Kiemelt témák

Sziasztok!

Olyan kismamákkal, anyukákkal szeretnék beszélgetni aki szedtek antidepresszánst vagy pánikgyógyszert a terhesség alatt.

Szia Bea!
A pánikbeteges topikban írtam régebben erről. Én Rexetint és xanaxot is szedtem. Rexetint végig, xanaxot 4-8.hónapig. Minden rendben, a fiam azóta 9 hónapos és egészséges, és én is

Szia Tünde!

Írtam privit!

Sziasztok!

Azt hittem egyedül vagyok a problémámmal...talán mégsem?
6 hetes terhes vagyok jelenleg, túl egy 20 hetes vetélésen (tavaly májusban). Már akkor is igen erős szorongásos tüneteim voltak. Mindent túlaggódtam, éjszakánként kb. 2-3 órákat aludtam, azt is időnként Pipolphennel.
Most, hogy újra babát várunk ugyanilyen tüneteim vannak.
Kérdésem: volt már vki hasonló cipőben, szedett e Xanaxot, vagy antidepit. Én tavaly a Paroxatot szedtem vetélés után. Terhesség alatt szedett már vki vmi hasonlót?
Köszi a segítséget. Írjatok, mert eléggé a padlón vagyok. Ildi

Szia Ildi!
Igen, én szedtem terhesen Paroxatot (Rexetin) és xanaxot is. Ha nagyon aggódsz, érdemes elmenni egy geentikai tanácsadóba, ahol biztosan megnyugatnak, hogy ezek a gyógyszerek enm okoznak problémát a babánál. Nekem azt mondták, ha nem szedném, azzal több bajt okoznék a babának is a szorongásokkal, mert az is hatással van rá. Úgyhogy nyugi, sajnos a terhesség alatt nekem is erősebb volt a pánikom, de az antidepi emelésével jobban lettem, és a terhesség második fele már jó volt. Biztos nagyon félsz, hiszen már egyszer rossz élményed volt a terhességgel kapcsolatba, és ilyenkor ez is hatással van a pánikra, de nincs 2 egyforma élethelyzet! Remélem, jobban vagy máris, és van jó dokid, aki tud segíteni!
Tünde

Szia Tünde!

Köszi a választ. Azóta eljutottam a 13. hétig. természetesen van egy nagyon jó pszichiáterem, egy fantasztikus férjem és egy szintén tök jó anyum, akik mind sokat segítenek. Kb. 2 hete kezdtem el szedni a Paroxatot 1x20 mg-ot, illetve Rivotrilt kb. 3x0,25 mg-ot. Azóta nagyon sokat javultam. Persze még nem vagyok teljesen tuti, de a három előző vetélésem miatt valószínűleg nem is leszek. A 17. héten megyek a kórházba méhszájzáró műtétre. Tiszta para... Köszönöm a válaszodat. Sokat segít, hogy nem vagyok egyedül a problémámmal. Mindenki bíztat, hogy nem lesz bajunk. Úgy legyen. Üdv...Ildi

Ha érdekel bővebben valakit az antidepresszánsról terhesen téma, látogasson el Szendi Gábor honlapjára.

Sziasztok!
Én 16 hetes vagyok,3-szor vetéltem el előtte.
Az orvosom Seduxent írt fel,hogy vegyek be kettőt vagy szúrjam meg magam izomba No-spával (eü-s vagyok),vagy pipolphent,de az nagyon kiüt.
Mondanom se kell,hogy még így is néha nagyon izgulok,de jobb mintha semmit nem szednék.
Az uh-om jó.
A háziorvosom azt mondta,hogy olvassam el az Agykontrollt,hogy egy kis pozitív gondolkodást szedjek össze.Most kihoztam a könyvtárból,bár én az ilyenekbe eddig nem hittem,de hátha valamire jó lesz.

sziasztok remélem itt is kapok segítséget.
Szorongásos problémáim nekem is vannak, kérdezem a dokimat körzeti és azt mondta nem szedjek xanaxot, ha beigazolódik, hogy babát várok, mert holnap megyek hüvelyi uh-ra.

korábban már szedtem xanaxot, de most nem engedik az volna a kérdésem, hogy segítsetek kit keressek ezügyben mert az előző éjszakám igen rossz volt semmit nem aludtam, mondta a dokim, hogy relaxáljak,de van amikor már az sem megy.....
xanax 0,25-öt szedtem régebben reggel egy és este egy tablettát, kit érdemes megkérdezni ez ügyben?végre nem csak én vagyok ilyen másnak is van ilyen gondja(mondjuk jobb lenne ha nem lenne ilyen gond)
Válaszokat várom és előre is köszönöm.....remélem lesz aki ide is ír

Sziasztok!

A legutóbbi irásom óta eltelt kb. másfél év. Szedtem a terhesség alatt a Paroxatot, kb. a 10 héttől a 28 hétig, a Rivotrilt pedig a 10 héttől kb. a 20 hétig. Azóta megszületett a teljesen egészséges kislányom, nemsokára 1 éves lesz. Más miatt lett kicsit korababa (35 hét), de már akkor sem volt semmi baja. Ma már jön-megy, dumál...egy tündér. Azért irom ezt le, ha vki hasonló problémával idekeveredik erre az oldalra, talán tud belőle egy-kis erőr meriteni. Persze jobb gyógyszer nélkül végigcsinálni a babavárást, de ha a pánik miatt nem megy, talán megfontolandó a kontrollált gyógysz. szedés. Üdv mindenkinek..

Sziasztok!

Haat annyira jo lenne beszelgetni veletek. Panikbeteg vagyok mar 4 eve, gyogyszer mellett teljesen stabil az allapotom.Clomipramint szedek. Tavaly augusztusban estem teherbe es a haziorvosom helyettesitoje tanacsara abbahagytam a gyogyszer szedeset. Mit mondjak, rettenetes rohamaim voltam. Nalam ez abban nyilvanul meg, hogy nem merek egyedul maradi meg 10 percre sem. Ujra szednem kellett a gyogyszert es az orvos tanacsara a ferjemmel ugy dontottunk, hogy jobb, ha abortuszt valasztjuk, mint egy beteg gyereket. Azota van felteve spiralom, de a verzesem kesik es azt hiszem, varandos vagyok. Itt Ucsorgom mar hajnali 4 oratol a gep elott, es probalok "okos" lenni. Mert itt annyi pozitiv tortenetet hallok, talan megiscsak szulhetek egeszseges gyereket? Meg hat ez a baba tenyleg engem valasztott, ha spiral mellett is bekoltozott. Most meg nincs szorongasos erzesem, de rettentetesen felek, hogy ujra eloall, ha abbahagyom a gyogyszert. Ha meg nem hagyom abba, felek, hogy beteg lesz a gyerek. Ordogi kor...
Megiscsak egy ujabb abortusz????
Nem tudom..MA delutan veszek tesztet, es aztan...Jo lenne beszelgetni errol. IHollnadiaban elek a ferjemmel, nagyon tavol anyumtol es a barataimtol... Szerencsere csodalatos ferjem van.

