Lányok....baj van.
Most elmondok egy történetet, ami tanulságos lehet minden jövendőbeli gyermeket tervező számára. Velem történt meg mindez...ma délelőtt.
Elvileg ma vagyok az 5+0-án. Elmentem az orvoshoz, akit kiszemeltem régebben. Nála nincsenek műszerek a kórházban, így csak kézzel vizsgált meg. Kitapintotta a méhemet és leírta mindazt, amit mondtam neki, hogy 5 hetes vagyok ma. Felírt folsavat és annyi. Ultrahangot csak a 12. héten akar csinálni. Azt is mondta, hogy ne szedjek Elevitet, mert túl sok A vitamin van benne, majd csak a 12. héttől, addig elég a folsav. Gratulált és elköszöntünk.
Nekem sehogy sem akart a fejembe férni, hogy miért csak a 12. héten akar UH-t, mikor mindenkinek ált. a 6-7 héten már szívhangot szoktak nézni, hallani. Gondoltam egyet és elmentem most délben az sztk-ba, hátha ott van UH és kikunyizhatom, hogy a 6-7 héten csináljanak egyet. Ott volt a doki és teljesen el volt képedve, hogy miért nem csináltak ma nekem UH-t ott reggel, és hogy csak "nyomkodás" alapján írják le az eredményt. Azt mondta, ő szívesen megcsinálja nekem a 6-7 héten majd az UH-t, de mi lenne, ha most is akár csinálnánk egyet, ha még csak a kis petezsákot is látni, nem árthat - így kiderül, egyáltalán terhes vagyok-e. Én meglepődtem a hirtelen fordulaton, de utána mentem. A hasi UH-val természetesen semmi nem látszott még, így hüvelyit is csinált. Avval megmutatta a méhemet és benne a kis valamit,- a petezsákot - aminek szabályos kereknek kéne lennie. Nos, az enyém nem ilyen volt....
Nagyon pici, 1-2 mm lehetett az egész, de nagyításban úgy nézett ki, mint egy nagy vessző - azaz volt egy kicsi kerek és belőle jött lefelé egy kis nyúlvány. Azt mondta, hogy ez nem szabályos. Mindenképpen jöjjek vissza 2 hét múlva, de ha addig is elkezdenék görcsölni vagy véárezni, akkor is jöjjek. Jó kilátások, mi? Szolidan közölte velem, hogy vetélés előtt állok. Gondoljátok el, mi lett volna, ha nem megyek el ide és ha a 12. hétig várok... Nagyon le vagyok törve és sokat sírok. Nem hiszem el, hogy ez velem is megtörténhet. Sokat sírok és borzasztóan érzem magam...Reménytelen.
Kata,
kérlek vedd ki egyelőre a zebrát-gólyát a nevem mellől.
Lola