Sziasztok!
Néhány gondolat az eddigiekhez:
Egyáltalán nem akarom védeni az óvónéniket, bár a barátnőm is az. De általában egyedül van a dadussal az óvónéni. Ha van 15 gyerek a csoportban, és ez a 15 gyerek felváltva megy be wc-re, és akkor végzi a nagydolgát, amikor rájön, és szegény óvónéni meg mehet feneket törölni, miközben a többi 14 gyerek szétszedi a szobát. Persze, ha megerőlteti magát, pikk-pakk készen van a gyerekkel, de ez nem garantálja azt, hogy azalatt a 2 perc alatt nem történik semmi a szobában. Én nem fogom őket megvédeni, de háborgunk itt a legkisebb dolog miatt. El sem tudjátok képzelni, hova születnek gyerekek, és milyen családban nőnek fel - az esőtől. Mi vágyunk a gyerekre, és amikor megkapjuk, akkor legtöbbünk élni is szeretne a lehetőséggel, nemcsak a kezét tördelni, hogy "mi a fenének születtél meg", "már megint minek bőgsz"...stb. Olyan dolgokat látok az iskolában, amit ti nem, mert a másik oldalon vagyok. Olyan szülők jönnek, hogy néha a fülem kettéáll a primitívségüktől. Persze sajnos adódik olyan is, amikor a kolléganő primitívsége vetekszik másokéval, szóval nem vagyunk felsőbbrendű lények, vagy ilyesmi. De a szülő egészen másként ismeri meg a gyerekét, mint mi a közösségben...
Kicsit elkanyarodtam az eredeti mondanivalótól, de biztosan megértitek, miért.
Amit Aviubi írtál, én azt teljesen átérzem. Ezekkel az emberekkel nem lehet mit kezdeni, az egyszer biztos. De nem olyan egyszerű a dolog, mint hisszük. Én azon csodálkozom, hogy egyáltalán egy ilyen lakásban van az a bizonyos család. De azonnal kiütközik a vér - halállal fenyegetni a másikat, mert hangosak a gyerekek... Nem jó az iyen szomszédság, és tudom mennyire keserves az a bizonyos 2 perc, amiről Borcsa írt, hogy el kell menni az ajtaja előtt. De nem lehet velük dűlőre jutni, szóval nagy ívben kerüld őket, és próbálj ne ezen morfondírozni, amikor mész fel a lépcsőn, mert árthat a leendő babának is. Nem akartok kötözni?
Balaton. Egyszerűen imádom. Én a déli partot szeretem; nekem nem gond, ha sokat kell menni a vízbe befelé, és szerencsére MÉG van szabad strand, ami az északi parton egyáltalán nincs. Homokos az alja a tónak, és ez nekem már elég is, hogy nem iszapban kell kijönni a vízből, ami beleragad teljesen a lábadba, és ott feketéllik...
Próbálunk minden évben elmenni pár napra Siófok mellé. Gondolom ŰSiófok nem mindenkit vonz a maga nyüzsgésével, de én a Sóstói oldalát szeretem, ami a családosoknak nagyon kedvez. Általában itt a családosok nyaralnak, és elég csendes, nyugodt környék. Aki meg vágyódik a zsongás után, simán besétálhat Siófokra - én csak a séta kedvéért.
Most is megyünk, ahogy vége a sulinak.
Sajnos hosszabb nyaralás nem lesz, de hát ez van. Inkább a Bridget Jones-os
MINISZABIT választottuk
Többször keveset.
Az, hogy ki kivel hányszor és hogyan van együtt, az teljesen egyéni. Amikor nekem sikerültek a babák, én nem gondolkoztam azon, hogy mikor hogyan... De majd' minden nap együtt voltunk, és sikerült a dolog. Részben.
Borcsa, amikor azt mondod, hogy "jó, akkor hagyjuk a dolgokat", egyáltalán nem hagyod őket. Akkor kimódolod, hogy reggel lesztek együtt, vagy kimódolod, hogy borászkodtok egyet. Ez is eltervezett dolog ám. Én tudom, hogy ez nehéz, de ezt is ki kellene kapcsolnod, főleg mert neked nem kell uh-n figyelgetned magad. Ne gyártsd a babát, hanem élvezd az együttlétet...!!!
Ranitával egyetértek abban (és ez Borcsának is szól), hogy nehéz kikapcsolni. Eddig én is figyelgettem a tüszőérést, és bizony a figyelgetés engem igazolt. Ez már egy indok volt a dokinak arra, hogy lombik felé tereljen... Ez már megmutatta, hogy a bajok mellett van még baj, szóval Ranita esetében bizony kellenek ezek a dolgok.
Fel a fejjel llányok! Megint hosszú lettem, és itt okoskodom ahelyett, hogy aludnék, és nem írnám tele a fél oldalt! Bocsi
Még egy dolog. ŐSZINTÉN! Ezen ügyködtem majdnem egész nap, hogy milyen legyen a meghívó belseje... Ilyen lett. Ha van tanácsotok, szívesen veszem - anyukám szerint a téli kép nem jó, és minek írunk ennyi mindent bele... Csak ŐSZINTÉN!! Ja, bizonyos dolgokat most kivettem belőle, hogy ne hívogasson minket senki, meg hívatlan vendég ne jöjjön hozzánk... Azért félő, hogy akár 200 ember is kíváncsi lehetne ránk
:):):):):):)