Udvozlet es kitartas mindenkinek.

Hajnal

Sziasztok!
A terhességem 20. hetében járok és szeretnék csatlakozni közétek!Nálam 7-8 éve kezdődtek ezek a pánikos rohamok,amiket akkor gyógyszerrel(Xanax,Xanax SR,Seropram)kordában tudtam tartani.3 évig szedtem ezeket és miután már nem voltak panaszaim a pszichiáteremmel egyetértésben abba hagytam a szedésüket!4 évig tünetmentes voltam!!!Aztán jött ami mindenki rémálma:terhesen jött ki rajtam újra!!!Nem bírom a feszéjező helyzeteket(még az uh.-ot sem nagyon),rettegek a szüléstől,stb.Visszamentem a pszichiáteremhez és nem igazán hajlik a gyógyszerszedésre.Azt mondta,nincs egyértelmű visszaigazolása a problémamentes gyógyszerszedésnek a babára nézve,Ő pedig nem vállalja a kockázatot.Őszintén én sem szeretném,hogy valami meggondolatlan gyógyszerszedés miatt baja legyen a Babucimnak,de így nem lettem előbbre!Ajánlotta a citromfű-és a levendula teát,de semmit sem ér,aztán még az orbáncfüvet,de ettől sem nagyon változott a helyzet.
Úgyhogy ott vagyok ahol a part szakad,mert itthon még istenes a helyzet,leszámítva az éjszakát,mert nem igazán tudok aludni.De amikor menni kell valahova már végem van:zakatolni kezd a szivem,lever a víz,szédülök és úgy érzem,hogy menkülni kell az adott helyzetből!Iszonyatos!!!Főleg,hogy még egy uh.-ot is alig birok ki!
Szívesen beszélnék olyanokkal,akik voltak vagy éppen ilyen helyzetben vannak,hátha tudnánk egymásnak segíteni!
Üdvözlettel egy sorstárs:Tündi

Sziasztok!
Először is: ne essetek kétségbe! Én 10 éve szedek paroxetin hatóanyagú gyógyszert súlyos pánikrohamokra. Eddig 3x próbáltam abbahagyni, mert úgy gondoltam jobb a terhességet gyógyszer nélkül végigcsinálni. Persze 1 éven belül mindig visszaestem. Végül úgy döntöttünk a férjemmel - 5 évig tartó szakirodalom tanulmányozás, genetikai vizsgálat stb után - hogy megpróbáljuk gyógyszerrel. A babám azóta 1 éves múlt, tüneményes, makkegészséges kislány. Xanaxot nem akartam szedni, még a rossz napokon sem, mert a hatóanyagánál (alprazolam) elég nagy a hozzászokás veszélye. A modern antidepresszánsoknál (SSRI-knél) ez - állítólag - nem áll fenn. Legalábbis tudományosan nem bizonyított - míg az Alprazolamnál igen. Szoptatást viszont így sem vállaltam, mert ellentétben néhány szoptatást népszerűsítő szervezet ajánlásával az anyatejben elég jelentős hányada választódik ki a gyógyszereknek, én pedig minél rövidebb ideig szerettem volna a hatásuknak kitenni a babámat. Emiatt persze aztán lelkiismeretfurdalásom volt, pláne mikor szembesültem a "micsoda anya, hogy nem szoptat" véleményekkel. ...de ma, mikor ránézek a makkegészséges kicsimre, akkor azt mondom,. ez mind megérte. Szóval kedves sorstársak, kitartás, higyjétek el, sikerülni fog.

Sziasztok!

Nekem volt 3 vetélésem, ebből az egyik már félidőn túli, 21 hetes. Én nem mertem volna bevállalni egy abortuszt, viszont rettenetesen szenvedtem a terhességem elején. (Nekem igazándiból mindig csak a terhességek hozták ki a szorongásos rohamokat, ill. a vetélések.) Úgyhogy én is elolvastam mindent amit a témában lehetett, kikértem a genetikus véleményét, a pszichiáterem véleményét. Megegyeztünk, hogy megpróbáljuk gyógyszer nélkül, ha nem megy, akkor terhesen elkezdem szedni az antidepresszánst. Hát a 10. hétig birtam, de addigra kb. napi 2-3 órát tudtam csak aludni, állandóan mellettem kellett vkinek lenni, állandóan vert a viz, rettegtem, hogy mi lesz velünk (velem és a babával). A férjem szegény támogatott mindenben, éjjel, hajnalban sétálni mentünk ha kellett, fent volt velem, megszervezte, hogy mindig legyen velem vki, de igy sem ment. Elkezdtem szedni a gyógyszert, kellett kb. 1 hónap, hogy jobban legyek. Nagyon féltem, hogy mi lesz a babával, de gyógyszer nélkül nem birtam volna ki. Segitett. Kicsi lányom éppen itt sirdogál mellettem, mert nem vele foglalkozom. Egészséges, mosolygós, kiegyensúlyozott baba. Én a terhesség végén nem szedtem a gyógyszert, kb. a 28 - héttől. Nem voltak elvonásitünetei sem. Jó alvó, jó evő baba lett. Már elmúlt 1 éves. Egy a lényeg, a párotok támogasson akárhogy döntötök is, és KITARTÁS!

Sziasztok!

Én most vagyok 32 hetes terhes.Régóta szedem a Parogen-t.A terhesség alatt a pszichiáterem azt mondta szedjem nyugodtan.De én már a szoptatáson idegeskedek.Azt mondta nem szoptathatok gyógyszer mellett.Van itt valaki aki szoptatás alatt szedte a pánik gyógyszerét?Mi történt?Előre is kösz:Ági

Én Zoloftot szedtem szoptatás alatt pánikra + szülés utáni depire. hat hónapig szoptattam. A lányom most 8 és fél hónapos, egészséges, és én is jól vagyok. Nem igaz, hogy szoptatás alatt nem lehet pánikgyógyszert szedni. Sok biztonságos, bevizsgált szer van (Seroxat, Zoloft) Szerintem keress egy másik orvost!

Sziasztok!
38 éves vagyok, van 2 fiam (17 és 12 évesek),de szeretnénk harmadikat is. Az elmúlt 4 év alatt túl vagyok 2 vetélésen, ebből a 2. nagyon megrázó volt, hiszen 18 hetesen vesztettem el. Sajnos évek óta pánikbetegséggel küszködök, csak a Xanax-al tudok létezni, de ez legalább karban tart. Egyszer próbáltam a rexetint is, de attól egy élő halott voltam. Biztos vagyok benne, hogy a stressz, az aggódásaim miatt mennek el a babák, hiszen szervi okot nem találtak. Ki tud tanácsot adni, lehet-e terhesség alatt Xanaxot szedni, és mennyi a maximum, ami még megengedhető?
(Sajnos néha még 0,5-ösre is szükségem van, de nagyon szeretnék kilábalni belőle.) Nagyon várom valakinek a válaszát, aki tapasztalt ebben. Köszönöm: Szotyi

Sziasztok!
Szia Szotyi!

