hónapra mentem vissza hozzá, hogy terhes vagyok, és a többit már írtam.
Szóval kitartás, csak sok próbálkozás kell, ha spontán szeretnétek, és összejöhet az a babus.