Sziasztok,
Zsó, sokat gondolok Rád, nagyon szorítok, h minden rendben legyen, és jó hirrel gyere!!!
Erna, Szuzy, hajrá lombik
Vero, de jó, már a 7. héten vagy!!!
Ne is mondd! Én már 18 hetes vagyok, de a mai napig nem fogtam fel igazán, h mi is történt velünk...és a paráim is megmaradtak..
Az elején a 12. hétig 2 hetente jártam UH-ra, próbáltam azt a 2 hetet nem agyonidegeskedni, de néha rámtört a para
(most már ugye 4 hetet kell kibirnom 2 alkalom közt
)
Először azért, h jaj, a következő alkalomig fel ne szivódjon, aztán utána jaj, csak ne legyen üres a petezsák, utána azért h halljuk a szivhangot... Mindig volt valami... Aztán ugye jött a 12. heti genetikai UH, majd a korom miatt az integrált teszt, aztán az afp... Szerencsére minden eredményem tökéletes. És múlt héten azt is megtudtuk, h kisfiúnk lesz
Szóval természetes, h aggódsz, de nem szabad tulzásba vinni, és pláne nem depresszioba esni
Tudd és érezd, h minden rendben lesz!!!
Én az elején sokat pihentem, engem elkerült a rosszullét, helyette inkább csak ettem és pihentem, túlzottan kiméltem magam, igy az első 2 hónap alatt sikerült 6 kilot felszednem.. Ezt ma már másképp csinálnám. Most már figyelek, h mit és mennyit eszem és próbálok minden nap mozogni.
Igy utólag persze már okos vagyok, és látom, h a tulzásba vittem a parázást, de akkor...
Ahogy mondják is, mi lombikosok vagyunk, nekünk ez nem annyira "természetes" .. Mi sajnos olyan dolgokon is tudunk agyalni, ami másnak eszébe sem jut..