Előrebocsájtom, hogy nem vagyok "tapasztalt", de elég sokat próbáltam én is tájékozódni a szorongásos betegségekről.
Biztos, hogy lehet szedni bizonyos szorongáscsökkentő gyógyszereket a terhesség alatt, de hogy a Te állapotodnak melyik és milyen adagban a megfelelő, azt a pszichiátereddel kell megbeszélned. Szerintem még a genetikai tanácsadót is meg lehet kérdezni, az életkorod alapján amúgy is javasolni fogják a konzultációt szerintem.Én a gyógyszer/ek mellett nagyon fontosnak érzem, hogy megfelelő pszichoanalízis is a terápia része legyen.Sok embernél a várandósság alatt éppen csökkenek a pánikos tünetek és teljesen el is tudják hagyni a gyógyszereket.Viszont az anya tartós szorongása megfelelő kezelés nélkül, a magzatra is káros, ezért a kockázatok/ előnyök mérlegelése mellett általában javasolják bizonyos gyógyszerek szedését.
Sok sikert kívánok, és még a várandósság bekövetkezte előtt megfelelő lelki felkészülést.Mondd el az orvosodnak, hogy babát szeretnétek és akkor már esetleg most is tud módosítani a terápián.
Minden jót!

-Ktina-

Hello
Részemről már sajnos 12 éves korom óta kell hogy szedjek antidepresszánst.Nagyon sok mindent szedtem már-egy ideje cymbalta-t szedek,1 éve leszoktam a nyugtatorol-rivotril.Most vagyok 22 hetes terhes,folyamatosan szedem a cymbaltat.Az elejém amikor megtudtam,hogy terhes vagyok,megpróbáltam abbahagyni.Nagyon rossz vége lett,nagyon rossz állapotba kerültem.Az orvosom szerint 4 % esély van/ volt arra,gogy fejlődési rendellenességet okoz a cymbalta,állitolag"" nem több mint amugy.nem tudom..,de hála istennek a kicsimnél eddig mindent rendben találtak.Szükségem lenne valami nyugtatóra is mert esténként nagyon megugrik a vérnyomásom és ugyan félelemérzet nélküli-de pánikrohamaim vannak.Azért elvagyok:) Minden jót Nektek

Sziasztok.
Kriszti vagyok.+ napja kellett halottan megszülnöm a babám.Azt mondta a dokim ráadásul nem lett volna egészséges,nem tetszett neki a koponyája.végig 60 mg cymbalta-a szedtem.nem tudom még,hogy az okozta-e. Van köztetek valaki aki cymbalta-val csinált végig sikeres terhességet?
Esetleg tudtok tanácsot adni,melyik antidepresszánssal van a legtöbb és legjobb tapasztalat,mert szeretnék fél év mulva ujra terhes lenni és sajna muszály antidepresszánst szednem.Főleg a multhéten történtek után:(
Irjatopk légyszi:( kanyakriszti@gmail.com
-és nagyon vigyázzatok a gyogyszerekkel.
Mindenkinek a legjobbakat

Sziasztok!
7 hetes kismama vagyok és iszonyatos pánikbeteg! A terhesség előtt voltam pszichiátrián magnéziumos feltöltésen,majd letettem az antidepiket.Minden rendben ment addig amíg meg nem tudtam ,hogy terhes vagyok!Azóta pánikolok 1000-rel,valami iszonyatos dolog ez! Ez természetes dolog,szerintetek? A nőgyógyászom ,genetikus segítségét kérve ,írt fel egy Remotiv nevű gyógyszert,ami természetes alapanyagokból készűlt,de nem nagyon érzem még a hatását.
Azok tanácsa és segítségét szeretném kérni,akik már végig vittek egy terhességet pánikkal ! Hogyan kell végig csinálni,mit tegyek,mit szedjek? A pszihiáterem nem nagyon akar gyógyszert adni az első trimeszter végéig! Segítsetek!!!!!!![/quote]

Sziasztok sorstársak,
8 hetes kismama vagyok, 5éve vagyok pánikbeteg, de csak fél éve szedek gyógyszert, ami végre megszüntette a rettenetes szorongásaimat (zoloft)nekem azt tanácsolta az orvosom (pszichiáter és nőgyógyász is) inkább szedjem a gyógyszert.
így emellett döntöttem, mert gyógyszer nélkül szétrettegném magam a szüléstől,és minden kivizsgálásnál el akarnék menekülni, a szorongás és a bezártság érzése miatt.hát szerintem ezzel a babának sem tennék jót...bár van bennem félelem is a gyógyszer miatt,de variálni sem akarok abbahagyással.
végigcsinálom gyógyszerrel. ez az első terhességem.

Sziasztok!

Régen jártam már erre, gondoltam bekukkantok, hátha szüksége van valakinek "élmény beszámolóra". Sajnálattal olvasom, hogy egyre több embernek van ilyen típusú problémája. Szóval...én a 10. héttől a 20. hétig szedtem Rivotrilt, és kb. a 28-30. hétig Paroxatot. Hála Istennek nem lett a kislányomnak semmi baja. (Mellesleg én még rengeteg antibiotikumot is szedtem - más probléma miatt.) A kisbabám 5 és fél héttel a kiirt dátum elött született - nem az antidepi miatt. Makk egészséges, lassan 2 éves lesz. Nyugodt, kiegyensúlyozott baba, akinek be nem áll a szája. A történethez azonban hozzátartozik, hogy bármi "probléma" adódott - pl. 14 hónaposan indult csak el egyedül, rettegtem, hogy a gyógyszerek okoztak vmi károsodást nála. Szerencsére erről szó sincs, és azóta nem kellett szednem semmit, nem volt szülés utáni depresszióm sem. Ja, és most gondolkozunk a következőn...és szeretném megpróbálni gyógyszer nélkül, de ha nem leszek jól, akkor újra szedni fogom. Üdv és kitartás mindenkinek. Ildi

Sziasztok!

19 hetes kismama vagyok, sajnos én is gyógyszert szedek Serotort (Seropram) naponta 1 x. Terhességem elején megpróbáltam elhagyni napi 1/2-et szedtem, sajnos nem sikerült igy a 11.-12.héten visszálltam a napi 1-re. Az orvosom (pszichiáter, háziorvos)szerint szedhetem a gyógyszert, többet ártanék az állandó szorongással, pánikkal mint a gyógyszerrel.Én igy is nagyon izgulok, hogy nem ártok-e vele a babának, de úgy gondolom ezzel mindnyájan igy vagyunk.Mindenkinek kitartás.

