Sziasztok,
Veronika,
Gratulálok a Nagy Babához
, örülök hogy minden rendben Veletek!
Anyukád mit szólt?
És a büszke Apuka, na és a nővérke, Pálmi?
Jól meglepődtem, amikor olvastam, hogy azt mondta a doki, hogy FIÚ...
Aztán meg jót nevettem, amikor kiderült, hogy csak viccelt
Amúgy szerintem nagyon jó dolog, ha az embernek fia van, annyira tud engem szeretni ez a kis Férfi, ahogy csak a fiúk az anyjukat, és annyira tudom én szeretni Őt, ahogy csak a fiús anyukák tudják a fiukat
Pont ezért szeretnék majd másodiknak kislányt, mert nem tudom elképzelni, hogy tudnék még egy fiút ennyire szeretni
Aztán lehet hogy majd megtudom?!...
Jó hogy már elmúlt a barnázgatás, legalább emiatt sem kell aggódni.
Kaptál feladatot bőven, most aztán jól kivizsgálnak
de úgyis minden rendben lesz
Visszér-témának érdemes utána menni, az komoly dolog, kíváncsi leszek mit mondanak majd, mi okozza a fájdalmat? Ilyenkor még nincs alsó-testféli nyomásfokozódás (az inkább a második-harmadik trimeszterben jelentkezik), talán a hormonok birizgálják az érfalaidat?... Reméljük hogy csak apróság
És mindjárt itt a genetikai ideje is, hú de megy az idő...
Mi is az Istenhegyin voltunk Olival Hajdú Krisztinánál, és most is oda tervezünk menni. Hajdú doktornő remek szakember, de ott végülis mindenki jó
, kedvesek és megbízhatóak.
Mikor tervezel védőnőhöz menni?
Tudod a mágikus "kiskönyv" miatt kérdezem, onnantól kezdve amikor megkapjuk, az ember lánya már hivatalosan is teljesen
kismamának van "elkönyvelve"
Visszatérve a korábbiakra:
Pálmi ovikezdése elég horrorisztikusan hangzik, a helyedben én még lehet hogy bőgtem is volna Vele együtt
Mikortól nem sírt amikor bevitted?
Vagy másnapra megemésztette az elválást?
És amikor érte mentél örült? Vagy inkább maradt volna még játszani?
Képzeld, Oli ma is átaludta az éjszakát, HURRÁÁÁÁ!!!!!!!
Jó, tudom, hogy lesznek még hullámvölgyek, de ilyen még nem volt, hogy két éjszakát átaludna egymás után! Egy-egy már előfordult, de kettő
Éééés: tegnap délután el tudtam altatni a kiságyában!!!
Viszont este meg ma délután nem
Mindegy, ne legyünk telhetetlenek, majd idővel megtanulja, remélem...
A babakocsit szinte már nem is használom, mert nem marad meg benne Oli, balhézik.
VISZONT: az utcán nem hajlandó menni, csak futni
A kezünket sem akarja megfogni, úgy kell erőltetni (mi fogjuk meg az Övét) amikor úttesthez érünk...
És mivel elég forgalmas helyen lakunk, minden kimozdulás egy újabb ősz hajszálat okoz nekem
A vásárlásokról ne is beszéljek...
Az én korábban
csendes, már-már bamba, visszahúzódó
Kisfiam üvölt, ha be akarjuk tenni a bevásárlókocsiba, ha meg kivesszük, mindent lepakol a polcokról, és rohangál. Míg korábban el nem mozdult mellőlem sehol, mostanában olyan mintha egy zsák hangyát szeretnék egy helyben tartani: LEHETETLEN!!!
És ha mégis megfogom, akkor üvölt, én meg égek mindenki előtt
Na jó azért vannak trükkjeim, például az utcán ha valamit a kezébe adok, pl. FAGYI
, akkor hajlandó lassan menni, és a gurulós szatyrot is mindig Ő akarja húzni (ami tudom ciki, mert az idősek szokták használni, de nekünk IKEA-s pöttyös, talán nem túl gáz kinézetű van), kénytelen vagyok használni, mert az legalább leköti a Gyereket, és nekem meg amúgy sem szabad cipekednem. Nameg szatyrot cipelve még nehezebb a zsák hangyámat a járdán tartanom
A lányok is ilyen "elevenek"?????
Köszönöm kérdésed, az ínyem már sokkal jobb, majdnem teljesen, de még szedem a gyógyszert.
És a LÉNYEG: igen, holnap reggel megyek ultrahangra, kéretik mindenkinek drukkolni, hogy az én kis CSODÁM rendben legyen, már rettentően izgulok!
Holnap amint tudok jelentkezem, addig is mindenkinek minden jót!!!!!