Sziasztok és szia Reni33!
Egy másik topikban írtam Aurora01 néven, de újra kellett regisztrálnom magam, mert nem tudtam belépni!:-( Nagyon köszönöm a válaszod! A többieknek leírnám a történetem: én 8 éve szedek Aurorixet és Rivotrilt, már nagyon sokszor abbahagytam és vissza is estem, tavaly volt egy terhességem abbahagytam a gyógyszert és az abortuszt kellett választani, olyan állapotba kerültem. Én magam részéről nem reszkíroznám meg gyógyszer nélkül és én is úgy gondolom, mint Reni, hogy többet ártanék. Ma megyek egy neves genetikushoz és értesítelek benneteket mit mondott a gyógyszerszdéssel kapcsolatban, hátha tudok ezzel másoknak is segíteni!

Nos, remélem most sok sorstársamat meg tudom nyugtatni... és aki ide bekukkant elmúlnak a félelmei, mert nekem teljesen megszűnt. Ahogy írtam felkerestem a genetikus orvost, aki szülész-nőgyógyász, főorvos, adjunktus, 68 éves, tehát van tapasztalata. Azt mondta nyugodtan szedjem a gyógyszereimet, mint ahogy Reni is említette sokkal többet árthatok, ha nem szedem. Semmi féle fejlődési rendellenességet nem okoznak, de azért a lehető legkisebb dózisban szedni a biztonság kedvéért. A hosszú praxisa alatt egy olyan eset sem volt, hogy az ilyen gyógyszereket szedő nőknek feljődési rendelleneséggel született volna gyermeke! Annyit mondott, hogy a szoptatást nem ajánlja, mivel a gyógyszerek kiválasztódnak az anyatejben. Ez nagyon bíztató! Úgyhogy a férjemmel jövő hónapban belevágunk!:-)

Szia Zahira!

Örülök, hogy megnyugtatott a genetikus. Sok sikert a babához!

Sziasztok.Nálam kb egy éve állapították meg a depressziót és a pánikbetegséget.Fél éve szedek egy Jarvis nevű gyógyszert a betegségemre amitől teljesen tünetmentes vagyok.A legkisebb adagot szedem belőle 75mg-ot.Párommal úgy döntöttünk,hogy itt az ideje a babának.El is kezdtünk próbálkozni,de bennem van a félelem,hogy mi van ha a gyógyszer amit szedek árt a babának???A pszihológusom aki egy goromba vénasszony leordította a hajam amikor említettem neki,hogy lehet hogy babát szeretnénk:(((Írjatok légyszi,hogy nektek mi a véleményetek erről,vagy ha tudtok egy jó genetikust Bp-en azt nagyon megköszönném.Nem szeretnék beteg babát:(((Előre is köszönöm szép napot nektek:)Sziasztok

Szia Törpilla!

Először is azt ajánlanám, hogy keress egy új pszichológust a goromba vénasszony helyett. Nem hiszem, hogy rá van szükséged. Én pécsi vagyok és az ottani genetikussal és pszichiáter prof-fal konzultáltunk anno a terhességem elején, hogy mit ajánlanak. Egyértelműen a minimalizált gyógyszerszedés mellett tették le a voksukat. Felkutattak nekem egy csomó külföldi (elsősorban amerikai, angol, francia) kutatási eredményt, meg statisztikát és ezzel végül sikerült meggyőznöm magam, hogy nem lesz beteg a babócám. Hála Istennek nem is lett. Már elmúlt 2 éves a kislányom és teljesen jól fejlődő egészséges manó lett belőle...úgy, hogy szedtem a Paroxatot és a Rivotrilit is, kb. a 10. héttől a 30.hétig. Úgyhogy hajrá-hajrá és kitartás!!!

Sziasztok!
Nagyon örülök,hogy megtaláltam ezt az oldalt,mert nekem is szükségem lenne a segítségetekre.Én már 9 éve szedek xanax sr 05-öt,viszont babát szeretnénk.Sajnos nem tudok leszokni róla,mert nagyon rosszúl vagyok,ha nem szedem.A nőgyógyász azt mondta nem gond,de a pszichiáter lekiabálta a fejem,hogy mégis ezt hogy gondolom?!Szóval tanácstalan vagyok és elkeseredett.Nem szeretnénk várni a babavállalással tovább, viszont nyugtalanít a gyógyszerszedés.Ha valaki tud tanácsot adni,vagy hasonló"cipőben"jár,kérem írjon.

Szia Dorka05 és Törpilla28!

Szerintem is keressetek másik pszihiátert. A Xanaxra nekem is azt mondta a nőgyógyász, hogy nyugodtan szedhetem, bár a pszihiáterem nem örül neki, de minimálisat szedek, igazából esténként 0.25 mg-ot, igy igazából nem foglalkozik vele.De Ő amúgy sem Xanax párti.Mellé szedtem a 20.hétig napi 1 Serotort, de váltottunk, napi 1 Zoloftra, mert nagyon szeretnék szoptatni, és biztonságosabbnak itéltük meg a szoptatást Zoloft mellett.Most vagyok 29 hetes terhes, és hála istennek nagyon szépen fejlődik egy kislány a pocakomban.
Dorka05:
Szerintem hallgass a nődokidra, biztos nem akar nektek rosszat, szerintem az állandó szorongás sokkall rosszabb.
Nekem van egy 8 éves fiam,(vele nem szedtem semmit) akivel az egész terhességet végig szorongtam, a 29. héten majdnem koraszültem, állandóan keményedett a pocakom, és mellé még kijött rajtam a terhességi cukorbetegség is, amit igaz diétával szinten tudtam tartani. Annyira féltettem Őt, akkor és most is! És most már kettőért izgulok.Úgyhogy, szerintem a szorongás sokkall rosszabb, de ezt csak most érzem akkor nem is tudatosult bennem.Most jól vagyunk. Ha gyógyszerrel megy, akkor úgy kell végig csinálni, de ezt csak az tudja aki megélte.
Sok erőt Nektek!

Reni

Szia Reni33!
Köszönöm,hogy írtál nagyon örültem neki!Én már most féltem a babát,pedig még meg sem fogant(azt hiszem).Nem szeretném,ha bármi baja lenne azért,mert én gyógyszert szedek,de megpróbálom letenni,ha a lelki állapotom engedi.Fél évvel ezelőtt sajnos elhalt a kisbabám(8 hetes terhes voltam),de nem a gyógyszer miatt,viszont nem szeretném ugyanezt áténi!Kegyetlen volt amin akkor keresztülmentem!!!A pszichiáterrel kepcsolatban SAJNOS korlátozottak a lehetőségeim,mert kisvárosban lakom és itt nem igazán tudok válogatni közöttük.Megpróbálok pozitívan gondolkodni,de nem mindíg megy!Remélem majd átvészeljük valahogy ezt az időszakot.Neked pedig gratulálok a gyermekeidhez!Nagyon szerencsés az az nő aki egészséges babát szül és hálát adhat az Istennek,mert ez manapság nem mindenkinek adatik meg!Boldog Babavárást kívánok! Szia!

Sziasztok!
Én terhességem legelején még szedtem serotort, de már csak minimálisat mert terveztük a gyerkőcöt.Ki is dobta a szervezetem és lefogytam több mint 12 kilót!(átalakultam/kitisztultam)
Nehéz volt mert én kórházban is voltam terhes hányással, napi 12x
hánytam és már nem ment le a torkomon sem víz sem más.Viszont engem az hozott helyre lelkileg hogy ha ezekket kibírtam akkor bármit kibírok és nincs szükségem ehhez gyógyszerre.Amit a dokim ajánlott az a Sedatif Pc volt de azt is ha egy hétig szedtem mert eleinte kicsit szédültem...ez homeós gyógyszer és ha feszültebb vagyok csak bekapok 1-et és minden ok!Bár terhességem alatt max 2x ha vettem be pedig sokszor voltam ideges-feszült-sírógörcsök jöttek rám de ezeket mind úgy fogtam fel hogy a terhesség velejárója és el kell fogadni.
És honnan vettem ezt a sok erőt?Nem mástól mint a bennem növekedő kisfiamból!Szóval kitartás mindenkinek, és ne feledjétek soha: magatokon kívül nem számíthattok senkire és egyedül kell talpraállni mert muszály!A kis babánknak mi vagyunk szó szerint a minden!!!Üdv:eve3htv

szia
most olvastam a bejegyzésed a babaneten, és kérdezném, hogy te hogyan vészelted át a "rosszabb napokat? Én is pánik beteg vagyok és a frontok nagyon megviselnek. csak nyugtatót szedek néha meg én is a szedatif pc-t meg egy a pánikra való golyókát homeos, de néha a tudattal van a gond. A kisfiadhoz jó egészséget kívánok.
Üdv K

Sziasztok!

Kérlek segítsetek,mert már nem bírom tovább! 4 illetve 2 napja csináltam terhességi teszteket, melyek pozítivak lettek. Most jöttem a nőgyógyásztól aki nem tudta megmondani, h terhes vagyok e vagy sem!!! ILYEN NINCS( kétségbeesés a köbön) 2 hónapja szedek zoloftot 3 ml és xanaxot napi 1 mg-ot. Tegnap felhívtam a pszichiáterem aki közölte,hogy a xanaxot azonnal hagyjam abba. Így is tettem, de a tegnap éjjelem és a mai napom tiszta pánik! Be kellett vennem 1 xanax-ot. A nőgyógyásznak is mondtam,h miket szedek, és hogy mit mondott a pszichiáter, aki erre csak annyit mondott, hogy ok.

Kérlek adjatok vmi tanácsot, mert nem bírom ezt a feszültséget, nemtudom mi lenne a legjobb, illetve helytelen. Előre is köszönöm!

Szia Lizi83!
Én is Zoloftot szedtem a 18. héttől, előtte Serotort, de az nem igazán vált be.Bár az első 12 hetet sikerült 1/4-1/2 Serotorral végigcsinálni, mégis a Zoloft/napi 50 mg/mellett döntöttünk.Az átállásnál szedtem Xanaxot is de csak nagyon rövid ideig.
Gyönyörű, egészséges kislányom született, (16 hónapos lesz lassan )és nagyon remélem, hogy egészséges is marad.8 és fél hónapig szoptattam, szintén Zoloft mellett.
Biztos nagyon nehéz mindenkinek aki jelenleg olvassa,illetve hozzászólásokat ír a topikba.
Ugyan így voltam vele én is, tele kételyekkel, kérdésekkel sokszor a topik olvasása adott erőt, és hitet, hogy másoknak is sikerült gyógyszer mellett egészséges kisbabát szülni.
Én azt gondolom,mindenki megpróbálja a kezdetben elhagyni a gyógyszereket, és szerencsére biztos sokan vannak akiknek sikerül is.Én is megpróbáltam, de sajnos nem ment.
Na, mindegy, most mennem kell.
Sziasztok!

Sziasztok!
Örülök, hogy rátaláltam erre a fórumra. Én abban szeretnék segítséget kérni tőletek, hogy van-e itt olyan anyuka, aki 35 felett szült, a várandósága alatt cipralexet és frontit vagy hasonló szedett, és ma már egészséges kisbabája van.
A hozzászólásaitokkal sokban tudnátok szorongásaimon, félelmeimen segíteni.
Nagyon hálás vagyok azért is, hogy egyáltalán végre őszintén hallok arról, hogy nem csak én félek a babavárástól és másokban sok kétely van.
Várom tapasztaltaitokat.
Köszönöm szépen

Sziasztok!
Végre találtam egy oldalt,ahol ezzel a kérdéssel is foglalkoznak.Nagyon örülök!Szóval úgy gondoljátok,hogy inkább az antidepresszáns mint sem,terhesség alatt is/lásd. lizi83 levele/.Én sertralint szedek,ami az orvosom szerint ugyanaz,mint a zoloft.Azt mondja felesleges a drága zoloft,ha a sertralin is ugyanaz/ a hatóanyag/Most szeretnénk egy második babát,de nagy dillemában vagyok, hogy mit csináljak a gyógyszerrel?Mi a biztosíték rá,hogy nem lesz beteg gyerekem?Próbáltam abbahagyni,de nem ment.
Az orvosom is azt mondja,hogy 99% hogy nem lesz baja,de mi van ha mégis.Sosem bocsájtanám meg magamnak.
várom a véleményeteket
előre is köszönöm

Sziasztok!

Szeretnék én is hozzászólni az előttem lévőkhöz. 1,5 hete tudtam meg, hogy terhes vagyok. Most járok a 6. hétnél, csütörtökön fogok menni a nőgyógyászhoz.
6 éve szedek Xanaxot, vagyis szedtem 1 héttel ezelőttig. Nekem azért volt felírva, mert nem tudok aludni. Akár egy hétig is kibírom alvás nélkül, és nincsen semmi bajom (hiszen hiperaktivitást is kimutattak több tesztnél is).

Mivel napról napra egyre fáradtabb és álmosabb is vagyok, ezért Xanax nélkül is tudok aludni éjszakánként 4-5 órát. Ez már jónak számít nálam, mert sokszor Xanax mellett sem aludtam napokig. Az elmúlt fél évben 0,5 mg-ot szedtem belőle.

Alvászavar szakrendelésre járok. Mikor 4 héttel ezelőtt voltam ott, mondtam a dokinak, hogy babát tervezünk. Hát őszintén szólva ő sem támogatta (támogatja) azt, hogy mellette szedjem a Xanaxot illetve, hogy még a teherbe esés előtt le kellene róla állnom.
Ma voltam vissza hozzá, és mondtam neki, hogy terhes vagyok. Láttam rajta, hogy nem igazán örült neki, vegyes érzelmekkel fogadta még akkor is, amikor jeleztem, hogy 1 hete nem szedem a Xanaxot. Azt mondta, hogy nem szedhetem és menjek genetikai vizsgálatra minél hamarabb.

Remélem, hogy nem lesz belőle baj. Én is azt hittem eddig, hogy egyedül vagyok a problémámmal, hogy évek óta Xanaxon élek - és tényleg függő vagyok.

Már alig várom, hogy a nőgyógyász mit mond holnapután.

Sziasztok!

Rivotrilt szedek kb. 3 éve. Szedtem mást is (szelektív szerotonin visszavétel gátlók), de azt már kb. 1 éve abba hagytam, nem okozott semmilyen problémát a gyógyszer elhagyása.
A szorongásom nem múlt el, sőt úgy érzem rosszabb, mint a gyógyszerek szedése előtt és nem bírom abba hagyni a Rivotrilt.
Kis mennyiséget szedek, a legkisebb 0,5 mg-ból 3x felet.

Arra vagyok kíváncsi, hogy aki Rivotrilt szedett a várandóssága alatt, az mennyit szedett és hogy fogadta döntését a nőgyógyász, pszichiáter.

Válaszotokat előre is köszönöm!!!

Sziasztok!

Látom azért, hogy nem teljesen állt le a fórum. Talán még olvassátok, akiknek esetleg segítségül szolgálhat, amit írok.
Most kezdtük el a 33. hetet a Picurkámmal és hát sajnos nem gyógyszer nélkül. (...és az egész betegség tart 16 éves korom óta..)
Az igazat megvallva még normális pszichodokit sem sikerült találni.. A régim nyugdíjba ment már jó ideje. Csak a nőgyógyászomra és a körzeti dokimra támaszkodhattam. Rengeteg netes szakirodalomnak néztem utána.
Jártam a teratológián is, ahol szintén "megnyugtattak", hogy igazából elvben egyik gyógyszerem sem okozhat gondot a babának, de azért maradjunk a monoterápiánál. Akkor Xanaxot szedtem és Velaxint együtt. Pánikbetegségre és generalizált szorongásra enyhe depivel fűszerezve.
Azt mondták ott,ha nagyon szükségem van a nyugtatóra is, akkor már inkább rivotril és jobb ha megemelem az antidepi adagot valamivel.
Eladdig 75 mg Velaxint és 3x0,25 Xanaxot szedtem.100-ra tettük a Velaxint.
Sajna a mélypontot nálam a chorion-biopszia jelentette.. Akkor még javában tombolt az émelygés rossz gyomor és nagyon megviselt az egész. Amikor túl lettem rajta, nagyjából 2-3 hét után fokozatosan kezdtem jobban lenni. Mivel nagyon a gyomromat uralja a pánik, sajna összefüggésben volt a kettő, mármint az étvágytalanság és a pánik.
Nagyon sokat számított az idő is, ahogy telt szépen lassan, illetve, hogy jöttek a jelzések, hogy a babával minden rendben van. Jó volt a chorionom, az AFP-m. Szépen fejlődött, fejlődik a kicsi.
Az én állapotomhoz képest nagy eredménynek tartom, hogy 50 mg-ra csökkentettem a Velaxint és 2x0,25 mg Rivotrilt szedek. 4.5.6.7. hónapban xanaxot szedtem, de most úgy vettem észre, hogy a Riviotriltól jobban tudok aludni. Komoly alvás zavaraim lettek...Sajnos néha nem mindig megy hogy pozitívan tudjak gondolkodni és belepörgöm magam a gondokba. Sajnos ezen nem sokat segített, hogy párom kórházba került 1 hónapra porckorongsérvvel és még egy költözés előtt állunk.. Ráadásul nem a végleges fészkünkbe.. Úgyhogy nem egyszerű a helyzet.
A nőgyógyászom úgy látja, mivel minden rendben van a Picikémmel, ezért nincs miért aggódni, hiszen lesznek gyerekgyógyászok a szülésnél. Természetesen hátra van még a szülésznővel való konzultáció. Úgyhogy nem teljesen megoldott a helyzetünk, de reménykedem, hogy nem lesz nagyobb, konolyabb komplikáció. A szoptatás kérdéses, emiatt kicsit szomorú vagyok... De alapvető, hogy a gyereknek ne legyen semmi baja!!!
Amiatt aggódom jelenleg, hogy a kicsiknél írják, hogy születés után alakul ki és 24 órán belül jelez a pulmonális hypertónia. Illetve nyűgösség, álmatlanság, étvágytalanság a nyugtatók esetén. Természetesen sehol nem írják, hogy mekkora gyógyszeres dózisról van szó!!!!
Nekem személy szerint sokat jelentett a halolaj illetve a magnézium. Magnézium minden mennyiségben!! Valószínű, hogy a hormonok is másképp viselkednek már ilyenkor. Megjön az étvágy stb....
Valamint nagyon sokat segített ez a fórum is, ahol megismertem Tündét és írásban sokáig szinte csak Ő tartotta a lelket bennem!
De hát még azért hátra van egy "csomó" idő és azt is nyugiban kéne eltölteni. Most már inkább a szülés idegesít, illetve a hogyan leszünk hárman "dolog". Csak remélhetem, hogy nem találok ki magamnak pánikolós dolgokat. Bocsi a sok szövegért!! Akár magánba is írhattok, hiszen még én sem vagyok túl mindenen és azért szoktam rendesen aggódni....
N.

Sziasztok!!!Nagyon örülök,hogy rátok találtam,mert nem tudom,hogy mit tegyek....babát tervezünk a férjemmel és nagyon félek....7 éve megállapították nálam a pánikbetegségemet...azóta hol fent,hol lent...most rexetint szedek,de rettentően félek,hogy beteg babám születik.azt mondta mindegyik dokim,hogy nem féljek,mert terhesség alatt lehet szedni a rexetin,de én ebben nem nagyon hiszek,mert hogy csak az a legegészségesebb, ha nem szed az ember semmit,de 3 napnál nem bírom tovább nélküle.Rengeteget olvastam erről,és most tanakodom magamban....mi tévő legyek?hova induljak?mit csináljak?FÉLEK,ha beteg babám születik soha se bocsájtom meg magamnak é tudom ő se bocsájtaná....írásaitok megnyugtattak,annyira jó,hogy rátok találtam!!!!

Szia Magicka!

Én ugyan ebben a cipőben járok,8 éve vagyok pánikbeteg a legsúlyosabb tünetekkel,igaz amióta szedem (8éve)a gyógyszereket elviselhetőbb az életem.Rivotrilt és Seropramot szedek és most szeretnénk babát,mivel 34 éves leszek februárban és még nincs gyermekem.Én sem tudom letenni a gyógyszereket,mert akkor "végem"lenne,-de megpróbálom gyógyszerek mellett bevállalni a babát,igaz nagyon kis adagot szedek,0,5 Rivotrilból reggel fél meg a seropramból is reggel fél,délben és este nem szedek be semmilyen gyógyszert.

Figyelj,sok olyan ismerősöm van aki szedte terhesség alatt a gyógyszereit pánikra és gyönyörű,egészséges babájuk van...
Sokkal többet ártanánk azzal ha végig kínlódnánk a terhességet gyógyszer nélkül,állandó roham és szorongás mellett!

Szerintem nyugodj meg és vágj bele mint ahogy mi is decemberben ha hazajön a párom,nem lesz semmi baj,egyébként kérdeztem genetikust is ezzel kapcsolatban és azt mondta aggodalomra semmi ok,sokkal rosszabb ha végig rosszul vagy mint,hogy szeded kis mennyiségben a gyógyszereket!

Írj!

Réka

Sziasztok!

Örülök hogy rábukkantam egy olyan helyre, ahol nem száraz statisztikákat találok, amelyek mellesleg inkább megijesztenek mint sem megnyugatnak.
Gyerekkorom óta voltak problémáim, végül 2004-ben diganosztizáltak depressziót és kényszerbetegséget. Azóta folyamatosan szedek venlaflaxine tartalmú gyógyszert, most már csak naponta 1*75 mg-ot.
Az elmúlt másfél évben szinte teljesen tünetmentes voltam, úgy éreztem egyre közelebb kerülök ahhoz, hogy egyszer kisbabám lehessen.
Úgy éreztem, mert Karácsony környékén ismét rám törtek a régi 'ismerősök'. Most eldöntöttem hogy egy életre változtatni akarok, olyan pszichiáterhez kezdtem járni aki elsősorban nem gyógyszerrel gyógyít, kinéztem egy agykontroll tanfolyamot, hosszú idő után újra sportolok.
Ez így nagyon szépen hangzik, de pillanatnyilag még inkább túlélem mintsem élvezem a napokat.
Nagyon nagy erőt ad amit itt olvasok. Minden nap gondolok arra, hogy szeretnék már anyuka lenni, s legalább ennyire rettegek, mi lesz ha...
Mivel itt elsősorban pánikbetegségről olvastam, örülnék, ha esetleg valaki olyan is mesélne, aki az enyémhez hasonló problémával küzd. És örülnék annak is, ha valaki csak a véleményét leírja:)

Szép napot Nektek!

Szia Diadora84!

Én régebben írtam, ha visszaolvasol egy kicsit, megtalálsz.
Nálam korábban pánikbetegségre gondoltak, de sajnos amikor a lányommal terhes voltam(2009-ben), akkor derült ki, hogy kényszerbeteg vagyok.Én a poklok poklát éltem át akkor, ha valaki kényszerbeteg akkor ezt nagyon jól tudja.Bár mint tudjuk sok féle tünet előfordul, nálam szerintem a legborzalmasabb jött ki.18 hetes voltam a picivel, amikor agresszív kényszerimpulzusokat éltem át, semmi más nem járt a fejemben, attól rettegtem, hogy valakit(pl.az akkor 8 éves kisfiamat,magamat, a férjemet)szóval mindenkit aki számomra fontos, és szeretek bántani fogom.Sokáig ha kés volt a kezemben kínosan ügyeltem rá, ne legyen senki se a közelemben.
Könyörögtem a férjemnek, hogy vigyen be valami pszichiátriára annyira el voltam keseredve, nem tudtam másra gondolni csak, hogy zárjanak be.Ekkor döntött úgy a dokinénim(aki szerintem sejtette, hogy nem a pánik a fő gond,mert már többször is át akart állítani zoloftra)szóval gyógyszert váltottunk.
Most mennem kell, majd folytatom!

Itt vagyok,csak azt hittem felébredt a pici lányom.
Szóval váltottunk, Zoloftra, most 3 év szedés után azt mondom jól vagyok.Nem tudom Te melyik fajtában szenvedsz(kényszer), én sajnos mindig azt hallom, hogy sajnos terhesség alatt romlik, és emelni kell az adagot.Én sajnos nem tudom osztani azon orvosok véleményét, miszerint a terhesség alatt nincsenek pszichiátriai problémák.És sokan vagyunk, sajnos itt ezzel.De biztos vannak kivételek. Szóval én a Te helyedben belevágnék gyógyszer mellett, sokan szültünk gyógyszer szedés mellett egészséges kisbabákat, és tulajdonképpen sokan szenvednek más betegségen a terhességük alatt(pl.magas vérnyomás,cukorbetegség)és Ők is szednek gyógyszert.Csak furcsamód én legalábbis azt érzem, a pszichiátriai betegségben szenvedőket, mintha másként bírálnák.
És sokszor legyintenek, hogy majd a terhesség meggyógyítja.Bárcsak igazuk lenne.
Most is viszont tényleg mennem kell.
Sok erőt kívánok, és szívesen levelezek Veled akár itt a fórumon is, hátha másoknak is segítünk vele.
Puszi:Reni

Kedves Reni!

A problémám ugyanaz mint amit leírtál. És rettegek hogy ezek a hülyeségek eszembe jutnak majd, vagy hogy így milyen anya leszek. Bár én elég nyíltam kezeltem ezt az orvos előtt, úgy értem kínok közepette, de rögtön elmondtam az orvosnak mik gyötörnek- ennek ellenére még nem találtam meg a működőképes megoldást ( hosszú évek teltek el).

Ami nehezíti a helyzetet, hogy amikor éppen rosszabb időszakom van ( mert akár hónapig teljesen jól vagyok), súlyos depresszió is társul hozzá. Igyekszem most az okokat megtalálni. Találtam egy remek orvost és úgy érzem jó irányba haladunk, illetve most próbálkozok még egy lehetőséggel: varghagyogymod.hu ( érdemes mindenkinek megnéznie).
Ami nagy szó, hogy ez alkalommal nem azt a megoldást választottam, hogy ha rosszabbul vagyok több gyógyszer kell. Persze benne van a pakliban ez is, de amíg megy, addig más úton próbálkozom. Ja igen, lassan 1 hónapja szedek Remotiv Extrát, halolaj kapszulát is. Szintén 1 hónapja nem kávézok, heti háromszor kemények sportolok. Szóval nagyon komoly elhatározás él bennem. Ami azért még hozzátartozik a problémakörhöz, hogy mindez igen komoly anyagi megterhelés, havi szinten... ki sem merem számolni. Szerencsére támogat a családom, de szomorú, hogy ha az ember nem áll úgy anyagilag, és nem próbál meg megmozgatni mindent, akkor sajnos a hazai ellátásban maximum annyira számíthat, hogy havonta 10 percet beszél egy orvossal és felírnak neki egy gyógyszert.
Egyébként is az az én sejtésem is, hogy nem igazán jó a gyógyszer amit szedek, bár állítólag ilyen mennyiségnél nem is fejti ki teljes hatását.
Én is azt olvastam mindenhol hogy a terhesség alatt romlik az állapot, főleg azoknál, akiknél a ciklus alatt is megfigyelhető állapotváltozás. Hát én ide tartozok.
És gyógyszerek mellett szabad szoptatni? Van olyan, akinek sikerült teljesen meggyógyulnia?

Kitartás mindenkinek, puszi

Szia Diadora!

Szerintem érdemes megfontolni a gyógyszerváltást, általában jobb ebben az esetben az olyan antidepresszáns ami kényszer ellen is bevált már.Én ezért kaptam a Zoloftot, de ha jól tudom a Rexetin is bír ilyen tulajdonsággal, és mindkettőt szedtük már itt sokan a fórumon, és teljesen egészséges babákat szültünk.Én a picit 9 hónapig szoptattam a gyógyszer mellett.Leginkább a terhesség alatt a monoterápiára szoktak törekedni,ez alatt azt értem, hogy sokszor inkább emelik az antidepit, de van olyan is amikor a genetikusok nem tartják problémának az esetleges nyugtató szedését sem.Én is volt amikor bevettem terhesen, de maga a Zoloft is kicsit lenyugtat.És megfigyelték még, hogy a nőknél az úgynevezett PMS szindrómánál is hatékony, tehát a ciklus változásait is megkönnyíti.
Én nem tudom, hogy ebből meg lehet e gyógyulni, igazából nem hiszek benne.Régen én is jártam pszichológushoz, de nagyon lassan haladtunk,és nem tudtam sajnos meg többet, mint amit eddig is tudtam.Pedig nagyon őszintén beszéltem vele mindenről.
De abban biztos vagyok, ha babád lesz,valószínűleg Vele kapcsolatban is lesznek hasonló gondolataid, de sose fogod Őt bántani.Ha nem lennél tisztában a betegségeddel, akkor ezt nem merném igy kijelenteni, de mindent meg fogsz érte tenni,hogy még véletlenül se legyen baja.Mert pont a túlzott aggódás, és az agresszió teljes elutasítása jellemző azokra akik ebben a betegségben szenvednek.És azt is tudom, hogy vannak időszakok amiket nehezebben vészelünk át, és van amikor eszünkbe se jutnak ezek a dolgok.Az agykontrollt jónak tartom, szerintem az segíthet benne,vagy esetleg egy kis jóga.

Kitartás mindenkinek, puszi

Sziasztok!

Nem tudom működik-e még ez a fórum.
Én 13 hetes terhes vagyok és kb. 8 éve bipoláris depressziós. Elég gyorsan váltakoznak nálam a fázisok. Sok gyógyszert szedtem már rá, de egyik sem használt. Amióta viszont megtudtam, hogy gyermeket várok leraktam a gyógyszereket (Cipralex és Lamolep volt), elvileg ezeket lehetett volna tovább szednem, de mivel nem hatottak gondoltam minek mérgezzem a szervezetem tovább velük. Azonban annyira lehangolt vagyok már pár hete és nem is jött a felszálló ág, hogy félek hogy a terhességtől v a félelmektől átmentem sima depresszióba. Azért tudok néha nevetni, meg dolgozom is (és emberek között, folyamatos kommunikációban vagyok) de iszonyú sötét gondolataim is vannak. Ö.gy. is. Nem akartam még amúgy teherbe esni, még eltoltam volna pár évet, de a párom nagyon vágyik rá és ő repdes a boldogságtól, fel sem merülhet az abortusz. Igazából nekem sem lenne szívem, de a gyerek vállalástól, neveléstől meg félek. Meg a strapától. A folyamatos problémáktól, gondoktól, anyagiakban hatalmas teher. 1000nyi dolgon kattogok.
Jövő héten jön meg a genetikai vizsg. eredménye az majd eldönti, hogy "marad v megy". A terhességem első hónapjában - amikor még nem tudtam, hogy az vagyok - szedtem a gyógyszereket. A nődokim megnyugtatott hogy az 1. hónapban még nincs biokémiai kapcsolat az anya és az embrió között, azért ezt jó tudni, ezzel megnyugtatott, úgyhogy talán rendben van minden. Az UH szerint minden ok, korának megfelelően fejlett. Smile
Remélem. Tudom, ez egy csodálatos dolog lenne és mégis sokszor azt érzem - nagyon mély pillanataimban, hogy nem akarom ezt az egészet. Én erre nem vagyok képes. Megszoktam a nyugit az életemben (viszonylag, az anyagiakon való aggódáson kívül) és ennek most vége. Illetve még egy hatalmas nagy dologgal többet aggódhatok mint eddig. Sad
Be vagyok tojva...
Jövő héten megyek pszicho-dokihoz, remélem felír valami gyógyszert mert elég sötéten látom a világot. Én is rohadtul aggódok hogy vm baja lesz a gyereknek ha szedek valamit, és hogy ez nem is most fog kiderülni, hanem amikor már nagyobb lesz, mondjuk iskolás és majd nehezen tanul...stb. erről mit gondoltok?
Üdv nektek és kiegyensúlyozott, boldog napokat kívánok: Andee

Szia Andee!
Tényleg kicsit negatívan látod a világot, és szerintem ez azért van mert vártál volna még a gyerekvállalással. Pedig nagyon sokat tettél a babádért, amikor letetted a gyógyszereket,és ez nagyon nagy dolog.Akik itt vagyunk a fórumon ezt tudjuk. Túl vagy az első 12 héten ami talán a legfontosabb a baba fejlődésénél, és eddig mindent rendben is találtak.Pedig szerencsés vagy a párod és az orvosod is támogat mindenben.
Én azt gondolom kételyek mindenkiben vannak(teljesen függetlenül a jelenlegi gazd. helyzettől),hiszen egy baba kihordása, és nevelése nagy felelősség.Persze ez alól is vannak kivételek, nézzük a médiában szereplő néhány személyt aki repdes az örömtől, és sugárzik a boldogságtól.Nem vagyunk egyformák, és a legfőbb, hogy nem mindenki vállalja fel a valós érzéseit,félelmeit.De mégis tudsz mosolyogni, és a szíved legmélyén óvod Őt.Hinned kell magadban, mert nincs annál szebb dolog mikor megszületik, mikor megajándékoz az első mosollyal, majd mikor azt mondja, hozzád bújva," én is szeretlek anya". Én nem mondom, hogy mindig könnyű,sőt van hogy nagyon nehéz, így két gyerkőc után, de megéri.
Szép napot:REni